Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. DECEMBER 20., VASARNAP Érdemes becsempészni a régiek bölcsességét az ünnepekbe. Az odafigyelés fontosabb, mint a tökéletes vacsora. LEHET BOLDOG A KARÁCSONY Egészségesebb akar lenni? Ünnepeljen egy jót! A karácsony is tökéletes erre, ha jól csinálja. A régi hagyományok is segíthetnek, ez az az ünnepünk ugyanis, amiben a legtöbbet megőriztük az egykori szokásaink közül. Fábos Erika VÁRAKOZÁS Aranyvasárnap van, a legtöbben ilyenkor futnak az utolsó ajándékok után. Pedig nem a tárgyaktól lesz átélhe- tőbb az ünnep, inkább attól, ha a karácsony lényegére próbálunk összpontosítani. Dyekiss Virág néprajzkutató azt mondta: az ünnep minden kultúrában egy másfajta idősíkot jelent. Kiemel a hétköznapokból és összekapcsolja a múltat, a jövőt és ezzel az örökkévalóságra és a hitvilágra irányítja a figyelmet. „A magyar karácsonyban is minden rítus a szenthez, az emberfölöttihez kapcsolja az ünnepet, miközben az egymással összetartozást hangsúlyozza. Ezt erősítik a karácsony szimbólumai is, legtöbb, talán ebből az ünnepkörből maradt ránk a régi hagyományainkból még a kevésbé vallásos családokban is. Az adventi ráhangolódás, az ünnepvárás szokásai, a karácsonyi étkezés, a szentestéhez kapcsolódó hiedelmek, a jövőre vonatkozó jóslási szertartások nagyon sok családban máig élnek. Az, hogy halat fogyasztunk, az hogy osztozunk egy almán, hogy karácsony éjszakáján visszavárjuk az elhunyt szeretteink lelkét ünnepelni” - magyarázta a szakember. Persze régen a vallási vonatkozások és a sokkal hangsúlyosabbak voltak. Szokás volt például, hogy a karácsonyi asztalra 24-féle étel került, legtöbbnek vallásos, vagy a népi hiedelmekre utaló vonatkozása volt. Krisztus szimbólum a hal, a dió, a bor, az alma, az egészség megőrzésére, az ártó szellemek távoltartására a fokhagyma, a gazdagságra a mák, az édes, vagyis boldog élet reményére a méz utalt az étkezésben. A gyertyák a fényesség, az új élet reményét, kezdetét szimbolizálták. Ezek nagy része megmaradt, de sok szokás elveszett vagy átalakult. Az ajándékozó Mikulás alakja, vagy az ünnepi pulyka már egy más kultúrából keveredett bele és lett része a mai karácsonyi időszaknak. Az ünneplés persze nemcsak a közösség, vagy a hagyományok miatt fontos, az emberi lélekben is kifejtik hatásukat. Még egészségesebb is lehet az ünneptől Az ünnep lelki szükséglet is. A közeledtével felhalmozódó feszültség pedig nemcsak a kap-, csolatainkra, de az egészségre is meglehetősen káros hatással lehet. „A rágódással olyan érzelemmolekulák öntenek el bennünket, amelyek megbetegít- hetnek, felboríthatják biológiai folyamatainkat. Ha sem nyitjuk ki lezárt belső 'világunkat, drámai következményekkel is számolhatunk”, mondta Bagdy Emőke pszichológus. Ha az ünnepet sikerül boldogan megélni, lattól nem csak nyugodtabbak leszünk, ■ hanem sokkal egészségesebbek is Jó hír azonban, hogy amikor az ember ráhangolódik a pihenésre, elkezd reménykedni, várakozni, akkor pozitív biokémiai folyamatok indulnak el a szervezetben. Örömhormon termelődik, az immunrendszer összeszedi magát. Azok a Családok, amelyek tudnak együtt ünnepelni, amiben vannak szeretetkapcsolatok és odafigyelnek egymásra, egészségesebbek és mentálisan is erősebbek. „A spirituális pszichológia tudományosan igazolta, hogy a léleknek nagy szüksége van az