Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2015. SZEPTEMBER 27., VASARNAP SZTORI g jpoBuMÍPolú Ha minden traffipaxot bevetnek, legalább 300 helyen tudnak majd ellenőrizni a rendőrök Az év végére készül el a teljes hazai úthálózaton az új, fix traf- fipaxhálózat kiépítése. Ahol viszont már elkészültek a munkákkal, büntetnek is. Több olvasónk is jelezte, hogy megbírságolták a mindent látó készülékek segítségével. Fábos Erika ELLENŐRZÉS Több főútvonalon és nagyobb városban látni, ahogy épülnek azok az oszlopok, amelyekre elhelyezik az új, fix traffi- paxokat. A rendőrség nem árulja el, hol lesznek a sebességmérők, erről csak az üzembe helyezés előtt tájékoztatják az autósokat. Ami tudható, hogy a készülékeket az év végéig 132 baleset- veszélyesnek tartott közlekedési csomópontnál szerelik fel. Ezzel ellentétben egyelőre az látszik, hogy inkább a nagy forgalmú csomópontoknál zajlanak az előkészületek - sok autós szerint ez inkább a pénzbeszedésre, semmint a biztonság erősítésére utal. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet kutató professzora azt mondta: a közlekedésben sem a büntetés nagysága, hanem a tettenérés valószínűsége képes leginkább befolyásolni a szabályok betartását. Nálunk eddig alacsony volt a lebukás valószínűsége, mivel nagyon kevés volt a sebesség- mérő az utakon, igaz, a büntetések magasabbak, mint a környező országokban. A nemzeti autóklubok adatai is ezt mutatják. Szlovákiában például lakott területen 26-30 kilométer per órával kell túllépni az ötvenes határt, tehát 76-90-nel kell hajtani ahhoz, hogy valaki akkora büntetést fizessen, mint ameny- nyi nálunk a legalacsonyabb tétel. Lakott területen kívül 140-nel, autópályán 161-165-tel kell ehhez autózni. Ausztriában lakott területen 80-89, azon kívül 140- 149, sztrádán pedig 160-169 kilométer per óráért jár az átszámítva 30 ezer forintos bírság. Horvátországban lakott területen kívül 140-160, lakott területen belül pedig 70-80 kilométer per órás tempónál fizetnek a vétkesek ugyanennyit. Megfordítva: a nálunk 30 ezres bírságot érő kihágásért Ausztriában 6-9 ezer, Horvátországban 12 ezer, Szlovákiában 9 ezer forint büntetés jár. A plafon viszont a hazai 300 ezer forinttal szemben Ausztriában 654 ezer, Horvátországban 600 ezer, Szlovákiában pedig 195 ezer forint. A legtöbb országra tehát az igaz, hogy bár az autósok kevesebb büntetést fizetnek, de sokkal gyakrabban, mint honfitársaink. Az európai közlekedésbiztonsági szervezet legfrissebb adatai szerint a magyar gyorshajtók nagyon ritkán buknak le. Az adatok ugyan nem ideiek, de a korábbi években nálunk 1000 lakosra 54 büntetés jut, míg Ausztriában több mint tízszer ennyi, 587, Franciaországban lói, Németországban 118. Az is igaz, hogy még nálunk is ritkábban büntetnek a lengyelek, ott ezer lakosra csak 40, Olaszországban 16, Romániában 50, Szlovákiában 20 körüli büntetést szabnak ki. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy nálunk hiába telepítettek idén sokkal többet, még így is kevesebb a traffipax az átlagnál. Ausztriában több mint 1400, Romániában 2500, Csehországban több mint ezer, Lengyelországban 3000, Hollandiában 1200. Ehhez képest nálunk, ha az új kamerákat is üzembe helyezik, egyszerre 300 helyen tudnak majd mérni. A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint az új berendezések legnagyobb részt főutakra kerülnek. Hosszú távon pedig az a cél, hogy 15-20 kilométerenként legyenek traffipaxok az autópályák és a főutak veszélyes szakaszain. Ezt látja a traffipax, és jön a büntetés • Biztonsági öv használatára vonatkozó előírások • Behajtási tilalom • Kötelező haladási irányra vonatkozó előírások ellenőrzése • Záróvonal átlépése • A vasúti átjárón történő áthaladás előírásai és a fényjel ző jelzéseinek betartása • A leállósáv igénybevételére vonatkozó előírások szabályai • A buszsáv használatára vonatkozó előírások • A rendszámfelísmerésseí lopott autókat kereshetnek • A rendszer ráadásul azonnal továbbítja az ellenőrzés adatait, ezért a korábban előforduló „in tézzük el helyben” megoldással sem lehet megúszni a büntetést. Ötvennel vánszorgunk? A volt szocialista országok közül elsőként nálunk csökkentették 60-ról 50-re a városi tempót, utoljára a lengyelek tették meg ezt, pár évvel ezelőtt. Holló Péter szerint hiba a technika oldaláról közelíteni a kérdést, hogy az 50 sok, vagy kevés. Lakott területen szinte minden országban az 50 kilométer a megengedett, a fejlettebb motorizációjú országokban is. Az is csak relatív, hogy a német autópályán bármennyivel lehet menni, hiszen az útszakaszok felén van valamilyen korlátozás. A skandináv országokban pedig 90-110 kilométer a megengedett, ahogy Angliában és az USA-ban is a 110 kilométer a limit a pályákon. „Van egy szigorú törvényszerűség, a »Power model«, amely Göran Nilsson svéd kutató nevéhez fűződik - mondta Holló Péter. - E szerint az átlag- sebesség változásának negyedik hatványával változik a meghaltak száma. Azaz ha 10 százalékkal nő az átlagsebesség, törvényszerű, hogy 50 százalékkal többen vesztik életüket közúti balesetben. Nem csupán a balesetek száma nő, hanem a kimenetelük is súlyosbodik. Amikor 1993-ban lakott területen 60-ról 50- re csökkentették a sebességhatárt, egy év alatt 30 százalékkal csökkent a halálesetek száma hazánkban. Amikor 2001-ben 10 kilométer per órával megemelték a limitet lakott területen kívül, kétszázzal többen haltak meg a rákövetkező évben, mint egy évvel korábban." Milyen következményei lesznek az éghajlatváltozásnak a magyar települések világában? Itt az idő felkészülnünk a felmelegedésre A rövid idő alatt lehulló nagy meny- nyiségű csapadék több településen is károkat okozott az elmúlt hónapokban. Aluljárókat, mélygarázsokat és pincéket áraszt el a víz, utcák válnak járhatatlanná. A vízelvezető rendszerek méretezése, a családi házak ereszétől az utcai csatornarendszerig a korábbi éghajlati tapasztalatainkon alapulnak, az extrém mennyiségű vízzel hosszabb idő alatt képesek megbirkózni. Ez nemcsak a közlekedést lassítja, hanem az épületeinkre is negatív hatással lehet. A többletvíz gyors és biztonságos elvezetésével és tárolásával jelentősen hozzájárulhatunk a szára- zodás és aszály idején a hatékonyabb alkalmazkodáshoz. Az öntöző- és ivóvíz készlet megóvása az elsődleges. nyok árvizeket, belvizeket, talaj- túlnedvesedést, illetve aszálykárokat okozhatnak. A szárazodás miatti talajvízsüllyedés elsivata- gosodást eredményezhet. Vagyis újra kell gondolni a gazdálkodási területek hasznosítását, az agrotechnikákat és az öntözést is. A klímaváltozás miatt növekedhet az ivó-, illetve az öntözés vízigénye. Hazánkban a felszín alatti vizekből származik az ivó- vízkészlet mintegy 90 százaléka, ennek minden jellegű megváltozása, így a klímaváltozás hatása Is alapvető jelentőségű. Az öntözés egyre növekvő igényére a vizek „helyben tartása” (a talajban, kisebb víztározókban) jelenthet megoldást. De még kis- gazdálkodók tekintetében is kiemelt fontosságú lesz, hogy a hirtelen lezúduló csapadékból minél többet fel tudjanak fogni. „Épületeink hővédelmét is meg kell oldani. A kutatásaink szerint a klímaberendezések villamosenergia-igénye 2020-ra két-háromszorosára, 2030-ra pedig hatszorosára is nőhet a jelenlegihez képest - mondja a szakember. - Fel kell tehát készülni alternatív megoldásokra, a hővédelem növelését szolgáló árnyékolásra, az átszellőz- tetést biztosító rendszerekre, a homlokzat, a tető és a nyílászárók szerkezeti kialakításának módosítására. Ha mindezt végiggondoljuk, látható, miért van szükség komoly alkalmazkodási stratégia kialakítására.” Csejk Miklós Az esők miatti özönvízre fel kell készülni a városokban is Ha a konkrétumokat nézzük, akkor kiemelkedő probléma az aszály, amelynek kialakulásához hazánkban már jelenleg is adottak a feltételek. Mindemellett a csapadékhullás jellemzői is átalakulnak. A hosszabb szárazabb időszakot követő hirtelen, özönvízszerű csapadék már most is jellemző, de a hőhullámok is egyre gyakoribbak. „A keleti országrészben várhatóan gyakoribb lesz az aszály - magyarázza a szakértő. - Különösen a Nyírség és a Duna-Ti- sza közi Homokhátság veszélyeztetett. Összességében az ország területének 22 százalékát érinti jelentősen az aszályosodás a klímaváltozás miatt.” A szakember hangsúlyozta, hogy a talajtakaró, mint a földtani közeg védelmét biztosító első védővonal érzékeny a változó környezeti, klimatikus viszonyokra. A talaj vízháztartását, a szervesanyag-, só és tápanyagforgalmát, a növényzetmegtartó, illetve szennyezőanyagokkal szembeni védekező-, továbbá szűrőképességét is negatívan befolyásolhatja a változás. A szárazodás kipor- zásos légszennyezettséget eredményezhet, és a szárazság utáni eseményszerű csapadék megnövelheti a talajerózió kockázatát. A kiegyenlítetlen csapadékviszoMAGYARORSZAG Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) vezetője szerint településenként is eltérhet az éghajlatváltozás következménye hazánkban. A megoldás az átfogó felkészülési és alkalmazkodási stratégia. „Hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa” - mondta lapunknak Pálvölgyi Tamás. Az éghajlatváltozás következtében a hőhullámok gyarapodása és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárás lesz jellemző, a káros hatások azonban az egyes térségekben eltérően jelentkeznek. Ezért fontos, hogy a települések felkészüljenek ennek mérséklésére. A megoldást a helyi klímastratégiák kidolgozása, amely helyzetfeltárással kezdődik. „A helyi klímastratégia három fő eleme a megelőzés, az alkalmazkodás és a klímatudatosság. Megelőzésen a fenntartható » energiagazdálkodást, a közlekedést és a hulladékgazdálkodást értjük - fejtette ki Pálvölgyi. - Alkalmazkodni a hőhullámokhoz, az aszályhoz, az áradásokhoz, az erdőtüzekhez és az extrém csapadékeseményekhez kell többek között. Fontos a szemléletformálás is. Ezen az ismeretterjesztő anyagoktól kezdve a médiamegjelenéseken és a helyi szereplők bevonásával történő eseményeken át egészen az oktatásig sok mindent értünk.”
