Somogyi Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-12 / 214. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Imád Salameh elképesztő történetekkel, megannyi családi tragédiával szembesült, és régi ismerősökkel is találkozott a Keletiben Naponta egy tepsi piskóta a menekültgyerekeknek A kíváncsiság vitte először a budapesti Keleti pályaudvarra a kaposvári szír vendéglőst, aki a menekültek állapota láttán azóta rendszeresen utazik a fővárosba, hogy segítse^ honfitársain. Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR A Keleti pályaudvar egyik sarkában egy aleppói család üldögélt, várva, hogy elinduljon velük a vonat Bécs, majd München felé. Nagypapa, nagymama, anya és másfél éves kislánya - csak az apa hiányzott. Egy bombatalálatot kapott épületről lehulló betondarab csapta agyon, miközben lányával az ölében menekülni próbált a városra hulló gránátok elől.- Ekkor határozták el, hogy elhagyják az országot, s a túlélés reményében Európába jönnek - mondja a kaposvári Imád Salameh, a Damas étterem tulajdonosa. A vendéglő neve a szír főváros rövidítése, ahonnan Imád 28 évvel ezelőtt egy ösztöndíjnak köszönhetően Magyarországra indult tanulni. Szombathelyen kezdett, majd Kaposvárra került, s némi kacskaringó után fogtechnikusnak tanult ki, majd vendéglátásra váltott. Itt ragadt, megnősült, ma már legalább annyi minden hazánkhoz köti, mint Szíriához. Azonban amikor a tévében látta a szerb határon át érkező menekültinváziót, azonnal tudta, segítenie kell honfitársain.- Először csak a kíváncsiság vitt fel Pestre a Keletibe - mondja -, aztán látva a körülményeket, meghallgatva a történeteket, s találkozva néhány damaszkuszi ismerőssel egyértelmű volt, ott a helyem. Vizet, kekszet, chipset vitt a pályaudvarra érkezőknek, s fordított, ha kellett. Eleinte tartott tőle, megszólják, ám élete egyik leg- felemelőbb időszaka következett.- Egyes tévécsatornákról úgy jött át, a magyarok ellenségesek a menekültekkel, de semmi ilyet nem tapasztaltam - mosolyodik el. - Rengeteg ember próbált segíteni a bajbajutottakon, találkoztam például egy idős nénivel, aki mindennap sütött egy tepsi piskótát, s kihozta a szír gyerekeknek. A rendőrök előtt is le a kalappal, meglepett a hozzáállásuk. Imád szerint a magyarok többsége átérzi a migránsok helyzetét, és tudják, nem saját jószántukból hagyták el hazájukat.- Amikor én eljöttem hazulról, Szíria egy rohamosan fejlődő, békés ország volt - magyarázza. - Ma háromfrontos polgárháború dúl, ha ott élnék, én is elmenekülnék. Négy éve januárban jártam utoljára Damaszkuszban, elképzelhetetlennek tűnt, hogy így alakuljon az élet. Két hónappal később kitört a polgárháború, s most alig van víz, áram, hullnak a bombák, a nagyobb városok utcáin a vidékről bemenekültek élnek. Az Iszlám Állam egyre nagyobb területet hódít meg, s azonnal bevezetik a maguk írta törvénykezést, Imád Salameh vizet, kekszet és chipset visz a menekülteknek, akik közül szerinte a szíreket övezi a legnagyobb empátia Barcsnál és Berzencénél is könnyen bejöhetnek a menekültek Somogyba SOMOGY Épül a kerítés a magyar-szerb határon - a tempó ugyan nem mindenkinek megfelelő, Hende Csaba honvédelmi miniszter el is bukott az akadályon -, ám a szakemberek szerint kérdéses a pengés szögesdrót hatékonysága: sokan úgy vélik, a menekültek a teljes határzár esetén más útvonalat keresnek majd, hogy belépjenek Magyarországra. A legvalószínűbb, hogy Szerbia helyett Horvátországon át próbálkoznak bejutni, vagyis a menekültáradat az Alföld után a Dél-Dunántúlon, elsősorban Baranyában, de Somogybán is jelentkezhet.