Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-27 / 278. szám
2015. NOVEMBER 27., PÉNTEK del-SOMOGY Rendőrök, határrendészek, katonák, polgárőrök; minden eddiginél biztonságosabbá vált Dél-So- mogy; a megerősített határőrzésnek köszönhetően soha nem volt ilyen jó a közbiztonság a határszéli településekben, mint ezekben a hónapokban. Az állandó járőrözés nagy visszatartó erő a bűnözők számára. A lakosság hálás is ezért a munkáért: a hétvégén egy vállalkozó disznótort szervezett a határrendészeknek.- Ahogy enyhült az elmúlt évtizedekben a határőrzés szigora, s vesztette el önállóságát a határőrség, úgy romlott ezzel arányosan a térségben a közbiztonság - állítják a megkérdezett helybeliek. - Most ismét javul, hiszen a sok egyenruhának jelentős visszatartó ereje van a bűnözők számára. A somogyi polgármesterek az elmúlt hetekben ehhez kapcsolódóan egy online kérdőívet is kaptak a Belügyminisztériumtól,'melyben többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan vált be az új őrszobarendszer, elégedettek-e a reagálási idővel és általában a közbiztonsággal. - A térségben több őrszoba alakult, 24 órás a szolgálat - mondta Kozma László vízvári polgármester. - Bárhol és bármikor felbukkanhatnak az egyenruhások, aminek óriási a visszatartó ereje. Az önkormányzathoz minden hónapban érkezik egy közbiztonsághoz köthető tájékoztató is, amit aztán ki- küldenek a lakosságnak.- Rengeteg rendőrt, határőrt, katonát látunk napi szinten jár- őrözni, összehangoltan a helyi polgárőrség-' gél is - mondta Péter István babócsai polgár-; mester. - Magam se hittem volna, de eljött1 az idő, hogy nem kell aggódnunk a közbiztonság miatt. Barcson napi 15-16 órában dolgozik a helyi polgárőr egyesület. A nagyban javuló közbiztonsághoz hozzájárult, hogy a tavalyi 3800 órás szolgálatot szinte megduplázzák idén. - Naponta minimum két polgárőr járőrözik rendszeresen - mondta Csernai Ákos elnök. - 24-en vagyunk, emellett kaptunk 16 közhasznú foglalkoztatottat, akik erősítik a csapatot. J. G. Bakondi: maradnak a határvédő erők ► Folytatás az 1. oldalról Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján arról beszólt: lehet, hogy csak tavaszig marad a határzár. Bakondi Györgytől erre is rákérdeztünk, mire azt felelte: - Ma nem tudjuk megmondani, meddig marad ez a határvédeiem kerítéssel, rendőri, katonai és nemzetközi erőkkel. Addig, amíg nem születik megfelelő megoldás a migrációra, amíg meg nem szűnik a tömeges bevándorlás és a terrorfenyegetettség. F. I. MEGYEI KORKÉP Mégis, miből? Vas András andras.vas@mediaworks.hu P arkolót alig találni, a kiszolgálásra fél órát kell várni: egy szimpla novemberi hétköznap is csaknem teljes a ház a balatonszentgyörgyi Csillagvár étteremben vagy a Kéthely melletti Lóki-csárdában. A vendégsereg átlagéletkora hatvanöt év lehet, magyar szó ritkán hallatszik: Zalakaroson, Hévízen, a Balaton nyugati medencéjének falvaiban élő, Marcaliba fürdőzni járó németek, osztrákok ülik körbe az asztalokat. Vidámak, ráérősek, felszabadultak. Nyugdíjasok. S megtehetik, hogy teljes életet éljenek, ellátásukból még odahaza sem kell szűkölködniük, nemhogy a Lajtán innen. Hasonló korú magyar társaik jelentős része dolgozik, hogy kiegészítse az állami járandóságot, ha munka vagy egészség híján kény- szerdologtalan, fillérre kiszámolja napjait a pénzespostás két érkezése között. Esetükben szóba sem kerülhet termálgyógykúra, külföldi körutak, állandó színház- vagy hangverseny-látogatás, örülnek, ha a rezsi, a gyógyszerek mellett naponta futja meleg ételre, s nem csirkefarhátból készül a A mai 30-40-es generációnak komoly magánakciókba kellene kez- i denie, hogy megmeneküljenek az éhezéstől leves és a pörkölt, a boldogabb- ja néha meg-meg tudja támogatni gyerekeit, unokáit. Utóbbiaknak jelen állás szerint erre már vajmi kevés esélyük lesz, legalábbis, ha csak az állami nyugellátásban gondolkodnak. A folyamatosan elöregedő hazai társadalom aktív rész néhány évtized múlva nem lesz képes megtermelni az akkori szépkorúak járandóságát, vagyis a mai harmincas-negyvenes generációnak, komoly magánakciókba kellene kezdenie: s nem a jelenlegi életnívójuk megőrzéséért, hanem, hogy megmeneküljenek az éhezéstől. Nyugdíj-előtakarékosság, életbiztosítás, állampapírok, részvények - sorolják javaslatakaiakat a pénzügyi szakemberek, rengeteg remek ötlet, éppen csak egy rövidke mondat hiányzik: mégis, miből? Merthogy a közmunka- vagy minimálbérből, az országos átlagnál jellemzően negyedével-ötödével alacsonyabb fizetésekből nehéz kiszorítani azt a tíz-húszezer forintot is havonta, mellyel tisztességesebbé lehetne tenni a szépkort. Melynek megéléséhez amúgy Somogybán a hazainál kevesebb az esély: egy megyebeli férfi a statisztika szerint négy évvel éli túl a nyugdíjkorhatárt. Ezt a keveset nem lehetne kicsit szebbé tenni? Mikor volt utoljára tüdoszuresen? A tüdőszűrést a XX. század elején a tuberkulózis (TBC) felkutatása, a betegek mielőbbi kiemelése és kezelése érdekében vezették be, azzal a céllal, hogy megállítsák a fertőző tüdőbetegség terjedését. A tüdőszűrés azonban nem csak a TBC szűrésére szolgál. A mellkas szűrés célja a TBC-s és daganatos betegek korai felkutatása, de segítséget nyújt egyéb, a mellkasban elhelyezkedő szervek rendellenességei felfedezésénél is. A TBC felkutatása közben, mintegy „mellékleletként” kezdték el felfedezni az egyre több tüdőrákos elváltozást. A 70-es években tüdőszűréssel került kiemelésre a tüdőrákos betegek közel 50%-a (akik a szűréskor még panaszmentesek voltak!). A daganatos betegségek közül, a tüdőrák miatt halnak meg a legtöbben hazánkban, mind a férfiak, mind a nők közül. Tavaly, 2014-ben 305 Somogy megyei ember, köztük 192 férfi és 113 nő halt meg a tüdő rosszindulatú daganatos betegsége miatt. Ez 305 családot jelent, akik elveszítettek férjeket, apákat, testvéreket, anyákat, feleségeket. A másik nagyon gyakori megbetegedés az úgynevezett COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség). Az idült, légzési nehezí- tettséggel járó tüdőbetegségben (COPD) a légutak nyálkahártyájának gyulladása és a tüdőszövet pusztulása együttesen okozza a tüneteket - köhögés, köpetürítés, sürgősségi mmm nehézlégzés. A betegség fokozatosan rosszabbodik, a beteg életminősége egyre romlik. A kiváltó okok közül mindkét betegségben a legfontosabb a dohányfüst. Nem csak azoknál, akik dohányoznak, hanem azoknál is, akik passzív dohányosok. A betegségek kialakulása 40 éves kor felett ugrásszerűen megnő. Somogy megyében a becsült adatok szerint kb. 40 000 - 40 év feletti, dohányzó férfival és nővel számolhatunk. A pasz- szív dohányzók száma azonban megbecsülhetetlen. A kötelező tüdőszűrést ugyan eltörölték, de 2009 óta lehetőség van arra, hogy a társadalom- biztosítás keretein belül, a 40 év felettiek, évente egyszer mellkas szűrővizsgálaton vegyenek részt térítési díj mentesen. Somogy megyében a 40 év felettieknek csak a 20%-a vesz részt tüdőszűrésen. Úgy is mondhatnánk, hogy 10 emberből csak 2 megy el, 8 otthon marad. Pedig a szűrés nem fáj és csak pár percig tart. A tüdőszűrés hazánkban ma még az egyetlen szűrési lehetőség a tüdő elváltozásainak kiszűrésére, de sajnos tüdőszűréssel sem lehet minden daganatos elváltozást észrevenni. A tüdőrák terápiája már sokat fejlődött ugyan, de a túlélésre a legnagyobb esélyt a daganatos elváltozás időben történő felismerése és a kezelés mielőbbi megkezdése adja. A legnagyobb kockázat a tüdőrák kialakulása szempontjából a 40 év feletti dohányosok körében van, ezért aki elmúlt 40 éves és dohányzik, feltétlenül menjen el évente tüdőszűrésre. A szűrés mellett a legfontosabb a megelőzés! A tüdőrák és a COPD megelőzésében az első helyen az áll, hogy ne dohányozzon. Ha már dohányzik, akkor hagyja abba, ha Ön mellett dohányoznak, akkor kerülje a passzív dohányzást, de a legjobb, leghatékonyabb megelőzés, ha soha nem is gyújt rá és nem szokik rá a dohányzásra. Ennek a megelőzését pedig fiatal korban kell elkezdeni, mert a fiatalok, gyermekek körében már 10-12 évesen (van, hogy fiatalabb korban) terjed a dohányzás rossz szokása. A dohányzásról leszokni nem egyszerű, de nem is lehetetlen. • A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Tüdőgondozójában segítséget kaphat a dohányzásról való leszokás támogatásában. A csoportos leszokást támogató program célja, hogy a résztvevők egyéni problémáik, dohányzási motivációik, szokásaik megfogalmazásával, az okok feltárásával és az egymásra hatás eszközeivel is támogassák egymást a dohányzásról való leszokásban. A dohányosok hasonló problémákkal küszködő társaiktól, képzett szakemberek vezetésével, kis csoportokban kapnak hasznos tippeket és nyújtanak támogatást egymásnak a leszokáshoz. A tapasztalatok szerint az élmények közös megvitatása, a leszokás napjának együttes kitűzése megerősítő hatással bír. A hat héten keresztül tartó program segítségével, hetente egy alkalommal, alkalmanként 8-10 dohányos közösen, egymást is motiválva, szakember irányításával szabadulhat meg a szenvedélyétől. A csoportos tanácsadás mellett egyéni tanácsadásra is lehetőség van a tüdőgondozókban, ahol a támogatást végző szakemberek, igény szerint, egyénileg segítik a dohányosokat a leszokásban. Tegye meg az első lépést! Mikor megy legközelebb tüdőszűrésre? Készült a TÁMOP-6.1.3.B-12/1-2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése kiemelt projekt megbízásából a Széchenyi 2020 támogatásával. g&taas GuDÖGataíü GSOosIMni Jánfoa HooS (^©oDoiiGiá© Biztonságban a hatáivV^ lakosságí\% SZÉCHENYIVÉ Ír Európai Unió Európai Szociális VlAGYARORSZÁG ■HMMnBnOTM Kormánya liuialUIsliEiSMSÉila
