Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-17 / 192. szám
2015. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD f 50 ezer hektoliter olasz import bort zárolt a magyar 1 .1* hatóság. Az olaszok meg három importáló pincészet'* a ellen kezdtek jövedéki vizsgálatot (Fotónk illusztráció) Jtr\ Olaszországból annyi pénzért lehet behozni egy liter bort, mint amennyit egy kilogramm legrosszabb minőségű olasz szőlőért fizetnek felvásárláskor. Rejtélyes, hogy így a feldolgozás és a szállítás költségét hogyan fizetik ki. A magyar szőlőtermesztők mindenesetre tiltakoznak, szerintük ezért fizetnek a felvásárlók keveset a magyar borszőlőkért. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Tavaly 300 ezer hektoliter lédig bor érkezett hazánkba Olaszországból. És hogy mi lett belőle? Magyar bor. Pontosabban, aki szemfüles, a palack hátcímkéjén kiböngészhette, hogy ez csak egy Magyarországon, feldolgozott termék, de a polcon pont úgy néz ki, mintha hazai lenne. Ez úgy lehetséges, hogy kevernek hozzá egy kis magyar bort, aztán mehet is - legtöbbször a legalsó - polcra. A bejövő tételek közül 50 ezer hektoliter olasz bort zároltak. Három olyan pincészet ellen is jövedéki vizsgálat indult Olaszországban, akik importálnak hozzánk bort. Az ügyben a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azonnali hivatalos tájékoztatást kért az illetékes olasz borászati hatóságtól, és a mintákat vizsgáló laboratóriumtól is. Amíg az olaszok nem adnak megfelelő garanciát a tételek eredetére vonatkozóan, addig azok hazánkban nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉB1H) Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága mindenesetre megvizsgálta az összes érintett tétel, de kizárólag minőségi kifogások és érzékszervi hibák fordultak elő. Barátossy Gábor, a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgatóhelyettese lapunknak azt mondta: mielőtt forgalomba hoznák, minden kül földről érkező bort megvizsgálnak a NÉBIH laboratóriumában. Ez egy modern analitikai labor, ahol az utolsó atomig tudják azonosítani a borokban lévő anyagokat. Nem csak azt tudják kimutatni, hogy előfordul-e hozzáadott cukor, de azt is, hogy pontosan milyen növényből származik. Ezen kívül édesítőszert, vizet, színezéket és sok egyéb anyagot keresnek, amelyek az előírások szerint nem lehetnek a borban. „Nemcsak a forgalmazás előtt vizsgáljuk a borokat, ugyanis azokat kötelező a beérkezést megelőzően bejelenteni a hatóságnak - mondta Barátossy Gábor. - így van olyan tétel, amiből kétszer is mintát veszünk.” A hazánkba érkező lédig borászati termékek mennyisége - az utóbbi évek szigorú hatósági Nem hamis, csak sejtvízzel hígítják Az alföldi szőlőtermesztők múlt héten tüntettek is az olcsó olasz borok ellen. Az import szerintük ellehetetleníti a legnagyobb magyar bortermelő vidék, a kunsági borvidék termelőit, mivel nem tudnak versenyezni az olcsó olasz termékekkel. Budavári László, a gazdák képviselője azt mondta: szerintük a szőlőtermesztőknek nincs megfelelő érdekképviselete hazánkban, ezért kerülhet ennyi olcsó bor az országba. „Az Olaszországból származó adatok alapján tavaly 24 centet - 72 forintot - fizettek a legrosszabb minőségű szőlőért a felvásárlók - mondta Budavári László. - Egy liter borhoz, 1,4 kilogramm gyümölcs kell, a feldolgozás is pénzbe kerül és az is, hogy elszállítják Magyarországra. Ehhez képest, már 72 forintért is lehet venni olasz bort. Rejtély, hogy hogyan, de ebben valami sántít, az biztos.” Az eddigi laboratóriumi eredmények mindenesetre nem igazoljáka hamisítást. Egyes elméletek szerint, az lehet a megoldás, hogy a szőlőből nagy tételben készülő gyümölcssűrítmény előállításakor keletkezett sejtvíznek nevezett anyaggal hígítják ezeket a borokat. Az ugyanis elég érdekes, hogy az olasz import borok egységesen 9 fokos erősségűek, és nagyon silány a minőségük. Jobb és több a szőlő, mint tavaly A korai fajtákat már szedik hazánkban, egy-két nappal előbb kezdődött a szüret, mint tavaly. Legelőbb a dél-balatoni borvidéken álltak neki, de Sopronban és az Alföldön is szedik a szőlőt. Az elmúlt évi mennyiségnél bő húsz százalékkal nagyobb a termés. Ez a kedvező időjárásnak és annak köszönhető, hogy a szőlőbetegségekkel sem kellett megküzdeniük a termesztőknek. A gazdák azt remélik, hogy növekedni fog a felvásárlói ár. Ez tavaly 80 és 90 forint között mozgott kilónként, és az önköltséget is alig fedezte. Idén 110 és 120 forinttal számolnak ellenőrzéseinek köszönhetően - évről-évre jelentősen csökken: míg 2013-ban még több mint 535 ezer hektó bor érkezett, tavaly „csak” 300 ezer, idén pedig eddig 125 ezer hektoliternél tartunk. Sümegi Zsombor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai vezetője a!zt mondta: tavaly éppen azért vezették be az asztali borokra az ellenőrzési díjat, mert úgy gondolták visz- szatartó ereje lesz, ha több vizsgálatot el tudnak végezni ezeknél a boroknál. Úgy látja ennek eredménye is van, kevesebb import bor jön és a felvásárlók egyre inkább a magyar szőlő felé fordulnak, az előrejelzéseik szerint emelkednek is a felvásárlási árak. „Azért lehet ennyivel olcsóbb az olasz bor, mert más technológiával dolgoznak a szőlészetek - mondta lapunknak Sümegi Zsombor. - Ott 170-200 mázsa is megterem egy hektáron, amíg nálunk ugyanabból csak 80-120-at tudnak szüretelni.” Ősztől 1200 milliárdra pályázhatnak a megyék BUDAPEST Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM EU-források fel- használásáért felelős államtitkára. Ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok hamarosan megjelennek. A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz. 18 megye és 22 megyei jogú város juthat jelentős támogatásokhoz. A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették. A megyék 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárdos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat. A TOP elsődlegesen a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, a megyék és megyei jogú városok saját fejlesztéseihez biztosít forrásokat - hangsúlyozta az NGM államtitkára. Az integrált területi programok elfogadása az egyik előfeltétele volt a pályázati felhívások megjelentetésértek. Ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium minden érintett területi szereplővel közreműködve készíti elő annak érdekében, hogy a TOP keretében meghirdetendő felhívások - a szakpolitikai követelményeken túl - a területi igényekkel összhangban jelenjenek meg - fogalmazott Rákossy Balázs államtitkár. A végleges pályázati felhívások várhatóan most ősszel jelennek majd meg. MTI Rákossy Balázs Egységes vidékfejlesztési stratégiára és erősebb önkormányzatokra lenne szükség Ki menti meg az elnéptelenedő kisfalvakat? MAGYARORSZÁG A kisebb településeken 30 kilométeres körzetben nincs megfelelő munkahely és közlekedés - mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Tart attól, hogy a következő években sorra megszűnnek az aprófalvak. Legjelentősebben, 14 százalékkal az aprófalvak (vagyis az 500 főnél kevesebb lakosú községek) népessége csökkent az elmúlt 14 évben a KSH szerint, ezeket a településeket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés. Gémesi György, a MOSZ az elnöke szerint is csak úgy állítható meg az elnéptelenedés, ha munkahelyeket teremtenek. Erre egyedül a vidékfejlesztés adhat esélyt - mondta. Ha a következő, 2014-2020-as uniós ciklus forrásait egy vidékfejlesztési stratégia mentén használjuk fel, akkor a magyar vidéknek lesz esélye a felemelkedésre. Ezzel megállítható lenne a népesség gyors csökkenése a falvakban. A problémát Schmidt Jenő részben abban látja, hogy 2007 és 2013 között pont azok a térségek kapták a legkevesebb pénzt, ahol a legtöbb az aprófalu, és amelyeknek a legnagyobb szüksége lett volna a forrásokra. A Dél-Dunán- túlon, Borsod és Nógrád megyében különösen rossz a helyzet a TÖOSZ elnöke szerint, aki sürgőslépéseket szorgalmaz azért, hogy megakadályozzák az elnéptelenedést ezekben a térségekben. Schmidt: Megállítani a leszakadást! A dél-dunántúli kisvárosokban úgy állítható meg a folyamat, ha új munkahelyek létesülnének, amit csak az állam segítségével megoldható. Schmidt Jenő azonban Gémesi: Arányos forráselosztást! úgy véli, nem közfoglalkóztatásra lenne szükség, hanem arra, hogy a pontszerű fejlesztés helyett nagyobb területeken történjenek beruházások az infrastruktúrába, a humán szolgáltatásokba, az oktatásba. Olyan munkára van szükség, amely hozzáadott értéket teremt, ehhez pedig elengedhetetlen az oktatás fejlesztése. Egy faluban ma arányosan fele annyi vállalkozás van, mint egy városban, és harmadannyi, mint Budapesten. Az ott élők személyi jövedelemadó-alapja 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az országok átlag. Schmidt Jenő hangsúlyozta: nagy feladat lenne az aprófalvas vidékek fejlesztése, ami ha nem történik meg, akkor a teljes leszakadás vár egyes területekre. Az új operatív programok alapján a TÖOSZ elnöke most azt tapasztalja, hogy a folyamat megfordítására törekednének, pedig lenne forrás a következő uniós fejlesztési ciklusban erre. Gémesi kiemelte: gyenge ön- kormányzatokkal nem lehet megállítani az elnéptelenedést. „Erősíteni kell a polgármestereket, akiknek nem csak a közmunkaprogram keretein belül kellene feladatot adni, mert ennél sokkal többet tudnának tenni a vidék felemelkedéséért” - hangsúlyozta a MOSZ elnöke. Gémesi egyelőre nem látja, hogy visszafordulna az elnéptelenedés a kisebb településeken. Szerinte ha a falvak alig kapnak pénzt, akkor ez csak felerősíti a tendenciát. A MOSZ elnöke úgy látja, hogy arányosan kellene szétosztani a forrásokat. H. J. u