- A migránsok számára hazánkon keresztül vezet a legegyszerűbb és legkönnyebb út Nyu- gat-Európába - mondta Reményi Péter, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Balkán központjának adjunktusa. - Már az ókor óta erre vezet a régi hadiút, erre vonultak déli irányba a keresztes hadak, de az oszmán seregek is ezen az úton közelítették meg a Kárpát-medencét. Errefelé nincsenek hegyek, napjainkban a török kamionok és a közép-európai turistabuszok szintén ezen az úton robognak egyik vagy másik irányba. Végh Andor, a központ adjunktusa szerint egyértelműen a Duna- Tisza közötti terület a menekültek elsődleges célpontja, másfelé hegyek vagy folyók nehezítik vándorlásukat. Fontos szempont, hogy az utak nagyobb városokat is érintenek, s erre szükségük van a migránsoknak, ugyanis itt tudják feltölteni telefonjaikat, élelmet, ruhát vásárolni, adott esetben embercsempészekkel tárgyalni.- Elvileg a magyar-román határszakasz is szóba kerülhetne - magyarázta -, ám az kerülőt jelent, igaz, az embercsempészek, ha kell, nagyon gyorsan.reagálnak a törvényi változásokra, s ha arra könnyebb átjutni, akár a keleti utakat is választhatják. A másik leágazási lehetőség a fő irányról a horvát határ- szakasz, s ez egyben rövidebb távot is jelent.- Ráadásul innen Magyarország mellett egy másik schengeni országba, Szlovéniába is át tudnak jutni - tette hozzá Reményi Péter. - Amúgy arra várok, a jelenlegi görög-macedón-szerb főirány mikor tevődik át Bosznia felé: a határai könnyen átjárhatók, csempészet terén is jelentős a gyakorlat arrafelé, ráadásul muszlim többségű ország. Ellene szólt eddig, hogy eggyel több határon kell átjutni, s rosszabb a közlekedési infrastruktúra is arrafelé, illetve több helyen a még fel nem szedett gyalogsági aknák okozhatnak problémát. Az is nagy kérdés, Horvátország és Szlovénia hogyan reagál majd a menekültekre, milyen kül- és belpolitikai szempontok dominálnak majd. Végh Andor szerint a Dél-Du- nántúlra egyértelműen a Baranyai-háromszögön át vezet a legkönnyebb út. A migránsok Eszéknél át tudnak kelni a Dráván, onnan pedig nincs több földrajzi akadály Magyarország felé.- Ez viszont egy relatíve rövid határszakasz - jegyezte meg -, tehát viszonylag könnyen ellenőrizhető. A másik rész, ahol át tudnak jönni, a Répás-kerület Somogybán, Berzence környékén. Ez elvileg még előnyös is lehet az illegális határátlépésre, nincsenek felszedetlen aknák. Barcstól kissé délre, Gyurgyevácnál pedig a Dráva fő ága horvát szakaszon vezet, vagyis itt nem ellenőrzik olyan erősen a folyót, s ha sikerül átkelni rajta, a magyar határt már könnyebb átlépni. Amennyiben viszont a magyar- horvát határ szárazföldi szakaszain is kiépülne fizikai határzár, felértékelődik a Dráva, melynek magyar oldala elvadult világ gaiériaerdőkkel, ahol a zátonyokon, a belefolyó patakok torkolatánál könnyű megbújni és bejutni az országba. További probléma, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park területei, a védett zónák, rezervátumok akadályoznák a rendőri és katonai intézkedéseket, és ezt hamar kiszagolnák az embercsempészek. Akiket a balkáni etnikai ellentétek egyáltalán nem zavarnak, számukra ez üzlet, s akár a korábban egymással harcban álló nemzeti közösségek szervezett bűnbandái is könnyedén együttműködnek.