Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JANUÁR 24., VASÁRNAP A fogyáshoz nem elég sportolni, nem elég kevesebbet enni: tudatosan tervezett, szénhidrát- és zsírszegény étrend kell. Az elhízás sajnos öröklődik. Túl súlyos gond az elhízás Nincs elhízottabb nép Európában a magyaroknál, de világszinten is jól állunk: harmadikak vagyunk, csak Amerikában és Mexikóban van több túlsúlyos ember. Nálunk minden ötödik személy elhízott, ami súlyos betegségekhez vezet. Fábos Erika AZ ELHÍZÁS kialakulásában nagy' felelősség hárul a felnőttekre. A gyerekek veszélyeztetettsége főként abban rejlik, hogy fiatal korban a test szöveteiben lévő zsírsejtek a túlzott kalóriabevitel hatására nemcsak nőnek - mint a felnőtteknél hanem szaporodnak is. Azok a gyerekek tehát, akik már korán jóval nagyobb tömegű zsírszövetet építenek fel, sokkal hajlamosabbak a felnőttkori elhízásra. A dietetikusok szerint azok a gyerekek, akik sok gyümölcsöt, zöldséget kapnak és frissen készülő ételekhez szoktak hozzá, felnőttként is tudatosan és egészségesen táplálkoznak. Ha boldogtalan, gyorsabban hízik A köznyelv bánathájnak hívja és valóban vigasztalásul is súlyos kilókat ehetünk magunkra. Az elhízásnak gyakran pszichikai okai lehetnek. Hevesi Krisztina pszichológus azt mondta: kutatások bizonyítják, hogy már csecsemőkorunkban megtanuljuk, hogy enni jó. Ha egy édesanya nemcsak akkor ad enni a csecsemőnek, amikor éhes, de etetéssel nyugtatja meg a babáját minden alkalommal, akár a fáradtság, akár bármilyen komfortérzete miatt sír, az rögzül benne, hogy az evés a legjobb nyugtatószer. Ezek az emberek felnőttkorukban is hajlamosak rá, hogy ne várják meg a testük jelzéseit. Azaz nemcsak akkor esznek, ha éhesek, hanem külső ingerekre is ezzel reagálnak. Vagyis ha stresszesebb napjuk van, kudarc éri őket vagy bánatosak, enni fognak, hogy elmúljon a rossz érzés. Ha valaki lehangolt vagy depressziós, akkor is könnyebben nyúl étel után, később pedig már azért lesz rossz kedélyű, mert elhízik, pedig a mozgás sokkal jobb hatással van a lelkünk egyensúlyának fenntartására. Persze nemcsak az önvigasztalás vagy -jutalmazás igaz, az ellenkezője is, van, aki éppen azzal bünteti magát, hogy nem eszik. Ha tehát valaki felismeri, mik a motivációi evéskor, vagy akkor, ha éhezteti magát, és igyekszik megtanulni a szervezete valós jelzéseit, nagyobb sikerrel lesz ideális a testsúlya - ez azonban gyakran nem megy egyedül, szakemberre is szükség van. Az évekkel együtt jönnek a kilók Sajnos á korral a testsúly is nő: változatlan táplálkozás mellett évente egy kilogramm testsúlygyarapodás következik be, mert a korral az alapanyagcsere lassul, így az energialeadás is csökken. Ugyanakkor 70 év felett már kevés az elhízott, mert a kövérek közül - főként a férfiaknál - kevesen érik meg ezt az életkort... Teremy Alex testsúlycsökkentő tanácsadó azt mondta: a kalóriaszükséglet nemcsak a fizikai megterheléstől és attól függ, férfiról vagy nőről van szó, hanem az életkortól is. Nagyjából 20-30 év között érjük el a maximumot, ekkor kell a legtöbb tápanyagot bevinnünk, mert a testünk a teljesítőképessége csúcsán van. Ahogy idősödünk, egyre kevesebb kalóriára lesz szükségünk. Vagyis telnek az évek, és apránként csökken a kalóriafelhasználásunk. Sajnos örökölhető ez a hajlam Azért sem mindegy, milyen táplálkozási szokások rögzülnek, mert az elhízási hajlam bizonyos mértékig örökölhető. Pados Gyula, a Magyar Obezitoló- giai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára - akinek a vezetésével az elmúlt évtizedekben 18 ezer ember szabadult meg a túlsúlyától a Szent Imre Kórházban - azt mondta: ha mindkét szülő kövér, akkor 80, ha csak az egyik, 50 