Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám

2016. FEBRUÁR 28., VASÁRNAP SZTORI g A világ leghíresebb versenyén nálunk mérik össze a tudásukat Európa legjobb séfjei Szakácsfőváros lesz Budapest Széli Tamás, a későbbi győztes vadhúst készít a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyarországi döntőjében 1 m M' Száll Tamás nyertes ételei Halétel: „Kecsege garnélá- val és kagyló veloutéval, kar­fiol-kaviár tárté, ropogós hal­tej, uborkasaláta és sárga­cékla ravioli.” Húsétel: „Sült szarvascomb és gerincfiié, szarvasgom­bás burgonyapüré, véres hur­kával töltött céklakompót, konfitált sütőtök és homok­tövis." Most a legjobb séfek kezébe kerül a kecsege kaviárja és a szarvasborjú Példaértékű a verseny életé­ben, hogy a szervező ország egyszerre két alapanyaggal ve­het részt a megmérettetésen. A kecsege és kaviárja mel­lett a szarvasborjú lesz a má­sik téma, amit Európa legjobb szakácsai készítenek majd el. Ez óriási lehetőség arra, hogy ezek a hazai alapanyagok a legjobb európai konyhákba be­kerülhessenek a verseny után. Széli Tamás szerint vadhúsban nagyon jók vagyunk, „az zseni­ális, a legjobb francia húsokat simán lepipálja” - mondta. Nem annyira ismert, de a be­luga után a kecsege a legdrá­gább kaviár a világon. A belu­ga feltűnően nagy szemmé­retével, ezüstösszürke színé­vel és óvatos ízeivel hódít, a kecsege pedig apró, aranyló- an csillogó, zöldes-sárgás szí­nű kavi.árt ad, és ugyancsak nagy ritkaságnak számít. Azért ennyire drága, mert öt év kell hozzá, hogy egy kecsegéből kaviárt lehessen kinyerni, amit a hal nem él túl. Az, hogy mek­kora a szemmérete és meny­nyi sót tartalmaz, szintén befo­lyásolja az árat, minél nagyobb a kaviár és minél kevesebb sót tartalmaz, annál drágább. A verseny alatt csak magyar bort szolgálnak fel, 10-15 fajta lesz a kínálatban. Genf, Brüsszel és Stockholm után idén májusban Buda­pesten rendezik meg a Bocu­se d’Or európai döntőjét. Ha­zánk két éve nyerte el az in­dulás jogát, és olyan váro­sokat előzött be, mint Lon­don, Bécs és Lodz. Magyaror­szágot Széli Tamás képvise­li majd, aki másodszor jutott ezzel az európai döntő húsz legjobb szakácsa közé. Fábos Erika BUDAPEST Az alapító, idén 90 éves, névadó Paul Bocuse, Az évszázad szakácsa, aki elindí­totta azt a fajta szakmai moz­galmat, amiből kinőttek a leg­jobb európai éttermek és séfek. A legjobb német és angol szaká­csok is nála, az ő konyhájában kezdték továbbképezni magu­kat, de a skandinávok vagy a japánok is azért tartanak ott most ahol, mert Paul Bocuse kinevelt egy olyan francia isko­lát maga körül, ahonnan merí­teni tudtak. Ma, Japánban már több a Michelin-csillagos hely, mint Franciaországban. Ezt a versenyt 1987-ben indította út­jára, éppen azért hogy a világ legjobb szakácsait összehozza, és legyen egy ösztönző rend­szer évről évre. A lyoni döntő­be jutni hatalmas dicsőség, az ott versenyző szakácsok éve­kig a versenyre készülnek. Széli Tamás volt az első olyan versenyző, aki legelőször továbbjutott a VB-re, ő 2012- ben Brüsszelben vívta ki az in­dulás jogát, majd érte el 2013- ban az új belépőhöz képest plá­ne kiugró eredményt: 10. lett Lyonban a 24-es mezőnyből. Két évvel később pedig Molnár Gábornak is sikerült ez a bra­vúr, ott volt a lyoni döntőn, ahol a 13. helyet érte el. „Hét óra folyamatos koncent­ráció, de fizikailag is elég ke­mény ennyit egyhuzamban dol­gozni úgy, hogy közben tökéle­tesen kell teljesíteni - mond­ta Molnár Gábor. - A főzésre öt és fél óra van, fél óra a takarí­tás, és egy órával korábban meg kell jelenni a