Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

2015. SZEPTEMBER 13., VASARNAP SZTORI g A repkedő rózsaszín elefántok esete két piros és egy fehér nevettetővei A bohócok újkori forradalma Bejelentette a Nemzeti Cir­kuszművészeti Múzeum meg­alakulását Fekete Péter, a Fő­városi Nagycirkusz igazgató­ja az ARTista Café Mit neked cirkusz! hétfői nyilvános vitá­ján, ahol a bohóc cirkuszművé­szeti szerepéről beszélgettek a résztvevők. Az est egyik vendé­ge, Gálvölgyi János színművész ajándékozott is rögtön a gyűj­teményéből egy bohócot a le­endő múzeumnak, miután me­sélt arról, mennyire nehéz jó bohócnak lenni. Csejk Miklós BUDAPEST A Mit neked cirkusz! rendezvénysorozat célja a nyil­vános vita, amelyet a szakma re­ménye szerint megújulási folya­mat követ majd. Ennek a meg­újulási folyamatnak az alapja le­het a jövőbeli Nemzeti Cirkusz­művészeti Központ, amelynek helyszínét még keresik. A be­szélgetés egyik csúcspontján Fekete Péter, a Fővárosi Nagy­cirkusz nyár végén kinevezett igazgatója bejelentette, hogy az új művészeti központban ki­emelt szerepe lesz a Nemze­ti Cirkuszművészeti Múzeum­nak, amelynek gyűjteményébe mostantól várják a felajánláso­kat mind a magánemberektől, mind pedig a cirkuszi szakmá­tól. A felajánlásokért cserébe in­gyenjegyeket ígért Fekete Péter az adományozóknak. Greifenstein János, a Piros Orr Bohócdoktorok művésze­ti vezetője, a vitaest szervező­je, moderátora egy plasztikus példával világította meg a fe­hér bohóc, a Buta Auguszt és a Kontra Auguszt (két piros bo­hóc) közötti különbséget. Ami­kor meghallja a hírt a Buta Au­guszt, hogy rózsaszín elefán­tok repkednek á tó fölött, ak­kor azonnal elmondja min­denkinek óriási lelkesedéssel, hogy „rózsaszín elefántok rep­kednek a tó a fölött”. A Kontra Auguszt már úgy adja tovább a hírt, hogy ő bár nem hiszi, de mindenki a tó felett repülő ró­zsaszín elefántokról beszél. És persze nem tud lekattanni a té­máról. Amikor azonban a fe­hér bohóc megtudja, miről be­szélnek a többiek, azonnal meg­kérdezi, milyen nap van ma. „Vasárnap? No, akkor valószí­nűleg a hír nem igaz - teszi hozzá azonnal okoskodó hang­súllyal. - Mert a rózsaszín ele­fántok kizárólag hétfőn, szer­dán és szombaton repülnek a tó fölött.” Greifenstein a jelenség meg­magyarázásakor a pszichológi­át hívta segítségül, amely sze­rint az első lelkes reakció a 3 évesekre, a második, a kételke­dő, de továbbra is lelkesedő re­akció az 5-6 évesekre, a harma­dik okoskodó, önálló véleményt kialakító reakció a 12 évesekre jellemző. Bársony Mártontól, aki a bo­hócok történetét kutatja, meg­tudtuk, hogy na­gyon is különböző­ek a bohóctörté­nelem komédiá­sai. Nincs is két egyforma bohóc, sőt kifejezetten elvárás, hogy minden bohóc­nak meglegyen a maga egyénisége. Bár már az emberiség kezdete óta minden közösségnek meg­volt a maga bohóca, mégis leg­inkább a karneválok hozták el a fénykorát. Bársony Márton ar­ról is beszélt, hogy a karnevál az a nap, amikor minden a fe­je tetejére áll. Amikor mindent lehet, amit máskor tilos, akkor jön el a bohóc ideje. Gálvölgyi János felelevenítet­te Körmendi Jánossal való fel­lépésüket a Fővárosi Nagycir­kuszban, és gyorsan hozzá is tette, hogy életének egyik leg­nehezebb alakítása volt a bohóc. A nyilvános beszélgetés után la­punk kérdésére Gálvölgyi meg is magyarázta, hogy miért. „Nagyon nehéz fellépni a cir­kuszban, mert körbeüli a közön­ség a porondot, és senki nem a bohóc fenekére kíváncsi - fej­tegette Gálvölgyi lapunknak. - Vannak olyan határok, amelyek nincsenek leírva, de amelyeket érezni kell. Ilyen például, ha azt akarja a néző, hogy ne menjen oda hozzá a bohóc” - tette hoz­zá Gálvölgyi. Szonday Szandra cirkusz­kutatóként a beszélgetésen el­mondta, hogy a rengeteg jelen­tésárnyalattal gazdagodott a cirkuszvilág az idők folyamán. A XIX. századtól példá­ul a művészi lét lényegét látják a bohócban. De az sem elhanyagol­ható kérdés Szon­day Szandra sze­rint, hogy a néző­nek mit jelent. Mert a nézőnek nincs keresnivalója a porondon, de a bohóc révén megtörténhet az átjárás, feje te­tejére állhat a világ, kimehet ő is a porondra. A bohóc átlépheti a határokat, és ez a lényeg. A be­szélgetés díszvendége, a legen­dás Eötvös családot képviselő Eötvös Szandi volt, aki szerint „a cirkuszban a jó bohóc olyan, mint az ételben a fűszer”. Meg lehet enni nélküle, csak nem ér­demes. Miért van szükség a Nemzeti Cirkuszművészeti Központra? „Jövőt építeni a múlt tisztelete nél­kül nem lehet - mondta el lapunk­nak Fekete Péter, a Fővárosi Nagy­cirkusz igazgatója (képünkön) a le­endő cirkuszmüvésze- ti múzeum kapcsán. - Ha egyszer lesz egy új Nemzeti Cirkuszművé- szeti Központ, akkor ab­ban helyet keli, hogy kapjon egy olyan kiál­lítótér, amelyben rend szerezzük és megőriz­zük a múltbéli videofelvételeket, dokumentumokat, relikviákat, cir­kuszművészeti előadások tárgya­it" - tette hozzá. A direktor arról is be­szélt lapunknak, hogy a régi épülettel az a baj, hogy nem lehet kifűte- ní, keresztülfúj rajta a szél, a vezetékek a fal­ban elrohadtak, nincse­nek benne azok a tech ­nikák, amelyeket a mo­dern cirkuszvilágban alkalmaznak. Nagyon sok pénzt kellene ráköltení erre az epületre, hogy a kor követel­ményeinek megfeleljen. Ráadásul nemcsak bent, de kínt is szűkös a hely. Nehezen áll be mellé egy ka­mion vagy a vendégartista a lakó­kocsijával. Nincsen gyakorlótér, próbaterem, nincs hely az utánkép- zésnei.. Fekete Péter szerint a kul­turális kormányzat végre eltökélt, hogy jobb körülmények közé kerül jön a szakma. Sok múlik a kanca tulajdonságain is a lótenyésztésben, de nem elég a genetika a kiemelkedő teljesítményhez Overdose tizenhat utódot hagyott Magyarországon Tizenkét, sorozatban megnyert verseny, rekordok és pályacsú­csok. Overdose méltán volt Ma­gyarország legnépszerűbb ver­senylova. Fiatalon pusztult el, de két fedeztetési szezonjá­ból több mint hatvan utódja le­het, ebből a legtöbb Magyaror­szágon. Az, hogy lesz-e közöt­tük csodaló, csak két év múlva derül ki. Fábos Erika BUDAPEST Múlt vasárnap a Kin­csem Parkban búcsúztak a szur­kolók és tisztelői Overdose-tól. Hamvait a pálya és a győztesek körének találkozásánál ravata­lozták. A Kincsem Parkban ak­kora tömeg volt vasárnap, ami még talán a Derby napon is túl­tett, a négy és fél órás verseny­napon szinte valamennyi ven­dég ellátogatott hozzá. Overdose július elején, felté­telezhetően kólikában pusztult el a hamburgi ménesben. A cso­dakanca, Kincsem élete is így ért véget, manapság azonban már nem jellemző, hogy egy ilyen szintű ló ebben a beteg­ségben elhullik. Mivel csak szi­gorú szabályok alapján, speci­ális járműben hozhatták volna haza, inkább elhamvasztották. A múlt hétvégi nyilvános búcsú után lesz egy zártkörű teme­tés is Alagon, majd a hamvakat a tulajdonosok és azok között osztják szét, akik sokat tettek érte élete során. Tenyészkarri­erje még hosszú évekig tartha­tott volna. A másik két csodaló, Imperiál - 25 futamából 20-at nyert és kétszer második volt - 29 évesen, míg Kincsem - 54- ből 54 versenyt nyert meg - 13 évesen pusztult el. Pécsi István, a Kincsem Park igazgatója azt mondta: Overdo­se két fedeztetési szezont csi­nált végig: az egyiket itthon, Di­óspusztán, a másikat Németor­szágban egy hamburgi ménes­ben. Az Overdose-ivadékok kö­zül már 36 megszületett, ezek azok a lovak, amelyek a ma­gyarországi fedeztetésből szár­maznak. „Ezek a csikók idén május­ban, legkésőbb június közepé­ig születtek, és a szabályok sze­rint ilyenkor, ősszel vesszük őket nyilvántartásba - mond­ta Bélley Márta, a Magyar Mé­neskönyv vezetője. - Egy kéz­ben a legtöbb csikó, a Bábol­nai Nemzeti Ménesbirtok Kft. tulajdonában van, hét a saját­juk, de másik két lovat is Diós- pusztán, bértartásban gondoz­nak, ezeken kívül még hét utód van Magyarországon. Több ke­rült Szlovákiába, de Franciaor­szágba, Németországba, Romá­niába és Svédországba is vitték csikóját. Overdose a 37 fedezés­sel rekordernek számít, hiszen idehaza évente összesen átlag 220 fedeztetés van. Főleg úgy, hogy inkább azokat a méne­ket kedvelik a tenyésztők, ame­lyeknek már van olyan ivadéka, aminek ismeri^ a versenytelje­sítményét, és látják, hogy örök­lődnek-e a tulajdonságai. Ezek­nek a csikóknak egy részét már most értékesítik, de vannak olyan tenyésztők is, akik kivár­ják az első versenyeket, és csak a próbák után adják el a lova­kat.” Az, hogy Overdose örökítet­te-e páratlan képességeit, egye­lőre nem tudni. Ebben az is so­kat számít, milyen kancától születik az utód. A kancák tu­lajdonságai ugyanis erősebben öröklődnek, ezért fontos, hogy az első években minél jobb ké­pességű kancákat kapjon egy ilyen kivételes mén. Az Over- dose-hoz hasonló pályafutású ló ugyanis igen ritka. 1874-ben Kincsem, 1960-ban Imperiál és 2005-ben Overdose volt, tehát 50-100 évente születik egy. Pécsi István elmondta, az, hogy egy ló jól teljesít, annak rengeteg összetevője van. A ge­netikai adottságain: a fizikai és az állóképességén kívül az idegrendszere is tökéletes kell legyen, jól kell bírnia a verseny­zésből adódó stresszt. Ha min­den ideális tulajdonság meg­van, akkor mondhatjuk, hogy lehet egy következő Overdo­se. Az utódok esetében ez 2017 nyarán derül majd ki, a lovakat ugyanis 1,5 évesen kezdik edze­ni, és csak ezt követően kezdőd­nek azok a versenyek, amelye­ken csikók mutatják meg a ké­pességeiket. Quelindo lehet az új csodaló Pécsi István azt mondta, minden kiemelkedően tehetséges ló jó hatással van a lósportra, ilyenkor az átlagemberek is jobban figyel­nek a versenyekre, és az izgal­mas futamokra tömegek men­nek ki a pályára. Ezt várják az ok­tóberi St. Legeren is, ahol kiderül­het, hogy lesz-e újabb ló, amelyik feliratkozhat azok közé, akiknek eddig sikerült Hármas Koronát nyerniük. Ezzel azok a lovak büsz­kélkedhetnek, akiknek sikerül ugyanabban az évben megnyer­niük a Nemzeti Díjat, a Derbyt és a St. Légért. Az első ilyet 1936- ban Try Wel nyerte, aztán 1977- ben Bilbao - aki Imperiál ivadéka volt 1999-ben April Sun, utol­jára pedig 2007-ben Saldenzar. Rajtuk kívül csak Imperiálnak lett volna esélye erre, de abban az év­ben, amikor a Derbyt futotta - azt ugyanis csak hároméves lo­vaknak lehet inkább az osztrá­kok Nemzeti Díján indult. „Quelindo az ötödik olyan német tenyésztésű, de magyar tulajdon­ban lévő ló, amelyiknek esélye le­het elnyerni a Hármas Koronát - mondta Pécsi István. - Nagy re­ménység, eddig négy versenyen indult, mindet meg is nyerte, és a következő években lesz a csú­cson, akkor derül ki, milyen karri­ert fut be, tehát érdemes rá oda­figyelni.”

Next

/
Thumbnails
Contents