- Cseppet sem mellékesen a menekültek nagy része nincs is a csempészekre utalva - mondta Pap Norbert, a központ tanszék- vezető egyetemi docense. - Az elmúlt hét évben több felmérést is végeztünk magyarországi muszlim migránscsoportokon, vizsgáltuk az eszközeiket, netezési szokásaikat, a kommunikációjuk sajátosságait. Sok európainak teljesen téves elképzelése van ezekről a társadalmakról és informatikai felkészültségükről, s komoly feszültségforrás, amikor a tranzitterüietek lakossága, így például a magyarok szembesülnek vele, milyen fejlett és drága eszközöket használnak a migránsok, akik közül sokan a pénzügyeiket a Western Union rendszerén keresztül finanszírozzák. melyet, ha nem tart be valaki, ki- végzik, de legalábbis megcsonkítják. A terror az egyik eszközük, senki sincs biztonságban, így aki teheti, megpróbál Európába jutni. Találkoztam olyanokkal a Keletiben, akik olyan településről érkeztek, ahol annyi embert meggyilkoltak, hogy már nem bírták eltemetni őket... A szegények a török, libanoni, jordániai menekülttáborokig jutnak, a középosztály és a tanultab- bak nekivágnak a cseppet sem veszélytelen, hetekig-hónapokig tartó útnak.- Tudom, sokan mondják Magyarországon, honnan van egy menekültnek szuper okostelefonja, több ezer dollárja - teszi hozzá. - Tudni kell, Szíria nem volt szegény ország, a középosztályban ezer dollár háromheti fizetésnek felelt meg, s az informatikai fellendülés is hamarabb elérte, mint Közép-Európát. S mondom, a ta- nultabbak jönnek, ezért is beszél a nagy többség angolul. Az Iszlám Állam szemében ez negatívum: Pesten több olyan családdal is beszéltem, ahol az egyetemet végzett fiatal férfit kivégezték, mert túl nyugatiasnak tartották... Aggódik a még Szíriában élő két testvéréért: a tizenegyből már csak ők élnek Damaszkuszban - mindketten egyetemet végeztek a többiek korábban elköltöztek Európába: utoljára két öccse, akik két és fél éve költöztek Németországba, amikor a Salamehek régi otthonát lebombázták...- Ilyenkor muszáj elindulni - sóhajt fel. - Aki teheti, felpakolja a családot, s nekivág. Ezért is látni annyi gyereket a híradásokban: a menekült kicsik 90 százaléka szír. A felnőtteknél sokkal alacsonyabb az arány, jellemzően a családosok szírek, a fiatal férfiak többsége afgán, pakisztáni, bangladesi, indiai vagy afrikai. Csak szírnek mondják magukat, mert a magyarok máshogy állnak a háborús menekültekhez, mint a gazdaságiakhoz. Imád szerint a sok fiatal és idős családtag miatt nehezebb a szír menekültek sorsa, mint a többieké. Törődni kell a gyerekekkel, akik sokszor nem is értik, mi történik körülöttük.- A Keletiben akadt olyan kiskölyök, aki azt hitte, kiránduláson van - borul el az arca. - Egy másik folyamatosan sírt, hogy haza akar menni, a harmadiknak bomba tépte le otthon a lábát, s elfertőződött a csonkja, a negyedik nem fogadott el semmilyen ételt és italt. Ezt komoly problémának és a kommunikáció hiányának tartja: a menekültek többsége vallási okok miatt tart a legtöbb ételtől.- A szénsavas vizet nem ismerik - teszi hozzá. - A felvágottat sem, hiába csirkését tesznek a szendvicsbe, nem eszik meg. Ezért vittem én is kekszet, chipset, azzal nem lehet gond. Persze nem igazi étel, de úgy vannak vele, ha már eddig eljutottak, kibírják. Muszáj menni, oda kell érni, ahol van esély, hogy új életet kezdhetnek...
