Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

10 UTAZÁS 2016. JANUAR 24., VASARNAP A fesztiválok világsikere az államnak is igen előnyös BUDAPEST Az államnak is előnyös a magyarországi fesztiválok nem­zetközi sikere, jó működésük a turizmus bevételein látszik. A ki­emelt fesztiváloknak szánt álla­mi támogatás idei mértékéről ha­marosan döntés születik. Erről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyet­tes államtitkára beszélt. „A Sziget és a VOLT Fesztivál friss nemzetközi fesztiváldíjai visszaigazolják, hogy a rendez­vények kínálata, minősége év­ről évre javul, ami hozzájárul a turizmus nemzetközi versenyké­pességéhez” - mondta sajtótájé­koztatón Ruszinkó Ádám. Hozzá­tette, részletes hatástanulmányt fognak készíteni arról, mennyire jó üzletet jelentenek a fesztiválok az államnak. A helyettes államtitkár annak kapcsán beszélt erről, hogy a Eu­ropean Festival Awards múlt heti groningeni gáláján a VOLT Fesz­tivál a közepes méretű rendez­vények versenyében lett a kon­tinens legjobbja, a Sziget pedig a legjobb programkínálat kategó­riában győzött. Hatástanulmány készül a sikeres fesztiválok turiszti­kai jelentőségéről. „Ezek a fesztiválok valódi vonzerőt jelentenek, ami az oda­látogató vendégek költési hajlan­dóságán is lemérhető: ez a VOLT esetében átlagosan napi 40 ezer forint felett volt, a Szigeten pedig megközelítette a 100 ezer forin­tot” - mondta Ruszinkó Ádám. Gerendái Károly, a Sziget fő­szervezője arról beszélt, hogy az állam szerepe mindig nehéz kér­dés egy vállalkozás esetében. „Egyik oldalról a piac működé­sének kell meghatározónák len­nie, másrészt, főleg egy közepes méretű ország esetében, nagyon meghatározó lehet, miként segí­ti az állam a rendezvények létét.” Kitért arra, hogy miközben a Szigetre bérletet vásárlók kö­zött tavaly 90 százalék volt a külföldiek aránya, a Sziget álla­tjai támogatása tavaly csak az 5 milliárd forintos összköltségve­tés 1,3 százaléka volt. Igaz - tette hozzá -, ez is fontos hozzájárulás számukra a fejlesztésekre és cé­lokra, például a nemzetközi kom­munikációra. MW/MTI SÉTÁRA CSÁBÍTANAK El RÓPA VÁROSAI Tippek az utazás szervezéséhez VÁROSKÁRTYA: Az adott telepü­lés turisztikai honlapján több­nyire olcsóbban beszerezhető, a segítségével kedvezményesen használhatjuk a városi közleke­dést, és olcsóbban tekinthetjük meg a látványosságokat. Velence: a város, amelyben semelyik I évszakban nem lehet csalódni g^ZORS^ [ > 9 1 j'$s ki ■ i* 1 1 i ■»w SZÁLLÁS, REPÜLŐJEGY: Az inter­neten néha jelentős kedvez­ménnyel foglalható le a szállás és a repülőjegy. Ha rászánja az időt a böngészésre, és nem gond a netes fizetés sem, ren­geteget spórolhat. ÉTKEZÉS A látványosságok mellett lévő éttermek helyett falatozzon a helyiek által láto­gatott vendéglőkben. BELÉPŐJEGY: Sok múzeum bi­zonyos napokon ingyenes be­lépést biztosít, ennek is érde­mes utánajárni az interneten. VELENCE, AZ ADRIA KIRÁLYNŐJE A lagúnák városát jobb kellemes tavaszi időben felfedezni, mint a perzselő nyári hőségben. A Szent Márk tér a bazilikával, az órato­rony vagy a Sóhajok hídja minden­kit elvarázsol. Velence igazi hangu­latát azonban csak akkor lehet át­érezni, ha az ember letér a „kita­posott” útról, és hajlandó elvesz­ni a szűk utcák szövevényes háló­zatában. A Canal Grandét szegé­lyező palotákat egy vaporettóról, vagyis a csatornán közlekedő ví­zibuszról megcsodálni életre szó­ló élményt jelent. Ha nem tud vár­ni tavasszal, keresse fel a várost még a farsang ideje alatt, idén a híres Velencei Karnevált január 23. és február 9. között rendezik meg. Aki pedig nem tud elutazni, a www.comune.venezia.it honlapon webkamerán keresztül is követhe­ti az eseményeket. Varsónak igazán különleges hangulatot ad az építészeti stílusok sokszínűsége lENGYELORSZAG A települést nem kímélték a tör­ténelem viharai, a második világ­háborúban például a 90 százalé­kát porig rombolták. Ám nem vé­letlenül nevezik „elpusztíthatatlan városnak": a helyiek újjáépítették településüket, így ma is sétálhat a takaros óvárosi utcákon, vagy megcsodálhatja a királyi palo­tát. Az építészeti stílusok sokszí­nűsége különleges hangulatot ad a nagyvárosnak. A központi rész felhőkarcolói izgalmas kontrasz­tot alkotnak a történelmi városré­szekkel; egy hagyományaihoz ra­gaszkodó, mégis haladó gondol­kodású, modern város nyüzsgésé­be csöppenhet itt bele. Kezdje a sétát az óvárosi piacté­ren, ahol megtekintheti Varsó cí­meralakjának szobrát, a Szirént. A környéken éttermek, ajándék­boltok csábítják a turistákat, a sörözőkben pedig kipihenhe­ti a városnézés fáradalmait. Fel- fedezőútja során tekintse meg a királyi fürdőpalotát, a Nagy­színházát, a Chopin Múzeumot, a Szász-kertet vagy a Szent Já- nos-katedrálist is, hogy csak né­hányat említsünk a látványossá­gok listájáról! CSEHORSZÁG BRNÓT ÉRDEMES ÚTBA EJTENI... Egy hosszú hétvége Csehország­ban? A legtöbb embernek azon­nal a méltán népszerű Prága ug­rik be, ám az ország még számos csodaszép helyet rejt. Az egyik ilyen Brno, más néven Brünn, a második legnépesebb cseh tele­pülés. A híres egyetemi és vásár­várost több ezer turista keresi fel évente. Látnivalói közül a legfon­tosabbak a Kapucinusok Szent Kereszt Temploma, a spilberki kastély, a székesegyház, a közelé­ben lévő piac a Parnasszus-kúttal, valamint a 13. században épült Szent Jakab-templom. A város­tól északra, egy rövid autóútnyi- ra fekszik a Morva-karszt területe, amely ezernél is több barlangjával és látványos szakadékaival a ki­rándulók egyik kedvelt úti célja. Ha valaki Pragaba készül es megáll Brnoban, akkor garantáltan ott ragad pár napra A klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen hideg környezetben A Föld legmagasabb vulkánján BUDAPEST Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin ha­táron fekvő, 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímavál­tozás hatásait vizsgálják a szél­sőségesen száraz, szeles és hideg környezetben. A négyfős expe­díció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint három- dimenziós domborzatmodell ké­szítésére is felhasználható dró- nokat visz magával a helyszínre - mondta el Nagy Balázs, a tudo­mányos vállalkozás vezetője. A kutatók - Nagy Balázs mel­lett Heiling Zsolt terepi mérnök, Ignéczi Ádám geográfus és Kal­ló Péter fotográfus - az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a he­gyen, ahol mindennapos a 100 kilométeres óránkénti sebességű jeges szél, esőt még senki nem lá­tott, és a nyár közepi hőmérsék­let is fagypont alatti. A teljesen la­katlan területen egyébként mér­tek már 400 kilométeres órán­kénti sebességet meghaladó erős­ségű szelet is. A kivételes időjárási körül­ményeket a kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában mutatták be, érzékeltetve, milyen nehézségeket rejt 90 kilométeres óránkénti sebességgel fújó szél­ben kimászni a sátorból. MW Nagy Balázs geográfus, a kutatás vezetője és Heiling Zsolt terepi mérnök Utasbiztosításra 540 forintot költünk MAGYARORSZÁG Átlagosan napi 540 forintért kötöttek utasbizto­sítást a külföldre készülők tavaly, ami alig tér el a 2014-es adattól - közölte a saját számaira hivat­kozva a Netrisk.hu internetes al­kusz. Az utasbiztosítások több mint a harmadát már az interne­ten kötik meg, az online szerződő ügyfelek 80 százaléka pedig csak az utolsó napokban köt utasbiz­tosítást: 25 százalékuk 2-3 nap­pal az utazás előtt, 43 százalék az utazást megelőző napon teszi ezt meg, és további 12 százaléknak csak az utazás napján jut eszébe utasbiztosítást kötni. Az adatokból az is kiderül, hogy a síbiztosításokért átlago­san 20 százalékkal többet, mint­egy 650 forintot hajlandók fizetni az ügyfelek. A Netrisk.hu szerint a síbiztosítást kötők 78 százaléka Ausztriába utazott sízni, 6-6 szá­zalék vette célba a szlovákai és az olasz sípályákat, további 3 száza­lék Franciaországba, a fennma­radó 7 százalék pedig leginkább Szlovéniában, Lengyelországban, Romániában vagy Svájcban hó­dolt téli szenvedélyének. A síelők átlagéletkora 34 év volt, a síutak- ra átlagosan 5 napos utasbiztosí­tást kötöttek az ügyfelek. A Groupama Biztosító kutatása szerint a külföldre utazók kéthar­mada köt általában biztosítást in­dulás előtt. A külföldre utazók 18 százaléka soha nem biztosítja ma­gát kinntartózkodása idejére. MW

Next

/
Thumbnails
Contents