Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-21 / 273. szám

2015. NOVEMBER 21., SZOMBAT A szakiskolákban inkább visszafejlődnek a gyerekek írni és számolni azért tudni kellene ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Az elmúlt években a közismereti tárgyak - többek között az irodalom, a mate­matika és az idegen nyelvek - rovására ala­kította át az oktatási kormányzat a szakisko­lai tanterveket azzal az indokkal, hogy amit a diákok nem tanultak meg az általános is­kolában, azt ezekben az intézményekben már úgysem lehet pótolni. A kutatás szerint viszont ez csúsztatás, ugyanis a kompeten­ciamérések azt mutatják, a szakiskolákban tovább nő az ott tanuló diákok lemaradása más intézményekben tanuló kortársaikhoz képest. Szövegértésből harmaduk, matema­tikából 45 százalékuk a hetes skálán 0-2 kö­zötti tudásszintet éri csak el, ami azt jelenti, nem képesek egyszerű következtetések le­vonására, illetve közepesen bonyolult mate­matika képletek megoldására.- Sajnos egyet kell értsek a kutatás ered­ményeivel - mondta Agócs Attila, a Nemze­ti Pedagógus Kar somogyi elnöke, a kapos­vári építőipari szakképző igazgatója. - Nem­csak nálunk látom, hogy alacsony a nívó, de vizsgáztatóként a megye más intézményei­ben is hasonlóak a tapasztalataim. Szerin­tem a legnagyobb probléma, hogy rendkí­vül gyenge a diákanyag. Igaz, nemcsak a szakképzőkben: mivel egyre kevesebb a gyerek, gyengébb képességekkel is be lehet kerülni magasabb szintet képvi­selő iskolákba. Vagyis a szakközépis kólába valók mennek gimnáziumba, szakiskolás képességűek szakközép­be, vagyis a szakképzőkbe már csak a maradék jut. Csakhogy míg egy gimnáziumban egy gyereknek a megfelelő óraszámok, és az esetleges különórák miatt van esélye a felzárkózásra, a szakiskolákban a mini­málisra csökkentett közismereti órák ehhez nemhogy nem elégségesek, de még inkább nő a lemaradás.- A gyerekanyag mellett természetesen a szülői háttér és az oktatási rendszer folyama­tos változása is kellett, hogy a mostani álla­pot kialakuljon - ismerte el. - A kilenc­venes évek közepétől átalakult a szülők jövőképe, szinte mindenki érettségiztetni akarta a gyerekét, emiatt a szakképzőkbe csak a leggyengébb képességűek kerül­tek. így fordulhat elő, hogy a 16 fő­vel indult festőosztályunkban az idén négyen végeztek... A szakis­kolák szempontjából ezért is tar­tom jó iránynak, hogy csökkente­ni akarják a gimnáziumba felve­hetők létszámát, ugyanis így jobb gyerekanyag jutna a szakközép-, illetve a szakiskolákba. Utóbbiakban jelenleg ugyan­is a diákok nagyjából felel motiválatlan, nem valós céllal jelentkezett, hanem mert nem volt jobb ötlete. Nálunk akad olyan ácstanu­ló, aki nemrég még hentesnek készült, előtte pedig cukrászatot tanult. Ettől persze még a tanter­vet nem kellett volna ennyi­re lefaragni, hiszen érthe­tő, ha egy gyerek, aki ál­talános iskola végén he­ti három órában tanul­ta a magyart, a mate­matikát vagy az ide­gen nyelvet, a szakis­kolai heti egy órában csak visszafejlődik.