Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-14 / 62. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Néhány éve kihúzták az emlékek fiókját, ma mar a Wikipédián is „Gárdonyi faluja” Nem Czigler, hanem Ziegler - téves a vaskereszt felirata Szolosgyörök mai lámpásai Kisgyermekkorában két évig élt Balatonkilitin (ma Siófok vá­rosrésze) Gárdonyi Géza. Két kistestvére is a kiüti temetőben nyugszik. Czigler Teréz és Czigler Béla - áll az egyszerű vaskereszt fej­fán. Rosszul, mert Ziegler Te­réz és Ziegler Béla nyugszik valójában a kiüti temetőben. A korabeli feljegyzések sze­rint 1859-ben még gőzmalom dolgozott Kilitiben. A későbbi író-pedagógus édesapja is ott, a Sió-parti malomban kapha­tott munkát. A két kistestvért az akkoriban gyakorta kitö­rő kolera- és pestisjárványok egyike vihette el. Sírjukat so­káig senki sem gondozta, az­után egy helybéli hölgy vál­lalta el; közlekedési szabály- sértéséből fakadó több órá­nyi közcélú munkával szabadí­totta ki a méteres gazból. Leg­utóbb már a Kilitiért Egyesület aktivistái tették rendbe a sírt és környezetét. A kiüti városrész egyik múlt­kutató lokálpatriótája, Dudás Károly azt mondta lapunk­nak: - Gárdonyi egy kicsit a miénk is lehetne. A múltunk része ez is, méltatlanul elfe­ledve. Ha már egyszer Somo­gyi József, az ugyancsak a ki­üti temetőben nyugvó 1848- as honvédtábornok emlékeze­tét „eltörölték” azzal, hogy el­vették a helyi iskola nevéből, amikor megszűnt az iskolánk önállósága. Gárdonyi-iskola, művelődé­si ház, park, s a Göre Gá- bor-szobor után ezúttal a Ziegler-családot ábrázoló domborművet avattak Sző- lősgyörökön, mely immár hi­vatalosan is fölvállalja, hir­deti magáról, hogy „Gárdo­nyi-település”. Klotz Péter polgármester szerint „soká­ig tartott, mire a Wikipédián is Gárdonyi falujaként jelen­tünk meg”. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SZŐLŐSGYÖRÖK Szentmise a '48-as hősök emlékére, utána domborműavatás, majd kon­ferencia - megadták a módját Szőlősgyörökön. - Gárdonyi Gé­za többször járt Szőlősgyörökön - emlékeztetett Keller Péter, népszerű írónk dédunokája. - Biztosan tudjuk, hogy 1881-ben ebben a templomban orgonáit, édesanyjánál ünnepelte tizen­nyolcadik születésnapját, és itt fogalmazta meg életelveit, köz­tük a Jézus-követést. A Gárdonyi Géza néven is­mertté lett író, pedagógus Zieg­ler Gézaként látta meg a nap­világot. Műveit előbb Gárdo­nyi Z. Géza néven írta alá, majd már a zé betű elhagyá­sával. Szülei, Ziegler Sándor és Nagy Terézia 1860. decem­ber 9-én kötöttek házassá­got a szőlősgyöröki templom­ban. Az édesanya Szőlősgyö­rökön született, az édesapa Nemeskéren. Ő építette a Jan- kovich-család megbízásából a Piros Malmot, az első magyar- országi gőzmalmok egyikét. Kossuth fegyvergyárosának emlegették,' majdnem aradi vértanú lett. Kálban halt meg, ott is temették el. Nemeskér és Kál polgár- ,mestere is eljött a györöki domborműavatóra. Az alkotá­son apa, anya és híressé vált fiuk látható. - A család, Keller Péter újabb kérésére is nagy örömmel mondtunk igent így Klotz Péter szőlősgyörö- ki polgármester. - Talán mi is lámpások vagyunk, utat mu­tatunk az utánunk jövőknek, hogy ők is folytassák a hagyo­mányok őrzését. Büszkék va­gyunk arra, hogy a Gárdo­nyi családhoz kötődhetünk, akik arra tanítottak: legyünk büszkék- rá, hogy egy ilyen nemzethez tartozhatunk, mint a magyar. Annak érdekében, hogy a györöki Gárdonyi-emlékek ne merüljenek feledésbe, sokat tett Koltay Péter, a falu taní­tója. - Ő már sajnos nincs kö­zöttünk - tette hozzá a polgár- mester. - Azt mondta nekem: „Meglátod, egyszer neked is előjönnek az emlékek, ámik mindenkiben fiókként