Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-24 / 301. szám
4, KARÁCSONY 2015. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Egyetlen élő ember nem látta még, de benne van a szél simogatásában is Soha senki nincs egyedül Jézus mintha szomorkodna. Vagy tán szégyenkezik miattunk? Hiába áldozta föl magát érettünk a keresztfán, hiába fest nekünk időnként ajándék szivárványt, hiába állítja meg egy szerelmes csók erejéig az időt? Pedig élhetnénk ezen a Kék Bolygón is mindannyian úgy, mint majd a Mennyországban (ott persze pénz nélkül) fogunk: barátként, boldogan. Isten, aki valaha egyszülött fiát küldte a Földre, alászállt hozzánk, s most ő jár itt közöttünk. Élő ember nem látta még, ha csak nem fogadjuk el, hogy benne van a patak zúgásában, a szél simogatásában, a kisgyermek mozdulataiban, s még a félrekötött nyakkendőben is. Halálos ágyán kérdeztem a Babodi nagymamámat, hogy megpillantotta-e már legalább az árnyékát, de nem felelt egy szót sem, csak nagyot sóhajtott, és elsietett feléje. Másnap hajnalban halk nesze- zésre ébredtem. Először azt hittem, hogy visszatért a padlástérbe vadászni a nyest, de a reggeli teázás közben észrevettem a szemközti falon egy világos négyzetet. Eltűnt a bekeretezett fénykép, mely egy valaha volt ünnepet idézett föl: szép ruhában az egész család, az unokák kacagva integetnek egy hófehér szakállas, piros ruhás bácsi öléből _ Iste n nem olyan, mint a Mikulás, akit a picike emberfióka még mély meggyőződéssel, elszántan vár, csodákat remél tőle, majd néhány esztendőt nőve kitér e hitéből, de pár évtized múlva - ugyanúgy, mint őt a szülei - becsapja a gyermekeit, jó szándékkal persze. Isten más, róla azt hallottam: ha távolodsz tőle, akkor is közeledsz hozzá, csak a hosszabbik úton. Az üzenet szájról szájra érkezik hozzánk kétezer esztendeje. Visszabogozni ezt nehezebb, mint a folyóparton fölfelé elindulva megtalálni a forrást, ami örömöt hoz a felszínre, és széthordani próbálja. Pedig érdemes odatalálni, mert Istennek szerintem könnyebb hinni, mint az embereknek, akik csak azt fogadják el kételkedés nélkül, aki feltétel nélkül ad nekik valamit. Sótonyi Kinga: Ima a holdfényben - a Somogyi Hírlap különdíja (Csombárd) Velem mind gyakrabban fordul elő, hogy amikor senkit nem látok, s nem hallok más lélegzetet sem, akkor is úgy érzem: valaki van még velem a térben, mindösz- sze karnyújtásnyira. Az idő múlásával szereztem meg ezt a képességet, s megtanultam a továbbsu- hanót észlelni. Ilyenkor megállók egy picit, legalább gondolatban, hogy magamhoz ölelhessem, aki hozzám tartozna. Szerencsém van persze, hogy embernek születtem, mert például a giliszta akkor sem látja a fényt, ha épp egy naptócsa közepén sétál. Most vagyok a legközelebb Istenhez, hiszen fia, Jézus ma született, s lehet-e ennél nagyobb ünnep? Kifejezetten örülök, hogy ilyenkor a kedvesebb énünket, a szebbik arcunkat igyekszünk mutatni egymásnak. Pedig tudom már: lázadozásaink, fogadkozásaink ellenére nem lettünk jobbak, mint őseink voltak. Ilyenkor hajlamosak vagyunk Istenre terhelni a problémát: azt a kérdést feszegetjük, hogy miért nem segített a bajban? De szerintem a Gondviselés statisztikája nem rosszabb, mint a pártoké, vagy ha mégis, akkor csak azért, mert utóbbiak a saját szájízük, érdekük szerint manipulálják ezt is. Ők a remény kufárai. Sajnos egyre gyakrabban járok temetőkbe. Nem félek az ismerős-ismeretlen fejfák között, amelyek összekötik az élőkkel a halottat. Egy barátom szavaival: szeretem a temető illatát tavasz- szal, szeretem a temető árnyát nyáron, szeretem a temető színeit ősszel és vakító tisztaságát a havas teleken. Hasznos, ha szok- juk, mert valamikor majd itt találkozunk valamennyien. Aranyvasárnap történt, hogy álmomban angyalokkal táncoltam. Sajnos nem emlékszem az arcukra, de nem úgy néztek ki, mint a templomi aranyszámyú, göndörhajú puttók. Zenével csalogattak maguk közé. Az orgonaszó még mindig a fülemben van, diadalmasan emelkedik velem az ég felé, madártávlatból, mintha Bach lipcsei Tamás-templomát látnám, aztán magamat, ahogy kilépek a sekrestye ajtaján, egy végre megtalált Jóbarát Finta Kata: Eljövetel - a Somogy Temetkezési Kft. különdíja (Kaposvár) oldalán... Czene Attila Gerlecz László: Mit ér a remény, ha nem hiszünk benne - A somogyi temetők üzenete fotópályázat, 2. helyezett (Nagyatád-Bodvica) ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Emberségből jelest kaptak azok a somogyi önkéntesek, akik szerdán a rászorulókat segítették a megyében. A fél 12-re hirdetett kaposvári akció előtt már tömött sorokban gyülekeztek az emberek. A Szent György Lovagrend egy tál tartalmas bablevessel, kenyérrel, forralt borral és teával, s adakozók adományaival várta a családokat. A szervezet 28 somogyi tagja mellett a fővárosból is érkezett a segítség. Az ételosztásba Gelencsér Attila országgyűlési képviselő is bekapcsolódott.- Nagy élmény, ha így karácsony előtt segíteni tud az ember, bárcsak megtehetnénk minden nap - mondta Conyers Judit lovagdáma. - Idén kimondottan sok a rászorulók között a gyerek, jó látni a boldog arcukat, amikor a meleg levest kanalazzák. A rászorulók jó és használható ruhák között válogathattak, a lovagrend tagjai erre kifejezetten ügyelnek a gyűjtések során. Az Ételt az Életért Szegényélelmezési Program a megyében két helyen, Marcaliban és Somogyvá- moson osztott ételt és tartós élelmiszercsomagokat. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a két településen közel ezer rászorulót tudott támogatni.- Az itt tevékenykedők szilárdan hiszik, hogy ha minden ember legalább a közvetlen környezetében élő rászorulókat támogatja, akkor bármilyen komolyabb társadalmi szerveződés nélkül eljuthatunk egyfajta kiegyenlítettséghez, és jut mindenkinek elegendő bétevő az asztalra - mutatott rá az akció lényegére Fodor Kata sajtóreferens. A novemberben megnyílt marcali ellátópontban 200 adag tartós élelmiszercsomag és meleg étel került a nélkülözők asztalára. So- mogyvámoson 650 adag édesség és meleg étel érkezett házhoz.- Sok embernek ez a tál étel biztosítja a napi egyszeri étkezést, mások az élelmiszercsomagok tartalmából főznek, akár egy hétig is - hangsúlyozza Fodor Kata. Jeki G. HIRDETÉS /----------------------------------------------“ Sz eretettel köszönti családja, unokái és dédunokái GYÖNGY FERENCET és GYÖNGY FERENCNET | (Balázs Margit) 70. házassági évfordulójuk alkalmából. \__________________________________J H SONLINE H s I