versenykonyhá­ban. Ott négy ellenőr mindent átnéz, hogy nehogy tiltott alap­anyag kerüljön be, de olyan ko­molyan, hogy a versenyzőket is átmotozzák. Mint mondjuk egy doppingellenőrzés egy sport- versenyen, csak ott utána van, itt meg előtte, ami azért elég durva stressz. Főzés közben is mindent figyelnek: hogy meny­nyire működik együtt a séf a segítőjével, hogy milyen eszkö­zöket és technológiát használ, hogy mennyi hulladékot ter­mel munka közben, de az sem mindegy, melyik vágódeszkát milyen munkákhoz veszi elő, hogyan tálal, milyen tisztasá­got hagy maga után. Aztán kö­vetkezik a zsűrizés, amikor ki­derül, milyenek az ízek - ez a legfontosabb -, milyenek az éte­lek és hogyan néz ki a tányér. Nincs ennél magasabb színvo­nalú verseny, amiből a szakma is folyamatosan fejlődik és pro­fitál az egész világon.” A verseny fő alapanyagait a Bocuse d’Or lyoni központ­ja határozza meg: egy hal- és tégy húsételnek kell elkészül­nie a rendelkezésre álló 5 óra 35 perc alatt. A halételt csak tá­nyérra, míg a húsételt egy leg­alább 12 adagot magában fog­laló tálra kell szervírozni. Széli Tamás egy korábbi in­terjúnkban azt mondta, a tu­rizmus és gasztronómia szá­mára is nagyon fontos lesz má­jusban az a néhány nap, ami­kor azok jönnek hozzánk ven­dégségbe Európa 20 országá­ból, akik nagyon szeretnek és tudnak is enni. „A magyar konyha számára az megint egy hatalmas rek­lám és lehetőség lesz, hogy Eu­rópa legjobbjai nálunk fognak versenyezni. - mondta Széli Tamás. - Teljes összefogás kell, hogy sikerüljön, ami jól össze­ránthatja a szakmát. Másrészt ez nemcsak egy verseny, ha­nem elképesztő szakmai ren­dezvények kapcsolódnak hoz­zá. Nagyon sok híres szakma­beli jön ezért hozzánk, és ez turisztikai attrakció is, úgy öt-tízezer vendéggel számol­nak arra a hétre, de szerintem jelentősen alábecsülik. Azt pél­dául már tudni lehet, hogy a norvégok külön charterjáratot indítanak hazánkba a rendez­vény idején.” Csók István és Márffy Odón híres festményei a netes „képkereső” csapat legújabb nagy fogásai Kincsek lóghatnak a magyar nappalik falain Itthon a legdrágábban egy Csontváry-képet adtak el, a Traui tájkép naplemente idején 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria árverésén MAGYARORSZAG Nemcsak a me­sében létezik, hogy mondjuk egy lepukkant lakás falán olyan érték lóg, ami sokszor többet ér, mint maga az ingatlan. A Kincs a falon projekt alapítói néhány megdöbbentő élmény hatására kezdtek el építeni egy olyan kö­zösségi felületet, aminek a segít­ségével igazi csodákat találtak, sokszor a tulajdonosok legna­gyobb megdöbbenésére. Mert ugye szinte minden ház­tartásban lóg egy olyan kép a fa­lon, ami örökség, esetleg aján­dék volt, netán egy padlás sarká­ból került elő és épp illik a bútor színéhez, ám a tulajdonosaik­nak fogalmuk sincs, milyen ér­téket képvisel. Kolozsvári Gyu­lának azonban eszébe jutott, hogy ő bárkinek szívesen segít ilyen esetekben. Éveken át fest­ménybecsüsként dolgozott, ami­kor kipattant a fejéből az ötlet, hogy a népszerű közösségi mé­diát felhasználva nagy lehetőség lenne rejtőzködő műtárgyakra lelni. Ezekről csak fotót kell kül­deni nekik, ha van története, azt is le kell írni, a szakemberek pe­dig tudásuk és széles szakiro­dalmi ismereteik alapján meg­becsülik az értékét. „A laikus tulajdonosok álta­lában attól kérdezték meg a tár­gyak értékét, aki meg akarta venni, nagyon gyakran szán­dékosan alábecsülték, majd a „nem ér ez semmit, de mert tet­szik nekem, adok érte pár ezer forintot” mondat után nyélbe is ütötték az üzletet - mondta Ko­lozsvári Gyula. - A mi projek­tünk abban segít, hogy ne le­gyenek ennyire kiszolgáltatot­tak a tulajdonosok, ráadásul tel­jesen ingyenesen. Csapatunk becsüsökből, művészettörténé­szekből, restaurátorokból, kere- tezőkből és olyan szakemberek­ből áll, akik a műtárgyak kutatói és ismerői.” A projekt legújabb büszkesége egy Csók István-festmény. Csók számos portrét készített a felesé­géről, de a nemrég felbukkant festmény feltehetően időrend­ben az első ilyen alkotás. Az, hogy ez előkerült, több okból is különlegesen fontos a magyar művészettörténet számára, és bár hosszas kutatómunka előz­te meg, mára biztossá vált, hogy Csók István alkotásáról van szó. „A kép 1902 körül - a megis­merkedésük évében - készült, és olyan érzékenységgel lett megfestve, ahogy arra csak egy igazán szerelmes ember képes. A mozdulat finomsága, a modell tekintetének mesteri ábrázolá­sa, a gyönyörű szecessziós váza halvány színe mind-mind arról a festőzseniről árulkodik, aki a magyar festészet egyik kiemel­kedő és meghatározó alakja. A festmény korábban nem szere­pelt a nagy nyilvánosság előtt. A mű becsértéke körülbelül 7-10 millió forint.” A Kincsafalon.hu oldalon nemcsak várják a „kincseket”, de időről időre közzétesznek olyan fotókat is, amelyeken a magyar művészet számára fon­tos alkotások láthatók, de sajnos a sorsukról nem tudni semmit. Ilyen volt Márffy Ödön Csend­élet edényekkel című, 1910 kö­rül festett alkotása. Ez a kép a nyilvánosság előtt utoljára pon­tosan 40 évvel ezelőtt szerepelt, a Bizományi Vállalat akkori auk­cióján. Egy gyenge fekete-fehér fotón és a méretén kívül nem volt róla egyéb információ, de si­kertörténet lett belőle. „Hatalmas meglepetés volt, amikor egyik nap kaptunk egy e-mailt, amelyben arról érdeklő­dött egy úr, hogy pontosan miért is keressük ezt a képet, ő ugyan­is tudja, hol van - mesélte Ko­lozsvári Gyula. - Válaszunkban megírtuk, hogy nagyon nagy szívességet tenne a kutatóknak és a szakembereknek, ha kül­dene egy színes fotót róla. Né­hány nap múlva elküldte a ké­pet, amire sokunk úgy gondolta, már sosem fogjuk látni, de bebi­zonyosodott, hogy mindig érde­mes kutatni, mert az elveszett­nek hitt kincsek előkerülhet­nek akár hosszú évtizedek után is. Feltehetően ez a festmény is látható lesz a jövőben megren­dezésre kerülő kiállításunkon a tulajdonosok készséges hozzáál­lásának köszönhetően.” A legnagyobb érték, amit megtaláltak, egy XVII. száza­di olasz festmény, egy Munká- csy-rajz, valamint Mednyászky László útinaplója és vázlatai vol­tak. A Vonuló szekerek a gyűjte­mény legérdekesebb és legérté­kesebb darabja. Fábos Erika A legdrágább festmények A legdrágábban eladható ma­gyar származású képzőmű­vész jelenleg Hantai Simon, aki 1949-től 2008-as haláláig Franciaországban élt. A valaha elkelt legdrágább magyar fest­mény is az ő nevéhez fűződik, a Sotheby’s aukciós ház árveré­sén 740 millió forintot fizettek, az M.A. 5 (Máriáié) című mun­kájáért 2013-ban. Itthon a legdrágábban egy Csontváry-képet adtak el, a Traui tájkép naplemente idején egy ötdarabos ciklus része. A mű 2012-ben 240 millió forin­tért kelt el a Virág Judit Galéria árverésén. 2006-ban szintén Csontváryért fizettek rekordösszeget a Kisel- bach Galériában. 230 millió fo­rintért kelt el a Szerelmesek találkozása című kép. A fest­ményt 2012-ben ellopták az új tulajdonosától, de sértetlenül előkerült. Egy budapesti lakás­ban találták meg, épp azelőtt, hogy értékesíthették volna. Munkácsyért fizettek még ha­sonló nagyságrendű összeget árverésen. A legdrágább Hantai-kép

Next

/
Thumbnails
Contents