Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-09 / 7. szám

2016. JANUÁR 9., SZOMBAT ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Negyedikként a Kapos­vári Egyetem Vadgazdálkodá­si Tájközpontja kapta meg az elismerést. A három évtizedes múltra visszatekintő bőszén- fai vadcentrumban 1300 hektá­ron Közép-Európa legnagyobb szarvasállományát találhatjuk. A díjat Nagy János vezető vette át. Ötödikként a Zselici Csilla­gos Égbolt és Csillagpark nyerte el a díjat, a díjat Klenovics Ani­kó, a SEFAG turisztikai igazga­tója vette át. A természeti környezet, turiz­mus és kulturális örökség kate­góriákban kiosztott somogyi ér­tékdíjak átadásán is tarolt a SE­FAG: négy díjat hoztak el a hét­ből. Elsőként a lábodi vadászte­rületet és a kitűnő genetikai ál­lománnyal rendelkező gímszar­vas-populációt díjazták, amely a tudatos vadgazdálkodásnak kö­szönhetően emelkedett a világ él­mezőnyébe. Studinka László ha­gyatéka lett a második díjazott, ő tíz évig irányította a lábodi va­dászterületet, neki is köszönhe­tő a magyar vadászat fellendülé­se. Harmadikként a lábodi dám- barcogás lett díjazott. A kezdet­ben kicsi dámszarvaslétszám 1983-tól duzzadt fel. Lábod térsé­gét turisztikai szempontból is el­ismerték. A díjakat Merczel Ist­ván osztályvezető és Horváth Mi­hály igazgató vette át. Ötödikként a kisgyaláni római katolikus templom kapott elisme­rést, hatodikként a Kapos folyó völgye lett díjazott. Ökológiai fo­lyosóként működve a változatos helyi élővilág vándorlását segíti elő. A díjat Prukner Gábor kapós­mérői polgármester vette át. Utol­sóként egy népi hangszert díjaz­tak: a hosszifurugla egy sajátos játéktechnikájú és kialakítású fu­rulya, amelyet a somogyi pászto­rok használtak. 1960-ra eltűnt volna, de a néptáncmozgalom ide­jén újra felfedezték. A díjat Dóra Áron etnográfus és népzenei ta­nár vette át. A somogyi értékeket a fotósok szemszögéből is megtekinthet­tük, mert egy pályázatra érke­zett 46 pályaműből tizenkettőt állítottak ki, Csengey Ágota, Szel­lő Gábor, Mészáros Balázs, ifj. Lő- rincz Ferenc és Horváth Mihály alkotásait. K. G. Nem lesz megyebál: megszakad a negyedszázados hagyomány Idén nem húzzák a talpalávalót a megye krémjének SOMOGY Megszakad egy ha­gyomány: huszonöt esztendő után az idén nem rendeznek megyebált Somogybán. A hely­hatóságok 1990-es megalaku­lása óta a megyehét szombat­jának esti programjaként tar­tották meg a megyebált, mely­nek eleinte Kaposvár - a Do­rottya, illetve a Kapos szállók­ban -, a későbbiek során Sió­fok - előbb a Hotel Ezüstpart, majd az utóbbi években a Hotel Azúr - adott otthont. Az ese­mény iránt az elmúlt eszten­dőkben valamelyest csökkent az érdeklődés, a hivatalos ver­zió szerint emiatt költözött visz- sza tavaly a megyeszékhelyre a Hotel Dorottyába. A rendszerváltás előtt a taná­csi érában Somogy és Kapos­vár vezetői együtt hálóztak: a hagyományos Dorottya-bál számított a megye és székhe­lye közös programjának, emel­lett a megyei tanács is szerve­zett bált, ám ezen nem a somo­gyi potentátok és a művészeti élet jeles személyiségei vettek részt, hanem a tanácsháza dol­gozói. A. V. 2016 Vas András andras.vas@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP A 20-39 évesek 52 százalékának nincs gyereke, a korosz­tályba tartozó nők 88 százaléka pedig nem él házasságban, a mai fiatalok többsége harminc alatt nem is foglalkozik a családalapítás gondolatával. Három megállapítás, vélhetően mind tényszerű. Nem véletlen, hogy szakemberek esztendők óta konferenciák sokaságán figyel­meztetnek a várható következményekre, melyek közül egynémely, mint például a társadalom fokozatos elöregedése már nem is jóslat, hanem tény, elég csak végignézni Somogy korfáján. Hiába a zseniálisnak kikiáltott családtámogatási rendszer, vala­hogy mégsem szaporodik kellő ütemben a magyar. Ha a szép szó nem használ, tudunk mi keményebbek is len­ni, gondolhatták a KDNP ifjúsá­gi tagozatának Budapest I. ke­rületi prominensei, s a család­barát munkacsoportjuk konk­rét javaslatcsomaggal állt elő. Vitára bocsátották ötleteiket, melyek legpompásabb elemének a 30 évnél idősebb egyedülállókra kivetett szingliadó tűnik, de legalább ennyire megfontolandónak, hogy ne szerezhessen állami szférában vezető pozíciót az a nő, aki­nek nincs legalább három gyermeke. Remek ideák, bár szerintem előbbiek esetében a havonkénti rituális korbácsolás még inspirá- lóbb lenne, utóbbi esetben pedig az internetre rendszeresen feltöl­tött családi ebédkészítés, ezt követő mosogatás, férjnek fotelig vitt sörök, meccsnézés közbeni hátvakargatást megörökítő kisfilmek lé­te is elengedhetetlennek tűnik. Mondjuk azért lenne néhány kérdé­sem. Például, hogy saját kútfőből születtek az ötletek, vagy összedug­ta a fejét az egész bagázs, például a párt egyetlen parlamenti képvi­selőjével, az egykori oktatási államtitkárral, a kétgyerekes Hoffmann Rózsával, esetleg - a T. Házban az előző ciklusban még somogyiként üldögélő - frakcióvezetővel, Rubovszky Györggyel, akinek egygyer­mekes lánya miniszteri biztos és belvárosi alpolgármester? És tetszik ismerni a naptárt? A havonkénti ri­tuális korbácso­lás még inspirálóbb lenne Hétfőtől Sóstóig jár a sóstói járat SIÓFOK Jó hír az arra közlekedők­nek: hétfőtől újra Sóstóig jár a 2-es jelzésű siófoki helyi buszjárat. Több, busszal közlekedő siófoki olvasónk is panaszolta: az új me­netrend január elsejei változásai váratlanul érték. A kilitieket pél­dául az, hogy a foki-hegyi város­részt is érinti elsejétől az új, 64-es jelzésű járat, a Széplakra és Sós­tóra tartókat pedig az, hogy több megállót sem érint a busz a ko­rábban megszokotthoz képest. A sóstói járaton utazókat leginkább az lepte meg, hogy már Szabadi­fürdőnél, a Galerius fürdő megál­lójában visszafordul a 2-es, a két sóstóiig el sem megy. Egyedülál­ló idősek élnek a városrészben, akiknek problémát jelent a város- központba jutás úgy, hogy két ki­lométernyi távolságba került tő­lük a legközelebbi autóbuszmeg­álló - panaszolták a lapunkhoz fordulók. Csütörtökön a siófoki város­háza arról tájékoztatta lapun­kat: számos bejelentést kaptak a megváltozott buszmenetrenddel kapcsolatban, több panaszt is jo­gosnak ítéltek, így például a sós­tóiakét. Az önkormányzat felvet­te a kapcsolatot a szolgáltatóval és az a döntés született: hétfőtől a 2-es újra a sóstói Pusztatorony térig közlekedik. A széplaki já­rattal kapcsolatos bejelentéseket még vizsgálják. F. I. ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Somogy tarnócán a legtöbb helyen este 20 órára lett áram, és vele együtt fűtés, Internet és mo­biltelefon hálózat Volt azonban olyan ház is, ahol csak este 23 órá­ra tudtak ismét villanyt kapcsolni.- Először este fél nyolckor jött vissza az áram, de volt akinél még ma délelőtt sem - mondta pénte­ken kérdésünkre Harasztía Atti­la csokonyavisontai polgármester. - Nagyjából ma késő délelőtt oldó­dott meg a helyzet, és szerencsére a korábbi aggályainkkal ellentét­ben ma már volt iskolai tanítás is. Görgetegen szintén „feles” ál­lapot alakult ki: a település egyik felén gyorsabban visszajött az áram, mint a másikon. A falu első embere és az EON folyamatos kap­csolatban volt, és igyekeztek gyor­san tájékoztatni a helybélieket is.- A hatalmas hó és az olvadás miatt fellazult földeken a terület megközelítése katasztrofális volt, a szakemberek gépekkel nem is tudtak bejutni azokra az erdős ré­szekre, ahol leszakadtak a veze­tékek - mutatót rá az áldatlan ál­lapotra Fadgyas Attila görgetegi polgármester. - Nem tuduk meg­oldani a fűtést, a hűtők is olvadtak le, és az áram csak este 20 óra kö­rül érkezett meg. Hozzátette: még most is dől­nek le a fák az erdőben, amellyel minden esély megvan arra, hogy újabb faágak kerülnek a vezeté­kekre, problémákat okozva. Az EON munkatársai még pénte­ken is a villamos vezetékek javí­tásán fáradoztak. Varga Ivett az EON sajtóreferense azt mondja: csütörtökön több helyen ideigle­nes megoldással biztosították az áramszolgáltatást, így még ma is dolgoznak a szakemberek, hogy a végleges javításokat minden­hol elvégezzék. Jeki Gabriella Csütörtökön ötezer somogyi maradt áramellátás nélkül Dél-Somogy: még pénteken sem volt minden településen étim? A szegények drogja lehet a biofű ► Folytatás az 1. oldalról DÉL-DUNÁNTÚL Szemelyácz János pécsi addiktológus, az INDÍT Közalapítvány szakmai vezető­je azt mondta, tudnak e jelen­ségről, több esetük volt, ami­kor egy család több generáció­hoz tartozó tagját kezelték bio­fűvel kapcsolatos problémák miatt. Szerinte a fenti vonatkozás­ban sokkal inkább szocioló­giai (munkanélküliség, jövő­kép stb.), mintsem addiktológi- ai problémáról van szó, hiszen - amellett, hogy továbbra is az egyik legelterjedtebb szer a fi­atalok körében - olyan embe­rek „kaptak rá”, akik korábban a kocsmában ültek, ott alkoho­lizáltak, és egyre több volt szi- pus is ezzel hódítja magát, va­lamint egyre nagyobb arány­ban vannak roma származású használók. így egyes területeken a bio­fű az új kannás bor, gyümöl­csöt sosem látott pálinka, vagy az új ragasztó, aceton. Az addiktológus hangsúlyoz­ta, azon túl, hogy ezt is elszív­ják cigarettába csavarva, sem­mi köze a „fűhöz", a marihuá- , nához a herbálnak. Utóbbi nem természetes anyag, ami jellem­zően a Távol-Keletről érkezik hozzánk. Aztán persze nem drogként, hanem növényvédő­szerként, fürdősóként, potpo- urriként stb. árulják, hangsú­lyozva, hogy „emberi fogyasz­tásra” nem alkalmas. Az addiktológus figyelmez­tetett arra, hogy a biofű azért is különösen veszélyes, mert nagyon gyorsan alakít ki füg­gőséget, és súlyos testi követ­kezményekkel járhat (szív­elégtelenség, máj- és/vagy ve­seleállás), így halált is okoz­hat.

Next

/
Thumbnails
Contents