Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2015. DECEMBER 20., VASARNAP Érdemes becsempészni a régiek bölcsességét az ünnepekbe. Az odafigyelés fontosabb, mint a tökéletes vacsora. LEHET BOLDOG A KARÁCSONY Egészségesebb akar lenni? Ünnepeljen egy jót! A karácsony is tökéletes erre, ha jól csinálja. A régi hagyományok is segíthet­nek, ez az az ünnepünk ugyanis, amiben a legtöbbet megőriztük az egykori szokásaink közül. Fábos Erika VÁRAKOZÁS Aranyvasárnap van, a legtöbben ilyenkor futnak az utolsó ajándékok után. Pedig nem a tárgyaktól lesz átélhe- tőbb az ünnep, inkább attól, ha a karácsony lényegére próbá­lunk összpontosítani. Dyekiss Virág néprajzkutató azt mond­ta: az ünnep minden kultúrá­ban egy másfajta idősíkot je­lent. Kiemel a hétköznapokból és összekapcsolja a múltat, a jö­vőt és ezzel az örökkévalóság­ra és a hitvilágra irányítja a fi­gyelmet. „A magyar karácsonyban is minden rítus a szenthez, az em­berfölöttihez kapcsolja az ün­nepet, miközben az egymással összetartozást hangsúlyozza. Ezt erősítik a karácsony szim­bólumai is, legtöbb, talán ebből az ünnepkörből maradt ránk a régi hagyományainkból még a kevésbé vallásos családokban is. Az adventi ráhangolódás, az ünnepvárás szokásai, a kará­csonyi étkezés, a szentestéhez kapcsolódó hiedelmek, a jövő­re vonatkozó jóslási szertartá­sok nagyon sok családban máig élnek. Az, hogy halat fogyasz­tunk, az hogy osztozunk egy almán, hogy karácsony éjsza­káján visszavárjuk az elhunyt szeretteink lelkét ünnepelni” - magyarázta a szakember. Persze régen a vallási vonat­kozások és a sokkal hangsúlyo­sabbak voltak. Szokás volt pél­dául, hogy a karácsonyi asz­talra 24-féle étel került, leg­többnek vallásos, vagy a né­pi hiedelmekre utaló vonatko­zása volt. Krisztus szimbólum a hal, a dió, a bor, az alma, az egészség megőrzésére, az ártó szellemek távoltartására a fok­hagyma, a gazdagságra a mák, az édes, vagyis boldog élet re­ményére a méz utalt az étke­zésben. A gyertyák a fényes­ség, az új élet reményét, kezde­tét szimbolizálták. Ezek nagy része megmaradt, de sok szo­kás elveszett vagy átalakult. Az ajándékozó Mikulás alakja, vagy az ünnepi pulyka már egy más kultúrából keveredett bele és lett része a mai karácsonyi időszaknak. Az ünneplés per­sze nemcsak a közösség, vagy a hagyományok miatt fontos, az emberi lélekben is kifejtik ha­tásukat. Még egészségesebb is lehet az ünneptől Az ünnep lelki szükséglet is. A közeledtével felhalmozódó fe­szültség pedig nemcsak a kap-, csolatainkra, de az egészségre is meglehetősen káros hatással lehet. „A rágódással olyan érze­lemmolekulák öntenek el ben­nünket, amelyek megbetegít- hetnek, felboríthatják biológiai folyamatainkat. Ha sem nyit­juk ki lezárt belső 'világunkat, drámai következményekkel is számolhatunk”, mondta Bagdy Emőke pszichológus. Ha az ünnepet sikerül boldogan megélni, lattól nem csak nyugodtabbak leszünk, ■ hanem sokkal egészségesebbek is Jó hír azonban, hogy amikor az ember ráhangolódik a pihe­nésre, elkezd reménykedni, vá­rakozni, akkor pozitív bioké­miai folyamatok indulnak el a szervezetben. Örömhormon termelődik, az immunrendszer összeszedi magát. Azok a Csa­ládok, amelyek tudnak együtt ünnepelni, amiben vannak szeretetkapcsolatok és odafi­gyelnek egymásra, egészsége­sebbek és mentálisan is erő­sebbek. „A spirituális pszichológia tudományosan igazolta, hogy a léleknek nagy szüksége van az átélésre, mert az áhítat ér­zésétől kikapcsolódhatunk a hétköznapi monotóniából. Az emelkedettség érzését pedig könnyebben, jobban átélhet­jük, együtt, mint egyedül. Ha teljesen rád figyelek, akkor az én agyam „kiüresedik”, kiszel­lőzik a lelkem, nyugalmi álla­potba kerül. Ezzel a „megszen­telt figyelemmel” teljesen fe­léd fordulok, befogadom a te mondanivalódat, és nyugal­mat adok vissza. Bármilyen ünnep kiváló alkalom arra, hogy megpihenjünk, megköny- nyebbüljünk és másokon segít­sünk. Ettől olyan folyamatok aktivizálódnak bennünk, ame­lyek nemcsak a lelki, de a tes­ti egészségünk megőrzésében is hasznosak. Mégis sok helyen inkább az egymást túllicitálása kerül előtérbe. Pedig fontosabb, hogy egy jót beszélgessünk a vacsoraasztal mellett, mint az, hogy hány fogásban merült ki teljesen a háziasszony, megre­pedt-e a bejgli teteje, vagy hogy milyen drága az ajándék.” Kibékülésre legjobb a karácsony Ha az ember magányos, mert elhanyagolta a családdal, a ba­rátokkal a törődést, akkor a ka­rácsony épp a legmegfelelőbb időszak, hogy ezen változtas­son. Önsajnálat helyett kará­csony idején kínálkozik az al­kalom egy rég elhanyagolt ba­ráti kapcsolat felélesztésére, valamelyik egyedül lévő szom­széd meglátogatására, szív­ből jövő apró ajándékkal má­sok megörvendeztetésére. Ak­tivizálásunk által megtapasz­talhatjuk, hogy amikor adunk, akkor mi is kapunk. „Kiveszett már a karácsony­hoz szorosan kötődő rítusa­ink közül, pedig régen az ad­vent időszakának lényeges ele­me volt a kibékülés - magya­rázza Dyekiss Virág. - Akik az év folyamán összevesztek, ha­ragot tartottak, ilyenkor össze- békülhettek. Illő volt ezt kará­csonyig megtenni, ami szintén arra utal, hogy a korábbi idők­ben az ünnepnek nemcsak a családok, de a kisebb, na­gyobb közösségek szempont­jából is egyesítő, összekapcso­ló ereje volt. Nagyon szépen ír erről Fekete István, Rorá- te című novellájában, ami ar­ról szól, hogy két idős ember a karácsonyi hajnali szentmisén békül ki egymással. Ugyanez az egymáshoz közelítő hagyo­mány figyelhető meg abban is, hogy hazánkban minden vidé­ken szokásban voltak az ün­nep köré szerveződő köszöntő ünnepek. A szomszédok, bará­tok elmentek egymáshoz jókí­vánságaikat kifejezni, együtt énekeltek, iszogattak és ettek. Ezek pedig mind szorosabbra fonták egy egész falu kapcsola­ti hálózatát.” Tudatosan meg lehet menteni az ünnepet Bagdy Emőke családjában már évtizedek óta hagyományozó­dó szokások segítenek abban, hogy a karácsony valóban ün­nep maradhasson a famíliá­nak. „Számunkra a vallásos, egyházi szokások foglalják ke­retbe az ünnepet és vigyáztunk arra, hogy azon kívül is nagyon határozott lépésekben történ­jen meg minden. Már az advent idején van egy készülődés, dí­szeket készítünk együtt, sütö­getünk közösen és karácsony­kor is együtt megyünk a temp­lomba. Sokat beszélgetünk, ját­szunk és csak az este legvégén kerül sor egy szerény ajándé­kozásra. Az ajándékozás örö­me, ugyanis nem az ajándék értékén múlik. Az igazi aján­dék az a másik számára vala­mi fontos dolog, aminek örülni tud. Az az üzenete, hogy fontos vagy nekem, teszek érted vala­mit. Benne van egy darabja a szeretetünknek, a lényünknek. Az ajándék ugyanis amióta lé­tezik szimbólum: a szeretet, az összetartozás vagy a másik fon­tosságának kifejezésére. A csi­li-vili ajándék nem ritkán csak arra szolgál, hogy'elfedjük vele: nincs rád időm, helyettem, ez­zel kell beérned.” Dyekiss Virág is vigyáz ar­ra, hogy