raktá­rozódnak el. Amikor kihúzod, meglátod, miket tettél bele”. Majdnem tíz éve szerveztük meg a Gárdonyihoz kötődő te­lepülések találkozóját. Akkor fogalmazódott meg a képvi­selő-testületünkben: legyünk Gárdonyi-falu. Remélem, lesz még ilyen rendezvény, már csak azért is, mert mi magunk teszünk róla; megszervezzük újra, ide, Szőlősgyörökre. S ta­lán később mi is vendégesked­hetünk majd a hasonló talál­kozókon másutt. A domborműavató utáni konferencián - melyre ellá­togatott Jankovich-Bésán Dé-. nes régészprofesszor is, a Győrökön kastélyt és templo­mot építtető hajdani nagybir­tokos Jankovich család leszár­mazottja - hallottuk: Gárdo­nyi Géza édesapja 1848-ban Pesten az önvédelmi harc tá­mogatására saját költségén hadiüzemet hozott létre. Az 1848/49-es- szabadságharc idején játszódó, A lámpás cí­mű kisregényben szereplő­ként rövid időre feltűnik Zieg­ler Sándor is. A Gárdonyi-kultusz falujá­nak legközelebbi rendezvénye május 27-én a már hagyomány- nyá lett györöki humorkonfe­rencia, ami Gárdonyi egyik népszerű hőséhez, Göre Gábor­hoz kapcsolódik. Egy helyi ke­ramikusművész alkotása, Gö­re szobra néhány éve díszíti a falu főterét. Az író Göre alak­jához Szőlősgyörökön szerzett ihletet. Győré Gáspár jómódú gazdaember volt, Cságói bácsi pedig valamikor bíróként dol­gozott Szőlősgyörökön. É két ember kettőséből találta ki Gárdonyi Göre Gábort. Keller Péter, Gárdonyi dédunokája Göre Gábor szobránál A dédunoka és a magvető A sokáig szunnyadó szólósgyö- röki emlékek vajon miért csak az utóbbi években „törtek fel­színre"? - kérdeztem Keller Pé­tertől. - Sokat számított, hogy az emlékeket őrző Koltay Péter bácsi elvetette a magot - felel­te Gárdonyi Géza dédunokája.- Nem engedte, hogy ezek fe­ledésbe merüljenek és lám, az utóbbi években talált ezt termő­talajra. A Gárdonyi-hagyomány sok helyütt adna lehetőséget hasonlóra, mint például Karó­don, vagy Siófok-Kilitiben. „Fény csillogjon a szeméből” A család által most állított dombormű Fritzné Bellosevich Emese alkotása.- Kérdezték tőlem, hogy érde- kes-e a tekintetük - mondta , » W ~ az alkoto a szőlősgyöröki kon­ferencián. - Igen, az. Megpró­bálom az alakjaimat megis­merni, hogy azonosulni tudjak velük. Ziegler Sándorról keve­set tudunk. Gárdonyi Gézáról annál többet. Órákig formál­tam a tekintetét, hogy fény csillogjon a szeméből, hogy a lélek is megjelenjen az alko­tásban. A család által állított dombormű % Al §F . N# \ 1 í «ééi 1 j - ­&?</\ Uy j£ 1 | I/cli lf V.frfHi......---­* /r" 1,1 [ .-........ Siófokon már harminc éve „majdnem szabad” volt a sajtó - sárga papíron, barna betűkkel Hogy képzelte ezt a Szapudi? HŐFOK Szentes után az ország násodik városi újságja lett a Sió­oki Hírek harminc éve, de sok nindenben első volt; megjelent enne az irodalom, sárga papír- a nyomták barna betűkkel és tanácselnököt, a városvezetést ritizáló cikkeket is közölt. Lehe­lt is hallani olyan hangokat: ho- yan képzeli ezt a Szapudi? , A szabad sajtó napja apropó­in Szapudi Andrásra emléke­it a siófoki Helyi Érték Egye- ilet (röviden: Hé!), ezen idéz- fel Filiszár Tibor, az író-újság- ó barátja, a városi tanács akko- vb-titkára: Gáti István tanács­nok azt szokta mondani az el- i főszerkesztő, Szapudi kriti- is cikkeire, hogy „nem kell eb- >1 akkora ügyet csinálni, ha így :ja, akkor így látja”.- Kezdett demokrácia len- ? - kérdezte Gyarmati László, Hé! elnöke, a siófoki városi új- g Szapudi utáni főszerkesztője, §g korábban, ahogyan Szapudi tdrás, úgy ő is a Somogyi Nép- ) újságírója. Filiszár azt felel­te, „ember is kellett hozzá”, majd úgy folytatta a visszaemlékezést: - 1985-86-ban már benne volt a levegőben, hogy valami változ­hat, de nem volt könnyű lapin­dítási engedélyt szerezni. Aho­gyan az újság beindult, már a to­vábblépésben gondolkodtunk és megalapítottuk az ország első, sugárzó városi kereskedelmi té­véjét, a Sió Televíziót. Technika persze akkoriban idehaza nem volt, kellett hozzá némi „kemény pénz”, azaz valuta, de megsze­reztük...