átélésre, mert az áhítat érzésétől kikapcsolódhatunk a hétköznapi monotóniából. Az emelkedettség érzését pedig könnyebben, jobban átélhetjük, együtt, mint egyedül. Ha teljesen rád figyelek, akkor az én agyam „kiüresedik”, kiszellőzik a lelkem, nyugalmi állapotba kerül. Ezzel a „megszentelt figyelemmel” teljesen feléd fordulok, befogadom a te mondanivalódat, és nyugalmat adok vissza. Bármilyen ünnep kiváló alkalom arra, hogy megpihenjünk, megköny- nyebbüljünk és másokon segítsünk. Ettől olyan folyamatok aktivizálódnak bennünk, amelyek nemcsak a lelki, de a testi egészségünk megőrzésében is hasznosak. Mégis sok helyen inkább az egymást túllicitálása kerül előtérbe. Pedig fontosabb, hogy egy jót beszélgessünk a vacsoraasztal mellett, mint az, hogy hány fogásban merült ki teljesen a háziasszony, megrepedt-e a bejgli teteje, vagy hogy milyen drága az ajándék.” Kibékülésre legjobb a karácsony Ha az ember magányos, mert elhanyagolta a családdal, a barátokkal a törődést, akkor a karácsony épp a legmegfelelőbb időszak, hogy ezen változtasson. Önsajnálat helyett karácsony idején kínálkozik az alkalom egy rég elhanyagolt baráti kapcsolat felélesztésére, valamelyik egyedül lévő szomszéd meglátogatására, szívből jövő apró ajándékkal mások megörvendeztetésére. Aktivizálásunk által megtapasztalhatjuk, hogy amikor adunk, akkor mi is kapunk. „Kiveszett már a karácsonyhoz szorosan kötődő rítusaink közül, pedig régen az advent időszakának lényeges eleme volt a kibékülés - magyarázza Dyekiss Virág. - Akik az év folyamán összevesztek, haragot tartottak, ilyenkor össze- békülhettek. Illő volt ezt karácsonyig megtenni, ami szintén arra utal, hogy a korábbi időkben az ünnepnek nemcsak a családok, de a kisebb, nagyobb közösségek szempontjából is egyesítő, összekapcsoló ereje volt. Nagyon szépen ír erről Fekete István, Rorá- te című novellájában, ami arról szól, hogy két idős ember a karácsonyi hajnali szentmisén békül ki egymással. Ugyanez az egymáshoz közelítő hagyomány figyelhető meg abban is, hogy hazánkban minden vidéken szokásban voltak az ünnep köré szerveződő köszöntő ünnepek. A szomszédok, barátok elmentek egymáshoz jókívánságaikat kifejezni, együtt énekeltek, iszogattak és ettek. Ezek pedig mind szorosabbra fonták egy egész falu kapcsolati hálózatát.” Tudatosan meg lehet menteni az ünnepet Bagdy Emőke családjában már évtizedek óta hagyományozódó szokások segítenek abban, hogy a karácsony valóban ünnep maradhasson a famíliának. „Számunkra a vallásos, egyházi szokások foglalják keretbe az ünnepet és vigyáztunk arra, hogy azon kívül is nagyon határozott lépésekben történjen meg minden. Már az advent idején van egy készülődés, díszeket készítünk együtt, sütögetünk közösen és karácsonykor is együtt megyünk a templomba. Sokat beszélgetünk, játszunk és csak az este legvégén kerül sor egy szerény ajándékozásra. Az ajándékozás öröme, ugyanis nem az ajándék értékén múlik. Az igazi ajándék az a másik számára valami fontos dolog, aminek örülni tud. Az az üzenete, hogy fontos vagy nekem, teszek érted valamit. Benne van egy darabja a szeretetünknek, a lényünknek. Az ajándék ugyanis amióta létezik szimbólum: a szeretet, az összetartozás vagy a másik fontosságának kifejezésére. A csili-vili ajándék nem ritkán csak arra szolgál, hogy'elfedjük vele: nincs rád időm, helyettem, ezzel kell beérned.” Dyekiss