százalék a valószínűsége, hogy a gyerekük elhízott lesz. Ez nemcsak az egészség szempontjából komoly rizikófaktor. Azonkívül, hogy a kövér gyerekek nehezebben mozognak, így kisebb esély- lyel szoknak hozzá a sportos életmódhoz, rendszerint olyan önértékelési zavaraik lehetnek, amelyek felnőtt életükre is kihatnak. Pados Gyula azt mondta: hiába ölt járványszerü méreteket az elhízás, a túlsúlyos emberek nehezen juthatnak orvosi segítséghez. Ezért alapították meg prof. dr. Bedros Róberttel a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot és képeztek ki 54 obezitológus szakorvost az elmúlt nyolc évben. A jó diéta nem ördöglakat Sokan okolják a zsíros magyar konyhát is. A táplálkozási szakértők szerint az energiabevitel 70, a mozgás 30 százalékban játszik szerepet a fogyásban, mégis csak mozgással kiegészítve^rhe- tő el tartós eredmény. 1000-1500 kalória és heti négyszer legalább félórás testmozgás biztosan sikerélménnyel jár. Havonta 2-4 kilótól lehet megszabadulni így, ami még nem egészségtelen. Pados Gyula azt mondta: az ideális fogyókúra nem a koplalásról szól, alapja a tervszerű táplálkozás és a rendszeres és megfelelő intenzitású testmozgás. „A hosz- szú távú testsúlycsökkentő diétában elsődleges a kalóriabevitel csökkentése. Nőknél 1200, férfiaknál 1500 kalória a megfelelő, valamint az állati eredetű zsírok és a szénhidrátok fogyasztásának csökkentése. Különösen a gyorsan felszívódó szénhidrátok bűnösek a hízásban - fehér kenyér, rizs, krumpli, tészta - ezek ugyanis pillanatok alatt emelik a vércukrot, és inzulintermelést váltanak ki, aminek a hatására a szervezet zsírraktározásba kezd. A mozgásszegény életmód mellett azért van ennyi elhízott ember Magyarországon, mert az elmúlt évtizedekben nagyon megnövekedett a szénhidrátfogyasztás. Egy amerikai kutatás igazolta: két fogyókúrás csoport közül azok, akik lecsökkentették a szénhidrátbevitelt, hat hónap alatt négy kilóval töb- bet fogytak, mint akik a zsírszegény diétát választották. Nem elég tehát a kalóriát mérsékelni, ha mellette nem fogják vissza a szénhidrátokat, nem lesz eredményes a testsúlycsökkenés. A mozgás pedig abban segít, hogy valóban a zsír tűnjön el, ne pedig az izomzat.” Vannak igencsak makacs tévhitek Hiába esik sok szó az egészséges és tudatos táplálkozásról, sok tévhit rögzül, ami nehezíti a fogyást és hátráltatja az ideális testsúly megtartását. „Ezek közül tipikus tévhit, hogy ami egészséges, attól fogyhatunk - mondta Teremy Alex. - Ez valójában nem így van. Például a sajtok, magvak is egészségesnek számítanak, de mégis sok kalória van bennük, amik nem fogják segíteni a fogyásunkat. A méz egészségesebb, mint a cukor, mégis ugyanúgy hizlal, de a gyümölcsök cukortartalmát sem kalkulálják bele az elfogyasztott szénhidrátmennyiségbe, pedig jelentős lehet. Sokan vannak, akik a mozgáshiányt okolják az elhízásnál, és a több mozgást mondják, amikor megkérdezik őket, hogyan tudnának lefogyni. A gond az, hogy hiába mozgunk, ha nincs rendben az étrendünk, akkor nem fogunk fogyni. Ha pedig mégis, akkor is hatalmas a visszahízás kockázata, mert amint abbahagyjuk a mozgást - mondván én már lefogytam -, a hibás étkezésünk miatt visszahízhatunk. Vannak, akik úgy gondolkodnak: elég, ha kevesebbet esznek, pedig nem a kevesebb evésen van a hangsúly, hanem a kevesebb kalória bevitelén és azon, hogy azok a kalóriák milyen tápanyagokból tevődnek össze, ha túl sok marad a szénhidrát, hiába kevesebb a zsír, és ez fordítva is igaz.” Ja, és a fogyókúra is hizlalhat, ha rossz Egy felmérés szerint a fogyni vágyók hatvan százaléka a szomszédai, ismerősei révén, 36 százalék a bulvárlapokból, a televízióból vagy az internetről tájékozódik a fogyókúrák mikéntjéről. Csak 12 százalék azoknak az aránya, akik orvoshoz vagy dietetikushoz fordulnak segítségért. „A fogyókúra legtöbbször ténylegesen »kúraszerű«, vagyis nem vezet tartós életmódváltáshoz, és nem állandósulnak azok az egészséges szokások, amelyek a súlyvesztést okozták és garantálnák a megtartását - mondta Tóth Éva táplálkozási szakértő. - Az eredmények szerint a fogyókúrázók 4 százalékának sikerül hosszú távon, tartósan megváltoztatni az életmódját. A többiek jojóznak, vagyis egyre több felesleges kilót szednek vissza magukra.” Magyarországon minden negyedik embernek szembe kell néznie a súly problémáival és minden ötödiknek az elhízással. Közülük szinte mind próbálkozott már valamilyen fogyókúrával. Rendszerint hiába. Ötszáz megkérdezett diétázó több mint fele már legalább három fogyókúrán túl van. Mindössze húsz százalékuk tudott tartós fogyást elérni, vagyis 80 százalékuk csak néhány hónapra veszített a súlyából, aztán visszahízott. Az érintettek több mint fele úgy nyilatkozott, a korábban átélt „kudarcok” miatt csalódottá vált, és inkább együtt él a súlyproblémáival. Tudatosan: naponta hatszor, keveset A szétválasztó étrend híve CSEH LÁSZLÓ, VILÁGBAJNOK ÚSZÓ „A versenyszezon előtt 4-5 kilótól kellett megszabadulnom, nem mintha túlsúlyosnak éreztem volna magam, de az edzőm azt tanácsolta, jobban járnék, ha eny- nyivel kisebb súlyt kéne mozgatnom a vízben. Ez nem kevés, ha minden tized másodperc számít. Sajnos az édesség a gyengém, amiről azóta nem is álmodhatok, még a rengeteg edzés mellett is csak ritkán fér bele az étrendembe. Ez elég szigorú, és dietetikus határozza meg. Jelenleg napi hatszor ehetek keveset, jobbára húsok és zöldségek szerepelnek a menüben, és csak kevés szénhidrát. Biztosan sokan gondolják, hogy egy hosszú edzés után belefér a bűnözés, de sajnos nem. Van, amikor egy igazán kemény nap után farkaséhesen megyek haza, és mégsem ehetek kedvemre. Tudatosság és sok mozgás nélkül rám is jönnek a kilók.” GUBÁS GABI, SZÍNÉSZNŐ „A férjem, Attila természetgyógyász, ezért szívesen hallgatok a tanácsaira, ha táplálkozásról vagy életmódról van szó. A módszer lényege a szétválasztás, így tehát nem kell lemondani semmiről, mindent ehetünk, csak jókor és jó párosításban kell fogyasztani az ételeket. Ez arra épül, hogy fehérjenapon csak fehérjét és zsírt viszünk be, szénhidrátnapon meg csak szénhidrátot. Ha szeretnék leadni pár kilót, ezt szigorúan betartom, amúgy pedig arra figyelek, hogy egy napon belül szétválogatom a fehérjét és a szénhidrátot, és egy étkezésen belül csak külön fogyasztom, három óra elteltével. A szervezetünknek így könnyebb, nekünk meg jobb. Délután 5 után már csak fehérjét eszem, este 6 után pedig csak a saláta és a zöldség mellé, hús és hal formájában jöhet szóba a fehérje is, tejterméket akkor már nem fogyasztok.” Futópad és odafigyelés a titok nyitja NACSA OLIVER, HUMORISTA „Engem először nem is a fogyás vezérelt. Inkább jobb volt a közérzetem, és elterelte a figyelmemet a gondjaimról a sport a válásom után. Aztán egyre motiváltabb lettem a külsőmet illetően is. Akkor három hónap alatt húsz kilót fogytam. Ehhez persze napi egy órát töltöttem futással, és a cukrot, valamint a fehér lisztet teljesen kiiktattam az étrendemből. Azóta már nem követek ilyen szigorú szabályokat, de a napi egy óra futópadon mozgás megmaradt, és nagyon odafigyelek, mikor mit eszem. Este a szénhidrát ma is tiltott, de reggelire és ebédre már nyugodtan fogyasztom. A titok szerintem az, hogy figyeljünk a szervezetünk jelzéseire, és ha kicsit el is engedtük magunkat, mielőbb tegyünk érte, hogy visszanyerjük azt a formánkat, ahogyan a legjobban érezzük magunkat.”