Somogyi Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-09 / 7. szám
2016. JANUÁR 9., SZOMBAT ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Negyedikként a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontja kapta meg az elismerést. A három évtizedes múltra visszatekintő bőszén- fai vadcentrumban 1300 hektáron Közép-Európa legnagyobb szarvasállományát találhatjuk. A díjat Nagy János vezető vette át. Ötödikként a Zselici Csillagos Égbolt és Csillagpark nyerte el a díjat, a díjat Klenovics Anikó, a SEFAG turisztikai igazgatója vette át. A természeti környezet, turizmus és kulturális örökség kategóriákban kiosztott somogyi értékdíjak átadásán is tarolt a SEFAG: négy díjat hoztak el a hétből. Elsőként a lábodi vadászterületet és a kitűnő genetikai állománnyal rendelkező gímszarvas-populációt díjazták, amely a tudatos vadgazdálkodásnak köszönhetően emelkedett a világ élmezőnyébe. Studinka László hagyatéka lett a második díjazott, ő tíz évig irányította a lábodi vadászterületet, neki is köszönhető a magyar vadászat fellendülése. Harmadikként a lábodi dám- barcogás lett díjazott. A kezdetben kicsi dámszarvaslétszám 1983-tól duzzadt fel. Lábod térségét turisztikai szempontból is elismerték. A díjakat Merczel István osztályvezető és Horváth Mihály igazgató vette át. Ötödikként a kisgyaláni római katolikus templom kapott elismerést, hatodikként a Kapos folyó völgye lett díjazott. Ökológiai folyosóként működve a változatos helyi élővilág vándorlását segíti elő. A díjat Prukner Gábor kapósmérői polgármester vette át. Utolsóként egy népi hangszert díjaztak: a hosszifurugla egy sajátos játéktechnikájú és kialakítású furulya, amelyet a somogyi pásztorok használtak. 1960-ra eltűnt volna, de a néptáncmozgalom idején újra felfedezték. A díjat Dóra Áron etnográfus és népzenei tanár vette át. A somogyi értékeket a fotósok szemszögéből is megtekinthettük, mert egy pályázatra érkezett 46 pályaműből tizenkettőt állítottak ki, Csengey Ágota, Szellő Gábor, Mészáros Balázs, ifj. Lő- rincz Ferenc és Horváth Mihály alkotásait. K. G. Nem lesz megyebál: megszakad a negyedszázados hagyomány Idén nem húzzák a talpalávalót a megye krémjének SOMOGY Megszakad egy hagyomány: huszonöt esztendő után az idén nem rendeznek megyebált Somogybán. A helyhatóságok 1990-es megalakulása óta a megyehét szombatjának esti programjaként tartották meg a megyebált, melynek eleinte Kaposvár - a Dorottya, illetve a Kapos szállókban -, a későbbiek során Siófok - előbb a Hotel Ezüstpart, majd az utóbbi években a Hotel Azúr - adott otthont. Az esemény iránt az elmúlt esztendőkben valamelyest csökkent az érdeklődés, a hivatalos verzió szerint emiatt költözött visz- sza tavaly a megyeszékhelyre a Hotel Dorottyába. A rendszerváltás előtt a tanácsi érában Somogy és Kaposvár vezetői együtt hálóztak: a hagyományos Dorottya-bál számított a megye és székhelye közös programjának, emellett a megyei tanács is szervezett bált, ám ezen nem a somogyi potentátok és a művészeti élet jeles személyiségei vettek részt, hanem a tanácsháza dolgozói. A. V. 2016 Vas András andras.vas@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP A 20-39 évesek 52 százalékának nincs gyereke, a korosztályba tartozó nők 88 százaléka pedig nem él házasságban, a mai fiatalok többsége harminc alatt nem is foglalkozik a családalapítás gondolatával. Három megállapítás, vélhetően mind tényszerű. Nem véletlen, hogy szakemberek esztendők óta konferenciák sokaságán figyelmeztetnek a várható következményekre, melyek közül egynémely, mint például a társadalom fokozatos elöregedése már nem is jóslat, hanem tény, elég csak végignézni Somogy korfáján. Hiába a zseniálisnak kikiáltott családtámogatási rendszer, valahogy mégsem szaporodik kellő ütemben a magyar. Ha a szép szó nem használ, tudunk mi keményebbek is lenni, gondolhatták a KDNP ifjúsági tagozatának Budapest I. kerületi prominensei, s a családbarát munkacsoportjuk konkrét javaslatcsomaggal állt elő. Vitára bocsátották ötleteiket, melyek legpompásabb elemének a 30 évnél idősebb egyedülállókra kivetett szingliadó tűnik, de legalább ennyire megfontolandónak, hogy ne szerezhessen állami szférában vezető pozíciót az a nő, akinek nincs legalább három gyermeke. Remek ideák, bár szerintem előbbiek esetében a havonkénti rituális korbácsolás még inspirá- lóbb lenne, utóbbi esetben pedig az internetre rendszeresen feltöltött családi ebédkészítés, ezt követő mosogatás, férjnek fotelig vitt sörök, meccsnézés közbeni hátvakargatást megörökítő kisfilmek léte is elengedhetetlennek tűnik. Mondjuk azért lenne néhány kérdésem. Például, hogy saját kútfőből születtek az ötletek, vagy összedugta a fejét az egész bagázs, például a párt egyetlen parlamenti képviselőjével, az egykori oktatási államtitkárral, a kétgyerekes Hoffmann Rózsával, esetleg - a T. Házban az előző ciklusban még somogyiként üldögélő - frakcióvezetővel, Rubovszky Györggyel, akinek egygyermekes lánya miniszteri biztos és belvárosi alpolgármester? És tetszik ismerni a naptárt? A havonkénti rituális korbácsolás még inspirálóbb lenne Hétfőtől Sóstóig jár a sóstói járat SIÓFOK Jó hír az arra közlekedőknek: hétfőtől újra Sóstóig jár a 2-es jelzésű siófoki helyi buszjárat. Több, busszal közlekedő siófoki olvasónk is panaszolta: az új menetrend január elsejei változásai váratlanul érték. A kilitieket például az, hogy a foki-hegyi városrészt is érinti elsejétől az új, 64-es jelzésű járat, a Széplakra és Sóstóra tartókat pedig az, hogy több megállót sem érint a busz a korábban megszokotthoz képest. A sóstói járaton utazókat leginkább az lepte meg, hogy már Szabadifürdőnél, a Galerius fürdő megállójában visszafordul a 2-es, a két sóstóiig el sem megy. Egyedülálló idősek élnek a városrészben, akiknek problémát jelent a város- központba jutás úgy, hogy két kilométernyi távolságba került tőlük a legközelebbi autóbuszmegálló - panaszolták a lapunkhoz fordulók. Csütörtökön a siófoki városháza arról tájékoztatta lapunkat: számos bejelentést kaptak a megváltozott buszmenetrenddel kapcsolatban, több panaszt is jogosnak ítéltek, így például a sóstóiakét. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot a szolgáltatóval és az a döntés született: hétfőtől a 2-es újra a sóstói Pusztatorony térig közlekedik. A széplaki járattal kapcsolatos bejelentéseket még vizsgálják. F. I. ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Somogy tarnócán a legtöbb helyen este 20 órára lett áram, és vele együtt fűtés, Internet és mobiltelefon hálózat Volt azonban olyan ház is, ahol csak este 23 órára tudtak ismét villanyt kapcsolni.- Először este fél nyolckor jött vissza az áram, de volt akinél még ma délelőtt sem - mondta pénteken kérdésünkre Harasztía Attila csokonyavisontai polgármester. - Nagyjából ma késő délelőtt oldódott meg a helyzet, és szerencsére a korábbi aggályainkkal ellentétben ma már volt iskolai tanítás is. Görgetegen szintén „feles” állapot alakult ki: a település egyik felén gyorsabban visszajött az áram, mint a másikon. A falu első embere és az EON folyamatos kapcsolatban volt, és igyekeztek gyorsan tájékoztatni a helybélieket is.- A hatalmas hó és az olvadás miatt fellazult földeken a terület megközelítése katasztrofális volt, a szakemberek gépekkel nem is tudtak bejutni azokra az erdős részekre, ahol leszakadtak a vezetékek - mutatót rá az áldatlan állapotra Fadgyas Attila görgetegi polgármester. - Nem tuduk megoldani a fűtést, a hűtők is olvadtak le, és az áram csak este 20 óra körül érkezett meg. Hozzátette: még most is dőlnek le a fák az erdőben, amellyel minden esély megvan arra, hogy újabb faágak kerülnek a vezetékekre, problémákat okozva. Az EON munkatársai még pénteken is a villamos vezetékek javításán fáradoztak. Varga Ivett az EON sajtóreferense azt mondja: csütörtökön több helyen ideiglenes megoldással biztosították az áramszolgáltatást, így még ma is dolgoznak a szakemberek, hogy a végleges javításokat mindenhol elvégezzék. Jeki Gabriella Csütörtökön ötezer somogyi maradt áramellátás nélkül Dél-Somogy: még pénteken sem volt minden településen étim? A szegények drogja lehet a biofű ► Folytatás az 1. oldalról DÉL-DUNÁNTÚL Szemelyácz János pécsi addiktológus, az INDÍT Közalapítvány szakmai vezetője azt mondta, tudnak e jelenségről, több esetük volt, amikor egy család több generációhoz tartozó tagját kezelték biofűvel kapcsolatos problémák miatt. Szerinte a fenti vonatkozásban sokkal inkább szociológiai (munkanélküliség, jövőkép stb.), mintsem addiktológi- ai problémáról van szó, hiszen - amellett, hogy továbbra is az egyik legelterjedtebb szer a fiatalok körében - olyan emberek „kaptak rá”, akik korábban a kocsmában ültek, ott alkoholizáltak, és egyre több volt szi- pus is ezzel hódítja magát, valamint egyre nagyobb arányban vannak roma származású használók. így egyes területeken a biofű az új kannás bor, gyümölcsöt sosem látott pálinka, vagy az új ragasztó, aceton. Az addiktológus hangsúlyozta, azon túl, hogy ezt is elszívják cigarettába csavarva, semmi köze a „fűhöz", a marihuá- , nához a herbálnak. Utóbbi nem természetes anyag, ami jellemzően a Távol-Keletről érkezik hozzánk. Aztán persze nem drogként, hanem növényvédőszerként, fürdősóként, potpo- urriként stb. árulják, hangsúlyozva, hogy „emberi fogyasztásra” nem alkalmas. Az addiktológus figyelmeztetett arra, hogy a biofű azért is különösen veszélyes, mert nagyon gyorsan alakít ki függőséget, és súlyos testi következményekkel járhat (szívelégtelenség, máj- és/vagy veseleállás), így halált is okozhat.