- Két szélsőség között mozog a szakisko­la - folytatta. - Korábban kilencedik és ti­zedik osztályban a pályaorientáció mellett csak közismereti tárgyakat tanulhattak a gyerekek, s utána jött a hároméves szak­mai képzés. Most három év alatt a szakmai tantárgyak dominálnak. Az ideális szerin­tem a rendszerváltás előtti szisztéma volt, amikor egy héten két nap normális tan­órákon vettek részt a diákok, hármon pedig a szakmát tanulták. Az építőipari igazgatója azzal vi­szont nem értett egyet, hogy a köz­ismereti tárgyak nem megfelelő is­merete kihat a majdani képzettségre, ugyanis szerinte a szakmai követelmé­nyeknek megfelelnek a diákok, külön­ben nem tudnának szakmunkásvizsgát tenni.- Vagyis egy ács ki tudja számol­ni, hány köbméter faanyag kell az adott tetőhöz, vagy a kőműves is, mennyi malterral épülhet meg egy ház - magyarázta. - Az viszont igaz, a közismereti tárgyakat komolyab­ban is vehetnék a diákok, per­sze ez peda­gógusfüg­gő is: egy jó tanár képes lekötni a legérdekte­lenebbnek tűnő gyere­ket is. Vas A. A gyengék gyengéi: rengeteg hátránnyal indulnak Jelenleg nagyjából 120-125 ez­ren járnak szakiskolába Magyar- országon, a tapasztalatok alap­ján nagyjából felük szerez vé­gül valamilyen végzettséget. Mi­vel az iskolatípusba egy korosz­tály leggyengébb negyede tanul mok adhatnak esélyt, mint pél- tovább, értelemszerűen rengete- dául a Híd-program, mely azok- gen akadnak, akiknek még ez a nak a gyerekeknek a felkészí- fajta oktatás is túlságosan erős. tését célozza, akiket nem vet- Számukra a különféle kompé- tek fel sehova az általános isko- tencia és felzárkóztató progra- la után. Átadták a megújult rehabilitációs központot Erőforrás a fogyatékkal élőkben Új esélyek. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációja szebb környezetben folyhat KAPOSVÁR A megváltozott mun­kaképességűek rehabilitációs szakmai infrastruktúráját fej­lesztették egy uniós projekt ke­retében. A kaposvári Petőfi té­ren megújult a régi SZTK épü­lete: akadálymentesítették, kor­szerűsítették a fűtést, kicserél­ték a nyílászárókat. Nyolc-mil­lió forintos munkaszimulációs gépet is beszereztek. Kaposváron is megjelent a munkaerőhiány, és a fogyaték­kal élőket tartja a kormány a nemzet tartalék erőforrásának, mondta Gelencsér Attila Fide- szes országgyűlési képviselő a megnyitón. Azt üzenik ezzel, hogy szükség van rájuk, tette hozzá. - Örömteli, hogy tudunk segíteni embertársainkon, és ezentúl a munkatársaink is kul­turált környezetben dolgozhat­nak, mert ők szembesülnek na­ponta a nehéz emberi sorsokkal - mondta Neszményi Zsolt kor­mánymegbízott. A kormányhi­vatalnak még 57 épülete van a megyében, közülük négy ese­tében energetikai beruházások zajlanak, ezeket szeretnének az év végéig befejezni. K. G. Vizes mizéria Fenyő Gábor gabor.fenyo@mediaworks.hu N emcsak lóra, hanem úszásra (is) termett a magyar. Ezt tá­masztja alá világhírűvé lett úszóink párját ritkító ered­ménysora és az évről évre (tíz)ezreket megmozgató ha­gyományos Balaton-átúszás. Sokan télért is szelnék a habokat, ám ez korántsem olyan egyszerű. Amikor napvilágra kérült, hogy a kaposvári pólósok TAO-s pén­zéből fedik be a korábbinál sokkal nagyobb méretű sátortetővel a kinti ötven méteres medencét, mindenki lelkendezett. A kezdeti lelkesedés aztán alábbhagyott, sőt, ma már mintha inkább nyűg lenne mindenkinek. Merthogy még mindig nem lehet használni... A sátortetőt még október végén a vízilabda Magyar Kupával