Somogyi Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
2015. NOVEMBER 15., VASARNAP SZTORI g Tumultuózus jelenetek a nagy akciókon Tömeghisztéria a fogyasztás szentélyeiben „A nők sikítoztak, mert nem kaptak levegőt. Az embereket a bejárati üvegajtónak nyomták, ami elgörbült.” Ilyen és ehhez hasonló visszaemlékezések jellemzik a tömeghisztériába torkolló akciókat és a hamarosan idén is érkező Fekete Pénteket minden évben. Lapunk utánajárt, miért vetkőzünk ki önmagunkból, hogy birtokoljuk a hőn áhított termékeket. Csejk Miklós USA/MAGYARORSZÁG Hisztérikus tömegjelenetek, kiabálás, rosz- szullétek, veszekedések és verekedések jellemzik a fogyasztói kultúra ünnepét, a Fekete Pénteket (Black Friday). Az Amerikából származó oltári nagy vásárlóőrületet általában a november negyedik csütörtöké utáni pénteken tartják. Idén november 27- ére esik az Egyesült Államokban, és már akkor kezdődnek az őrült nagy akciók, amikor éjfélt üt az óra. Ilyenkor rendre elszabadulnak az indulatok. Magyarországon egy héttel előbb, november 20-án lesz Fekete Péntek, a nagy leárazások napja. Az egyik legnagyobb hazai webáruház be is jelentette, hogy 4 ezer termék esetében lesz kisebb-nagyobb árcsökkentés. A netes áruházban tömegjelenetek kevésbé várhatók, bár tavaly náluk is volt balhé. A túl nagy érdeklődés miatt lefagyó szerverek miatt megvásárolhatatlanná váltak a termékek. Persze az is igaz, hogy nem kell Fekete Pénteknek lenni ahhoz, hogy tumultuózus jelenetek játszódjanak le. Sőt még az is megeshet, hogy komolyabb akcióról sincs szó. Nemrég épp a H&M-ben alakult ki tömeghisztéria, amikor egy különleges és új, nem is olyan olcsó ruhakollekcióval állt elő az áruház. Az első érdeklődők hajnali 2 óra körül érkeztek, hét órával a nyitás előtt. A beszámolók szerint akik a tömeg közepén álltak, azokat hátulról előrenyomták. Sok nő a kirakatüvegre tapadt, a sorból kiállni már nem lehetett. Többen arról beszéltek, hogy borzalmas halál- félelmet éltek át, ijesztő, de tanulságos kalandban volt részük. Az üzletláncban arról számoltak be, hogy a női részlegen 6, a férfin 11 perc alatt fogyott el egy menő ruhakollekció. Tizenhárom évvel ezelőtt arról számolt be a hazai média, hogy konkrétan ostromállapot alakult ki a budaörsi Electro World áruház környékén, mivel több ezer olcsó mosógépre és porszívóra vágyó vásárló rohamozta meg a helyszínt. Lapunk az egyik vásárlót kérdezte arról, hogyan élte meg ezt az akkor még hazánkban szokatlan tömeghisztériát. „Félelmetes volt. A nők sikítoztak, mert nem kaptak levegőt. Az embereket a bejárati üvegajtónak nyomták, ami komolyan mondom, hogy elgörbült. Sokan féltünk attól, hogy fel fog robbanni az üveg - fejtegette lapunknak Gábor, aki ma már 45 éves, de még mindig emlékszik arra a napra. - Én egy barátnőmnek akartam televíziót venni. Ő bízott meg a vásárlással, mert félt a tömegtől. Egyébként a tévé elég kedvező áron, az eredeti féléért volt kapható. Két órával a nyitás előtt érkeztem. Már nagyon nagy volt a tömeg. A biztonsági őrök beengedtek valamennyi embert, majd amikor be akarták zárni az ajtót, mondván, hogy többen már nem férnek el a boltban, meg akarták ölni őket. A boltban az emberek ölre mentek egy-egy termékért, egymás kezéből kapták ki az utolsó darabokat.” Miért verekszünk az árukért? „Az olcsó termékekért vívott küzdelem a létfenntartás harcával hozható párhuzamba - magyarázta Csehák Hajnalka pszichológus. - Ha úgy érezzük, hogy nem jutunk hozzá ahhoz a holmihoz, úgy az a létünket fenyegeti. Ilyenkor régen élet-halál harcot vívott a vadász. Hiába telt el több évezred, ugyanazokat a küzdelmeket vívjuk más csatamezőkön. Esetünkben az áruházakban.” Győzni akarunk Nemcsak a cikkekért küzdünk, sokan napokig állnak sorba, hogy az elsők között lássák kedvenc filmjüket. „Aki három napig sorban áll, hogy láthassa mondjuk a Csillagok háborúja legújabb részét, az győzni akar - magyarázta Csehák Hajnalka. - Első akar lenni. Ez a nagyon erős késztetés kifejezetten a férfiakra jellemző, a nők kevésbé érintettek. Nagyon sok férfi győzni szeretne mindenáron. Az is jellemző, hogy amiből csak lehet, versenyt kell csinálni a győzni akaró embereknek. Először látni, először hallani, először megfogni, először megenni valamit jelentős értékkel, ranggal bír a világképükben. A ritkaságok birtoklása szintén erről szól. Azzal, hogy valaki egy egyedi tárgyat birtokol, azt gondolja magáról, hogy ő maga is egyedivé, különlegessé válik.” A Fekete Pénteken óriási mennyiségű árut adnak el a csomagküldők is A döntőbe évről évre csak 200-an tudnak bejutni, nekik legalább 135-ös az intelligenciahányadosuk Keresik a legokosabb magyar diákot A Mensa HungarlQa ismét keresi az ország legintelligensebb diákját. A 17-24 éves korosztályban, a verseny eddigi tapasztalatai szerint sokkal több a kiemelkedően intelligens ember, mint általában. BUDAPEST Egy átlagember IQ-ér- téke 100, a Mensa tagjaié 130 felett van, ez csupán az emberek két százalékára jellemző. A szervezet most a diákok között keresi azokat, akik a legjobbak közé kerülhetnek. Ez már a harmadik alkalom, tavaly a lányok és a fiúk között is két informatikus lett a befutó, de egy évvel korábban egy építész és egy orvostanhallgató volt a legjobb. A megmérettetésre 17-24 év közötti diákok jelentkezhettek, és három fordulóban kell bizonyítaniuk. Az első körben egy többéves fejlesztéssel készült, beta- nulhatatlan, adaptív Iü-tesztet lehetett ingyen kitölteni az interneten. Aki legalább 125-ös IQ-eredményt elér, továbbjut, és a Mensa HungarlQa hivatalos felvételijével birkózhat meg egy élő tesztíráson. Innen azonban már csak a legalább 135-ös IQ-júak mehetnek tovább a döntőbe. Ők a népesség legintelligensebb 1 százalékához tartoznak, és évről évre úgy 200-an maradnak bent erre a körre. Ott egy különleges, több részből álló, izgalmas és szórakoztató versenyen dolgoztathatják meg a szürkeállományukat. Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarlQa elnöke azt mondta: rendszerint az itt indulók 20 százaléka éri el a 125 feletti szintet, noha általában ez a teljes népességnek csupán 5 százalékára jellemző. Ebből persze mesz- szemenő következtetéseket nehéz lenne levonni, hogy mi lehet az oka: talán a végzős középiskolások és a felsőoktatásban tanulók ennyivel okosabbak a nagy átlagnál, de az is lehet, hogy a magas IQ-júak több önbizalommal vannak megáldva, ezért bátrabban vágtak bele a próbákba. Az eddigi alkalmakon a fiúk voltak a bátrabbak, ők többen jelentkeztek. Az intelligencia lehetősége velünk születik, de gyermekkorban a külső körülmények a döntők abból a szempontból, hogy ez mennyire fejlődik ki. Felnőttkorban az adottság alig fejleszthető. A legintelligensebb diák verseny célja az, hogy népszerűsítse az intelligens gondolkodást és bátorítsa a különleges képességű diákokat. A Mensa elnöke azt mondta: az intelligencia az, amit IQ-teszt- tel mérni tudunk. Tulajdonképpen problémamegoldó képesség. A gyakorlatban azt mutatja, hogyan találjuk fel magunkat olyan helyzetekben, amelyekbe még nem kerültünk. Amúgy csak meghatározni bonyolult, de jól mérhető. A mai értelemben vett intelligenciatesztet Alfréd Binet, egy francia pszichológus alkotta meg, és főként oktatási célt szolgált, objektíven tudták vele mérni a gyerekek iskolaalkalmasságát. Binet számítási módja a mentális kor és az életkor hányadosára épült. A felnőtteknél már nem igaz, hogy az idősebbek mentálisan fejlettebbek, ezért számukra másfajta számítás kellett. A felnőtt IQ-tesztet Wechsler alkotta meg, ő a mentális képességek normális eloszlásából indult ki. Az IQ egy relatív mutató, azt fejezi ki, Okosabb egy négyéves, mint az USA elnöke A négyéves Amber Sunshine-t nemrég felvették a brit Mensa társaság tagjai közé, mivel megmérték az intelligenciahányadosát, és 150 lett az eredmény. Amber a 150-es IQ-já- val jobb eredményt ért el, mint Barack Obama amerikai elnök, akinek 145 az IQ-ja. A kislány édesanyja beszámolója szerint már másfél évesen olyanokat kérdezett, hogy miért kék az ég és mely ételek egészségesek. Amber bátyja, León egyébként szintén Mensa-tag lett a magas, 145-ös intelligenciahányadosa miatt. hogy valaki milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest. Tehát mondjuk egy japán és egy magyar ember eredményét értelmetlen összehasonlítani. Az IQ fele-fele arányban genetikailag meghatározott és szociálisan szerzett képesség, amely 17-19 éves korunkra alakul ki, de onnantól állandónak tekinthető, nem változik. Viszont ez azt jelenti, hogy érdemi intelligenciaváltozást gyakorlással sem lehet elérni. Rutint lehet szerezni a tesztekhez, és az is előny, ha az ember pihent és motivált, amikor kitölt egy tesztet, de nem fejleszthető képességről van szó. Fábos Erika