Virág is vigyáz arra, hogy a karácsony évezredes csodájából minél több belegyökerezhessen a családjuk ünnepeibe. „Az adventi időszakban minden reggel énekelünk valami karácsonyi dalt, este pedig egy nagy tálba beleteszünk egy-egy kanál lisztet. Ebből sütjük meg együtt a karácsonyi kalácsunkat. Az éjféli misére is együtt megyünk, a legkisebbek is jöhetnek, már önmagában az hatalmas élmény számukra, hogy olyan sokáig fennmaradhatnak, addig pedig amíg elérkezik az indulás, közösen játszhatunk.” Öt tudományos mankó az ajándékokhoz EGY PONT ELÉG LESZ Ha eltérő fontosságú vagy értékű információt kap az agyunk, hajlamos az értékelésüknél inkább átlagolni, mintsem összeadni. Vagyis ne sok ajándékot vegyünk, inkább egy találót, úgy jobban érzi magát a megajándékozott. JÓ LESZ ÚGY, AHOGY ALAKUL Ha ilyenkor görcsösen jót és jól akar tenni valaki, könnyen megijedhet a kudarctól és inkább arra figyel, mi nem sikerül neki. Inkább a sikereket vegye számba az év végén és koncentráljon arra, hogy az ünnep lényege az odafigyelő együttlét, jobb lesz a hangulata! A MEGLEPETÉS NEM MINDIG ÖRÖM A Journal of Experimental So- cial Psychology című szaklapban megjelent tanulmány öt kísérlet eredményeit összegezte, és arra jutott, hogy jobban örülünk annak, amire vágyunk, mint egy meglepetésnek. Ha tudja, hogy valaki mit szeretne kapni, vagy célozgat rá, minek örülne, ne próbálja mással meglepni. Jobban fog örülni, ha teljesül az álma. AZ AGYÁRA MENNEK A MULTIK A bevásárlóközpontok karácsonyi forgataga tudományos alapossággal van megtervezve a bevétel maximalizálására. A fő támadási felületet az érzékszerveink jelentik. A színekkel, illatokkal és karácsonyi zenékkel igyekeznek becsapni az agyunkat. Készítsen ajándéklistát és ragaszkodjon hozzá, úgy kisebb eséllyel költi túl a keretet. NEM TEHETETLEN, CSAK SZERET Minél inkább fontosnak érezzük a másik személyt, annál inkább azt szeretnénk, hogy az ajándékunk kifejezze ezt az erős kötődést. Azért szorongunk az ajándék kiválasztásakor, mert attól félünk, hogy az ajándék túl gyenge szimbóluma lesz annak, hogy milyen sokat jelent számunkra a megajándékozott. Könnyebb elkeseredni ilyenkor Szabóné Kállai Klára, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének vezetője azt mondta: nem is az ünnepnapokon, hanem előtte és utána van nagy forgalom a segélyvonalakon. Sokszorosa annak, ami évekkel ezelőtt volt. Mostanában nem az idősek, inkább a 25-40 éves korosztályból hívják őket legtöbben és ugyanany- nyi férfi és nő kér ilyenkor segítséget. Nemcsak a magány miatt van gondja az embereknek, legtöbben az érzelmeiket nem tudják jól kezelni ilyenkor. Félnek az ünneptől, összegzést készítenek az év végén és kilátástalannak látják az életüket, vagy ilyenkor tör felszínre egy megoldatlan emberi konfliktusuk. „A telefonáló érzéseire próbálunk hatni. Általában már magától a hívástól kicsit csökken az emberek feszültsége, sokszor az is segít, hogy valakinek elmondhatta a problémáját. Ennél persze vannak kiélezettebb helyzetek is, amikor valaki konkrétan önveszélyes helyzetben van, amikor telefonál vagy olyan mély depresszióban, amihez tényleg komoly segítség kell. Éppen ezért fontos ebben az időszakban, hogy jobban figyeljünk egymásra. Ha tudjuk, hogy valaki egyedül van, vagy az ünnepek előtt valami baj, veszteség érte, hiszen ez egy érzékenyebb időszak.” 1
