Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-27 / 278. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 27., PENTEK Elkészült a marcali csatornázás és a tisztító MARCALIBAN és a Horvátkúti vá­rosrészben 1.474.000.000 - Ft vissza nem térítendő támoga­tással valósultak meg a fejlesz­tések. Ezzel a térségben lévő te­lepülések szennyvizeinek árta­lommentes elhelyezése hosszú távon megoldódik, ezáltal a ta­lajvíz szennyezésének, a sérü­lékeny ivóvízbázisok veszélyez­tetése megszűnt és ez a Balaton vízminőség védelmét szolgálja. A telepen tisztított szenny­víz elsődleges befogadója a Mar­cali víztározó, majd a másodla­gos Balaton. Az emiatt megköve­telt magas tisztítási hatásfok mi­att a legmodernebb homokszű­rő és fertőtlenítő került kialakí­tásra. A kiépített csatornarend­szerhez mindegy 200 új háztar­tási bekötés készült a horvátkú­ti városrészben, így a kibocsá­tott szennyvíz nem terheli a kör­nyezetet. Városszerte készülnek az Adventra MARCALI Marcaliban is javában folyik az adventi készülődés. Már több intézmény fényárban úszik és a város díszítése is el­kezdődött. Az óvodák és közin­tézmények is meghitt hangula­tot varázsolnak a karácsony vá­rás idejére, hiszen a karácsony előtti négy hét, a várakozás a készülődés időszaka. Szombat este már megkezdődik az ün­nepi forgatag, amikor a hagyo­mányoknak megfelelően a II. János Pál téren Dr. Sütő László polgármester meggyújtja a vá­ros adventi koszorúján az első lángot. Virág János Javában készülnek az ünnepre Nagy kérdés, hogy honnan lesz elegendő orvos. Nélkülük ugyanis működésképtelen az egészségügy Változik a központi háziorvosi ügyeleti ellátás a térségben MARCALI Dr. Moizs Mariann, a Ka- posi Mór Oktató Kórház főigazga­tója elmondta, számos probléma merült fel a Marcali kórház szak­mai feltételeinek megteremtésé­ben. - Ma az első számú és a leg­fontosabb probléma az orvoshi­ány - mondta Moizs Mariann. - Marcaliban a kórházegyesítés óta az infrastruktúrát sikerült fejleszteni, közel háromszázmil­lió forint érkezett Marcaliba. En-_ doszkópos helyiség teljes felsze­reléssel és szeptikus műtő került kialakításra, a sürgősségi ellátás és az egynapos sebészet feltétele­it teremtették meg, megerősítet­ték a járóbeteg-ellátást és a diag­nosztikát, melegítőkonyhát ala­kítottak ki, és fejlesztették az in­formatikai rendszert. A főigazgató asszony hozzátet­te, átütő sikerről nem tud beszá­molni, de a fontos fejlesztéseket végrehajtották, a kettőszázötven munkahelyet megtartották, tény azonban, hogy a marcali kórház így nem tartható fenn. A magyar egészségügyi rendszerben tarta­lékok nincsenek, a marcali kór­ház pedig nem lehet önálló, hi­szen az elmúlt évi adatok is bizo­nyítják, hogy az intézmény 760 millió forintos bevétele mellett a kiadási oldalon a 250 szakdol­gozó bére 770 millió forintos ki­adást eredményez, tehát a terme­lés a bérekre nem elég és még eh­hez adódnak a vállalkozó orvo­sok bére mellett az egyéb kiadá­sok. Jelenleg Marcaliban a 250 szakdolgozó közül 18 a szakor­vos, melyeknek fele nyugdíjas to­vábbfoglalkoztatott. Ez nem elég a színvonalas ellátáshoz, hang­súlyozta Moizs Mariann. A mar­cali kórház 203 ággyal működik, de az ágyak kihasználtsága sem százszázalékos. A kórház feladata az, hogy a térség lakosságát alapszinten el­lássa, ezt teljesíteni tudják, de a jövőben ez az ellátás elsősorban Egész évben folytak a tárgyalások az ügyeleti rendszer megoldásá­ról, hiszen Marcaliban - ahogy az országban jellemzően - problé­mát okoz az orvoshiány. A központi háziorvosi ügyeleti el­látás a Marcali Kistérség 33 tele­pülésének felnőtt és gyermek la­kosságát érinti, ez közel 35 ezer fő ellátandó lakost jelent. Az or­voshiány miatt egyre több gondot okozott az ügyeleti rendszer szer­vezése. Több egyeztetés történt orvosokkal, a kórházzal és külső szolgáltatókkal, melynek eredmé­nyeként közbeszerzési eljárást ír­tak ki - tájékoztatta lapunkat Be- reczk Balázs, Marcali alpolgár­mestere. Az eljárás lefolytatása eredményes volt, így december elsejétől a háziorvosi ellátás ko­ordinálását külső szolgáltató, az Emergency Service Kft. látja el. Az ügyelet új helyre, a marcali kór­Az orvoshiány az ügyeleti ellá­tást is megnehezíti ház területére, a sürgősségi osz­tály folyosójára költözik. Ez előnyt jelent az új rendszerben. mivel a kórházba érkező beteg egy olyan szakdolgozóval találkozik, aki rög­tön be tudja sorolni, hogy sürgős­ségi ellátást, vagy háziorvosi ellá­tást igényel a betegsége. Továb­bi változás hogy az eddigi két or­vos helyett most egy szakorvos to­vábbá egy szakdolgozó és egy fő gépkocsivezető igénybevételével oldják meg az ellátást. Mivel egy kivonuló ügyeletes orvos látja el 35 ezer ember sürgősségi alapel­látását a kistérség egész terüle­tén. ezért ha valaki éppen a kivo­nulás alatt érkezik a rendelőbe, akkor várakoznia kell. és orvosi el­látásra nem. de folyamatos ápo­lói felügyeletre számíthat. A la­kosság szemléletén is változtat­ni kell. hiszen gyakran félreértik vagy rosszul értelmezik az ügye­leti ellátás fogalmát, hiszen az ügyelet célja az akut. súlyos pa­naszok rosszullétek ellátása, nem azoknak a gyógyszereknek a fel­írása, melyet korábban is ismert betegségre szednek. a sürgősségi osztályra alapozva kell hogy teljesüljön, ezért is je­lentenek sokat a sürgősségi osz­tályon végrehajtott fejlesztések. Az eszközök rendelkezésre áll­nak, csak nincs hozzájuk szak­orvos. Arra, hogy felröppent a hír, hogy a gyermekosztály után a szülészetet és az újszülöttosz­tályt is bezárják, a főigazgató azt mondta, hogy napi egy szülésért nem tartanak fent sehol egy ti­zenöt ágyas osztályt. Egész évben folytak a tárgya­lások a háziorvosi ügyeleti rend­szer megoldásáról, orvoshiány miatt egyre több gondot okozott az ügyeleti rendszer szervezése. Azt, hogy december elsejétől az ügyelet új helyre, a marcali kór­ház területére, a sürgősségi osz­tály folyosójára költözik - mind­ezt a főigazgató szakmailag pozi­tívan ítéli meg, hiszen párhuza­mosan egymást segítve tud mű­ködni a betegellátás, és ez a be­tegeknek csak jobb lehet. AZ OLDAL MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Mesebeli korzózás, tíz év legjobb illusztrációi MARCALI Az elmúlt tíz év legjobb meseillusztrációit gyűjtötte ösz- sze Őszi Zoltán, akinek negyven művét ezúttal Marcaliban, a Kul­turális Korzó kortárs galériájában tekintheti meg a közönség. A ka­posvári alkotó szerint egy meseil­lusztráció nem a művészeti értéké­től lesz jó, hanem attól, ha a gyer­mek a történetbe tudja magát kép­zelni. Őszi Zoltán, meseillusztrá­tor elmondta, - Jól mutatnak képei a falon önállóan is, főleg, hogyha gazdagon illusztráltak, el lehet raj­tuk csemegézni, hogy mennyi ap­róság van egy-egy rajzon, de az il­lusztrációk egybefűzve és könyv­ben érvényesülnek jobban, szö­veggel együtt, hiszen így nyerik el igazi mondanivalójukat - vall­ja Őszi Zoltán, aki szerint egy-egy meseillusztrációnál nem elsősor­ban a művészeti érték számít, ha­nem az, hogy a gyerekek szívébe találjon a rajz. Az egész novem­ber a meséről szólt Marcaliban, húszén megnyitót követően a Kul­turális Központ által kiírt meseíró verseny győzteseit a kiállítás meg­nyitóval egybekötve jutalmazták. A Kulturális Korzó felhívására ti­zenkét történtet küldtek el a ki­csik. Az első helyezést Boda Sára a Mikszáth Kálmán általános isko­la negyedikese szerezte meg. V. J. Mosolyt csal az arcokra Elgondolkodtat a jó illusztráció A muzsika népszerűsítését tűzték ki célul a zeneiskolában Kakaókoncert a legkisebbeknek MARCALI Hatalmas a sikere a marcali Kakaókoncerteknek. A marcali Hidas Frigyes Zene­iskolában a már hagyományos­nak nevezhető program a zene népszerűsítését tűzte ki célul, főleg az óvodás korosztály szá­mára. A kicsik a szüleikkel érkez­tek ezúttal is a koncertterem­be, ahol nemcsak a zenével, de a hangszerekkel is megismer­kedhettek.- Természetesen program­nak lesz folytatása - mondta el Hajas Béla a Hidas Frigyes Ze­neiskola igazgatója, hiszen az iskola egyik fő feladata a ze­ne meg szerettetése a gyere­kekkel. Hatalmas a sikere a marcali koncertsorozatnak kicsik és nagyok körében egyaránt Múzeumi előadás Jugoszlávia haláláról MARCALI A Marcali Múzeum is­meretterjesztő előadás-soroza­tának hetedik programján, Ju­goszlávia halála a Dészláv vál­ság - Daytoni Béke megállapo­dás - magyarok a válság keze­lésben címmel fotókkal és vi­deóval színesített beszámolót hallgathatott meg az érdeklődő közönség. Az előadó, dr. Mészáros Gé­za, a hadtudomány és szocio­lógia tud. Phd.doktora, kato­nai pályafutásának egyik ki­emelkedő feladataként maga is részt vett a lebombázott mosta­ri híd újjáépítésének munkála­taiban. Mészáros Géza előadásá­ban a közelmúlt történelmé­nek súlyos válságát előidéző délszláv politikai helyzetről, a Jugoszláv állam területi, népesség eloszlási, valamint vallási jellemzőiről is szót ej­tett. Az előadó mindezek mel­lett betekintést nyújtott a há­ború sújtotta ország vesztesé­geibe is. Kiemelte a szerb-bosnyák há­borúban, 1993 novemberében, romba döntött mostari Öreg Híd (Stari Most) újjáépítését, amelyben a magyar alakulatok is jelentős részt vállaltak. A személyes élményeken ala­puló előadás érdekfeszítően, hi­telesen mutatta be az egykori Jugoszlávia területén lezajlott események mozzanatait. £\ aasmiáfMI áOílcMíDáM aa ©ígjegglígíi@7 Í^MKofe § ’ HU ■ • •1 < ' ..................................... Eszköz van, de nincsÁ orvos JtiÜS

Next

/
Thumbnails
Contents