Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. SZEPTEMBER 13., VASARNAP Csak az összehangolt, közös európai fellépés segíthetne. Amíg az arab térségben nem lesz nyugalom, addig nem lehet megállítani a folyamatot. 15 kérdés a menekülthullámról Továbbra sem csökken a menekültáradat. Ezen a héten több mint húszezer ember lépte át illegálisan a magyar határt Részkénéi. A feszültség folyamatos, de nemcsak a hírek, a rémhírek is szaporodnak. Melegh Attila migrációkutató segítségévei kerestük a leggyakrabban elhangzó kérdésekre a választ. Fábos Erika Ki a migráns és ki a menekült? A migráns, egy szociológiai fogalom, azokat nevezzük így, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket legalább egy évre azért, hogy letelepedési szándékkal egy másik országba menjenek. Az 1951-es genfi egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye, vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja igénybe venni. A beutazása más országba így nagyon gyakran csak illegális formát ölt. Felkészülhettünk volna jobban erre? Igen. Igaz, egy menekültválságot jellemzően nem lehet sokkal előre kiszámítani. Az tény, hogy a háborúk, a határváltozások mindig egyszerre sok embert mozdítanak, de hogy ez mikor történik meg, meddig tart az emberek tűréshatára, az nehezen kalkulálható. A tömeg a szakemberek számára nem meglepő. Hasonló és kisebb konfliktusoknál láttunk erre példákat: Ukrajna, Kelet-Ukrajna esetében egymillió ember menekült, és többségük Oroszországba, a jugoszláv háború idején csak Szerbia egymillió embert szívott fel a volt jugoszláv tagállamokból, Koszovóból is majdnem ennyi ember menekült el a válság mélypontján. Szíria pedig egy több mint húszmilliós ország, tavaly júniusi adatokat ismerünk, akkorra már négymillió ember hagyta el az országot és tízmillióan voltak az otthonaiktól távol, országhatáron belül. Az unió erre nem készült fel, fontos lépéseket nem tett meg, legjobb indulattal is annyit lehet mondani, hogy várakozó álláspontra helyezkedett. Európába özönlik a legtöbb menekült? Nem. A legnagyobb terheket nem az Európai Unióra róják a háborúk elől menekülők. Csak Pakisztánban 1,6 millió menekültről, Törökországban 2 millióról gondoskodnak. Mindeközben a világ GDP-jé- nek negyedével rendelkező, szabad mozgást ígérő Európa nem bír el ugyanennyi emberrel? Ugyan! Tényszerűen: ha népességarányosan nézzük a menekültek számát, az első tíz országban nincs egy európai állam sem. Miért nem a gazdag olajországok a befogadók? Menekültválság vagy népvándorlás? Soha ennyi ember nem volt még úton, de az is tény, hogy soha korábban nem nőtt annyival a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014 végéig. Akkor elérte az 59,5 milliót az otthonukból elűzött emberek száma, és 13,9 millió - csaknem másfél magyarországnyi - ember vált újonnan menekültté, azaz kényszerült arra, hogy háborúk és üldöztetés elől menekülve hátrahagyja az otthonát. Külön tragikus, hogy a menekültek fele gyerek. A közelmúltban tehát a 90-es évek elejének számait is meghaladta a menekültek száma világszerte. Ugyanakkor arányaiban, az akkori népességhez képest a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején (délszláv háború, ruandai népirtás), de ha messzebb megyünk, a második Világháború után, több ember menekült, vagy volt kényszermigráció áldozata - gondoljuk meg, csak a 1945-1946-os áttelepítéskor tízmillió németet telepítettek át. Mert nem akarnak oda menni. Szaúd-Arábia volt a háború kirobbantója, és azóta is rendszeresen beavatkozik az érdeNem minden menekült szíriai? Nemcsak Szíria és Líbia, az egész térség szétesett, egy politikai erőszakhullám kumu- lálódását érzékeljük. Irakban mára már 650 ezer civil halt meg az elképesztően téves iraki háború nyomán, Afganisztánban a 80-as évek óta háború van, felnőtt egy egész generáció úgy, hogy egy napot sem töltött békében. Egy stabilabb ország például Egyiptom. Ott egy rendőr haláláért 524 embert lehetett halálra ítélni, azaz ezek a társadalmak brutalizáltak. És akkor ott van még Afrika, onnan is jönnek Európába, ahol olyan nyílt harc folyik az erőforrásokért, amelyben az emberi élet nem tényező. ke szerint, egyeduralkodó akar lenni a térségben. Brutális, embertelen migrációs rendszereket működtet. Európa halála a multikulturalitás? Az integráció kulcskérdés, és meg kell érteni, hogy az integráció problémái nem egyes csoportokhoz kötődnek etnikai, vallási vagy kulturális módon, hanem társadalmi helyzethez köthetők. A migrációkutatók szakmai tapasztalata azt mutatja, hogy minél korábban kap intézményes segítséget egy migráns, annál nagyobb az esélye a sikeres integrációnak. Ahogy az is tapasztalat, hogy ahol a munkaerő- piac nem jól működik, ott a migrációs csoportok könnyebben tolódnak el a diaszpóra és a bezárkózás irányába, és nagyobb eséllyel kriminalizálódnak. Kerítéssel meg lehet állítani a menekülteket? Nem. Az arab térséget kellene stabilizálni, akkor kevesebb ember fog hajóra szállni. A válság mélyebb okait, a gócpontjait kellene kezelni, másként ez nem tud rendeződni. A romok közül pacifista klubtagok ritkán jönnek elő. Ugyanakkor az emberek nem akarnak nagy tömegben mindenáron elindulni a lakóhelyükről, mert ezer szállal kötődnek oda, csak a nyugalmat biztosítani kell számukra. Európa már nem lesz olyan, mint eddig volt? A jövőre vonatkozóan arra kell készülnünk, hogy meg fognak változni a belső arányok, és ez hatással lesz a társadalmi rendre. Az azonban alapvető tudati probléma, ha azt gondoljuk, hogy a multikulturalitás elkerülhető, és ez valami Európától idegen folyamat. Száz évvel ezelőtt sokkal színesebb volt ilyen szempontból a kontinens. Magyarország is az volt, és ha ezt nem tudjuk elfogadni azzal a feltétellel, hogy át kell alakítani a társadalmi rendet, és mind a letelepedők, mind pedig az itt élők helyzetét nem javítjuk egyszerre, akkor óriási veszteségeket fogunk elkönyvelni. Mi a mozgatója az idegenkedésnek? A gazdag országok migrációs politikájának a lényege az a kettősség, hogy össze tudja-e szedni a megfelelő embereket, a megfelelő szakma- struktúrában, és közben le tudja-e nyugtatni a helyi közvéleményt. A legnagyobb ellenállás ugyanis mindenhol abból van, hogy az emberek féltik a megélhetésüket. Másrészt fel- sőbbrendűségi pozícióból gondolkodunk a világról, nincs iskolai képzés, ami arra vonatkozna, hogy tessék elgondolkozni Szíriáról, Líbiáról vagy Afganisztánról olyan szinten, mint ahogy elgondolkozunk európai államokról. Szíria lehet Magyarország és Magyar- ország lehet Szíria... A kvótarendszer hosszú távon megoldás? Valóban egységes, közös és harmonizált lépésekre van szükség, és nem lehet a nemzeti szuverenitásnak teret engedni. A terhekből az új tagországoknak is ki kell venniük a részüket, nekik is meg kell tanulniuk az integrációs folyamatot. A tagállamok nagy része csak a hasznokat akarja növelni, az általuk preferált munkavállalókat hívják, miközben a problémákat le akarják rázni. Fontos lenne közös uniós pénzből támogatni a frontországokat, a migrációs útvonal mentén megfelelő információkat és megtelepedési lehetőséget adni, Európán belül olyan helyzetet teremteni, hogy biztos körülmények közé érkezzenek azok, akiket befogadunk, aki pedig nem menekült, azt haza kellene szállítani. Ez sok munkával jár és sok pénzbe kerül, de e nélkül sokkal nagyobb problémákat állítunk elő. Miért vonzó Európa és Németország? Európa viszonylag közel van, a demokrácia, a politikai stabilitás, a viszonylagos jólét is vonzó. Németország képes integrálni ezeket az embereket, a gazdasága elbírja, igényli a munkaerőt, és az sem mellékes, hogy Németországban él a legnagyobb európai muzulmán diaszpóra. Újra határellenőrzés lesz Európában? Dánia ideiglenesen lezárta a dán-német határt, és nem engedi át a vonatokat és a gépjárműveket a Svédországba igyekvő menekültek és mig- ránsok miatt. A németek fele visszaállítaná a határok ellenőrzését, és egyre több tagállamban téma a schengeni határ jövője. Jean-Claude Junc- ker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a schengeni rendszert nem bontják le, inkább megerősítik a külső határok védelmét. Magyarországon a legnagyobb nyomás? Igen. 2015 januárja és májusa között az EU külső határai közül Magyarországon történt a legtöbb illegális határátlépés. Magyarország már 2014-ben is a 9. lett a beadott menedékkérelmek világrangsorában. Szij- jártó Péter szerint akár 500 ezer menekült is érkezhet idén az országba, és miközben ösz- szesen 6,7 millió euró uniós segítséget kaptunk eddig a menekültválság kezelésére, a kiadásaink 120 millió eurót tettek ki. Miért most ért csúcsra a menekülthullám? A legalapvetőbb migrációs probléma nem azért van Európában, mert mindenki el akar indulni Afganisztánból, Líbiából és Szíriából, hanem azért, mert szétverték azokat az államokat. Kívül is és belül is, és ebben az európai nagyhatalmak is vaskosan benne voltak, meg a NATO és benne így mi is. Az, hogy miért éppen most, az egy összetett probléma. Egyszerre változott meg a térségben sok alapvető körülmény. Korábban a frontvonalak mentén súlyos harcok voltak, a hátország azonban viszonylag békés volt mindkét oldalon. Ez tavaly nyáron teljesen megváltozott, azzal, hogy színre lépett a térségben az Iszlám Állam és a destabilizá- ció eszkalálódott. Közben az ENSZ nehezebb helyzetben van a menekülők ellátását illetően, romlik az ellátás és a menekülés terhei kezdenek elviselhetetlenül nagyok lenni a valódi frontországokban. Közben minden köztes állam csak passzol- gatja őket, és nem kínál komolyan vehető megkapaszkodási lehetőséget. V I 1
