Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

2 KÖZÉLET 2015. SZEPTEMBER 20., VASÁRNAP A magyar álláspont szerint hazudott a borvát kormányzat a menekültek közös vonatoztatásáró! Migránsok a bíróságon Előzetesben a zavargók SZEGED Hat gyanúsított előze­tes letartóztatását rendelte el a Szegedi Járásbíróság szom­baton a röszkei közúti átkelő­nél szerdán történt tömegza­vargás miatt - adott tájékozta­tást a Szegedi Törvényszék szó­vivője. Három gyanúsított ese­tében házi őrizet elrendelését látta szükségesnek a bíróság, amely helyéül a kiskunhalasi őr­zött szállást jelölték ki. Két sza­badlábon védekező gyanúsított nem jelent meg a bíróság előtt, így esetükben nem született ha­tározat. Mint ismeretes szerda délután migránsok bedöntötték a kaput a röszkei közúti határát­kelőnél, és megpróbáltak bejut­ni Magyarországra. MTI 71,7 milliárd forint gyermekétkezésre MAGYARORSZÁG A jövő évi költ­ségvetésben az idei 58 milli- árdról 71,7 milliárd forintra nő a gyermekétkeztetés támogatá­sára szolgáló keret - válaszol­ta Rétvári Bence az Emmi par­lamenti államtitkára a szocialis­ta Bangóné Borbély Ildikó írás­beli kérdésére. 2010-2014 kö­zött a költségvetésben mintegy 83 százalékkal, közel 24 milliárd forinttal, 2015-ben pedig 5 mil­liárd forinttal, összesen 58 mil­liárd forintra emelkedett a gyer­mekétkeztetés támogatása. MTI Spiró Györgyé a legjobb dráma BUDAPEST A magyar dráma napjáról díjátadással egybe­kötött ünnepségen emlékezik mega Színházi Dramaturgok Céhe hétfőn este Budapesten. A jeles napot Madách Imre Az ember tragédiája című művé­nek 132 évvel ezelőtti ősbe­mutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg. Az évad leg­jobb magyar drámájának járó elismerést idén Spiró György Helló, dr. Mengele! című műve nyerte el. MTI Mélyponton a horvát-magyar viszony - Behívták a tartalékosokat Behívta a honvédelmi minisz­ter a tartalékosokat a töme­ges migrációs helyzet miatt. A hétvégére sosem látott mély­pontra került a magyar-hor- vát viszony. Szijjártó Péter sze­rint Horvátország gyakorlatilag felmondta az együttműködést egész Európával. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG A honvédelmi mi­niszter elrendelte a tartalékosok behívását a tömeges migrációs helyzet miatt. Az önkéntes mű­veleti tartalékos katonák rész­leges behívására Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke tett ja­vaslatot Simicskó István honvé­delmi miniszternek. Simicskó néhány nappal azután, hogy át­vette Hende Csabától a minisz­tériumot, azt nyilatkozatot tette, hogy már 4300 katonát csopor­tosítottak a 175 kilométeres ha­társzakaszon zajló kerítésépítés­re. A tartalékosok behívása azért lett halaszthatatlan, mivel a hon­védség legénységi állománya alig haladja meg az 5 ezer főt. Mára már nyoma sem maradt a hét közepén a magyar-szerb határon a menekültekkel és migránsokkal szembeni kőke­mény hatósági fellépésnek. A horvát határon átkelő menekül­tekkel ugyanis egyelőre telje­sen másként bánt a magyar kor­mány, figyelmen kívül hagyva a saját maga által néhány nap­ja a menekültkérdés szigorú ke­zelésére meghozott törvényeket. Míg a hét közepén vízágyúkkal akadályozták, hogy átutazzanak az országon a migránsok és me­nekültek, addig most újra bu­szokkal és vonatokkal szállítják őket az osztrák határhoz. Ráadá­sul mivel Horvátország EU-tag, éppúgy biztonságos országnak mondható, mint Szerbia. Szijjártó Péter magyar kül­ügyminiszter azt mondta: a ma- gyar-horvát viszony a mélypon­ton van, de most bebizonyoso­dott, hogy van még lejjebb is. A külügyminiszter kizárólag prak­tikus okokra vezette vissza, hogy a szerb és a horvát határszaka­szon nem ugyanúgy zajlott a ma­gyar fellépés. A horvát szakaszon ugyanis nem volt meg a megfele­lő védvonal, így kaotikussá vált volna a helyzet, ha idejekorán visszafordítják a migránsokat és menekülteket az amúgy bizton­ságos országnak számító Horvát­országba. Jogi szempontból pe­dig a horvát határon még nem lehet senkit felelősségre vonni a kerítésben való károkozás miatt, mert még csak most építik.- Szemenszedett hazugság, hogy Horvátország a magyar kormányzat jóváhagyásával szállította vonattal migránsok tömegét magyar területre, rá­adásul horvát rendőri kísérettel - mondta Szijjártó Péter külügy­miniszter, hozzátéve: ezt a ha­zugságot azóta a horvát minisz­terelnök is elismerte. A miniszter „arcátlan maga­tartásnak”, a magyarországi szuverenitás súlyos megsértésé­nek nevezte a történteket. Közöl­te, Horvátország ezzel felmond­ta az együttműködést egész Eu­Valami történt, csak az a biztos Negyven horvát rendőrt vontak el­járás alá a magyar határon, ami­kor az egyenruhások egy vonaton minden előzetes egyeztetés nél­kül ezer menekültet kísértek Ma- gyarbólyra - mondta pénteki saj­tótájékoztatóján Kovács Zoltán. A kormányszóvivő szerint Horvátor­szág ezzel súlyos határsértést kö­vetett el. Bakondi György minisz­terelnöki főtanácsadó pedig arról beszélt, hogy a horvát rendőrök felfegyverezve érkeztek, ezért lő­fegyvereiket el kellett venni tő­lük a magyar oldalon. Az ORFK a szombati közleményében ugyan­akkor arról írt, hogy a menekült­járatot kísérő horvát rendőröknél nem volt szolgálati lőfegyver. Az biztos, hogy a magyar hatóságok előállították a horvát rendőröket, majd röviddel éjfél előtt visszakí­sérték a horvát államhatárig. A horvátok álláspontja még ennél is ellentmondásosabb, mert a hor­vát belügyminisztérium először cáfolta, hogy rendőreikkel szem­ben eljárás indult volna Magyaror­szágon. Majd Ranko Ostojic bel­ügyminiszter később elismerte, hogy „valamilyen incidens volt1', de elengedték az egyenruháso­kat. A lefegyverzésről pedig azt nyilatkozta, hogy „ilyen az eljárás". répával. A horvátok ahelyett, hogy ellátnák a bevándorlókat, regisztráció nélkül „ráöntötték őket hazánkra” - mondta. Ausztria egyelőre még nem emelt hasonlóan éles kifogást azzal kapcsolatban, hogy Ma­gyarország péntek-szombaton gyakorlatilag szintén egy ható­sági támogatással működtetett menekültfolyosón vitte a mene­külteket az ország felé. Boríté­kolható, hogy nem sokáig lesz nyitva a magyar-osztrák ha­tár, arról már nem is beszélve, hogy október elejétől várhatóan Németország is bezárja az uni­ós tagországokból érkező mene­kültek előtt a határait arra hivat­kozva, hogy ügyükben a dublini szabályok értelmében nem Né­metország az illetékes. Németország is harcba szállna? Németország hajlandó katonai erővel fellépni az európai mene­kültválság egyik legfőbb kivál­tó okaként számon tartott szíriai polgárháború befejezéséért - je­lezte Ursula von dér Leyen német védelmi miniszter a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung című lap szombati beszámolója szerint. Németország készen áll a kato­nai szerepvállalásra Szíriában, ha előbb sikerül politikai megálla­podásra jutni arról, hogy miként kell stabilizálni az országot, és az ENSZ felhatalmazást ad a külde­tésre - mondta. Kiemelte: első­ként a nemzetközi közösségben diplomáciai úton ki kell alakítani a „politikai minimálkonszenzust”. vagyis egyetértésre kell jutni ab­ban, hogy a konfliktus mely részt­vevői ellen kell harcolni, és kiket kell támogatni. A védelmi miniszter még szer­dán is azt mondta, hogy „elméle­tileg, abban az általunk nem kí­vánt esetben, ha csapatok vonul­nának be (Szíriába), mindig csak olyanokat találnának el, akiket nem kéne, az egymással harcoló csoportok százainak malomkö­vei közé kerülnének, és több kárt tennének, mint amennyire hozzá­járulnának a rendezéshez". HÍREK Szemenszedett hazugságok Orbán Viktor a természetjárás fejlesztéséről beszélt Galyatetőn Kormányfői turistaház-avató MAGYARORSZÁG Orbán Viktor mi­niszterelnök szerint a turizmus és a természetjárás fejlesztése az országépítés olyan fontos ré­sze, amelyet az ország védelme közben sem szabad mellőzni. A kormányfő szombaton, a ga- lyatetői turistaközpont átadá­sán mondott beszédében a mig­rációs válságra utalva hangsú­lyozta, az országot meg kell vé­deni, és ebben nem lehet enged­ményt tenni, ugyanakkor a kor­mány a normális élet építéséről sem mondhat le. Ennek pedig egyik fontos ele­me a természetjárás fejleszté­se, ami lehetővé teszi, hogy „az ország valóban a miénk lehes­sen”, belakható és'elérhető le­gyen legtávolabbi pontja is - fo­galmazott a miniszterelnök. A felújított galyatetői turistaköz­pontról azt mondta, az a fejlett európai országok bármelyiké­ben is a kiválóbbak közé tar­tozna. Orbán Viktor hangsúlyozta: a természetjárás területén is most kell összeállítani a követ­kező évek pénzügyi programja­it, ezért arra bíztatta a Magyar Természetjáró Szövetséget, a ci­vil szervezeteket, az érintett ön- kormányzatokat, erdészeteket és az egyházakat, „rakják ösz- sze” elképzeléseiket és tegyék le a kormány asztalára, hogy beilleszthessék a fejlesztési ter­vek közé. MTI Orbán Viktor és Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója az avatón Hatezer támogatott jogosítvány lesz MAGYARORSZÁG - Csaknem hat­ezer ember gépjárműveze­tő-képzését finanszírozza a kor­mány mintegy ötmilliárd forin­tos európai uniós és hazai for­rásból - jelentette be Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter szombaton. A mintegy hat­ezer leendő gépjárművezető ré­szére a C, a C+E vagy a D kate­góriájú jogosítvány,' valamint az ehhez kapcsolódó alapkép­zés megszerzésének költségeit fedezik. A miniszter kiemelte, hogy a program jól illeszkedik a kormány gazdaságpolitikájá­hoz, amellyel azt szeretnék elér­ni, hogy a gazdasági növekedés támogatása révén minél többen juthassanak biztos megélhetést jelentő munkához Magyaror­szágon. Wáberer György miniszterel­nöki megbízott, a Magyar Köz­úti Fuvarozók Egyesületének el­nöke szerint a szakma körülbe­lül 6400 új gépjárművezetőt tud­na alkalmazni, így a kormány­zattal a képzésekről kötött meg­állapodás az ország érdekeit is szolgálja. Az együttműködés to­vábbi fontos elemei közt szólt ar­ról, hogy január 1-jétől a napidíj eddig 40 euróbán meghatáro­zott adómentes mértéke 60 eu- róra emelkedik. Emellett a nem­zetközi fuvarozók az elektroni­kus útdíj külföldre eső részének 7,5 százalékát is leírhatják majd az iparűzési adóból. MW

Next

/
Thumbnails
Contents