Somogyi Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

2015. OKTÓBER 11., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Az olvasás nem élmény, hanem praktikus tudás a fiataloknak A sci-f i irodalom a nyerő Tegnap tartották az Olvasás Éj­szakája rendezvényeit ország­szerte. Gombos Pétert, a Ma­gyar Olvasástársaság elnökét ennek kapcsán kérdeztük az olvasási szokásainkról, a gyer­mekek könyvszeretetéről, a ne­velés hatásairól és arról, hogy az új generációk esetében egy­re kevésbé jelent élményt, örö­möt egy-egy könyv. Számukra az olvasás képessége inkább praktikus tudás lett. Csejk Miklós OLVASÁS „Több betűt olvasunk, mint bármikor korábban, vi­szont az elmúlt 25 évben jelentő­sen csökkent az elolvasott köny­vek száma” - mondta lapunk­nak Gombos Péter, a Magyar Ol­vasástársaság elnöke. Hozzátet­te: a nagyon sokat olvasók ará­nya is növekszik, de még job­ban nő az egyáltalán nem olva­sók száma. Mindkét szélsőséget a fiúk vezetik. „A kamaszok körében a leg­népszerűbb műfaj a fantaszti­kus irodalom - mondta Gombos. - Emellett a fiúk inkább a törté­nelmi regényeket, a lányok a ro­mantikus szerelmes története­ket szeretik, ez nem nagyon vál­tozott az idők folyamán. Tovább­ra is népszerűek az olyan mese­regények, mint a Harry Potter. A felnőtteknél a skandináv krimik még tartják a népszerűségüket, de már csökkenést mutat a ten­dencia, viszont egyre nyitottab- bak vagyunk a naplókra és az életrajzokra, valamint nagy pél­dányszámban fogynak a legtöbb­ször negatív jövőképet mutató an- tiutópiák.” A szakember a napokban át­adott Irodalmi Nobel-díj kap­csán megemlítette, hogy általá­ban csak az adott díjnyertes író eladott könyveinek a számát nö­veli hazánkban a rangos elisme­rés híre, de közben kevésbé hat az irodalom egészére. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy Kertész Imre irodalmi Nobel-díja a többi magyar író olvasottságát is növel­te a világban. „A PISA-felmérés legfontosabb tanulsága, hogy nem jó a gyere­keknek, ha nagyon sok időt tölte­nek a monitor előtt - mondta az elnök. - Azok a diákok, akik so­kat használnak számítógépet, de csak néhány oldalt, főleg közös­ségi oldalakat nyitnak meg, nem lesznek könyvolvasók. Akik ke­vesebbet és ésszel használják az internetet, ők jellemzően köny­veket is olvasnak. Egyébként az internet okos használatát meg kellene tanítani a diákoknak, mert az a tapasztalat, hogy nagy részük csak közösségi oldalakat használ vagy játszik. Persze a gyerekek közösségi oldalain nem megosztott újságcikkek vannak, hanem fotók, zenék vagy infor­mációk az éppen aktuális lelki- állapotukról. Mondjuk ez: unat­kozom.” A mai digitális bennszülött ge­neráció nagyobb része nem olvas kikapcsolódásból Gombos sze­rint. Könyvet már csak informá­ciószerzés céljából vesznek a ke­zükbe. „Mindezt erősíteni tudja - teszi hozzá a szakember -, ha el­tűnik az irodalmi élmény az is­kolákból is, ha az irodalomtörté­net tanítása lép a helyére, s ez­zel a gyerekek életében megszű­nik az olvasás mint örömforrás, s helyette praktikus tudássá lesz. Arról már nem is beszélve, hogy a mai gyerekek az irodalmat va­lami nagyon régi és poros dolog­nak gondolják.” Gombos szerint felső tagoza­ton