a karácsony évezredes csodájából minél több belegyö­kerezhessen a családjuk ünne­peibe. „Az adventi időszakban min­den reggel énekelünk vala­mi karácsonyi dalt, este pe­dig egy nagy tálba beleteszünk egy-egy kanál lisztet. Ebből sütjük meg együtt a karácso­nyi kalácsunkat. Az éjféli mi­sére is együtt megyünk, a leg­kisebbek is jöhetnek, már ön­magában az hatalmas élmény számukra, hogy olyan sokáig fennmaradhatnak, addig pedig amíg elérkezik az indulás, kö­zösen játszhatunk.” Öt tudományos mankó az ajándékokhoz EGY PONT ELÉG LESZ Ha eltérő fontosságú vagy értékű információt kap az agyunk, hajla­mos az értékelésüknél inkább át­lagolni, mintsem összeadni. Vagy­is ne sok ajándékot vegyünk, in­kább egy találót, úgy jobban érzi magát a megajándékozott. JÓ LESZ ÚGY, AHOGY ALAKUL Ha ilyenkor görcsösen jót és jól akar tenni valaki, könnyen meg­ijedhet a kudarctól és inkább arra figyel, mi nem sikerül neki. Inkább a sikereket vegye szám­ba az év végén és koncentráljon arra, hogy az ünnep lényege az odafigyelő együttlét, jobb lesz a hangulata! A MEGLEPETÉS NEM MINDIG ÖRÖM A Journal of Experimental So- cial Psychology című szaklap­ban megjelent tanulmány öt kí­sérlet eredményeit összegez­te, és arra jutott, hogy jobban örülünk annak, amire vágyunk, mint egy meglepetésnek. Ha tud­ja, hogy valaki mit szeretne kap­ni, vagy célozgat rá, minek örül­ne, ne próbálja mással meglep­ni. Jobban fog örülni, ha teljesül az álma. AZ AGYÁRA MENNEK A MULTIK A bevásárlóközpontok karácso­nyi forgataga tudományos ala­possággal van megtervezve a bevétel maximalizálására. A fő támadási felületet az érzékszer­veink jelentik. A színekkel, illa­tokkal és karácsonyi zenékkel igyekeznek becsapni az agyun­kat. Készítsen ajándéklistát és ragaszkodjon hozzá, úgy kisebb eséllyel költi túl a keretet. NEM TEHETETLEN, CSAK SZERET Minél inkább fontosnak érezzük a másik személyt, annál inkább azt szeretnénk, hogy az ajándé­kunk kifejezze ezt az erős kötő­dést. Azért szorongunk az aján­dék kiválasztásakor, mert attól félünk, hogy az ajándék túl gyen­ge szimbóluma lesz annak, hogy milyen sokat jelent számunkra a megajándékozott. Könnyebb elkeseredni ilyenkor Szabóné Kállai Klára, a Magyar Lel­ki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének vezetője azt mond­ta: nem is az ünnepnapokon, ha­nem előtte és utána van nagy for­galom a segélyvonalakon. Sokszo­rosa annak, ami évekkel ezelőtt volt. Mostanában nem az idősek, inkább a 25-40 éves korosztályból hívják őket legtöbben és ugyanany- nyi férfi és nő kér ilyenkor segítsé­get. Nemcsak a magány miatt van gondja az embereknek, legtöbben az érzelmeiket nem tudják jól ke­zelni ilyenkor. Félnek az ünneptől, összegzést készítenek az év végén és kilátástalannak látják az életü­ket, vagy ilyenkor tör felszínre egy megoldatlan emberi konfliktusuk. „A telefonáló érzéseire próbálunk hatni. Általában már magától a hí­vástól kicsit csökken az embe­rek feszültsége, sokszor az is se­gít, hogy valakinek elmondhatta a problémáját. Ennél persze vannak kiélezettebb helyzetek is, amikor valaki konkrétan önveszélyes hely­zetben van, amikor telefonál vagy olyan mély depresszióban, ami­hez tényleg komoly segítség kell. Éppen ezért fontos ebben az idő­szakban, hogy jobban figyeljünk egymásra. Ha tudjuk, hogy valaki egyedül van, vagy az ünnepek előtt valami baj, veszteség érte, hiszen ez egy érzékenyebb időszak.” 1

Next

/
Thumbnails
Contents