Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám

0 INTERJÚ 2016. FEBRUÁR 28., VASÁRNAP A Kassai Lajos életéről szóló filmet már több mint harmincezren látták a magyar mozikban. A lovasíjászat szerinte a magyar kultúra hordozója. „ Ez egy tökéletes önismereti út”- Örül ennek? Nem a parazsat kell ■ őrizgetni, hanem a lángot kell továbbadni - ezt mondja Kassai Lajos arról, hogyan érdemes vigyázni a múl­tunkra. Úgy emlékszik, hogy amikor az első lövést leadta egy vágtató ló hátáról, egy szűk átjáróban érezte magát a múlt és a jövő átmenetében. Fábos Erika- A lovasíjászat az útja az élet­ben. Mit köszönhet ennek?- Az íjászat egy lehetséges út belső mikrokozmikus vi­lágunk felé. Minden lövéssel egy kicsit közelebb kerülhe­tünk önmagunkhoz. A lóval való kapcsolat a külvilággal való kapcsolatot jeleníti meg. A lovasíjásznak a lövés pilla­natában harmóniában kell len­ni önmagával és lovával. Szá­momra ez a harci művészet egy eszköz a személyiség fej­lesztésére. Egy tökéletes önis­mereti út és a folyamatos fej­lődés lehetősége. Ha elvennék belőlem azon tapasztalatai­mat, amikre a lovasíjászat gya­korlásával tettem szert, nem sok minden maradna.- Emlékszik még arra, felidéz­hető, hogy mi volt az, ami elin­dította, ami erre inspirálta?- Valamiféle azonosságot éreztem ősi kultúránkkal, élet- szemléletünkkel, legendáink­kal. Ismerősnek tűntek azok a tárgyak, amik a népvándorlás korát jellemezték, majd amikor az első lövést leadtam egy vág­tató ló hátáról egy szűk átjáró­ban éreztem magam. Csinál­tam már és a csinálni fogom, a múlt és a jövő átmenetében.- Az íjászat - ezt gyakran mondja - nem elsősorban fizi­kai teljesítmény, hanem mi?- A lovasíjászat a ritmusról, egyensúlyról és a harmóniá­ról szól. A teljesítmény nem a nyers fizikai erőre támasz­kodik, ezért képesek a nők is nagy hatékonysággal gyako­rolni. A lovasíjászat a harci mű­vészetek királynője.- Az, hogy újabb és újabb re­kordot akar elérni, abban mi az ami elindítja, mi motiválja olyankor?- Miután a lovasíjászat egy önismereti út, a rekordok nem célok, hanem eszközök. Az eredmények pedig az út mér­földkövei. Megmutatják hol tartunk. Ezek által mindig si­került mélyen magamba néz­ni, és megismerni a tartaléka­imat. A mai emberek többsé­ge csak a felszínt karcolja, ke­resi a legkönnyebb lehetősé­geket. Kerüli az erőfeszítést, a megpróbáltatást, elvágva ezzel a lehetőséget attól, hogy bete­kintést nyerjenek a felszín alá. Ezért válik életük felszínessé. Pedig, aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni.- A lovasíjászatban Mónus Jó­zsef íjászhoz hasonlóan ön utolérhetetlen rekordokat ál­lít fel a világban. Mondjuk egy francia íjász is tudna ilyen eredményeket elérni?- Őszinte tisztelője vagyok Mónus Józsefnek és nem kell lá­tó embernek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, a mester karak­terén keresztül régen lefojtott archaikus érzelmek vulkani­kus kitöréseit érzékelhetjük. Bi­zonyára az évezredes tradíciók lenyomata is benne van ebben. Nincs afelől kétségem, hogy bármely más nemzet fiai is ké­pesek lennének hasonló teljesít­ményre, de abban is biztos va­gyok, hogy egész más motivál­na egy franciát, és az odaveze­tő útban is lennének különbsé­gek. Erősen hiszem, hogy meg­határozó hova születünk.- A Kassai lovasíjászatról el szokták mondani, hogy nem autentikus. Ilyen törekvés volt önben?- Nem a parazsat kell őriz­getni, hanem a lángot kell to­vábbadni. Sosem az őseimet akartam követni, hanem azt, amit ők is követtek. Az autenti­kus azt jelenti, hiteles és ha az általam létrehozott lovasíjászat nem hiteles, akkor mi számít annak? ,- Ön szerint Magyarországon holt tart a nemzet a saját maga meghatározásában és értéke­lésében?- Többek vagyunk annál, mint amit a balliberális oldal sugall, de kevesebbek, mint amit a jobboldal remél, de bő­ven elegek ahhoz, hogy bármit elérjünk akkor, ha önmagunk lehetünk.- Nem hiszek a turáni átokban, hogy a magyar képtelen egy­ségre jutni - mondta optimis­tán egy interjúban.- Ha valaki nem hisz egy átokban az inkább tűnik rea­listának, mint optimistának. Szívós, kitartó munkával és hiteles vezetőkkel el lehet ér­ni, hogy egy nemzet összetar­tó legyen, mint ahogy abban is kemény munka van, hogy ha­zánk idáig züllött.- Arra számított, hogy még az önről szóló film miatt is lehet két tábor?- Lehet akár tizenkét tábor is. A lényeg, hogy Kaszás Gé­za a filmjében azt mutatta meg, én melyik táborba tartozom.- Arra gondoltak, hogy ezt a fil­met ennyien megnézik majd. A héten már átlépte 30 ezret a nézőszám.- Kaszás Géza nyilván gon­dolt erre, azért döntött úgy, hogy beviszi a mozikba, én a magam részéről meglepőnek tartom, hogy ekkora a sikere a filmnek. Amikor először beszélt erről Géza, teljesen biztosan azt gondoltam, hogy egy két­órás dokumentumfilmet mozi­ba vinni értelmetlen vállalko­zás. Meglepett, hogy igaza lett és érdeklődve figyelem az útját.- Alapvetően megfejteni próbálom inkább. Persze jó ér­zés ez, de csak keveset érzéke­lek belőle. Teljesen tudatosan nem vállalkoztam arra, hogy közönségtalálkozókkal bejár­jam az országot például. Ez a film az életemről szól, de nem szeretném, ha bármiben vál­toztatna rajtam, ha ettől az ér­deklődéstől, vagy a film sike­re miatt celebként kezdenének tekinteni rám. A filmnek önál­ló élete van.- Sokféle kritikát lehet olvasni a filmről, közös vonása ezeknek az írásoknak, hogy túlzottan ro­mantikus képet fest. Mit gon­dol erről?- Én magam nem vagyok ro­mantikus, az életem viszont annak tűnhet, így a film sem lehet más. Aki ezt messziről nézi, egy sikeres pályát, har­móniát lát, hozzá akár csak egy díszlet a gyönyörű természeti környezetet. Benne lenni azon­ban ez nem egy rózsaszín cu­kormáz, hanem napi kemény munka. Ilyen időkben, reggel hatkor, amikor kézbeveszem a trágyás talicskát és a hidegben nekiállok a napi feladatoknak, a legtöbben, akik ezt romanti­kusnak látják, még alszanak.- A lovasíjászat harci művé­szetként terjed a nyugati világ­ban, már több mint 20 ország­ban létezik lovasíjász szervezet és versenyeket is szerveznek. Mit gondol, mi a titka a népsze­rűségének?- A világ szerintem egy energetikai és informatikai térben pulzál. Folyamatos vál­tozás a jellemzője. Ezen rend­szerek hatásai embereken ke­resztül nyilvánulnak meg. A lovasíjászat egy olyan szelle­miséget hordoz, ami rajtam keresztül, de nem általam ke­rült be a világba. Ma az em­berek nyitottak erre és ezért tud robbanásszerűen fejlődni. A népszerűségében talán az is benne van, hogy az embert visszavezeti a természetbe és egy érdekes, izgalmas kultú­rához, miközben fegyelemre, küzdelemre és a saját határai­nak feszegetésére is megtanít­ja. Van, aki ezen keresztül sze­retné megtapasztalni az élet nagy igazságait, mások éppen az élet nagy kérdései elől me­nekülnek a lovasíjászathoz. Teljesen mindegy miért, de aki megérzi ezt a misztikumot, az rabja lesz ennek a sportnak. Ha nem így lenne, ha megsza­kadnék se értem volna ezt el.- Egy időben az volt a hír, hogy Matt Damont oktatta. Miért vállalta ezt?- Céljaim között szerepelt Hollywood, a profizmus, az igazi sztárok világa a kulisz- szák mögül. Egy Oscar-dí- jas színésznek „verejtéksza­ga van” attól az átlagon felü­li munkától, amit egy tökéle­tesen megformált szerep lét­rehozása megkövetel. A helyi celebek pedig bűzlenek. Jóle­sett egy kis friss levegő és él­tem a tálcán felkínálkozó lehe­tőséggel.- Beszélt arról, hatalmas ér­zés lenne, ha olimpiai sportág lehetne a lovasíjászatból. Mit gondol van erre esély?- A lovasíjászat jelenlegi for­májában alkalmas arra, hogy olimpiai sport legyen, de csak akkor lesz az, ha beáll mö­gé egy erre elszánt pénzügyi lobbi. Ha ez a mindenkori ma­gyar kormány számára fontos, akkor megteszi ezt a lépést, ha nem, majd megteszi Korea vagy Amerika.- Azt mondja, jelenlegi formá­jában, sportként azért nyilván egyszerűsödne is.- 1882-ben egy akkor 22 éves fiatalember, Kanó Jigoró az addigi harcművészeti is­meretei alapján megalkotta a ma dzsúdóként ismert küzdő­sportot. Ez a fiatalember Ja­pán kulturális és szellemi ér­tékének akart emléket állíta­ni ezzel és mára ez a sport sze­repel az olimpiákon és világ­szerte űzik emberek. Másfelől viszont eredetileg ez egy sok­kal bonyolultabb, összetettebb rendszer volt. Sokat sterilizá­lódon azzal, hogy azokat a filo­zófiai vonatkozásokat, amivel rendelkezett, elvették belőle és a harcművészethez képest egy sportágat kreáltak belőle. Csodálatos lenne, ha egyszer, akár évtizedek múlva, mi is el­jutnánk az olimpiáig, de ha et­től a kultúrahordozó szerepe sérülne, ha a hagyományaink már másodlagosak lennének emiatt, annyit nem ér. Ha egy olyan harmóniában sikerülne eljutni odáig, hogy ez az érté­ke is megmarad, az nagy ado­mány lenne. Semmi nem lehe­tetlen, ezt egy lovasíjász tudja a legjobban.- Ha lesz egy tökéletes lövé­sem, leteszem az íjat - nyilat­kozta egyszer. Milyen a tökéle­tes lövés?- Ahogy letettem az íjamat, el fogom mesélni.- Kassai Lajos, a lovasíjász mi­ért harcol és mi az, ami ellen soha?- Valami ellen soha, vala­miért bármikor. Szerencsé­sek azok az emberek, akik az egészségükért harcolnak és szerencsétlenek azok, akik a betegségük ellen harcolnak. Az akadályokat csak azok lát­ják, akik leveszik tekintetüket a célról. Én szeretem a szemem a célon tartani. Kassai Lajos eddig öt Guinness-rekordot állított fel 1960-ban született Kaposvá­ron Kassai Lajos. Az 1980-as évek végén dolgoz­ta ki a lovasíjászat verseny-sza­bályrendszerét, ezután elkezd­te az új sportágat terjeszteni, kezdetben Magyarországon, majd az 1990-es évek kezdeté­től Európában, az Egyesült Álla­mokban és Kanadában. Japán­ban megismerkedett a Zen-íjá­szattal, majd Kínába, Shao-lin- ba utazott tanulmányútra. Ta­pasztalatait a Lovasíjászat círpű könyvében foglalta össze, amely azóta megjelent angol és német fordításban is. Jelen­leg több mint húsz országban működik a Kassai-iskola alap­ján szerveződő lovasíjász köz­pont, amelyek rendszeresen vi­lágkupákat szerveznek. Ő hozta létre a Kaposmérő melletti Kassai-völgyet, a ma­gyar lovasíjászat központját. Életéről és munkásságáról Ka­szás Géza filmet is forgatott A lovasíjász címmel, amit 2016 januárjában mutattak be. A lovas íjászat létrehozásáért és világban való terjesztéséért 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti­keresztjét. Tevékenysége nyomán egye­dül hazánkban lehet szerezni lovasíjász-oktató egyetemi dip­lomát. Minden eddigi versenyt meg­nyert, öt Guinness-világrekor- dot állított fel. Jelenleg a világ 16 országában tanít és minden év július első hetében a kaposmérői lovas­íjász központban világtalálko­zókat rendez, melyeknek ha­zai és nemzetközi sikere egyre nagyobb.

Next

/
Thumbnails
Contents