Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
2015. OKTÓBER 4., VASARNAP SZTORI g Biztonság vagy olcsóság - megéri-e a vadonatúj M-gyorsut az árát? Sztráda helyett jön a 2X2 sáv A kormány bűncselekmény gyanúra hivatkozva leállította az M4-es autópálya építését - majd bejelentette: nem csak a kivitelezőkkel bontanak szerződést, de az egész projektet felszámolják. Sőt az autópálya-hálózat fejlesztését is leállították, sztrádák helyett egy új, Magyarországon eddig ismeretlen típusú utat építenek a jövőben. Trencséni Dávid ÚTÉPÍTÉS Az M jelű gyorsát bevezetésének nem utolsó szempontja: megépítése 25-30 százalékkal olcsóbb, mint az autópályáké. A gyorsát a tervek szerint kétszer két sávos, fizikai elválasztással rendelkező, leállósáv nélküli gyorsforgalmi út lesz, amelyen lehet szintbeli kereszteződés, körforgalom és a települések közelében jelzőlámpás irányítás is. A kormány reményei szerint 2020-ig 515 kilométer épül ebből az aszfaltcsíkból, részben uniós támogatásból. Brüsszel - elvben - 465 milliárd forintnyi eurót tesz a projektbe, amelyet a magyar kormány legalább nettó 750 milliárd forinttal egészíti ki. Egyebek mellett M gyorsát lehet az M44-es és az Eger és Kaposvár bekötését biztosító út, de felülvizsgálják a jelenlegi terveket is, hol van lehetőség a bevezetésére. Az M4-esen az Üllő és Leginkább a már működő 4-es út egyes szakaszai hasonlítanak az M úthoz. A 2X1 sávnál ez is sokkal jobb. Cegléd közötti 48 kilométeres szakaszon, a kormány döntése értelmében, csökkentett műszaki tartalmú gyorsforgalmi út fog megépülni. Egyértelmű cél 2018-ig Szolnok bekötése is. Balesetveszélyesnek tartja az új útkategóriát Kenderesy János, az Autóklub alelnöke. Kenderesy szerint megzavarja az autóst, hogy lehajtva az autópályáról, egy kétszer két sávos, fizikailag elválasztott úton találja magát, azt gondolja majd, hogy itt is külön szintű csomópontok lesznek, s nyugodtan haladhat tovább. Megjegyezte: a kereszteződések kifejezetten balesetveszélyesek lesznek. Szerintük szerencsésebb volna, ha az új utakat autóútként kezelnék - ettől még kereszteződések és körforgalTáblák jelzik majd a csomópontokat, nem érheti meglepetés a figyelmes autóst „A biztonság anyagi kérdés - mondta lapunknak Lakits György, a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési tagozatának elnöke az M utak kapcsán. - A tervezett gyorsút, mivel kétszer két sávos és van rajta fizikai elválasztás, természetesen sokkal biztonságosabb, mint a jelenlegi főúthálózat bármely eleme. De nyílván lehet fokozni a biztonságot, és ez kizárólag pénz kérdése. Természetesen az autópálya biztonságosabb a gyorsútnál, de jelen esetben nem sztrádáról, hanem au- tóútról van szó.” A szakember kérdésünkre elmondta: a tervek szerint az M jelű utakon sem lesznek szintbeli kereszteződések, bár ezt nem tervezéssel, hanem adminisztratív módon érik el. Ugyanis a csomópontok előtt táblák jelzik majd a gyorsút megszűnését - akkor is, ha marad a kétszer két sáv. Természetesen a kereszteződések előtt sebességcsökkentő táblákat is kihelyéznek, tehát elvileg minden autós felkészülten kell, hogy érkezzen a csomóponthoz. „A vezető látni fogja a sebesség- korlátozást, egy autóút vége táblát, rendes visszaléptetéssel, utána pedig általában körforgalmú csomópontok következnek - jelentette ki Lakits György. - Lakott területek közelében elképzelhető lesz jelzőlámpás csomópont, de keresztező forgalomra itt sem kell számítani. A lámpáknál szabályozott módon balra vagy jobbra kis ívben lehet majd tovább menni. De a tervezési paraméterek szerint elsöprő többségben szabályozott, kétsá- vú körforgalommal találkoznak majd az autósok.” Lakits hozzátette: az új úttípus bevezetésének célja, hogy a megyei jogú városok elérését megkönnyítő törzshálózatot fejlesszenek. Szerinte nem lehet nagy forgalomra számítani ezeken a szakaszokon, de ahol nem a meglévő autóutakat szélesítik, hanem új nyomvonalon építenek M-utat, ott ennek ellenére is szintben eltolt kereszteződéseket terveznek. mák lehetnének rajtuk, de ezeket külön táblákkal kellene jelölni, megfelelő távolságon belül. Nem a sztrádákhoz, hanem a jelenleg működő kétszer egy sávos autóutakhoz kell mérni az M gyorsút szolgáltatásait - legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Tasó László szerint. A kereszteződésekkel kapcsolatos aggodalmakra reagálva kijelentette: minden egyes létesítendő csatlakozást megvizsgálnak majd, és csak akkor építenek szintbeli kereszteződést, ha a forgalom megengedi. Tasó hozzátette: az M gyorsút olyan szakaszokon valósulhat meg, amely egy nagyvárost köt be az autópálya-hálózatba, mint Szolnok, Eger vagy Kaposvár. A sajtóhoz kiszivárgott Magyar Út- és Vasútügyi Társaság által készített döntés-előkészítő anyagból viszont az derül ki, hogy jelentősen nőhet a balesetek száma, legalábbis 'az olyan szakaszokon, ahol autópályák folytatásaként épülne meg a vadonatúj úttípus, és így váratlanul szintbeli kereszteződések jelennének meg. A gyorsút ellenzői többek között az M15-ös, illetve az M70-es gyorsforgalmi szakaszaira hivatkoztak, amelyeken főként az okozott súlyos baleseteket, hogy a sok száz kilométeres autópálya forgalma váltott át kétirányú forgalmú fő- útra. MAGŐRZÉS A Spitzbergákon 2008- ban nyitották meg a magbankot, hogy globális katasztrófák esetén megóvják a bab, rizs, búza és más termények magvait. Amióta megépítették, most először kértek ki vetőmagot - az ok a szíriai háború. Magyarországon viszont békeidőben is feltörik a készletet. A Spitzbergákon működő létesítményt leginkább Noé bárkájához lehet hasonlítani - csak ez nem állatok, hanem kultúrnövények számára épült. A nemzetközi magbunkert azért hozta létre a norvég kormány, hogy ameny- nyiben baj éri a világ minden táján működő mintegy 1750 magbank valamelyikét, legyen vész- tartalék, ahonnan pótolni lehet az elveszett magokat. Erre szükség is lehet: Afganisztánban és Irakban a háború miatt megsemmisültek a helyi génbankok, a Fülöp-szigeteken pedig árvíz tette tönkre az ott őrzött mintákat. De elsőként nemrég Szíriába vittek „haza” a norvég mintákból. Az Aleppóban működő magbank ugyanis a szíriai polgárháború miatt megközelíthetetlenné vált a kutatók számára. „Ezeket a génbankokat azért hozzák létre a világ minden táján, hogy megőrizzék az élővilág sokszínűségét - mondta Bak- tay Borbála, a Növényi Diverzitás Központ igazgatója. - Ez az egyik cél, de az élelmiszer-biztonság és a hagyományaink szempontjából is fontos a haszonnövények, a táj és nemzeti fajtáink mintáinak őrzése. Amit egyébként mindenki maga is csinál kicsiben, amikor évről évre igyekszik jó körülmények között átteleltetni azokat a vetőmagokat, amelyeket a saját kiskertjéből begyűjt.” Magyarországon az 1920-as években kezdődött ez a munka, 1973-ban nálunk adták át a világ első hűtő tárolóját. Ma pedig már hat helyen őrködnek, négy területen gyümölcsfákat és cserjéket, egy helyen magokat, egy másikon pedig haszonállatok génjeit őrzik. „Ennek egyébként egyre inkább jelentősége van - mutat rá a szakember -, hiszen nagyon is reális, hogy az éghajlatváltozás olyan helyzet elé állít bennünket, hogy kénytelenek leszünk az így konzervált régi fajtáinkhoz nyúlni, amikor olyan új változatokat A növények is kipusztulhatnak A mezőgazdasági biodiverzi- tás, azaz a növények sokszínűsége legalább akkora, ha nem nagyobb veszélyben van, mint a természetes élőhelyek sokfélesége: az ENSZ Élelmezési Világszervezetének (FAO) becslése szerint az utóbbi évszázadban a haszonnövényfajták kétharmada tűnt el a földekről. A természetes változatok százait, sőt ezreit kiszorították a nagyobb és szebb terményeket produkáló, ellenállóbb, jobb terméshozamú hibridek - először a hagyományos módon nemesített fajták, újabban a génmanipulálással megalkotott változatok. akarunk nemesíteni, amelyek jobban bírják a szélsőséges időjárást.” Magyarországon békeidőben is fel lehet törni a génbank készleteit. Sőt tavasszal meg is teszik ezt. A Növényi Diverzitás Központ webshophoz hasonlóan meghirdeti, milyen fajtákból lehet vetőmaghoz jutni tőlük. Van miből válogatni - 1100 növényfaj több mint 52 ezer fajtájából őriznek magot. Ezek jellemzően régi, de egyre divatosabb fajták. „Eleinte ingyen lehetett háztartási mennyiségben magokat rendelni tőlünk, de mivel a kezdeti igényekhez képest tízszeresére nőtt a megrendelés, bevezettünk egy 800 forintos adminisztrációs díjat - mondta Baktay Borbála. - Ez azonban nem ártott a lelkesedésnek, idén minden rekordot megdöntöttünk, még többen rendeltek mintákat. A paradicsom, a paprika a legnépszerűbb, de csicseriborsót is sokan kértek. Búzából van a legtöbb fajtánk, több mint nyolcezer mintát őrzünk, de babból is sok van, négyezernél több hazai fajtát tárolunk.” Fábos Erika A Norvégiában 9 millió dollárból (mintegy 2,6 milliárd forintból) épített tárolót egy hegy gyomrában, 130 méter mélységben alakították ki. Ez a legnagyobb ilyen létesítmény, legnagyobb értéke pedig az, hogy a magok számára kedvező klimatikus viszonyokat nem mesterségesen kell előállítani, hanem természetes adottságok. A tárolo leghidegebb részében mínusz 18 fokos hőmérséklet uralkodik. így kétszáz év alatt sem olvadnának fel a magvak. A tárolót úgy építették meg, hogy túléljen akár egy atomháborút, földrengést is. Folyamatosan érkeznek a minták: jelenleg 4000 faj 840 ezer magját tárolják benne, de magyar magok nincsenek, mert ahogy azt Baktay Borbála elmondta, nemcsak értéknek. védendőnek is tartjuk a hazai és tájfajtákat, ezért nem akarjuk azt kiadni más génbankoknak, ahonnét bárki hozzáférhet ezekhez. Számunkra megfelelő védelmet jelentenek a saját tárolóink.