a magyartanárok ugyanab­ból a hét könyvből válogatnak négyet évtizedek óta. „Bárki fel tudja sorolni ezeket a könyveket. Légy jó mindhalálig, Egri csilla­gok, A Pál utcai fiúk, Szent Péter esernyője, Ábel a rengetegben, A kőszívű ember fiai, Az arany em­ber. Nem egy hetes listából, ha­nem negyven kötetből álló listá­ból kellene Válogatni.” Fontos Gombos szerint, hogy vannak fiú- és lánykönyvek. „Az Egri csillagok olvasásakor a fiúk szerint a csatajelenetnél kezdő­dik a könyv, a lányok viszont úgy érzik, akkor lesz vége - mondta a szakember. - A magyar okta­tásban az a gyakorlat alakult ki, hogy alsóban iánykönyveket, fel­sőben pedig fiúkönyveket olvas­tatnak a gyerekekkel. Monda­nom sem kell, hogy ez nem túl jó gyakorlat. Másrészt a tanárnak is el kellene olvasnia a diákok ál­tal kedvelt könyveket. Ennek az oka nem túl bonyolult: ha egy­más könyveit nem olvassák, ak­kor miről beszélgetnek? A köny­vekről folytatott jóízű beszélgeté­sek helyét nem szabad, hogy át­vegye az irodalom történetének oktatása. Olyan ez, mintha ma­tematikaórán nem kellene többet számolni, viszont szépen megta­nulnák a matematika történetét a gyerekek.” Minden napra legalább egy mese Az olvasáskutató szerint 0 és 3 éves kor között sok minden el­dől. „Rengeteg múlik azon, hogy olvasnak-e vagy még inkább me sélnek-e a szülők ebben az idő­szakban - mondta Gombos Pé­ter. - Hiába nem érti még a tör­ténetet, a szavakat a gyermek, mégis belevésődik az olvasás rítusa, a mesélés meghitt ak­tusa, a könyv szeretete. Per­sze fontos a következő, a 3 és 6 éves kor közötti időszak is, ami­kor már érti a gyerek a történe­tet. Mindennap kellene monda­ni a kicsiknek legalább egy me­sét. Az megint más kérdés, hogy az unalmas irodalomórákkal, a rosszul megválasztott kötelező olvasmányokkal később le lehet szoktatni a könyvfaló gyereket is az olvasásról.” HÍREK Báan: Liget projekt a Nyugati mögött? lUDAPEs»Nem váltaná ki a Liget Budapest projektet, és drágább lenne annak egyes elemeit a Nyugati mögött felépíteni, de az eredeti program kiegészülhet­ne a pályaudvar mellé átvitt ele­mekkel - közölte Baán László, a projekt miniszteri biztosa. Hoz­zátette: a vasúti területen ehhez talajcsere szükséges a szennye­zettség miatt. MW A Fővárosi Állatkert az élmezőnyben BUDAPES A londoni, a párizsi és a madridi állatkertet is meg­előzve a 14. helyre rangsorol­ták a Fővárosi Állat- és Növény­kertet az egymillió feletti látoga­tószámmal rendelkező európai parkok között. Az eredményről Hanga Zoltán, az állatkertszó- vivője számolt. A rangsorban Bécs az első. MTI Ötven éves a Bányamúzeum SALGÓTARJÁN Idén ötven éves a salgótarjáni Bányamúzeum. Az ország egyetlen földalatti szén- bányászati kiállítóhelyét 1965- ben nyitották meg, s tíz éve fel­újították. A tárlatot fény- és hanghatásokkal tették életsze­rűbbé, megújították a bányagé­peket, életnagyságú bányász- alakokat helyeztek el a 280 mé­ter hosszú, 36 méter szintkü­lönbségű vágatokban. MTI Kiimt és Chagall kalapács alatt VELENCE Értékes műkincsek, köztük Gustav Kiimt és Marc Chagall egy-egy művének elár­verezésével enyhítene Velence polgármestere, Luigi Brugnaro az észak-olaszországi város sú­lyos pénzügyi