Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám

0 INTERJÚ 2015. DECEMBER 6„ VASÁRNAP Gáspár Laci örült volna, ha örökké tart a Sztárban Sztár, annyira megszerette. A sikert ugyanis imádja, de el nem szállt tőle. A szerelmének sokat köszönhet. „ Megfejtettem a titkomat” Napi tíz órákat dolgozott azért, hogy megnyerje a Sztárban Sztárt a TV2 műsorán. Mégis azt mondja: nem fáradt el, in­kább felfrissült. Saját magáról is sokat megtudott, miközben mások bőrébe bújt. Fábos Erika- Fölényesen nyerted meg a Sztár­ban Sztárt. Amikor felkértek a műsorba, rögtön érezted, hogy ez neked ennyire testhezálló fel­adat lesz?- Csak annyit tudtam, hogy nagyon szeretnék részt venni benne. Emlékszem, tavaly ami­kor a dzsungeles műsorba in­dultam, pont akkor kezdődött a Sztárba sztár és nagyon szomo­rú voltam, hogy engem nem hív­tak. Ehhez képest idén, amikor egy reggel ezzel kerestek, szó szerint ugráltam a hálószobá­ban örömömben.- Mit gondolsz, minek köszönhe­ted, hogy végül Te nyertél?- Ez furcsa lesz pont ezzel a műsorral kapcsolatban, de csak magamat adtam. Persze biztos lejött az is mennyi munka van egy-egy produkcióban és talán ezért volt végig ennyire velem a közönség. Ez volt a legjobb, leg­hatalmasabb érzés az egészben.- Akkor 11 év után, kicsit újraél­ted a Megasztárt.- Igen, most is sokat tanultam, rengeteg mindent megtudtam magamról. Olyan volt ez a mű­sor, mint egy vérfrissítés, szin­te újjászülettem tőle, feltöltött teljesen.- Azt hittem, hogy kimerültél tel­jesen.- Kemény volt, hiszen az elmúlt tíz hetem semmi másról nem szólt, csak erről. Reggel fél héttől, este tízig csak erre készültem. Fogyóztam, konditerembe jár­tam, tanultam a dalokat, a tánco­kat, ráadásul rengetegszer kellett nőnek öltöznöm, ami nagyon tá­vol állt tőlem, szóval sokat dolgoz­tam ezért. Mégis bármeddig tud­tam volna csinálni, nem is akar­tam, hogy vége legyen.- Te amúgy ilyen melós vagy, hogy ha valaminek nekiállsz, akkor be­leadsz mindent?- Ha valamit eltökélek, me­gyek mindenen át, kitartó va­gyok. Basszusgitározni is ezzel az elszántsággal tanultam meg. Teljesen egyedül, magamtól. Na­gyon nagy feladatnak tűnt, ren­getegszer meg is fordult a fejem­ben, hogy feladom, de nem tud­tam abbahagyni. Volt olyan, hogy éjszakai műszak után ha­zamentem és több órát gyakorol­tam, annyira akartam.- A családban muzsikált valaki ná­latok?- Hát pont ez az, hogy nem, vi­szont apukám hobbi szinten gi­tározott és ott volt a példája előt­tem, hogy feladta, én nem akar­tam. Apu jól gitározott és ha va­lakit látott játszani a tévében, sokszor mondta, hogy ennél is jobban tud játszani, meg en­nél is és én elhittem, biztos vol­tam benne, hogy úgy van ahogy mondja és ettől csak még erő­sebb volt bennem a vágy, hogy ennek sikerülnie kell.- Megérhette, hogy sikeres lettél?- Két évvel a Megasztár előtt volt egy nagy műtétje, akkor már tüdődaganata volt. Ami­kor vitték be a műtőbe, azt suttogta anyámnak „Ne aggódj Éva, visz- szajövök. Addig nem halhatok meg, amíg a fiamat nem látom a tévében.” A műsor után még három évet élt, látta a sikereimet és boldog volt. Örü­lök, hogy megadhat­tam ezt neki és sajná­lom, hogy nem tudta velem sokáig élvezni. Most is nagyon örül­ne, tudom...- Akik lenéztek és be- szólogattak neked, azért tették mert cigány vagy?- Dehogyis, hiszen többségük cigány volt. Nem azért. Főleg azért, mert ha valakinek nem si­keres muzsikus az apja, meg a nagyapja, akkor az biztos nem is tud zenélni. Nagyon tudott fájni amiket mondtak, de mindig azt gondoltam magamban, hogy jöt­tök ti még hozzám könyörögni és nem nagyképűség volt ez, va­lahol éreztem, hogy az Isten azt nekem megadja, hogy odaérek, ahova akarok. Sok akadály és le­mondás volt. Emlékszem példá­ul mennyire szerettem volna el­menni Pestre egy igazi koncert­re, de este hét nyolckor indult az utolsó busz haza Balassagyar­matra, ezért nem tudtam. Miért nem kezdtél akkor ezzel a tehetsé­geddel valamit?- Kishi­tűségből. A legnehezebb nekem soká­ig az volt, hogy bízzak magam­ban. Pedig ál­modoztam róla, hogy tervező le­szek, mérnök, vagy divattervező. Sokat gon­doltam rá, de lemond­tam róla. Mondták ott­hon, hogy az egyik ro­- Apukád mivel foglalkozott?- Valaha a Volánnál dolgo­zott, de én már csak azt láttam, hogy nagyon beteg. Amikor szü­lettem, abban az évben volt egy nagy műtétje, fél gyomrát kivet­ték és onnantól már csak újabb és újabb bajok követték egy­mást, leszázalékolták.- A család hitt benned, vagy in­kább féltettek így első generáci­ós muzsikusként ettől a világtól?- Nem csak a családból, de az egész városból egyedül csak apu hitt bennem. Azt mondta, nagy énekes leszek. Az átlagemberek és a többi zenész lenézett, csak mondták az okosságaikat, hogy minek veszem a gitárokat, ven­nék helyette inkább húst, annak legalább valami hasznát látná a családom, de apu kitartott. Elvitt Pestre és a kis nyugdíjából össze- kuporgatta nekem a basszusgitá­rom árát.- Most a Sztárban Sztárban telje­sen felszabadult és vagány voltál. Vetted a poénokat és spontán re­agáltál. Korábban sokkal zárkó- zottabbnak és merevebbnek tűn­tél. Mi változott? Kiegyensúlyozott, nyu­godt és most már me­rem mondani, hogy bol­dog vagyok. A szerel­memnek köszön­hető ez. Számom­ra mindig fontos volt a család, a párkapcso­lat, én már 17 évesen nősültem, mert ön­álló életet akartam, amit egy nő­vel, gyerek­kel képzeltem el. Túl fia­tal voltam hozzá, már tudom és most, hogy megtaláltam négy éve a párom, érzem, hogy ez a lényeg. Megfejtettem a titkomat, megvan alényegazéletemben. Egészsége­sek a gyerekeim és boldoggá tesz- szük egymást a feleségemmel. Amíg ez nem volt, folyton keres­tem valamit, szorongtam, sosem éreztem magam a helyemen és mindenkinek bizonyí­tani akartam. Elmúlt. Már csak neki aka­rok bizonyítani ésmagamnakés minden sokkal könnyebb lett azóta..- A siker sosem szédített meg? Nagyon szeretem a sikert, de so­sem szálltam- Arra emlékszel, mikor vagy mitől ismerted fel, hitted el magadról, hogy tehetséges vagy?- Ez érdekes, mert csak lassan jöttem rá, hogy nem mindenki úgy érzi a zenét, ahogy én, ma­gamban mégis kételkedtem: azt gondoltam, hogy biztos nem va­gyok jó. Semmi kontroll nem volt, kazettákról tanultam meg a számokat, amiket gitározni tudtam. Egyszer aztán meghal­lottam, hogy lesz egy koncert Debrecenben, Marcus Miller fog basszusgitározni. Ez 1997- ben volt. Elmentem meghallgat­ni és ledöbbentem, óriási hatás­sal volt rám az alázata és a tehet­sége. Na akkor, 1997-ben azon a koncerten valami megváltozott bennem. Névjegy: 1979. JÚNIUS 12-ÉN született Balassa­gyarmaton „2004 LEGJOBB FÉRFIHANGJA" címet nyert a TV2 Megasztár műsorában. 20084AN fősze­repet kapott a el. Máig emlékszem milyen volt reggel hattól este hatig lapátolni egy bányában és sosem szórtam, nem herdáltam el a pénzt, amit kerestem. Van két gyerekem, mi­attuk sem lehettem felelőtlen és mindig meg is becsültem, amit kaptam. Szentül hiszem, hogy azért adta meg az Isten amiért fohászkodtam, mert nem vagyok nagyravágyó és csak annyit kér­tem, hogy azt csinálhassam, ab­ból élhessek, amit ennyire imá­dok. Semmi mást, csak ezt.- Rajzolni mikor rajzoltál utoljára?- Már elég régen, pedig egy időben sokat rajzoltam. Volt, hogy azzal kerestem a zsebpénzt az általánosban, hogy jöttek a lá­nyok és mondták, hogy rajzoljam le a Madonnát, mert az a ked­vencük, vagy bárki mást. Any- nyira tetszett nekik, hogy pénzt is adtak érte. Cili néni a rajzta­nárom mindig mondta is a rajz­órákon, hogy nekem nincs fel­adat, azt rajzolok, amit akarok, csak óra végén adjam neki oda. Év végén aztán kiderült, hogy különböző pályázatokra bead­ta ezeket a rajzaimat és egyi­ken nyertem egy könyvet, másikon egy vásárlási utal­ványt, egyszer még egy or­szágos versenyt is nyer­tem. Rajzolni is imádtam. Rájöttem már, hogy min­den olyan helyzet érde­kel, amikor nincs sem­mi és valami lesz, mert létrehozom. Ezt szeret­tem a rajzban is, hogy egy üres papírlapból lett egy kép és a zené­ben is ezért rajon­gok. Amúgy sokáig erősen hittem ben­ne, hogy amit leraj­zolok, az könnyeb­ben lesz meg. Ha akartunk egy új hűtőt, vagy szek­rénysort, leraj­zoltam és lett. Máig nagyon szívesen rajzo­lok. konunk, a Józsi is milyen jól ke­res vízvezeték-szerelőként, víz meg mindig lesz, menjek csak én is szakképzőbe, aztán nekem az jó lesz.- Meg tudnál szerelni egy csapot?- Hogyan tudnék? Ha csak csö­pög, akkor sem tudnék mit csi­nálni vele. Nem szerettem, nem érdekelt, nem is tudtam megta­nulni. Aztán mikor elkerültem a bútorgyárba segédmunkásnak, ott meg a végén már bármit rám bíztak volna, mert annyira tet­szett, hogy mindent meg akar­tam tanulni, mert azt meg sze­rettem. Egy szekrényt ma is ösz- sze tudnék rakni.- Azért gondolom annyira nem bá­nod, hogy inkább beneveztél a Megasztárba?- Az egyik legjobb dolog volt, ami történhetett. Abban a mű­sorban ismert meg a közönség és megtanított arra, hogy ha előadó vagy, mindig ők az elsők.- Pierrot annak idején, amikor a Megasztárba visszaszavaztak a nézők, azt mondta, hogy ha lesz is lemezed, szerinte a polcokon fog majd porosodni. Találkoztatok az elmúlt 11 évben?- Arra gondolsz, hogy megem- lítette-e azóta nekem, hogy ezt rosszul érezte? Nem. Nem kere­sett azóta. Már a műsor alatt is éreztem, hogy annyira nem ked­vel engem és ez azóta ki is derült, mert különben, biztos talált vol­na rá módot, hogy ezt helyre te­gyük.- A balassagyarmati fiúk? Ren­deztétek az egykori érzéseket, vagy az is úgy maradt?- Rendeződött és arra vagyok legbüszkébb, hogy már a Mega­sztár előtt. Lejöttek abba a klub­ba, ahol tudták, hogy gitároz­ni szoktam és miután hallottak játszani, ők jöttek oda hozzám és mondták, hogy alakítsunk egy közös bandát. Lett is zene­karunk, aztán ott tartottunk, hogy már Budapestre is hívtak minket zenélni és akkor hir­telen mindennek vége lett. So­sem fogom elfelejteni: az Orczy- kertbe hívtak fellépni és indu­lás előtt, azt mondták mégsem jönnek el velem. Később beval­lották, hogy attól féltek, ha meg­hallanak engem gitározni Pes­ten, el fognak hívni valami jobb zenekarba és ott hagyom Balas­sagyarmatot.- Igazuk lett. Meghallottak zenél­ni Pesten és ott hagytad Balassa­gyarmatot.- Igen, később valóban így lett, de Balassagyarmatot sosem hagytam el, járok haza rendsze­resen ma is. Úgy látszik, nekem ez volt megírva. Madách Színházban, a József és a színes, szélesvásznú álomkabát­ban. Az énekes a darab egyik fősze­replőjét, a rockkirály Fáraót alakítja. EDDIG NYOLC LEMEZE jelent meg. 2015-BEN a Sztárban sztár győz­teseként a Legsokoldalúbb ma­gyar előadónak választották. KÉT GYERMEKE VAI Mirjamés Lacika. )

Next

/
Thumbnails
Contents