Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JANUÁR 24., VASÁRNAP A fogyáshoz nem elég sportolni, nem elég kevesebbet enni: tudatosan tervezett, szénhidrát- és zsírszegény étrend kell. Az elhízás sajnos öröklődik. Túl súlyos gond az elhízás Nincs elhízottabb nép Európá­ban a magyaroknál, de világ­szinten is jól állunk: harmadi­kak vagyunk, csak Ameriká­ban és Mexikóban van több túl­súlyos ember. Nálunk minden ötödik személy elhízott, ami sú­lyos betegségekhez vezet. Fábos Erika AZ ELHÍZÁS kialakulásában nagy' felelősség hárul a felnőttekre. A gyerekek veszélyeztetettsé­ge főként abban rejlik, hogy fia­tal korban a test szöveteiben lé­vő zsírsejtek a túlzott kalóriabe­vitel hatására nemcsak nőnek - mint a felnőtteknél hanem sza­porodnak is. Azok a gyerekek te­hát, akik már korán jóval na­gyobb tömegű zsírszövetet épí­tenek fel, sokkal hajlamosabbak a felnőttkori elhízásra. A die­tetikusok szerint azok a gyere­kek, akik sok gyümölcsöt, zöld­séget kapnak és frissen készülő ételekhez szoktak hozzá, felnőtt­ként is tudatosan és egészsége­sen táplálkoznak. Ha boldogtalan, gyorsabban hízik A köznyelv bánathájnak hívja és valóban vigasztalásul is sú­lyos kilókat ehetünk magunkra. Az elhízásnak gyakran pszichi­kai okai lehetnek. Hevesi Krisz­tina pszichológus azt mondta: kutatások bizonyítják, hogy már csecsemőkorunkban megtanul­juk, hogy enni jó. Ha egy édes­anya nemcsak akkor ad enni a csecsemőnek, amikor éhes, de etetéssel nyugtatja meg a babá­ját minden alkalommal, akár a fáradtság, akár bármilyen kom­fortérzete miatt sír, az rögzül benne, hogy az evés a legjobb nyugtatószer. Ezek az emberek felnőttkorukban is hajlamosak rá, hogy ne várják meg a testük jelzéseit. Azaz nemcsak akkor esznek, ha éhesek, hanem kül­ső ingerekre is ezzel reagálnak. Vagyis ha stresszesebb napjuk van, kudarc éri őket vagy bána­tosak, enni fognak, hogy elmúl­jon a rossz érzés. Ha valaki le­hangolt vagy depressziós, akkor is könnyebben nyúl étel után, később pedig már azért lesz rossz kedélyű, mert elhízik, pe­dig a mozgás sokkal jobb hatás­sal van a lelkünk egyensúlyá­nak fenntartására. Persze nem­csak az önvigasztalás vagy -ju­talmazás igaz, az ellenkezője is, van, aki éppen azzal bünteti ma­gát, hogy nem eszik. Ha tehát va­laki felismeri, mik a motivációi evéskor, vagy akkor, ha éhezteti magát, és igyekszik megtanulni a szervezete valós jelzéseit, na­gyobb sikerrel lesz ideális a test­súlya - ez azonban gyakran nem megy egyedül, szakember­re is szükség van. Az évekkel együtt jönnek a kilók Sajnos á korral a testsúly is nő: változatlan táplálkozás mel­lett évente egy kilogramm test­súlygyarapodás következik be, mert a korral az alapanyagcse­re lassul, így az energialeadás is csökken. Ugyanakkor 70 év fe­lett már kevés az elhízott, mert a kövérek közül - főként a férfiak­nál - kevesen érik meg ezt az életkort... Teremy Alex testsúlycsökken­tő tanácsadó azt mondta: a kaló­riaszükséglet nemcsak a fizikai megterheléstől és attól függ, fér­firól vagy nőről van szó, hanem az életkortól is. Nagyjából 20-30 év között érjük el a maximumot, ekkor kell a legtöbb tápanyagot bevinnünk, mert a testünk a tel­jesítőképessége csúcsán van. Ahogy idősödünk, egyre keve­sebb kalóriára lesz szükségünk. Vagyis telnek az évek, és aprán­ként csökken a kalóriafelhaszná­lásunk. Sajnos örökölhető ez a hajlam Azért sem mindegy, milyen táplálkozási szokások rögzül­nek, mert az elhízási hajlam bi­zonyos mértékig örökölhető. Pa­dos Gyula, a Magyar Obezitoló- giai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára - akinek a vezetésével az elmúlt évtizedekben 18 ezer ember szabadult meg a túlsúlyá­tól a Szent Imre Kórházban - azt mondta: ha mindkét szülő kövér, akkor 80, ha csak az egyik, 50 százalék a valószínűsége, hogy a gyerekük elhízott lesz. Ez nem­csak az egészség szempontjából komoly rizikófaktor. Azonkívül, hogy a kövér gyerekek nehezeb­ben mozognak, így kisebb esély- lyel szoknak hozzá a sportos élet­módhoz, rendszerint olyan önér­tékelési zavaraik lehetnek, ame­lyek felnőtt életükre is kihatnak. Pados Gyula azt mondta: hiá­ba ölt járványszerü méreteket az elhízás, a túlsúlyos emberek nehezen juthatnak orvosi segít­séghez. Ezért alapították meg prof. dr. Bedros Róberttel a Ma­gyar Obezitológiai és Mozgáste­rápiás Társaságot és képeztek ki 54 obezitológus szakorvost az el­múlt nyolc évben. A jó diéta nem ördöglakat Sokan okolják a zsíros magyar konyhát is. A táplálkozási szak­értők szerint az energiabevitel 70, a mozgás 30 százalékban ját­szik szerepet a fogyásban, mégis csak mozgással kiegészítve^rhe- tő el tartós eredmény. 1000-1500 kalória és heti négyszer legalább félórás testmozgás biztosan si­kerélménnyel jár. Havonta 2-4 kilótól lehet megszabadulni így, ami még nem egészségtelen. Pados Gyula azt mondta: az ide­ális fogyókúra nem a koplalásról szól, alapja a tervszerű táplálko­zás és a rendszeres és megfelelő intenzitású testmozgás. „A hosz- szú távú testsúlycsökkentő dié­tában elsődleges a kalóriabevitel csökkentése. Nőknél 1200, fér­fiaknál 1500 kalória a megfele­lő, valamint az állati eredetű zsí­rok és a szénhidrátok fogyasztá­sának csökkentése. Különösen a gyorsan felszívódó szénhidrátok bűnösek a hízásban - fehér ke­nyér, rizs, krumpli, tészta - ezek ugyanis pillanatok alatt emelik a vércukrot, és inzulinterme­lést váltanak ki, aminek a hatá­sára a szervezet zsírraktározás­ba kezd. A mozgásszegény élet­mód mellett azért van ennyi el­hízott ember Magyarországon, mert az elmúlt évtizedekben na­gyon megnövekedett a szénhid­rátfogyasztás. Egy amerikai ku­tatás igazolta: két fogyókúrás csoport közül azok, akik lecsök­kentették a szénhidrátbevitelt, hat hónap alatt négy kilóval töb- bet fogytak, mint akik a zsírsze­gény diétát választották. Nem elég tehát a kalóriát mérsékelni, ha mellette nem fogják vissza a szénhidrátokat, nem lesz ered­ményes a testsúlycsökkenés. A mozgás pedig abban segít, hogy valóban a zsír tűnjön el, ne pedig az izomzat.” Vannak igencsak makacs tévhitek Hiába esik sok szó az egész­séges és tudatos táplálkozásról, sok tévhit rögzül, ami nehezíti a fogyást és hátráltatja az ideális testsúly megtartását. „Ezek közül tipikus tévhit, hogy ami egészséges, attól fogy­hatunk - mondta Teremy Alex. - Ez valójában nem így van. Pél­dául a sajtok, magvak is egész­ségesnek számítanak, de még­is sok kalória van bennük, amik nem fogják segíteni a fogyásun­kat. A méz egészségesebb, mint a cukor, mégis ugyanúgy hiz­lal, de a gyümölcsök cukortartal­mát sem kalkulálják bele az elfo­gyasztott szénhidrátmennyiség­be, pedig jelentős lehet. Sokan vannak, akik a mozgáshiányt okolják az elhízásnál, és a több mozgást mondják, amikor meg­kérdezik őket, hogyan tudnának lefogyni. A gond az, hogy hiába mozgunk, ha nincs rendben az étrendünk, akkor nem fogunk fogyni. Ha pedig mégis, akkor is hatalmas a visszahízás kocká­zata, mert amint abbahagyjuk a mozgást - mondván én már le­fogytam -, a hibás étkezésünk miatt visszahízhatunk. Vannak, akik úgy gondolkodnak: elég, ha kevesebbet esznek, pedig nem a kevesebb evésen van a hangsúly, hanem a kevesebb kalória bevite­lén és azon, hogy azok a kalóriák milyen tápanyagokból tevődnek össze, ha túl sok marad a szén­hidrát, hiába kevesebb a zsír, és ez fordítva is igaz.” Ja, és a fogyókúra is hizlalhat, ha rossz Egy felmérés szerint a fogyni vágyók hatvan százaléka a szom­szédai, ismerősei révén, 36 szá­zalék a bulvárlapokból, a televí­zióból vagy az internetről tájé­kozódik a fogyókúrák miként­jéről. Csak 12 százalék azoknak az aránya, akik orvoshoz vagy dietetikushoz fordulnak segítsé­gért. „A fogyókúra legtöbbször tény­legesen »kúraszerű«, vagyis nem vezet tartós életmódváltáshoz, és nem állandósulnak azok az egész­séges szokások, amelyek a súly­vesztést okozták és garantálnák a megtartását - mondta Tóth Éva táplálkozási szakértő. - Az ered­mények szerint a fogyókúrázók 4 százalékának sikerül hosszú tá­von, tartósan megváltoztatni az életmódját. A többiek jojóznak, vagyis egyre több felesleges kilót szednek vissza magukra.” Magyarországon minden ne­gyedik embernek szembe kell néznie a súly problémáival és minden ötödiknek az elhízás­sal. Közülük szinte mind próbál­kozott már valamilyen fogyókú­rával. Rendszerint hiába. Ötszáz megkérdezett diétázó több mint fele már legalább három fogyókú­rán túl van. Mindössze húsz szá­zalékuk tudott tartós fogyást elér­ni, vagyis 80 százalékuk csak né­hány hónapra veszített a súlyából, aztán visszahízott. Az érintettek több mint fele úgy nyilatkozott, a korábban átélt „kudarcok” miatt csalódottá vált, és inkább együtt él a súlyproblémáival. Tudatosan: naponta hatszor, keveset A szétválasztó étrend híve CSEH LÁSZLÓ, VILÁGBAJNOK ÚSZÓ „A versenyszezon előtt 4-5 kilótól kellett megszabadulnom, nem mintha túlsúlyosnak éreztem vol­na magam, de az edzőm azt ta­nácsolta, jobban járnék, ha eny- nyivel kisebb súlyt kéne mozgat­nom a vízben. Ez nem kevés, ha minden tized másodperc számít. Saj­nos az édesség a gyen­gém, amiről azóta nem is álmodhatok, még a rengeteg edzés mel­lett is csak ritkán fér bele az étrendembe. Ez elég szigorú, és dietetikus ha­tározza meg. Jelenleg napi hat­szor ehetek keveset, jobbára hú­sok és zöldségek szerepelnek a menüben, és csak kevés szén­hidrát. Biztosan sokan gondolják, hogy egy hosszú edzés után be­lefér a bűnözés, de saj­nos nem. Van, amikor egy igazán kemény nap után farkaséhesen me­gyek haza, és mégsem ehetek kedvemre. Tu­datosság és sok moz­gás nélkül rám is jön­nek a kilók.” GUBÁS GABI, SZÍNÉSZNŐ „A férjem, Attila természetgyó­gyász, ezért szívesen hallgatok a tanácsaira, ha táplálkozásról vagy életmódról van szó. A módszer lé­nyege a szétválasztás, így tehát nem kell lemondani semmiről, mindent ehetünk, csak jókor és jó párosításban kell fogyasztani az éte­leket. Ez arra épül, hogy fehérjenapon csak fe­hérjét és zsírt viszünk be, szénhidrátnapon meg csak szénhidrá­tot. Ha szeretnék lead­ni pár kilót, ezt szigorúan betar­tom, amúgy pedig arra figyelek, hogy egy napon belül szétváloga­tom a fehérjét és a szénhidrátot, és egy étkezésen belül csak külön fogyasztom, három óra elteltével. A szervezetünknek így könnyebb, nekünk meg jobb. Dél­után 5 után már csak fehérjét eszem, este 6 után pedig csak a saláta és a zöldség mellé, hús és hal formájában jöhet szóba a fehérje is, tejter­méket akkor már nem fogyasztok.” Futópad és odafigyelés a titok nyitja NACSA OLIVER, HUMORISTA „Engem először nem is a fogyás vezérelt. Inkább jobb volt a köz­érzetem, és elterelte a figyelme­met a gondjaimról a sport a vá­lásom után. Aztán egyre moti­váltabb lettem a külsőmet ille­tően is. Akkor három hónap alatt húsz ki­lót fogytam. Ehhez per­sze napi egy órát töltöt­tem futással, és a cuk­rot, valamint a fehér lisztet teljesen kiiktat­tam az étrendemből. Azóta már nem köve­tek ilyen szigorú szabályokat, de a napi egy óra futópadon moz­gás megmaradt, és nagyon oda­figyelek, mikor mit eszem. Este a szénhidrát ma is tiltott, de reg­gelire és ebédre már nyugodtan fogyasztom. A titok szerintem az, hogy figyeljünk a szervezetünk jelzései­re, és ha kicsit el is en­gedtük magunkat, mie­lőbb tegyünk érte, hogy visszanyerjük azt a for­mánkat, ahogyan a legjobban érezzük ma­gunkat.”

Next

/
Thumbnails
Contents