- Ez is a sajtószabadság egyik fontos momentuma volt - jegyez­te meg Gyarmati László. - Ami­kor én kezdtem a pályát, 1978- ban, az volt a jelszó, hogy a szo­cialista sajtó szabad; azt írt, amit szabad. A rendszerváltáskor az­tán tényleg „felszabadult”, ma megint nem vagyok biztos a sza­bad sajtóban, aki a pénzt adja, annak „húzza”. Szapudi András még az a ré­gi vágású riportista volt, aki órá­kat beszélgetett interjúalanyai­val, ahogyan titkárnője és sok­szor sofőrje, Papp Zsuzsa fölidéz­te: jófajta fröccs mellett könnyeb­ben oldódtak a nyelvek..?Filiszár Tibor és Szapudi másik barátja, Házas József egykori országgyű­lési képviselő egyetértett abban: a tizenöt éve elhunyt író nincs a megfelelő helyen a magyar iro­dalomban, hiszen a huszadik századi magyar próza egyik leg­jobbja. Nem dörgölőzött azonban senkihez, nem utazgatott pártfo­gót keresni Pestre... Győrsövény- házán, szülőhelyén utcát ne­veztek el róla - és Siófokon? Fi­liszár kérdését Házas azzal tol­Ugy halt meg, ahogyan megírta Egy versében azt írta: kedvenc kocsmájában lefordul a szék­ről, így hal meg. „Barátaival be­szélgetett és fröccsözött Szapu­di András a siófoki Nagy Bandi kocsmájában, amikor magához szólította az Úr. Infarktust ka­pott egy asztalnál, ahol maga és tárcáinak kedvenc főhőse, Kuj- toroghy is sokat időzött. 1939- ben született Győrsövényházán. Neves költőként, íróként került a 1976-ban a Somogyi Néplap­hoz, s ott, és a Somogyi Hírlap­nál 1992-ig dolgozott a balatoni szerkesztőség vezetőjeként” - írtuk 15 évvel ezelőtti halálakor. dotta meg, hogy már az is nagy szó: nagy betűkkel kiírták a kul­turális központra, hogy „Szapu- di-est”. A Hé! azonban ennél többet szeretne. Szeptemberre utca­bútort, Szapudi-asztalt állítaná­nak kőből, mellé paddal a Siófo­ki Hírek első szerkesztőségénél, ami mellett hajdan talponállós kocsma is volt. A helyi kocsmá- rosoktól pedig azt kérnék, hogy a siófoki fröccsfesztiválon Szapu- di-fröccsöt is kínáljanak. Az est hallgatóságából vetették föl: mi­ért ne lehetne akár Szapudi And­rás Fröccsfesztivál? Fónai Imre Lelki nap: törekedj a szeretetre! CSOKONYAVISONTA Tanárok és diákok dicsérték az Urat a tetteiért, nagyságáért hang­szerekkel, illetve énekszóval a katolikus ifjúságnak szer­vezett nagyböjti lelki napon Csokonyavisontán. Isten sze­retet, lelkileg szabaddá válni, a lelkiismeret szerepe és tö­rekedj a szeretetre! - Bartos Mária nővér az alábbi gondo­latokra építette mondanivaló­ját, melyhez a helybeli és gör- getegi fiatalok mellett a fel­nőttek is hozzászól(hat)tak. Az isteni szeretet örökkévaló és az egész világra kiárad - hangzott az üzenet. Ezt akar­ja munkálni bennünk is a Szentlélek, hogy életünknek legfőbb értéke és szava le­gyen. Ezért állították a szere­tet himnuszát a figyelem kö­zéppontjába. Az isteni szeretet örökkévaló és az egész világra ki- árad - hangzott az üzenet a lelki napon részt vevők számára. A gyerekek dúdolták, és szí­vükben őrzik a tanult éneke­ket: „Kis barátom, ne feledd so­ha: a Szentírás Isten szava. Erre építsd mindig az életed!” G. A. HIRDETÉS Március 15-én ünnepli Toponáron VÖRÖS GYULANE nagyatádi lakos 101. születésnapját. Sok szeretettel köszöntik és jó egészséget kívánnak Neki: lányai, vejei. unokái, dédunokái és ükunokája 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents