Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-21 / 298. szám
BELFOLD-KULFOLD 2015. DECEMBER 21., HÉTFŐ Martin József Péter Nagy Gabriella Az EU-tagállami össztermék 1 százalékát emészti föl a korrupció. Ennyi pénzből kőröshegyi völgyhíd épülhetne Londonig, 4-es metró (fotónk) köthetné össze Magyarország legtávolabbi pontjait... Már a lényegében most induló új költségvetési ciklus elején tudható, hogy nem minden elköltött forint fog közösségi célokat szolgálni. Hacsak nem a haszonlesők közösségének a céljait. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az eddigi tapasztalatok szerint a források elosztásába uniós szinten kódolva van a minden szereplő által elfogadott járadékszedés. Az Európai Unióban az éves költségvetésnek megfelelő összeg, a tagállamok megtermelt vagyonának egy százaiéTudta-e? A korrupció mérésére leggyakrabban használt mutató a Trans- parency International által kidolgozott, évente mért korrupcióészlelési index (Corruption Per- ceptions Index - CPI). amely egy 100-as skálán meri a közszektor korrupcióját országonként A korrupciós indexet 2014-ben 175 országra számolták ki. A CPI alapján Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt országnak tekinthető. ka folyik el így. Ez idén 145 milliárd euró. A mintegy 44 ezer milliárd forintnak megfelelő ösz- szeg jóval több mint az éves magyar bruttó nemzeti össztermék értéke. És több mint kétszerese annak a fejlesztési forrásnak, amennyire Magyarország 2007- 2020 között jogosult. Nagy Gabriella, a Transparen- cy International Magyarország (TI) közpénzügyi programok vezetője lapunk kérdésére elmondta: az uniós projekteknek mintegy 90 százalékát túlárazzák. Átlagosan 20-25 százalékkal kerülnek többe, mint amennyiből reálisan kihozhatok lennének. Ez még a tűréshatáron belül van az EU-ban; az elmúlt költségvetési ciklus 63 ezer magyar pályázatát nehéz is lett volna szorosabban fogni. Előfordulnak 5-7-szeresen túlárazások is, azokból időnként már lesznek hatósági ügyek. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finadszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt. A szlovák beszállító a nyereség nagy részét, 1,3 millió eurót átutalt egy Seychelle-szigeteki Magyarország a gazdaságtörténetben ismeretlen mértékű fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két ciklusában, az éves GDP több mint 3,5 százalékát, átlagosan lOOOmilliárdforin- tot kap fejlesztési célra. „Enélkül nem lenne sem növekedés, sem közberuházás - vallja Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. - Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza.” Talán különösnek hangzik, de még a kormányok jóhiszeműnek és megnyugtatónak tűnő üzenetének - minden egyes fejlesztési forintot le kell hívni - is van korrupciós kockázata. A forrásbőség miatt a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg. A hatóságok nem érdekeltek cégnek közvetítői díjként. Ennek nagy része, 1,26 millió euró kamatmentes kölcsönként került a magyar kórházhoz. A kórház 674 ezer euró támogatást kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, amin felül még a magyar költségvetés is adott bele pénzt. Eszközbeszerzés címén 300-400 millió forintnyi ingyenpénzzel gazdagodott az offshore cég, amit ingyenhitelként visszaadott a kórháznak. abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás kódolva van. „Papíralapú, „hard" bizonyítékokat persze nehéz felmutatni, de a dolog természetéből fakadóan a szereplőknek nem fűződik érdekük, hogy lerántsák a leplet a korrupciós ügyekről - mondta Nagy Gabriella. - A hatóságok sem jeleskednek a feltárásban. A minapi budapesti konferencián hangzott el: amíg például Belgiumban az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) érkező bejelentések száma egyenlő arányban oszlik meg a magánszemélyek és a hatóságok között, addig Magyarországról a szervek tavaly egyetlen jelzést sem tettek, míg a magánszektorból 28 ügyre hívták föl a figyelmet. Ez elég finom kritika volt.” Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója az említett konferencián azt mondta, A korábbi években az önkormányzatok vagy a nagy infrastrukturális fejlesztéseket megvalósító vállalatok gyakran az indokoltnál lényegesen nagyobb és költségesebb projektekért lobbiztak, és ehhez felhasználták engedélyezési hatáskörüket. A székesfehérvári vagy a váci vasútállomások felújítása, bővítése, de a sokat emlegetett stadionépítési program is ebbe a kategóriába tartozik a TI szerint. a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma. „Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek” - közölte. „Vannak bizonyos indikátorok, amelyek a bejelentett szabályellenes ügyekre vonatkoznak, ebből a szempontból Magyarország messze az átlag alatt van” - mondta Giovanni Kessler OLAF-főigaz- gató Baló György (RTL) műsorában. Ennek szerinte két magyarázata lehet: vagy sokkal kisebb a korrupció Magyarországon, vagy nincs meg a készség, hogy itthon felderítsék ezeket. (lövő hétfőn lapunk beszámol arról, hogy a Red Flags kockázat- értékelő szoftver az 1191 aktuális EU-s közbeszerzési hirdetmény közül 678-at talált gyanúsnak.) Volt, hogy egy képzési komponenst is tartalmazó projektnél a kiírók megneveztek egy konkrét vállalkozást, amellyel 8 millió forintért volt „ajánlott” szerződést kötni, miközben a szolgáltatás valós piaci értéke körülbelül 1,5 millió forint lehetett. Az alvállalkozót a pályázati dokumentumban meg kellett nevezni, így a bírálat idején ismert volt, melyik pályázó kivel kíván szerződni. Egészségügyi műszer a sokszorosáért 8 millióra beárazták az 1,5 milliót Nyakig ülünk a korrupcióban EH Évente 120 milliárd eurós plusz- költséget jelent az EU-ban a köz- és a magánszektor számára a korrupció - értékelt az Európai Bizottság az Eurobarométer alapján 2012-ben. Ez abból fakad, hogy a nem megfelelő piaci működés miatt befektetések maradnak el, akadályok keletkeznek a belső piacon, és a közkiadásokat is negatív hatások érik. A120 milliárd eurós „költség” az uniós GDP 1 százalékának felel meg. Az EU szerint a tagállami közbeszerzések összértékének a negyede vész el a korrupció miatt. A jelentés szerint a polgárok egyre nagyobb problémának látják a korrupciót az állam- igazgatás minden szintjén. Az EU 74 százalékához képest hazánkban a megkérdezettek 96 százaléka tartotta jelentős problémának a visszaéléseket. Az Eurobarometer 2013-as képe alapján a helyzet valamelyest jobb lett. Ekkor itthon 100 megkérdezettből 89 gondolta úgy, hogy a korrupció komoly probléma, de ez még mindig jóval kedvezőtlenebb a 76 százalékos EU-átlaghoz képest. Még rosszabb a vesztegetések elterjedtsége: míg az unió átlagában a polgárok 4 százaléka, Magyarországon 13 százalék állítja, hogy „az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle - tartalmazza a jelentés. T Közpénzek nyomában - Az ASZ előveszi a rendezetlen egészségügyet Rászállnak a kórházakra is BUDAPEST Az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) hozzálátott az egészségügy ellenőrzéséhez; ez a terület az egyik legrendezetlenebb. Az ÁSZ elnöke, Domokos László a Magyár Idők interjújában elmondta: a kórházak sokszor közbeszerzés nélkül vásárolnak eszközöket, és gyakoriak a könyvelési hiányosságok is. Előfordul, hogy egyes intézmények már a szerződések megkötésekor tudják: az ellenértéket pénz hiányában nem fizetik majd ki. Megjegyezte: az állam nemrégiben tízmilliárd forintos összegben vállalta át az intézmények adósságát. Az elmúlt 25 évben nem ez volt az első konszolidáció, legalább fél tucat hasonló lépést lehet felidézni ezen a téren. Az eljövendő vizsgálatokról Domokos László előzetesen azt mondta: az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szervezeteként lényegében azt tekinti át, hogy az adott intézmények a közpénzeket arra használták-e fel, amire kapták, s hogy a vásárlásoknál, a források elköltésénél betartották-e a jog előírásait. Az egyik legnagyobb gond, hogy a vizsgált intézmények alig-alig alkalmazzák a közbeszerzés szabályait. Ez súlyos probléma, mivel egyes kórházakban sorozatosan megszegik a törvényt - jegyezte meg végül az ÁSZ elnöke. MW Domokos László, az ÁSZ elnöke Rendszerváltást a közcégeknél! Az ÁSZ nem a korrupció nagyságát méri az állami intézményeknél, hanem hogy több módszert alkalmaznak-e ellene. Domokos László úgy vélte: elérkezett az idő a köztulajdonban lévő cégek „gazdasági rendszerváltására” is. Több mint 300 ilyen társaság van, az önkormányzati cégek száma meghaladja az ezret. A minőségi szolgáltatás mellett azt is meg kell követelni, hogy etikusan működjenek, a korrupció leghalványabb gyanúja se fogalmazódhasson meg. Ellenőriznek húst, bejglit, gyümölcsöt BUDAPEST A téli ellenőrzések során eddig 87 esetben 12,3 millió forint bírságot szabott ki a hatóság - mondta Bognár Lajos, az FM helyettes államtitkára. A szabálytalanságok száma és a bírság összege hasonló a tavalyihoz. Elsősorban a friss húst, a virslit, bejglit, a szezonális gyümölcsöket, az élőhalat és a vásárokon a vendéglátókat ellenőrizték. A szezonális zöldség-gyümölcsöket - elsősorban déli gyümölcsöket és almát - 315 forgalmazónál ellenőrizték. Bírságolni 45-ször kellett, az összeg 1,8 millió forint volt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzései az év utolsó napjáig tartanak. Míg 2014-ben a vizsgált egységek 1,9 százalékában volt gond a minőséggel, addig idén ez az arány 3,1 százalék a valamivel több mint kétezer ellenőrzött egységből, amelyek között voltak nagyáruházak, logisztikai központok és vásári eladók is. Romlott az áruk nyomonkö- vethetősége is. A megvizsgált 15 152 élelmiszer közül 11 550 volt magyar termék. Ebből 267- et kellett kivonni a forgalomból, 2,5 millió forint értékben. A vizsgált 3602 külföldi élelmiszer közül 29-nek az árusítását tiltották meg. A vendéglátóknál kirívó hiányosságokat most nem találtak, csak kisebb szabálytalanságok miatt büntettek. MW animMiaBEliga