helyzetén - írta pénteki számában az II Sole 24 Őre. Az alkotásokat 400 millió eurós (124 milliárd forint) induló áron bocsátanák árverésre. MTI Az akadémia is felfigyelt Nemes Jeles László filmdrámájára Oscar-díjat is érhet a Saul fia LOS ANGELES Nyolcvanegy filmet neveztek a legjobb idegen nyel­vű alkotásnak járó Oscar-díj- ra csütörtökön az elismerés­ről döntő amerikai filmakadé­mia tájékoztatása szerint. Ma­gyarországot Nemes leles Lász­ló Saul fia című filmje képvise­li, amely nemrég nyerte el a can- nes-i fesztivál nagydíját. Nemes Jeles alkotásának formanyelvét és ábrázolásmódját forradalmi­nak tartják még akkor is, ha a náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkomman- do témájának rendhagyó film­re vitele szakmai berkekben sok vitát váltott ki. A testület csütörtökön közzé tett listájában először szerepel Cannes-ban bizonyított, de Hollywoodot is beveheti Nemes Jeles László Paraguay. A dél-amerikai or­szág a Cloudy Times című fil­met küldte versenybe az Os- car-díjért. Neveztek filmet Af­ganisztánból, Grúziából, Etió­piából és Kirgizisztánból is. A szakértők erős mezőnyről be­szélnek, ennek ellenére sokan tartják esélyesnek a Saul fiát. Tavaly 83, tavalyelőtt viszont csak 76 film indult ebben a ka­tegóriába. Az amerikai filmakadémia ja­nuár 14-én jelenti be a jelöltek szűkített listáját Los Angeles­ben. A díjátadó ünnepséget feb­ruár 28-án tartják. Tavaly az Ida című lengyel film nyerte az Os­car-díjat a legjobb idegen nyelvű alkotások között. MW A Csokonai Színház színészei bélyegen DEBRECEN Különleges ajándékot kapott a 150 éves debreceni Cso­konai Színház: a jelenlegi társu­lat 26 tagjának portréjával bélye­get adott ki a Magyar Posta. „A Színház az egész világ, Kultú­ra és előadóművészet a világ bé­lyegein” című kiállítás megnyitó­ján Ráckevei Anna színházigaz­gató köszönte meg a gesztust. Ni- kodém Gabriella, a Bélyegmúze­um igazgatója elmondta: a bélyeg nem csupán a bérmentesítés esz­köze, hanem része az egyetemes és a nemzeti kultúrának. A debreceni színházi ünnep alkalmából több mint száz or­szágnak az előadóművészethez kötődő bélyegeit mutatják be - hangoztatta Nikodém. Külön tablót kapott Shakespe­are gazdag életműve, de megje­lennek a bélyegeken a színját­szás, a drámairodalom nagyjai Csokonai Vitéz Mihálytól kezd­ve Katona Józsefen át Bertold Brechtig, s olyan nagynevű szí­nészek portréi is láthatók a tab­lókon, mint Greta Garbó, Ma- rilyn Monroe, Charlie Chap­lin, Latabár Kálmán, Kiss Ma­nyi és Karády Katalin. A kiállí­tás a színjátszás nevezetes hely­színei, híres‘színházai és ope­raházai közül is bemutat néhá­nyat. A bélyegkiállítás után a színház első emeletén megnyi­tották Nagy Sándor Zoltán gra­fikusművész A Magyar Faust cí­mű kiállítását is. MTI MÚLTIDÉZÉS KÉPEKBEN Bontás és építés: lebontott Nemzeti Színház, épülő híd, metró, aluljáró és felüljáró. Sorozatunk legújabb kötetében a szocializmus változtatási dühét tárjuk az olvasó elé. Keresse a hírlapárusoknál és az. Alexandra könyvesboltokban, vagy rendelje meg kedvezményes áron, 790 forintért a \v\\ vv.Iupcenlriiiii.hu oldalon. NÉPSZABADSÁG HIRDETÉS kepszabadsAe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents