Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-12 / 214. szám

2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Áder Já­nos felidéz­te: A1 Gore volt amerikai alel- nök klímavé­delmi felhívásá­hoz Magyaror­szág az elsők kö­zött csatlakozott. Szerte a világon egymilliárd alá­írást akarnak ösz- szegyűjteni, hogy a decemberi párizsi nemzetközi klíma­konferencia résztve­vőit ambiciózusabb megállapodásra kész­tessék.- Nem jobb- vagy baloldali kérdés, mind­annyiunkat érintő ügy a klímaváltozás - mond­ta a köztársasági elnök, aki ka­posvári hallgatóságát kvízjátékra hívta. Üvegházhatásért felelős gá­zok és a használhatatlanná váló termőterületek nagyságára is tip­pelhetett a közönség. - 2015 a le­gek éve volt. Az aszály miatt közel 100 milliárd forintos kár érhette a hazai agrártermelőket. A vízhi­ány szerte a világon komoly vesz­teséget okoz. Ha nem lesz változás az ön-, illetve a földkizsákmányo­► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A klímaváltozásnak nem­csak súlyos környezeti és társadal­mi, hanem gazdasági következ­ményei is vannak. Ezt Áder János köztársasági elnök mondta a Szivárvány Kul­túrpalotában a kapos­vári klímanapon, ahol Szita Károly, Kapos­vár polgármeste­re köszöntötte a rendezvény résztvevőit. lasban, az eddiginél is gyakoribbak Mi lesznek az áradások és aszályok akár B egy országon belül is világszerte. Ezt jósolta 270 tudós, akik az ENSZ szá- V mára készítettek összegzést a kutató ■ saikról. ’ Az államfő hozzátette: - Ha két Cel- sius-fok alatt marad a Föld átlaghőmér­sékletének növekedése a század végé­ig, akkor is 4,2 billió dollár vesztesé­get okozhat. Ötfokos hőmérséklet-nö- vekedésnél a kár elérheti a hétbillió dollárt. Hazánkban a kétfokos átlaghő­mérséklet-emelkedés esetén háromszáza­léknyi nemzeti vagyonvesztéssel számol­hatunk. Az emberiség válaszúihoz J érkezett. A klímaforradalom kérdé- (0 seire viharos gyorsasággal v kell megtalálni a választ. BiiA Harsányi Miklós Extrém hétköznapok Gáldonyi Magdolna magdolna.galdonyi@mediaworks.hu I fjabb partnereim furcsán néznek rám, amikor a klímavál­tozás hatásairól beszélek, látom a szemükben, hogy huho­gó vészmadárnak tekintenek, aki olyan dolgokról érteke­zik, amelyek valamilyen távoli jövőt érintenek, mi közük hoz­zá? Természetesen nem vagyok nagy tudója a témának, csak érdeklődő hétköznapi ember, de azt megtapasztalhattam, amit a tudósok (évtizedek óta komoly kutatásokra alapozzák mon­danivalójukat), akik keményen átérezhették az értetlenséget. Sajnos azoknak az értetlenségét, akik döntési helyzetben cse­lekedhetnének is. Holott ma már nem kell sokat keresgélni ah­hoz, hogy felismerjük, a magyar kutatók is derekas munkát vé­geztek e tárgykörben. Pontosan feltérképezték a klímaváltozás hatásait a Kárpát-medencében, illetve szűkebb hazánkban, és egyre több megoldási javaslatot adnak a kellemetlen következ­mények megelőzésére. Úgy tűnik, kellett ez a bru­tálisan perzselő nyár ahhoz, hogy egyre többen felfigyel­jünk a klímaváltozásra, arra, hogy ez nem egyszeri eset, a kutatásokra alapozva ki­mondható, hogy ilyen szélső­séges időjárási körülmények között kell elviselni a min­dennapokat. A felmelegedés ugyanis nem egy évről-évre fokról fokra bekövetkező változás, hanem az időjárás extrém kilengéseiben jelentkezik, vagyis hosszú távon erre kell berendezkednünk. Természetesen a fel­ismeréshez Áder János köztársasági elnök is sokat tett a kam­pányával, mert ezzel több lehetőséget teremtett a tudósainknak, hogy meggyőzzenek bennünket az érveikkel: ilyen mértékben, ahogy ma tesszük, már nem zsákmányolhatjuk ki büntetlenül a Földünket. Persze a hétköznapi ember tanácstalan, mit tehetne a klíma- változás megelőzéséért? Azt hiszem egyszerűen máképpen kell gondolkodunk a bolygónkról, amelyen élünk, akkor megjönnek a válaszok is. Azt mindenképpen tudomásul kell vennünk, hogy a Földnek vannak évmilliói, évezredei, hogy begyógyítsa a se­beket, amelyeket felelőtlenül rajta ejtettünk. Az a kérdés: ne­künk vannak-e? ÁderJános teret adott a tudósoknak, hogy meggyőzzenek bennünket Nem kell több bíró, jönnek a hármas tanácsok ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A kormány az idén januárban rendelte el az önál­ló közigazgatási perrendtar­tás kidolgozását, ehhez külön szakmai munkacsoport ala­kult, melynek célja: vegyíteni a véleményeket, hogy ezek ösz- szegzéséből alakuljon ki az új szabályrendszer. Handó Tünde az elmúlt 3,5 év legnagyobb bírósági sikerének a regionális közigazgatási és munkaügyi kollégiumok felál­lását tartotta, munkájukat pe­dig kiválóra értékelte, úgy vél­te, az eredeti terv, hogy a szak­emberek egymással és a Kúriá­val is élő kapcsolatot alakítsa­nak ki, megvalósult. Ezt a sta­tisztikák is alátámasztják, az uniós rangsorban az első ötben találhatók az ügyszak mutatói.- Az ügyfelek igénye, hogy olcsóbb, gyorsabb és minőségi legyen az ügymenet - jegyez­te meg az OBH elnöke, aki sze­rint a magyar bíró kar meg is felel a kívánalmaknak: 2011 óta a bíróim létszám 0,8 száza­lékkal nőtt, a befejezett ügye­ké viszont 25-tel. - Át kell gon­dolni ugyanakkor a bírák sze­repét: idehaza 3000 bíró dolgo­zik, az ötmilliós Dániában öt­száz. Csakhogy ott tízen segí­tik egy-egy bíró munkáját, ide­haza viszont szinte magukra vannak utalva a szakemberek. Ennek ellenére nincs szükség több bíróra, mert a tömegesí­téssel sérülne a szakma presz­tízse, erre jó példa a kibővített Alkotmánybíróság. A konferencián elhangzott, a közigazgatási bíróságokon be­vezetik az állandó hármas bírói tanácsot, s elképzelhető, hogy a többi ügyszakban is megjelenik majd ez a forma, ugyanis nem­csak a szakma, de az ügyfelek részéről is komoly igény mutat­kozik rá. A. V. Önkormányzati akarattal visszakaphatják Fiatalok közösségi bankautomatáikat a somogyi falvak szolgálatban SOMOGY Rengeteg észak-somo­gyi településen hiányzik az ATM-automata az ott élőknek, akad olyan település, ahon­nét harminc kilométert kell autózni a legközelebbi bank­automatáig. Több olvasónk is azt kérdezte, van-e rá esély, hogy falujukban ismét legye­nek ATM-ek, ugyanis a postán sokkal drágábban jutnak hozzá pénzükhöz.- Elsősorban az önkormány­zatoknak van lehetőségük lépni ebben az ügyben - felelte meg­keresésünkre Móring József At­tila, a térség országgyűlési kép­viselője (FIDESZ-KDNP). - Ahol a település vezetése kezdemé­nyezi, ott tudok segíteni, csak ehhez ki kell mutatni majda­ni potenciális forgalmat is. So- mogyváron például két bank­kal is előrehaladott tárgyalá­sokat folytat az önkormányzat, így vélhetően hamarosan újra lesz bank és bankautomata a településen. Móring József Attila A képviselő hozzátette, a haj­dani nagybajomi és drávamen- ti takarékok fúziójából létrejött Dél-Dunántúli Takarék Bank bedőlése után javasolta a Taka­rékbank vezetőinek, vegyék át a somogyi falvak takarékfiók­jait, hiszen amellett, hogy 150 munkahely menekülne meg, az ott élők számára is fontos lenne, hogy helyben intézhessék ban­ki ügyeiket - kapott is ígéretet ez ügyben, ám ez egy lassú fo­lyamat. A. V. ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Országosan az elmúlt hét félévben több mint 35 ezren vállaltak katasztrófavédelmi kö­zösségi szolgálatot. Melyet a kö­zépiskolai tanulmányokkal pár­huzamosan, bármelyik félévben teljesíthetik a diákok, összesen hét területen.- A katasztrófavédelem je­lentős megelőzési lehetőségnek tartja a középiskolás diákok kö­zösségi szolgálatát - tájékozta­tott csütörtökön Bázelné Mihály­ka Szabina megyei szóvivő. - Miközben a diákok a tűzmegelő­zés, a tűzvédelem, a polgári vé­delem és az iparbiztonság terü­letén láthatnak el feladatokat, a katasztrófavédelem nagy hang­súlyt fektet a gyakorlatra is. A szolgálat teljesítésére 2012. elejétől van lehetőség: a kataszt­rófavédelmet az első tanévben 277 diák választotta Somogy­bán, 2015-re számuk átlépte az ezret. Harsányi M. Áder János környezetvédelmi fejlesztéseket sürget Klímaforradalom: válaszút előtt B|J| az emberiség HH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents