Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2015. OKTÓBER 18., VASÁRNAP SZTORI g A profik teljesen másként szabályoznák a pálinkafőzést Magyarországon ..Elárulták a nemzeti kincsünket” Jövő évtől nem szabad a gazda. Igaz ugyan, hogy bárki főzhet, de az új szabályok szerint a ma- gánfőzőknek minden liter pálin­ka után fizetni kell. Párlat adóje­gyet kell beszerezniük a jegyző­től. Évente legalább ötöt, de leg­feljebb 86-ot vehetnek. Fábos Erika A jegy értéke várhatóan 700 forint lesz, az összeget 1 liter 42 fokos pálinka után rónák le a gazdák. A pálinkát készítőknek évente legalább öt párlat adójegyet kelle­ne beszerezniük, ami 3500 forint kiadást jelentene. A házi pálinka- főzéshez továbbra sem kell enge­dély, nem kell bejelenteni, és nyil­vántartásokat sem kell vezetni. Vértes Tibor, az Agárdi Pálin­ka tulajdonosa, akit Az év főző­mesterének választottak idén Eu­rópában, azt mondja: nem életsze­rű, hogy a helyi ha­tóságok ellenőrizni fogják a főzőket. Va­lamint amíg elég utó­lag jegyet venni, illet­ve nem kell előre be­jelenteni a főzést, ad­dig nem is lehet nyomon követni a tevékenységet, és továbbra is el­lenőrizetlen marad a főzés. „Nem kellett volna messze menni egy igazságos szabályo­zásért - mondta Vértes Tibor. - Ausztriában lehet évi 15 liter tisz­ta alkoholnak megfelelő pálinkát adómentesen főzni, de csak főfog­lalkozású gazdáknak. Maximá­lisan négy családtag is számítás­ba vehető, utánuk fejenként há­rom liter jár. Tirolban és Vorarl- bergben a pálinkafőzés hagyomá­nyai miatt hat családtaggal lehet számolni, és utánuk fejenként hat liter tiszta, adómentes alkohol jár. Kis pálinkafőzdékben mások is főzhetnek pálinkát kedvezmény­nyel. Évente 100 liter tiszta al­kohol mennyiségig jár a kedvez­mény, de csak saját gyümölcsből, literenként 5,40 euró (1700 forint) jövedéki adó fejében. Akire egyik sem érvényes, az 10 eurót (3300 forintot) fizet literenként. Három nappal a főzés előtt kell bejelen­tést tenni, így ellenőrzik a főzést, és fizetni is előre kell az ital után. Az egy jól követhető rendszer, a miénk sajnos nem ilyen lett.” Panyik Gáborné, a Pálinka Céh korábbi elnöke elmondta: „Az­zal, ami történik, nem megvéd- ték, elárulták a nemzeti kincsün­ket. Nagyon veszé­lyes, hogy zárjegy kerül ezekre a párla­tokra. A védett nevet használók ugyanis rendszeres ellenőr­zés után hozhatnak csak pálinkát forgalomba. A mos­tani ismereteink szerint kedvez­ményes adóval és ellenőrzés nél­kül lehetne árulni a házi pálin­kákat. Ez pedig nemhogy előrelé­pés, de egy nagy visszalépés még a mostani szabályozatlan hely- zethfez képest is. Az önkormány­zatoknak nincs kapacitása ellen­őrizni, de nem is életszerű, hogy megtennék. A jelenleg ismert 700 forint pedig sehogy sem felel meg az uniós kategóriának, amely 50 százalékos kedvezményt ten­ne lehetővé. A hivatalos jövedé­ki adó ugyanis a százszázalékos szesz esetében literenként 3389 forint, ha ezt 42 százalékra szá­moljuk ki, akkor sem jön ki a 700 forint, a duplája kéne legyen. Ha zárjegyet kapnak a házi pálinkák és ilyen alacsony adót kell fizetni az otthoni főzésért, az katasztro­fális hatással lesz a kereskedelmi főzdékre - ebben az egész Pálin­ka Nemzeti Tanács egyetért. Ép­pen aznap tanácskoztunk, ami­kor az első bejelentés megtörtént a párlat adójegyről, és nagyon el­keseredtünk, hogy ilyen szakma- iatlan módon próbálják megol­dani ezt a pálinka- és a kereske­delmi főzdék, valamint az ágazat számára is nagyon fontos ügyet.” „A jó pálinka tiszta és jól iható, nem karcol és semmilyen mellék­ízt nem tartalmaz, csak a gyümöl­csét. Összhangban van benne az illat, az íz és az alkohol - mondta Vértes Tibor. - Az, hogy kinek me­lyik ízlik, szubjektív dolog. S hogy miről lehet felismerni a hi­bás pálinkát? „Ahogy a lepárlás során az alko­hol, az ízek,az aromák is koncent­rálódnak - mondta Vértes Tibor.- Ha egy hozzáértő kóstol, azt is meg tudja mondani, ha egy dohos raktárban tárolták cefrézéskor az alapanyagot, ha túlérett volt a gyümölcs, mielőtt cefre lett belő­le. Vagy ha rohadásnak indult, ha penészes került az alapanyagba, vagy ha ecetes vagy tejsavas er­jedés indult be a cefrében. Ha kö- römlakk-lemosó szagot érzünk benne, vagy ha savanykás az íze, az a lepárlás hibája." ÉÉMIMÉNfe' v- : ijWiitapM l iPiii iihfpinifflg Az osztrák szabályozás talán jobb lett volna. A Fővárosi Nagycirkuszban mindig kiemelt figyelmet kap, ha oroszlánidomár jelenik meg a vadállataival. Denny Montico hat oroszlánnal érkezett Olasz­országból. Denny Montico több generációra visszamenőleg cirkuszos család­ból származik. Már egészen ki­csi korától együtt játszott a kisebb oroszlánokkal. Persze a munka is sok volt velük. Úgy 18 évesen kez­dett komolyabban foglalkozni az állatokkal, vagyis éppen 20 éve.- A cirkuszban születtem, ahogy az oroszlánjaim is mind a cir­kuszban jöttek a világra - mond­ta Denny, aki a Fővárosi Nagycir­kusz Balance - Egyensúlyban ön­magunkkal és a világgal című műsorában lép fel hat hím orosz­lánjával hétről hétre, egészen az idei év végéig. Az előadás során a ragadozók néha két lábon állva, néha a po­rond valamelyik oldalára ugrál­va mutatják meg, miért nevezik őket az állatok királyának. Ha idomárjuk úgy akarja, tetszhalott­ként nyúlnak el a földön, átugrál­nak karikán, és örömmel viselik, ahogy idomárjuk megöleli őket.- Az emberek azért szeretik az ilyen műsorokat, mert az állatker­tekben nem igazán lehet megnéz­ni, hogyan mozognak az oroszlá­nok, mekkora nagy macskák - fej­tegette az idomár. Majd egy pillanatra elhallga­tott, szeme a távolba révedt. Tekin­tete tele volt gyöngédséggel.- Az oroszlánok inkább a ku­tyákra hasonlítanak a természe­tüket illetően, és a tigrisek olya­nok, mint a macskák. Nem is sze­retek tigrisekkel dolgozni. Sokkal, kiszámíthatatlanabbak. Az állatidomár elmondta, hogy nem legenda az, hogy ha az ido­már elesik, rárontanak az orosz­lánok. Édesapjára egyszer, ami­kor megbotlott egy előadáson, rá­támadt a kilenc oroszlánból hat. Szerencséje volt, mert még ép­pen fel tudott ugrani, és megállí­totta őket erélyes fellépéssel. Ter­mészetesen harcolni velük esély­telen, de félni sem szabad egy pil­lanatig sem. Azonnal megérzik. Majd hozzátette, hogy ő azért nem aggódik emiatt annyira. Bár ő a fő­nök az oroszlánok között, de ha el­esne, Symba, a legidősebb orosz­lán, akihez a legjobban kötődik, megvédené a többitől. Ezek na­gyon furcsa viszonyrendszerek.- Ha egy idomárra rátámadnak az oroszlánok, biztos, hogy az ido­már rontott el valamit - tette hozzá. Vele is megesett már ilyen egy­szer. Ha új ruhát hord a fellépésen, akkor előtte mindig megmutatja az oroszlánoknak is. Meggyőző­dik arról, hogy tetszik-e nekik. Ha nem tetszik, akkor inkább hanya­golni kell azt az öltözetet. Egyszer nem mutatta meg a ruhát fellépés előtt, sietett. A porondon azonnal érezte, hogy valami nem stimmel. Szerencsére a pillanat töredéke alatt rájött, mi lehet a baj. Ledob­ta a kabátját a földre, az oroszlán meg rávetette magát a kabátra. Nem tetszett neki a mintája. Az idomár lapunknak elmond­ta, hogy általában van nála egy kés egy tokban az övére kötve, de az a show része. A tok hátul­ján viszont a könnygázspray iga­zi, azt használná, ha rárontaná­nak az oroszlánok. Persze azzal is csak egy percet lehetne nyerni. A vészforgatókönyv szerint azon­nal ki kellene nyitni a segítőknek a kifutót, hogy elmehessen a többi oroszlán, ha akar. Minél kevesebb támad, annál jobb. A második lé­pés, hogy egy külső segítő poroltó­val megpróbálja megállítani a tá­madó oroszlánokat. Harcolni vi­szont nem szabad velük, mert ők az erősebbek.- Párzási időszakban is nehe­zebb az oroszlánokkal, hiába azo­nos neműek - folytatta Denny. - Ugyanúgy féltékenyek tudnak lenni egymásra. Ilyenkor nagyon kell vigyázni, hogy mindegyik ugyanannyi figyelmet és szerete- tet kapjon. Denny azt is elmesélte, hogy ezeket az oroszlánokat nem zavar­ja a közönség, mert sok ember kö­zött nőttek fel.- Sokszor viszont zavarja őket, ha a nézők nem figyelnek, hanem beszélgetnek előadás közben. Ne felejtsük, az oroszlánoknak jó a hallásuk. Ilyenkor rendszeresen kinéznek a porondról a közönség felé, és csalódottak. Csejk Miklós Van, hogy nem kell a jutalomfalat Denny csak cirkuszban született oroszlánnal dolgozik. Egy vadon­ban született oroszlán teljesen másként viselkedik, mint ame­lyik emberek között nőtt föl. Ar­ról már nem is beszélve, hogy mind a hat oroszlán születése­kor ott volt, azóta együtt van ve­lük. Ismerik az illatát, a termé­szetét, a leheletét, és ő is isme­ri az oroszlánjait. Az első két év­ben csak játszott az állatokkal, az idomítás utána kezdődött és egy évig tartott. Jutalomfalatok­kal, azaz húsdarabkákkal tanul­ja meg az oroszlán, mikor csi­nálja jól a feladatot. Nincs bün­tetés - ha nem csinálja jól, nem kap jutalomfalatot. De ez inkább csak jelzés. Miután megtanulta az oroszlán a feladatot, már egy­általán nincs szükség jutalomfa­latra, anélkül is megcsinálja, ha akarja. A motiváció az idomár­hoz való kötődés, nevezhetjük szeretetnek is.

Next

/
Thumbnails
Contents