Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. OKTÓBER 18., VASÁRNAP Jövő vasárnap már egy órával tovább alhatunk. Sokakat megvisel az átállás. Több lehet a baleset, valamint az alvásproblémás és ingerültebb ember. VIGYÁZZON AZ ÓRÁVAL! ány miatt romlik a hosszú távú memória, szorongást okoz, elhízáshoz vezet, magasabb lesz a vérnyomás és gyengül az immunrendszer. Az oroszok 2011-ben végleg feladták Litvániában be sem vezették, Oroszországban pedig 2011- ben feladták az óraállítást, ebben Fehéroroszország és Ukrajna is csatlakozott hozzájuk - az addigi nyári időszámítást alkalmazták folyamatosan. Az érv az volt, hogy a rendszer nem jelent akkora energiamegtakarítást, mint várják tőle, cserébe az óraállítgatás megviseli az embereket, felborítja a bioritmusukat és stresszt okoz. 2013-ban azonban meggondolták magukat, és leszámoltak az örök nyárral a duma egészségvédelmi bizottságának javaslatára, mert kiderült, hogy az oroszok azóta krónikus alváshiányban szenvednek és örökké fáradtak. Azóta egész évben téli időszámítás van. Izland is úgy döntött, hogy náluk egész évben a koordinált világidő (UTC) érvényes. Portugália pedig egyszerűen úgy oldotta meg a kérdést, hogy 1996-ban átsorolták magukat egy másik, tőlük keletebbre fekvő időzónába, ennek megfelelően úgy élnek, mintha egész évben nyári időszámítás lenne. Ezt a spanyolok is megirigyelték: egy parlamenti bizottsági jelentés szerint Spanyolország több mint hetven éve nem a jó időzónában van, ezért a képviselők most azt fontolgatják, hogy egy órával eltolják azt. A lépést indokolná, hogy a jelentés szerint az időzónaváltás jó hatással lenne a spanyolok evési, alvási szokásaira és a munkájukra is. Az egyik leghíresebb időzónaváltás Kiribatié. A 37 szigetből álló csendes-óceáni országot átszeli az elméleti dátumválasztó vonal, amihez korábban a gyakorlatban is igazodtak, ennek eredményeként az ország nyugati felében mindig egy nappal előbbre jártak a naptárak, mint a keleti felében. Ezt 1995- ben elégelték meg, és a tegnapi országrészt is áthozták a mába azzal, hogy létrehozták a kedvéért az UTC-hez képest legkeletibb időzónát, az UTC+14-et. Az alig százezres lakosú országban így ma is három időzóna szerint mérnek időt, de ezek csak egy-egy órával térnek el egymástól. Egy hét múlva kell átállítani az óráinkat a téli időszámításra. Harmincöt éve állíthatjuk évente kétszer az órát, de egyre inkább úgy néz ki, hogy feleslegesen. Ráadásul csak a baj van vele. Fábos Erika egyenértékű, ezért az egyszerű összehasonlítás nem lehetséges. Becslések szerint a nyári időszámítás alkalmazása révén elért megtakarítás 30 év alatt mintegy 15-20 százalékkal csökkenhetett, de még mindig jelentős. A villamosenergia-felhaszná- lás egyéb összetevőinek az alakulása független a világítási igényen elérhető megtakarítástól. A légkondicionálók elterjedése, részarányuk ugrásszerű növekedése a nyári időszakban tény, de az így megnövekedett fogyasztói igényt a nyári időszámítás eltörlése tovább fokozná az esti órákban. Ez pedig további terheket róna a környezetünkre és a pénztárcánkra egyaránt. Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok, fejlett gazdaságaiban évről évre azt mutatják ki, hogy már alig van jelentősége az állítgatásnak. Egymillióan kellenének az átállítás ellen Már 45 ezren csatlakoztak eddig ahhoz a kezdeményezéshez, amely az óraátállítás megszüntetését tűzte ki célul. Bor- csik Beáta, az Egymillióan az óraátállítás ellen kezdeményezés szóvivője azt mondta: az akciót kezdeményező cég két éve egy online kutatást is elvégzett, több mint hatezer embert kérdeztek meg A válaszok alapján 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást. A felmérés szerint minden második megkérdezettnek volt már konkrét kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból. A résztvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nemcsak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor. A többség a nyári időszámításnál maradna A téli időszámítás ugyan közelebb áll a csillagászati időhöz, de már kevésbé illeszkedik az életmódunkhoz, a többség ezért a nyárinál maradna, ha tehetné. A megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy kifejezetten azért ellenzi az óraátállítást, mert a téli időszámítás szerint a nyáron megszokotthoz képest még hamarabb sötétedik délután, így a hosszú téli estéken passzívabbnak, lehangoltabbnak érezzük magunkat. Pedig a biológiai óránk szempontjából éppen a téli időszámítás lenne az ide- álisabb. Amikor tavasszal elveszítünk egy órát a nyári időszámításnál, többen mennek orvoshoz, több a baleset, az öngyilkosság és az alvásprobléma is. Eleve alváshiányosak vagyunk sokan Az Oxford Egyetem kutatása szerint aki korán kel, mégsem lel aranyat - legalábbis ha azonnal dolgozni kezd. A kutatók szerint ugyanis a reggel 8-9 órakor kezdődő munkaidő miatt a bioritmus felborul, ami amellett, hogy rossz hatással van a teljesítményünkre és a hangulatunkra, az egészségünkre is káros lehet. A kutatást vezető Paul Kelley szerint hatalmas társadalmi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy az iskola és a munkaidő kezdete minél jobban összhangba kerüljön az ember természetes biológiai órájával. A kutatás szerint ugyanis egy átlagos tízéves egyszerűen nem tud megfelelően koncentrálni fél 9 előtt, míg egy 16 éves teljesítőképessége 10 óra után a legjobb, ugyanez az egyetemistáknál már 11 órát jelent. Agykutatók szerint már attól javulnának a diákok eredményei, ha kicsit később kezdődne az iskola. Igaz ez a munkahelyekre, a kórházakra is, ahol szintén sokkal korábban kezdődik a nap, mint ahogy az egészség szempontjából ideális lenne. A társadalmunk alváshiányos. A májnak és a szívnek is megvan a maga ritmusa, és ezzel az időbeosztással 2-3 órás csúszásra kényszerítjük ezeket a szerveket. Az állandó alváshiEgészségügyi problémái főleg az idősebbeknek lehetnek 1 ma; IDÉN október 25-én kell majd- hajnali 3-ról 2-re visszaállítani az órákat. Akkor kezdődik a téli időszámítás. Elvileg azért tekerünk, hogy spóroljunk. Flogy van-e ennek valódi értelme, arról azonban már évek óta megoszlanak a vélemények. Az ellenzők többsége szerint a légkondik elterjedésével és a több napsütéses óra miatt többet veszítünk, mint amennyit a világításon spórolnánk. A Magyar Villamosener- gia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) közlése szerint a nyári időszámítás alkalmazásának a célja elsődlegesen villamosenergia-megtakarítás. Az óraátállítással a napi tevékenységeink legaktívabb szakaszát igazítjuk a világos, nappali időszakhoz. Ennek köszönhetően rövidebb ideig szükséges mesterséges fényt biztosítani lakásainkban, gazdasági létesítményekben és köz- intézmények- ben. Az energiamegtakarítás tehát a világítási igény csökkenéséből származik. így egynapi országos villa- mosenergia-fogyasztást, vagyis csaknem 40 ezer háztartás éves felhasználását lehet megspórolni. Az 1980 óta működő rendszernek köszönhetően eddig mintegy 4 ezer gigawattóra energiát spórolt az ország, ez mintegy 5 heti átlag- fogyasztásnak felelt meg az elmúlt 35 évben. Felborul az alvas-ebrenlet ritmus, ez pedig álmatlanságot okozhat i Több közúti baleset történik a dekoncentraltsag miatt 15-20 százalékkal kevesebbet spórolunk Azt azonban a Mavir is elismeri, hogy az utóbbi évtizedek során két ellentétes irányú fejlődési folyamatnak lehetünk tanúi ezen a téren. Egyrészt emelkedik a világítás mértéke, a kivilágított helyiségek és létesítmények száma. Másfelől korszerűsödnek a világítóberendezések, új technológiák jelennek meg, nő a hatékonyság. Az első növeli, a második csökkenti a felhasznált energia mennyiségét. Az így biztosított szolgáltatási színvonal azonban nem Az átállás napokig lehangoltsággal, rosszkedwel járhat 1 • V Már 1980 óta tekerhetünk mindig oda és vissza Aki előre felkészül, annak sokkal könnyebb lehet Benjámin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy a nyári korábbi felkeléssel spórolhatnának a gyertyákon. William Willett 1905-ben a mostaninál kevésbé drasztikus ötlettel állt elő: azt javasolta, hogy április négy vasárnapján 20-20 perccel állítsák előre az órát, majd szeptember négy vasárnapján visz- sza. Elvetették a javaslatot. A nyári időszámítást először az első világháborúban alkalmazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg háborús célokra. Elsőként Németország vezette be, majd gyorsan csatlakozott hozzá Nagy-Britannia és az Egyesült Államok és sok más ország. A háború végével azonban visszaálltak a szokásos időszámításra és csak a második világháborúban vezették be ismét - Amerikában warti- me-nak nevezték az átállítást. Magyarországon 1954 és 1957 között az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet, de nem mindenkinél. Az emberek ezt az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának megfelelően különbözőképpen élik meg. Akinek jól megy, 2-3 nap után teljesen a megszokott ritmusa szerint él, átlagosan 7-10 napot vesz igénybe, és tavasszal jobban megviseli a szervezetet, mint ilyenkor ősszel, de aki nagyon érzékeny, akár 2-3 hét is eltelik, mire minden problémától megszabadul. Az alvásszakértők szerint érdemes készülni rá, egy óra eltolódás is képes ugyanis megzavarni a bioritmust. Főleg a kisgyerekek és a 65 év felettiek esetében. Jobb, ha nem egyszerre akarunk egy teljes órát ugrani. Pár nappal az óraállítás előtt már hasznos, ha az új idő szerint fekszünk le. A szervezet felkészítésével elkerülhető, hogy az új időszámítás hirtelen megzavarja a biológiai órába való külső beavatkozás.
