Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám
2016. FEBRUÁR 28., VASÁRNAP SZTORI g A világ leghíresebb versenyén nálunk mérik össze a tudásukat Európa legjobb séfjei Szakácsfőváros lesz Budapest Széli Tamás, a későbbi győztes vadhúst készít a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyarországi döntőjében 1 m M' Száll Tamás nyertes ételei Halétel: „Kecsege garnélá- val és kagyló veloutéval, karfiol-kaviár tárté, ropogós haltej, uborkasaláta és sárgacékla ravioli.” Húsétel: „Sült szarvascomb és gerincfiié, szarvasgombás burgonyapüré, véres hurkával töltött céklakompót, konfitált sütőtök és homoktövis." Most a legjobb séfek kezébe kerül a kecsege kaviárja és a szarvasborjú Példaértékű a verseny életében, hogy a szervező ország egyszerre két alapanyaggal vehet részt a megmérettetésen. A kecsege és kaviárja mellett a szarvasborjú lesz a másik téma, amit Európa legjobb szakácsai készítenek majd el. Ez óriási lehetőség arra, hogy ezek a hazai alapanyagok a legjobb európai konyhákba bekerülhessenek a verseny után. Széli Tamás szerint vadhúsban nagyon jók vagyunk, „az zseniális, a legjobb francia húsokat simán lepipálja” - mondta. Nem annyira ismert, de a beluga után a kecsege a legdrágább kaviár a világon. A beluga feltűnően nagy szemméretével, ezüstösszürke színével és óvatos ízeivel hódít, a kecsege pedig apró, aranyló- an csillogó, zöldes-sárgás színű kavi.árt ad, és ugyancsak nagy ritkaságnak számít. Azért ennyire drága, mert öt év kell hozzá, hogy egy kecsegéből kaviárt lehessen kinyerni, amit a hal nem él túl. Az, hogy mekkora a szemmérete és menynyi sót tartalmaz, szintén befolyásolja az árat, minél nagyobb a kaviár és minél kevesebb sót tartalmaz, annál drágább. A verseny alatt csak magyar bort szolgálnak fel, 10-15 fajta lesz a kínálatban. Genf, Brüsszel és Stockholm után idén májusban Budapesten rendezik meg a Bocuse d’Or európai döntőjét. Hazánk két éve nyerte el az indulás jogát, és olyan városokat előzött be, mint London, Bécs és Lodz. Magyarországot Széli Tamás képviseli majd, aki másodszor jutott ezzel az európai döntő húsz legjobb szakácsa közé. Fábos Erika BUDAPEST Az alapító, idén 90 éves, névadó Paul Bocuse, Az évszázad szakácsa, aki elindította azt a fajta szakmai mozgalmat, amiből kinőttek a legjobb európai éttermek és séfek. A legjobb német és angol szakácsok is nála, az ő konyhájában kezdték továbbképezni magukat, de a skandinávok vagy a japánok is azért tartanak ott most ahol, mert Paul Bocuse kinevelt egy olyan francia iskolát maga körül, ahonnan meríteni tudtak. Ma, Japánban már több a Michelin-csillagos hely, mint Franciaországban. Ezt a versenyt 1987-ben indította útjára, éppen azért hogy a világ legjobb szakácsait összehozza, és legyen egy ösztönző rendszer évről évre. A lyoni döntőbe jutni hatalmas dicsőség, az ott versenyző szakácsok évekig a versenyre készülnek. Széli Tamás volt az első olyan versenyző, aki legelőször továbbjutott a VB-re, ő 2012- ben Brüsszelben vívta ki az indulás jogát, majd érte el 2013- ban az új belépőhöz képest pláne kiugró eredményt: 10. lett Lyonban a 24-es mezőnyből. Két évvel később pedig Molnár Gábornak is sikerült ez a bravúr, ott volt a lyoni döntőn, ahol a 13. helyet érte el. „Hét óra folyamatos koncentráció, de fizikailag is elég kemény ennyit egyhuzamban dolgozni úgy, hogy közben tökéletesen kell teljesíteni - mondta Molnár Gábor. - A főzésre öt és fél óra van, fél óra a takarítás, és egy órával korábban meg kell jelenni a versenykonyhában. Ott négy ellenőr mindent átnéz, hogy nehogy tiltott alapanyag kerüljön be, de olyan komolyan, hogy a versenyzőket is átmotozzák. Mint mondjuk egy doppingellenőrzés egy sport- versenyen, csak ott utána van, itt meg előtte, ami azért elég durva stressz. Főzés közben is mindent figyelnek: hogy menynyire működik együtt a séf a segítőjével, hogy milyen eszközöket és technológiát használ, hogy mennyi hulladékot termel munka közben, de az sem mindegy, melyik vágódeszkát milyen munkákhoz veszi elő, hogyan tálal, milyen tisztaságot hagy maga után. Aztán következik a zsűrizés, amikor kiderül, milyenek az ízek - ez a legfontosabb -, milyenek az ételek és hogyan néz ki a tányér. Nincs ennél magasabb színvonalú verseny, amiből a szakma is folyamatosan fejlődik és profitál az egész világon.” A verseny fő alapanyagait a Bocuse d’Or lyoni központja határozza meg: egy hal- és tégy húsételnek kell elkészülnie a rendelkezésre álló 5 óra 35 perc alatt. A halételt csak tányérra, míg a húsételt egy legalább 12 adagot magában foglaló tálra kell szervírozni. Széli Tamás egy korábbi interjúnkban azt mondta, a turizmus és gasztronómia számára is nagyon fontos lesz májusban az a néhány nap, amikor azok jönnek hozzánk vendégségbe Európa 20 országából, akik nagyon szeretnek és tudnak is enni. „A magyar konyha számára az megint egy hatalmas reklám és lehetőség lesz, hogy Európa legjobbjai nálunk fognak versenyezni. - mondta Széli Tamás. - Teljes összefogás kell, hogy sikerüljön, ami jól összeránthatja a szakmát. Másrészt ez nemcsak egy verseny, hanem elképesztő szakmai rendezvények kapcsolódnak hozzá. Nagyon sok híres szakmabeli jön ezért hozzánk, és ez turisztikai attrakció is, úgy öt-tízezer vendéggel számolnak arra a hétre, de szerintem jelentősen alábecsülik. Azt például már tudni lehet, hogy a norvégok külön charterjáratot indítanak hazánkba a rendezvény idején.” Csók István és Márffy Odón híres festményei a netes „képkereső” csapat legújabb nagy fogásai Kincsek lóghatnak a magyar nappalik falain Itthon a legdrágábban egy Csontváry-képet adtak el, a Traui tájkép naplemente idején 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria árverésén MAGYARORSZAG Nemcsak a mesében létezik, hogy mondjuk egy lepukkant lakás falán olyan érték lóg, ami sokszor többet ér, mint maga az ingatlan. A Kincs a falon projekt alapítói néhány megdöbbentő élmény hatására kezdtek el építeni egy olyan közösségi felületet, aminek a segítségével igazi csodákat találtak, sokszor a tulajdonosok legnagyobb megdöbbenésére. Mert ugye szinte minden háztartásban lóg egy olyan kép a falon, ami örökség, esetleg ajándék volt, netán egy padlás sarkából került elő és épp illik a bútor színéhez, ám a tulajdonosaiknak fogalmuk sincs, milyen értéket képvisel. Kolozsvári Gyulának azonban eszébe jutott, hogy ő bárkinek szívesen segít ilyen esetekben. Éveken át festménybecsüsként dolgozott, amikor kipattant a fejéből az ötlet, hogy a népszerű közösségi médiát felhasználva nagy lehetőség lenne rejtőzködő műtárgyakra lelni. Ezekről csak fotót kell küldeni nekik, ha van története, azt is le kell írni, a szakemberek pedig tudásuk és széles szakirodalmi ismereteik alapján megbecsülik az értékét. „A laikus tulajdonosok általában attól kérdezték meg a tárgyak értékét, aki meg akarta venni, nagyon gyakran szándékosan alábecsülték, majd a „nem ér ez semmit, de mert tetszik nekem, adok érte pár ezer forintot” mondat után nyélbe is ütötték az üzletet - mondta Kolozsvári Gyula. - A mi projektünk abban segít, hogy ne legyenek ennyire kiszolgáltatottak a tulajdonosok, ráadásul teljesen ingyenesen. Csapatunk becsüsökből, művészettörténészekből, restaurátorokból, kere- tezőkből és olyan szakemberekből áll, akik a műtárgyak kutatói és ismerői.” A projekt legújabb büszkesége egy Csók István-festmény. Csók számos portrét készített a feleségéről, de a nemrég felbukkant festmény feltehetően időrendben az első ilyen alkotás. Az, hogy ez előkerült, több okból is különlegesen fontos a magyar művészettörténet számára, és bár hosszas kutatómunka előzte meg, mára biztossá vált, hogy Csók István alkotásáról van szó. „A kép 1902 körül - a megismerkedésük évében - készült, és olyan érzékenységgel lett megfestve, ahogy arra csak egy igazán szerelmes ember képes. A mozdulat finomsága, a modell tekintetének mesteri ábrázolása, a gyönyörű szecessziós váza halvány színe mind-mind arról a festőzseniről árulkodik, aki a magyar festészet egyik kiemelkedő és meghatározó alakja. A festmény korábban nem szerepelt a nagy nyilvánosság előtt. A mű becsértéke körülbelül 7-10 millió forint.” A Kincsafalon.hu oldalon nemcsak várják a „kincseket”, de időről időre közzétesznek olyan fotókat is, amelyeken a magyar művészet számára fontos alkotások láthatók, de sajnos a sorsukról nem tudni semmit. Ilyen volt Márffy Ödön Csendélet edényekkel című, 1910 körül festett alkotása. Ez a kép a nyilvánosság előtt utoljára pontosan 40 évvel ezelőtt szerepelt, a Bizományi Vállalat akkori aukcióján. Egy gyenge fekete-fehér fotón és a méretén kívül nem volt róla egyéb információ, de sikertörténet lett belőle. „Hatalmas meglepetés volt, amikor egyik nap kaptunk egy e-mailt, amelyben arról érdeklődött egy úr, hogy pontosan miért is keressük ezt a képet, ő ugyanis tudja, hol van - mesélte Kolozsvári Gyula. - Válaszunkban megírtuk, hogy nagyon nagy szívességet tenne a kutatóknak és a szakembereknek, ha küldene egy színes fotót róla. Néhány nap múlva elküldte a képet, amire sokunk úgy gondolta, már sosem fogjuk látni, de bebizonyosodott, hogy mindig érdemes kutatni, mert az elveszettnek hitt kincsek előkerülhetnek akár hosszú évtizedek után is. Feltehetően ez a festmény is látható lesz a jövőben megrendezésre kerülő kiállításunkon a tulajdonosok készséges hozzáállásának köszönhetően.” A legnagyobb érték, amit megtaláltak, egy XVII. századi olasz festmény, egy Munká- csy-rajz, valamint Mednyászky László útinaplója és vázlatai voltak. A Vonuló szekerek a gyűjtemény legérdekesebb és legértékesebb darabja. Fábos Erika A legdrágább festmények A legdrágábban eladható magyar származású képzőművész jelenleg Hantai Simon, aki 1949-től 2008-as haláláig Franciaországban élt. A valaha elkelt legdrágább magyar festmény is az ő nevéhez fűződik, a Sotheby’s aukciós ház árverésén 740 millió forintot fizettek, az M.A. 5 (Máriáié) című munkájáért 2013-ban. Itthon a legdrágábban egy Csontváry-képet adtak el, a Traui tájkép naplemente idején egy ötdarabos ciklus része. A mű 2012-ben 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria árverésén. 2006-ban szintén Csontváryért fizettek rekordösszeget a Kisel- bach Galériában. 230 millió forintért kelt el a Szerelmesek találkozása című kép. A festményt 2012-ben ellopták az új tulajdonosától, de sértetlenül előkerült. Egy budapesti lakásban találták meg, épp azelőtt, hogy értékesíthették volna. Munkácsyért fizettek még hasonló nagyságrendű összeget árverésen. A legdrágább Hantai-kép