avat­ták volna. Azóta is folyamatosan járják derék pólósaink az orszá­got... A 25 méteres medencén osztoznak sportolók és amatőr úszók, ami állandó vitára ad okot. Ha ugyanis a vendégeknek fenntartott pályán ne adj isten csak egy vagy két ember tempózik, az edző má­ris kap az alkalmon, s néhány versenyzőjét áttessékeli. Azért per­sze próbálnak odafigyelni egy­másra, hiszen mindenki a ma­ga tempójában úszik. A gondok akkor kezdődnek, amikor még érkeznek úszni vágyók, s besű- rüsödnek a pályák. Még tragikusabb a helyzet Csurgón, ahol lakat került az uszodára. Mivel a környéken sehol nem található hasonló lé­tesítmény, így - lévén a parton elég nehéz, mondhatni teljesség­gel lehetetlen vizes edzést vezényelni -, így szárazföldre kerül­tek az ottani vízimádók. Siófokon is gondok voltak: hol a Ezüstpart, hol pedig a Yacht Club zárt be. Ott végül találtak megoldást. Aki komolyabb szin­ten akar úszni, az Balatonboglár, Tab, vagy pedig a túlpart, Bala- tonfűzfő felé veszi az irányt, csak hát ez plusz pénz, na meg idő. Mindezek ellenére nem adják fel. Készülnek, ahogy tudnak, s ugyanúgy járják a versenyeket, hogy aztán érmekkel megpakol­va térjenek haza, ezért jobb körülményeket érdemelnének. Mert úszásra (is) termett a magyar... Eleinte mindenki lelkes volt Kaposvá­ron, ma már inkább nyűg a sátortető Mézes reggeli a Toldi-iskolában Hétféle somogy mézet kóstolhattak a gyerekek KAPOSVÁR Mézes reggelit szolgál­tak fel pénteken a Toldi iskolá­ban: zsúfolásig megtelt az aula, a diákok egymás után kenték a mézes-vajas finomságokat. Hét fajta zselici mézet kóstolhattak meg a gyerekek.- Fontos, hogy minél többen fogyasszák az egészséges és ki­váló magyar mézet mond­ta Mészáros János, a Zselic Mé­hész Egyesület elnöke. - A somo­gyi piacokon, a termelőknél és a boltokban is rengeteg finomság kapható, szinte mindenki meg­találhatja a számára legízlete- sebbet. Közismert: az elhízás, a cukorbetegség egyre nagyobb gond megyénkben is. Döntő kér­dés, hogy a mézfogyasztás szá­mos előnyét minél szélesebb körben megismertessük. Ez most különösen aktuális, ami­kor mézhamisítási botrány, de­monstráció és gyanús eredetű áruk kivonása van napirenden. Tudatosítani szeretnénk: a ma­gyar méz finom, biztonságos. A gyerekek nem tudtak el­lenállni a mézes csábításnak: a nagyteremben felállított asz­talkák roskadoztak a mézes-va­jas mini szendvicsektől. A fél tantestület reggel fél hét körül kezdte a munkát: 25 kiló kenye­ret, 450 kiflit szeleteltek fel, s 25 kiló mézet használtak fel a hete­dikes és nyolcadikos lányok se­gítségével. A rendezvény ötletét a szlo­vén mézes reggeli projekt adta, mely az elmúlt években nagy sikert aratott, és a példát azóta számos uniós ország átvette. So­mogybán 13 helyszínen szervez­ték meg a programot. A Toldiban stílusosan kezdődött a program: méhecskének öltözött gyereket adtak táncos műsort. Mészárosné Segesdi Zsuzsan­na, a Toldi iskola igazgató-he­lyettese elmondta: hosszú évek óta nagy hangsúlyt helyeznek az egészséges életmód népsze­rűsítésére. Igyekeznek évről-év- re új elemekkel színesíteni a rendezvényt, s a mézes reggel után délután vitamin napra vár­ták a diákseréget. Harsányi Miklós 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents