Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
2015. DECEMBER 6., VASÁRNAP SZTORI g Egy rossz minőségű szülés befolyásolja a nőnek a gyerekével való kapcsolatát Hálapénzért gátmetszés jár? A magyar nők 80 százaléka sebészeti beavatkozással szül a WHO 20-25 százalékos ajánlásával szemben. Szüléssel foglalkozó szakemberek ezért 150 km-es figyelemfelhívó sétát szerveznek nyárra. Lapunkban többek között pszichológus, szülésznő, szaktanácsadó oszlatja el a beavatkozásmentes szüléssel kapcsolatos tévhitek jelentős részét. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG „A hanyattfekvés a fejenállás után a második leg- eló'nytelenebb póz a szülésre, mert a gravitáció nem tud segíteni - mondta lapunknak Novák Julianna perinatális szaktanács- adó. - Ha megfelelően ellazult állapotban szül egy nő, akkor 60- 70 százalékban mindenféle sérülés nélkül megúszhatja. Egy-két öltés elegendő a nők 20-25 százalékának, és nagyon kevés az, aki bereped. Ennek a nagyon kevés berepedésnek a megelőzésére csinálnak majdnem minden szülő nőnél gátmetszést, ami egyszerűen érthetetlen - tette hozzá a szakember. - Azért ilyen döbbenetesen magas a császármetszések aránya, mert az orvosok leginkább ehhez értenek. A magyar orvosok döntő hányada a szülés kíséréséhez egyáltalán nem ért. Nem tanulta, nem is nagyon látnak beavatkozásmentes szülést. Épp ezért a legapróbb eltérésre azonnal szikéi ragadnak.” Egyértelmű összefüggés van | a jó minőségű szülés-születés és a későbbi jó minőségű |H anya-gyerek kapcsolat között | Gyurkovics: Vissza kell adni a nők hitét a problémamentes szülésben .Negyven éve vagyok a szakmában szülésznőként, és tényleg az volt, hogy rutinszerűen mindenkinek gátmetszést csináltunk. Az utóbbi tíz évben jöttem rá arra, hogy ez helytelen felfogás - mondta lapunknak Gyurkovics Zoltánné Katalin, aki jelenleg a Jahn Ferenc Kórházban végez teljesen újszerű, természetes szemléletű szüléseket szülésznőként. - Ha sürgetjük a szülést, miközben fölülről nyomjuk, akkor alul tényleg szakad szét minden. A kismamáknak hinniük kell önmagukban és abban, hogy ezt a természetjói kitalálta. A fájdalom helyett a segítő szünetidőkre kell áthelyezni a figyelmüket, ezalatt az ellazulás érzését kell erősíteni. A szervezet így megtermeli az en- domorfint, ami nagyon erős nyugtató, ráadásul nincsen mellékhatása. Ezek az endomorfinnal fel- töltött szünetidők vezetnek oda, hogy amikor a kitolási szakasz elérkezik, akkor a kismama ténylegesen el tud lazulni, és kiszuszogva szép lassan átengedi a babát. Nincsen szükség ilyen ellazult állapotú szüléskor gátmetszésre. Csak akkor van szükség, ha nem tud ellazulni a kismama. Már óvodás kortól jó lenne, ha a kislányok belenőnének abba, hogy az ő testük csodálatos, és képes a problémamentes szülésre. Valahogy elveszett ez az önbizalom és tudás. Több szakember kifejtette újságunknak, hogy sok orvos azért is híve a beavatkozásnak legalább egy gátmetszés erejéig, mert így jogosnak érzi a százezres nagyságú hálapénz elfogadását. Úgy érezheti, hogy megdolgozott érte. „Az a baj, hogy az alapvető természetes ismereteket a szüléssel kapcsolatban nem építik bele az orvosok oktatásába - fejtegette Novák. - Az orvosok csak a patológiát, a bajt, a betegséget tanulják, és Magyarországon az orvosnak mindig jelen kell lennie a szülésnél. Nyugat-Európában akkor hívják, ha gond van, ha szükség van rá. Azért probléma nálunk ez a folyamatos orvosi jelenlét, mert ha patológiai szemlélettel van jelen az orvos, akkor majdnem biztos, hogy be fog avatkozni, ha másért nem, akkor azért, hogy megelőzze a bajt.” „Az újabb generációk szüléssel kapcsolatos gondolatait, érzéseit befolyásolja az, hogy ők maguk, hogyan születtek - mondta lapunknak Varga Katalin pszichológus egyetemi docens, aki a perinatális szaktanácsadói képzés alapítója. - Egy rossz minőségű szülés nagyon is befolyásolja a nőnek a saját gyerekével való kapcsolatát. Egy jó szülés bekapcsolja azokat az érzelmi motivációs központokat, amelyek segítik abban, hogy még évekig, sőt évtizedes nagyságrendben gondozza a saját gyerekét. Elpazaroljuk ezt a biológiai beépített rendszert, a szülés körüli rendkívül sok beavatkozás révén nem hagyjuk érvényesülni ezeket a pozitív érzelmi köröket. Egyértelmű összefüggés van a jó minőségű szülés-születés és a későbbi jó minőségű anya-gyerek kapcsolat között. Egyszerűen megfogalmazva a szülés környékén van egy nyomógomb az agyban, amit ha nem nyomnak be, akkor nem fogja élvezni az anya a gyerekgondozást.” Óriási probléma hazánkban, hogy császármetszés után nem adják oda a gyereket az anyának. Pedig erre azért is szükség lenne, hogy később beinduljon majd a teje. „Magyarországon ezt nem teszik meg, mert nincsen elég személyzet, ami óriási probléma. A műtőben való mozgást nagyon komolyan szabályozzák. A frissen megcsászáro- zott anyát egyedül hagyni a rátett kisbabával nem lehetséges” - magyarázta lapunknak And- rek Andrea pszichológus, a perinatális szaktanácsadó szak kidolgozója és oktatója. Miközben tulajdonképpen azért fizetünk ki százezer forintokat szülésenként, hogyha bármilyen probléma adódik, akkor azt a legmegfelelőbb módon kezeljék... A legapróbb eltérésre azonnal szikét ragadnak. Magyar Tudományos Akadémia: elutasítani és túlértékelni egyformán rossz a természetes gyógymódokat A hit fontos, de nem mondható gyógyszernek Ha többet tudnánk a természetes gyógymódokról, nagyobb eséllyel kerülnénk el a kuruzsló- kat. Igaz, ha a kórházakban nem futószalagon próbálnák „megjavítani, ami elromlott”, hanem több figyelmet fordítanának a lelki tényezőkre, nem is lenne ekkora igény az áltudományokra. BUDAPEST A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy tudományos ülésen nyilvánította ki szándékát, miszerint a jövőben nem szándékozik szó nélkül tűrni, hogy egyre nagyobb teret hódítsanak az áltudományok a gyógyászatban Magyarországon. Ismeretterjesztésbe kezdenek, hogy visszaszorítsák ezek előretörését és elérjék, hogy a betegek ne legyenek ennyire védtelenek a csalókkal szemben. Az embereknek ugyanis meg kell értetni, hogy a sarlatánokat és a segítőket, az áltudományt és a tudományt meg lehet különböztetni. „Sokan és gyakran gondolják, hogy tudnak valamit, pedig ez inkább csak hit. Fontos leszögezni, hogy a vélt tudás és a hit nem helyettesíti a tudományos bizonyítékokat, a mért adatokat. A tudományos kutatások eredményei és a gyógyításban alkalmazott módszerek között ugyanis gyakran széles a szakadék, és az emberek olykor a hatóanyag nélküli piruláktól, vagy egzotikus helyekről származó növényektől várják hiába a gyógyulást” - mondta Lovász László, az MTA elnöke. A mostani tudományos tanácskozás csak a folytatása annak a „korszakváltásnak” ami azzal kezdődött, hogy az MTA Orneten keres megoldást, vagy fordul a hamis információkkal és veszélyes ígéretekkel szolgáló áltudományok felé. Kovács József bioetikus szerint más magyarázata is van annak, hogy ennyire népszerűek a kiegészítő gyógymódok. Méghozzá az, hogy a betegek egy átfogóbb, nemcsak a testi tüneteikre fókuszáló ellátást szeretnének, hiszen a beteg emberre jellemző a válaszkeresés, a spiritualitás igénye. „Az orvostudomány figyelmen kívül hagyja ezeket az igényeket, az orvos csak technológiai sémákban gondolkodik, és többnyire képtelen lelki segítséget nyújtani a betegének. Pedig a betegeket nemcsak az érdekli, hogy mit kell bevenni, hanem felmerülnek a „miért én lettem beteg” jellegű kérdések is, amire nem kapnak választ.” Született azért általánosan levonható, jövőre vonatkozó tanulság is: ha alternatív módszerekről van szó, a segítés akkor is fontosabb kell legyen, mint az anyagi érdekeltség. Amennyiben ez a feltétel teljesül és a természetes gyógymódok esetében nem hitegetik, hanem őszintén elmondják a betegnek, hogy mire számíthat, az alternatív gyógyászat az orvos- tudomány hasznára válhat, hiszen olyan esetleges megoldásokat helyezhet a tudomány látókörébe, amelyek valóban hatásosak lehetnek. Fábos Erika vosi Tudományok Osztálya néhány hete bejelentette: szorgalmazzák, hogy a homeopátiás szereket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatnak vessék alá, mint a gyógyszereket. Szerintük nincs rendben és félrevezető, hogy bármit lehet gyógyhatású készítménynek nevezni, ami „kedvező általános biológiai hatással” rendelkezik, étrend-kiegészítőnek pedig mindent lehet regisztrálni, ami nem mérgező. Szerintük egy szerről el kell és lehet dönteni, hogy hat-e, vagy sem, bizonyítani kell, és lehet, hogy van-e gyógyító hatása, legyen az gyógyszer, vagy akár élvezeti cikk. Poór Gyula, az MTA Környezet és Egészség Bizottság elnöke szerint a betegek problémáját hazánkban nem csupán a kuruzs- lók és a semmit sem gyógyító, de drága szerek jelentik. Ennél nagyobb baj, hogy az egészségügy globális válságot él át Magyarországon. Ezért egyre több ember szkeptikus a hagyományos orvoslással szemben és inkább az interNemcsak az Akadémia indult be a homeopátia ellen Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága azt fontolgatja, hogy a homeopátiás készítmények forgalmazására ugyanazokat az engedélyezési szabályokat vezetik be, mint amiket a gyógyszerekre is alkalmaznak és Európában is ez a terv. A folyamatot az év elején, az ausztrál Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanács tanulmánya indította el. Ehhez, 1800, a témában megjelent publikációt használtak és megállapították, hogy a homeopátia nem gyógyszer és semmilyen betegség kezelésére nem alkalmas. Placebo hatása lehet. Vagyis legfeljebb az arra fogékony emberek pszichéjére van hatással, ami bizonyos esetekben használhat, de ez nem kalkulálható, nem specifikusan konkrét betegségre való hatás és a mértéke sem túlbecsülendő. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia ez év májusában elfogadott állásfoglalásában ellenzi, hogy a homeopátiás készítmények megkapják az országban az egészségügyi termék minősítést. A brit kormány is fontolgatja, hogy feketelistára teszi ezeket. A terv szerint konzultációt követően a körzeti orvosoknak megtiltják, hogy homeopátiás szereket írjanak fel. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének élettudományi bizottsága is közös fellépést szeretne az EU országaiban. ezért uniós együttműködést kezdeményeztek. (
