Somogyi Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-15 / 293. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP - EURÓPAI UNIÓ 2015. DECEMBER 15., KEDD Jeki Gabriella gabriella.jeki@gmail.com A ma oktatása a jövő gazdaságpolitikája, ami hosszú távú befektetés ugyanúgy, mint a kultúra. Ezt Navracsics Tibor uniós biztos mondta a hazai sajtó munkatársainak Brüsz- szelben, ahová a Somogyi Hírlap is meghívást kapott. Meghatározó vidéki médiumok képviselőit látta vendégül néhány napos látogatáson az Európai Bizottság magyarországi képviselete Brüsszelbe. BRÜSSZEL A másfél napos szakmai programban főként olyan időszerű témákat érintettek az előadók, mint például a vidék- fejlesztés, az európai fejlesztési terv, az Európai Unió regionális politikája, az energiaunió vagy a borpiac.- A kulturális szektorból származik ma Európa GDP-jé- nek 4,4 százaléka, munkaerejének 3,8 százaléka, amelyek még magasabbak is lehetnének - mondta a Somogyi Hírlap Kérdésére Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. - így egyértelműen Magyarország és az olyan hátrányos helyzetű térségek húzóágazatává is válhat, mint Somogy egyes részei. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy meggyőzzük a döntéshozókat a kulturális ipar fontosságáról, mert bár hosszú távú befektetés, mint az oktatás, de ezek lehetnek a jövő gazdaságpolitikájának alapjai. Fokozni kell a befogadóképességet, az országoknak hatékonyan tájékoztatni egymást, és jelentős együttműködésre van szükség a migrációs nyomás megoldására. Ez már azon a háttérbeszélgetésen hangzott el, melyben az Európai Bizottság egyik szóvivője a magyarországi újságírók kérdéseire igyekezett válaszolni, miután eléjük tárt egy „migrációs naplót”.- Görögország segítséget kért az Európai Uniótól, és beindult a polgári védelmi mechanizmus, amivel többek között ágyak, orvosi felszerelés, és eszközök érkeznek az országba - hangzott el. - A macedón határnál igyekeznek minden bevándorlót regisztrálni, és egy „menetrend” tartalmazza esetleges áthelyezésüket az egyik országból egy másikba, valamint egy sor operatív intézkedéssel erősítik a határok védelmét. Biztosítják a külső határokat, miközben az EU-polgárokat is ellenőrzik, fokozzák a szolidaritást a tagországok között. A párizsi események óta felgyorsult a megoldási tervek előkészítése: az illegális lőfegyver-kereskedelem ellen is szigorú intézkedéseket vezettek be. Ausztria, Németország csaknem egymillió migránst vár az év végéig, és hatalmas nyomás nehezedik Svédországra, ahol annyi menekültet kell elhelyezni, mintha hetente száz új osztályt kellene indítani.- Az Európai Parlament világos álláspontja szerint a falak, kerítések nem jelenthetnek végleges megoldást, inkább javítani kell a határok biztonságát - hangsúlyozták. - Persze jogilag megengedett, de mi a külső határok védelmének fokozásában látjuk a lehetséges megoldást. Kreativitás és egységesítés: támogatás a művészeteknek és a bornak Navracsics Tibor a sajtó munkatársainak arról beszélt: a válság időszakában is a kreatív ipar volt a gazdaság szinte egyedüli húzóágazata. mint az infokommunikáció, a média és művészet, és ezekhez sorolja az uniós biztos a sportot is.- A kreatív ipar 7-8 millió embert foglalkoztatásával Európában nagyhatalomnak számít, ezért fontos, hogy jobban ki tudjuk használni a kulturális és kreatív szektorban rejlő potenciált - tette hozzá Navracsics Tibor. - A Kreatív Európa program megoldást nyújthat mindazokra a kihívásokra, amelyekkel Európa szembenéz. Az uniós biztos szerint a magyarok igen sikeresek, ám kevésbé aktívak a programban, nem bíznak a sikerben, ezért gyakran be sem merik adni az ötleteiket. Az okok között a nyelvi korlátokat, a bátortalanságot és a tétlenséget említette. - A párizsi események után elindítottunk egy folyamatot, amely során bevezetnénk az oktatási rendszerbe a szociális készségek oktatását, ami megakadályozza a radikális irányt, időben kiszűrve azt - hangsúlyozta.- Fontos lenne a konfliktuskezelés. a helyes vita elsajátítása, és minderre a tanárok felkészítése. Navracsics Tibor Brüsszelben magyar sajtómunkásokkal találkozott Szólt a könyvtárak közösségi térré alakításáról, az egyetemek orientálásáról a gyakorlati oktatás felé, és a foglalkoztathatósági képesség növeléséről. Felgyorsultak az események a párizsi merényletek után. A megbeszélésen a digitális piac egységesítéséről is szó esett. Az uniós polgárok 72 százaléka rendszeresen használja az Internetet (Magyarországon 85 százalék), de alig 15 százaléka vásárol online másik uniós országból, a kis- és középvállalkozásoknak pedig mindössze hét százaléka értékesít más tagállamban. A lakosság így termékektől és szolgáltatásoktól esik el, a vállalkozások növekedése pedig lassabb. Holott a lakosság negyven százaléka rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel. és száz emberre 130 mobiltelefon-előfizetés jut. Az Európai Egységes Digitális Piac stratégia ezért kiemelt prioritásként célozza meg a szabad és biztonságos digitális egységes piac megteremtését, ahol az emberek online vásárolhatnak külföldről, a vállalkozások pedig elhelyezkedésüktől függetlenül az egész Unióban értékesíthetik termékeiket és szolgáltatásaikat. A stratégia célja az EU digitális gazdaságának kiterjesztése annak érdekében, hogy a fogyasztók kedvezőbb árakon jussanak jobb szolgáltatásokhoz, a vállalkozások pedig növekedhessenek. A Bizottság számításai szerint egy teljes mértékben működő digitális egységes piac évente akár 415 milliárd euróval növelhetné az EU gazdasagát. Arról is szó esett, hogy az EU támogatja a borpiac exportját. Az előző hétéves ciklushoz képest emelkedett az Európai Unió költségvetésében az uniós borágazat támogatása, 5.7 milliárd eu- róra. Magyarország 2014 és 2018 között összesen 146 millió eurót költhet e célra. A támogatások között megtaláljuk a borágazati innovációt, az EU tagállamaiban folytatott tájékoztatást a felelősségteljes és mértéktartó borfogyasztásról, valamint az eredetmegjelölésre vonatkozó rendszerről. Továbbá támogatják a harmadik országbeli promóci- ót. a szőlőültetvények átalakítását. a zöldszüretet, a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, a betakarítási biztosítást, a beruházási támogatást és a lepárlást. Uniós elvárások szerint tovább szigorodik az ellenőrzés a külső határokon A menekültüggyel kapcsolatban Brüsszelben az is elhangzott: valamennyi határátlépő személy- azonosságát már a külső határoknál ellenőrzik, az útiokmányok mellett a személyüket is, hogy megtudják, volt-e jelzés, kockázatot jelentenek-e a belépéssel. Kiderült: nagy probléma, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információkat a tagállamok nem osztják meg rendszeresen egymással, az információk fele csupán öt tagállamtól érkezik. Ez utóbbit szeretnék szisztematikus rögzítéssel javítani. Emellett javaslat született a büntetőjog változtatására is, melyben a katonai kiképzés céljából való kiutazást szigorítanák. - Elsőként a hivatalos határátkelő pontokat erősítik meg. az Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) segítségével, amely további felhatalmaBrüsszelben ma már legalább annyi katonát látni, mint politikust zást és személyi bővítést kap- mondta a szakértő, aki szerint a terrorizmus és a migráció két külön fogalom. - Tudjuk, hogy változnak a migránsok útvonalai, ezért a tranzitországokkal is együtt kell működni, átfogó kezeléssel lassítani az érkezők hullámait. Akik nem menekültek, és nem kérnek menedékjogot, azok be sem léphetnek az Európai Unió területére. Újságírói kérdésre válaszolva azt is megerősítették: a bevándorlók kilenc hónap után jogosultak elhelyezkedni a munkaerő- piacon, és az unió arra számít, hogy ez meg fog történni. Úgy látják, számos olyan ágazat van, ahol ma nem lehet munkavállalót találni, ide fognak a migránsok integrálódni. Az uniós adatbázisban, az Euresben például ma több mint kétmillió betöltetlen álláshely található. Milliárdok érkeznek Somogyba A hétéves uniós ciklusban 37.3 milliárd forint érkezik Somogyba. Az ehhez kapcsolódó fejlesztési programok a megyei önkormányzat tervezési jogkörében készülnek. Az egy főre jutó támogatás így 130-150 ezer forint között alakul majd Az indi- kotív megyénkénti megoszlás a szomszédos Baranyára 40, Zalára 27,1 milliárd forintot irányoz eló. 2014-2020 között a fó cél az intelligens, fenntartható és befogadó társadalom létrehozása, melyhez olyan tematikus célkitűzések tartoznak, mint a kutatás-fejlesztés, az infotechnológia, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható közlekedés biztosítása, illetve a hatékonyabb oktatás és képzés, társadalmi mobilitás erősítése. Az Európa Biztosság regionális politikája 2020 végére többek között azt szeretné elérni, hogy a 20-64 évesek körében 75 százalékosra nőjön a foglalkoztatottság, csökkenjen a szegénység és a szén-dioxid-kibocsátás. 2016 végére minden iskolába szupergyors internetet ígérnek. és 40 százalék felé pozícionálják a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket. Az úgynevezett Balaton Fejlesztési Csomag, melyet Magyarország terjesztett a bizottság elé, egyelőre várólistára került. Ebben a már meglévő módon elosztott forrásokat osztanák újra a balatoni régióban, a már elkészült megyei programokat újra kidolgozva. A javaslat azonban egyelőre megosztja a bizottságot, amely azt vizsgálja: az elképzelések beleférnek-e a meghatározott célokba, és nem járnak-e hátránnyal a korábbiakhoz képest. A következő hét esztendő az együttműködésről szól majd Brüsszelben Katonák és diplomaták között Fotó: H. Szabó Sándor - ORFKI
