Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-17 / 192. szám

0 BEFEKTETÉS-MEGTAKARÍTÁS 2015. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ A befektetési alapok és a részvények sem kellenek már Az állampapír tarol Utoljára 2004 közepén volt olyan magas a kisbefektetők részesedése az állampapír-állományból, mint most HÍREK MKB: duplázódik a hitelplafon Az eddigi felsőérték duplájáig, 50 millió forintig fo­gad be Széchenyi Kártya fo­lyószámlahitel kérelmeket az MKB Bank - közölte a hitelin­tézet. Katona Ildikó, a bank üz­leti vezérigazgató-helyettese elmondta: az átmeneti likvidi­tási nehézségek kezelésére ideális konstrukciót alapvető­en azok a vállalkozások vehe­tik igénybe, amelyek legalább egy teljes éves működési múl­tat fel tudnak mutatni. Ugyan­akkor 25 millió forintnál na­gyobb hitelkeretre a legalább két lezárt pénzügyi évvel ren­delkező kis- és középvállalko­zások aspirálhatnak. VG Mire készül a bauMax? siet Rövidesen új tulajdonos­hoz kerülhet az osztrák bau­Max barkácsáruház-lánc - írta az osztrák APA hírügynökség. Az Adeo, a Bauhaus és az Obi van versenyben érte, de ezt egyik vállalat sem erősítette meg, a bauMax pedig 2016- ig tartó szanálási programjára hivatkozva minden eladására vonatkozó hírt cáfol. A bauMax 1992-ben jelent meg a ke- let-közép-európai piacon, ahol a válság miatt az utóbbi évek­ben nagy veszteségeket szen­vedett el, 2013-ban már 189 millió eurót. A bauMax 2014- ben adta el romániai, bulgá­riai, horvátországi, magyaror­szági és törökországi áruháza­it. Jelenleg 65 áruházzal ren­delkezik Ausztriában, a Cseh Köztársaságban további 24, Szlovákiában 14, Szlovéniá­ban pedig 2 egysége van. MTI Okos mérőkkel spórolnak a bécsiek 2700 háztartásában tesztelnek okos fogyasztás- mérőket, amelyek rögzítik és azonnal továbbítják is a mé­rési eredményeket a szolgál­tatónak. Az osztrák főváros szeretné, hogy 2017-re az 1,5 millió ügyfél 10 százaléka, 2019-re pedig a 95 százaléka használjon okos fogyasztás- mérőt. Az EU harmadik ener­gia-csomagja szerint 2020- ra azon fogyasztók 80 száza­léka számára, amelyeknél ez megéri, hozzáférést kell adni az intelligens fogyasztásmé­rőkhöz. Ausztriában az átál­lás költségei elérhetik a 2 mil­liárd eurót. VG A kisbefektetők már csak az állampapírt vásárolták, ha ér­tékpapírról van szó. Az állo­mány történelmi csúcson áll, az államadósság finanszírozá­sából is egyre nagyobb szele­tet hasítanak ki a háztartások. A részvénypiacon is sokat nyer­tek a lakossági kisbefektetők. Hermán Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Lelassult az idén a háztartások értékpapír-megta­karításainak növekedése. Az első fél évben nem egészen 330 mil­liárd forinttal nőtt a kisbefekte­tők állománya, így a fél év végén 7408,6 milliárd forintjuk volt ér­tékpapírszámlákon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A lakosság mintegy 230 milliárd forintért vásárolt ér­tékpapírokat, a hozamok pedig 100 milliárd forinttal járultak hozzá a növekedéshez. Tavaly az első fél évben 413 milliárd forint­tal aőtt a háztartások értékpa­pír-megtakarítása, az év egészé­ben pedig több mint 1200 milli­árd forintos bővülés történt. A lassulás hátterében állhát- nak a brókerbotrányok. Emellett az alacsony kamatkörnyezet is eltéríthette a befektetőket az ér­tékpapíroktól, hiszen a korábban nagy kedvencnek számító ala­csony kockázatú befektetési ala­pok hozama 1-2 százalék környé­kére vagy még lejjebb süllyedt. A fix hozamú, alacsony kocká­zatú befektetésekre viszont to­vábbra is jelentős igény van. En­nek köszönhető, hogy az év első felében a lakosság értékpapírok­ba helyezett friss megtakarításai szinte kizárólag állampapírba kerültek. Az Államadósság Keze­lő Központ februárban megemel­te a lakossági állampapírok ka­matát, így az első fél évben több mint 376 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták a háztartások az államot. A kis­befektetői állomány 2700 milli­árd forint fölé, újabb történelmi csúcsra emelkedett. A teljes állo­mány csaknem 11 százaléka már a kisbefektetőknél van, részese­désük utoljára 2004 közepén volt ilyen magas. A lakosságnál lévő banki köt­vények állománya viszont to­vább csökkent, és a fél év végén már alig haladta meg a 400 mil­liárd forintot, ami hatéves mély­pont. Ennek fő oka: a hitelintéze­teknek nincs már égető szüksé­gük lakossági forrásokra, így a kibocsátás is kevesebb, és a ka­matokkal sem versenyeznek az állammal a kisbefektetőkért. Az egyéb szektorok kötvényeiből a jegybanki adatok szerint június­ban csak 72,7 milliárd forintnyi volt a háztartásoknál. Az egyéb pénzügyi cégek által kibocsátott kötvényekből - a Quaestor valódi kötvényei ide tartoznak - a kisbe­fektetők 44,5 milliárd forintnyit tartottak a fél év végén. A lakosság befektetésialap-ál- lománya alig változott. A fél'év végén 3894,9 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők az ala­pokban, ez csak 16 milliárd fo­rinttal több a tavaly év véginél. A növekedés kizárólag a hoza­moknak volt köszönhető: ugyan­is a lakosság valamivel több mint 2 milliárd forintot kivont az ala­pokból. A részvénypiacon is net­tó eladók voltak a kisbefektetők. Több mint 62 milliárd forintnyi értékpapírt adtak el, pedig a bu­dapesti börze szárnyalásán sokat kereshettek volna. A megmaradt értékpapírok árfolyamnyeresé­ge így is meghaladta a 80 milli- árdot. Ennek köszönhetően nőtt a kisbefektetők részvényállomá­nya a fél év során, és június vé­gén 315 milliárd forint fölött volt. Életbiztosítás: látványosan halmozódnak a tartalékok MAGYARORSZÁG Újabb rekord az életbiztosítási tartalékoknál: félévkor az MNB adatai szerint 1787,3 milliárd forint volt eb­ben a konstrukcióban, 7 száza­lékkal több az egy évvel koráb­binál. (2010 és 2014 eleje között 1500-1600 milliárd forint.) A növekedésben szerepet játszhat az is, hogy tavaly elindultak az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások: friss pénze­ket hoznak a biztqsítóknak, de a kedvező piaci folyamatok miatt is nő az eszközök árfolyama. A .klasszikus életbiztosítások­nál nem látszik a trendforduló, a tartalékok nem egészen 630 mil­liárd forinton álltak félévkor. A vegyes életbiztosítási szerződé­sek száma azonban a legutób­bi időkig gyorsan csökkent. A unit-linked tartalékok viszont újabb csúcsra kerültek az idén. Június végén ezekben az alapok­ban 1157,6 milliárd forint volt, 100 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A nem életbiztosítások tarta­lékai 471,5 milliárd forinton áll­tak, ami 1,4 százalékkal több a tavalyinál. A vagyonbiztosítási tartalékok év végén jóval alacso­nyabbak, mert a legtöbb éves díj az év elején folyik be. Az élet- és nem életbiztosítások összes tar­talékai 2145,8 milliárd forinton - historikus csúcson - álltak. Csúcson a biztosítók eszközál­lománya is. Hazai befektetések­ben a cégek csaknem 1835 milli­árd forintot tartottak, 57 százalé­ka magyar állampapír volt. A töb­bi hazai kötvényből csaknem 200 milliárd forintért vásároltak, ma­gyar részvényekben viszont alig 50 milliárdot tartanak a biztosí­tók. A befektetési alapokat része­sítik előnyben, amelyekbe 400 milliárd forintnál is többet fek­tettek. A külföldi befektetések ér­téke először haladta meg az 500 milliárd forintos határt, a zöme befektetési alapban volt. H. B. Megérezték a brókercégek a botrányt Nem hagyták érintetlenül az első fél évben a brókerbotrányok a befektetési szolgáltatókat sem. A jegybank friss adatai sze­rint a cégeknél kezelt ügyfélpa­pírok állománya több mint ezer- milliárd forinttal nőtt az idén, június végén megközelítette a 26,2 ezer milliárd forintot. A növekedés azonban szinte ki­zárólag a hitelintézeti szolgál­tatókat érintette, ezeknél csak­nem 7 százalék, összesen 1180 milliárd forint volt a fél- v éves bővülés. A fióktelepként működő befektetési szolgálta­tóknál lévő volumen minimá­lis mértékben nőtt, a brókercé­geknél lévő viszont több mint 10 százalékkal csökkent fél év alatt. A befektetési vállalkozá­soknál lévő ügyfélszámlákon jú­nius végén mindössze 1757 mil­liárd forintnyi értékpapír volt. Csaknem egymillió forint már egy átlagos nyugdíjpénztári egyenleg - OTP, Allianz, Aegon az élboly Nagyot nőtt az önkéntes kasszák vagyona MAGYARORSZÁG Tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak va­gyona a második negyedévben - derül ki az Önkéntes Pénz­tárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) friss adataiból. Júni­us végén a kasszák 1053 milli­árd forintnyi megtakarítást ke­zeltek. Ez 8,46 százalékos emel­kedést jelent 12 hónap alatt, az év eleje óta pedig 4,36 százalé­kos volt a vagyonnövekedés. Bár a cafeteriaszabályok változása miatt a nyugdíjpénztáraknak az idén a korábbinál is élesebb ver­senyben kell helytállniuk, ez a tagdíjbefizetéseken egyáltalán nem látszott. A pénztárszövetségben lévő intézményeknél - ez a pénztá­rak 92-93 százalékát jelenti - a tagok egyéni befizetéseinek ösz- szege 9,64 százalékkal, 12,84 milliárd forintra nőtt. A mun­káltatói hozzájárulások összege pedig 3,3 százalékkal, 9,54 mil­liárd forintra emelkedett a má­sodik negyedévben. Az első ne­gyedévben a jegybank adatai szerint a munkáltatói befizeté­sek még minimális mértékben csökkentek. „Ez egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók fel­ismerték az önkéntes nyugdíj- pénztári megoldásokban rejlő lehetőségeket” - mondta Krava- lik Gábor, a szövetség elnöke. A pénztárszövetség tagjainak ösz- szesen 1,077 millió tagjuk volt június végén, az egy főre jutó vagyon ekkor 977,5 ezer forintot tett ki, ami éves szinten 10 szá­zalékos emelkedést jelent. A pénztárak közül továbbra is az OTP a piacvezető, és erősítette is a pozícióját az elmúlt negyed­évben. Az intézmény tagjainak a vagyona megközelítette június végén a 195 milliárd forintot, a taglétszám pedig 218,5 ezer volt. A második helyen az Allianz áll, ahol nem egészen 159 milliárd forintnyi megtakarítása van a csaknem 204 ezres tagságnak. Az önkéntes nyugdíjpénztá­ri piac bronzérmese az Aegon, csaknem 143 milliárd forintos vagyonnal és 180 ezret megha­ladó tagsággal. Az egy pénztár­tagra jutó vagyon a nagy pénz­táraknál valamivel a piaci átlag alatt van. A legnagyobb egyéni megtakarításokkal jellemzően a munkáltatói hátterű kasszák tagjai rendelkeznek: a Chinoin- nál több mint 3,7 millió, az El- műnél 3,6 millió forint fölött van egy átlagos egyenleg. A legtöbb nyugdíjcélú vagyont az Artisjus- nál halmozták fel, tagonként 4,7 millió forintot. Kifejezetten jól teljesítet­tek az idei második negyedév­ben az egészségpénztárak is. A pénztárszövetség tagjainál - ez a pi­ac 70-75 százalékát jelenti - az összva- gyon 43,46 milliárd forintra nőtt, ami éves összevetésben 2,34 százalékos emelkedés. Eh­hez hozzájárult, hogy az egyéni tagdíjak és a munkáltatói hoz­zájárulások is nőttek április és június között: utóbbiak külö­nösen, csaknem 50 százalék­kal. Vagyis az egészségpénzt­árak is állják a sarat az Erzsé- bet-utalvánnyal szemben a ca- feteriaversenyben. A létszám is nőtt az egészségpénztárak­nál, a pénztárszövetség tagjai­nak a második negyedév végén csaknem 740 ezer ügyfelük volt, 1,7 százalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. Az egész­ségpénztári piacon is az OTP az egyes számú játékos, 10,8 milliárd fo­rintos vagyonával és 223,7 ez­res taglétszámával. A második helyen az MKB áll, 173 ezer tag­gal és csaknem 10 milliárd fo­rintos vagyonnal. H. B. Az egészség- pénztárak vagyona is gyarapodott. V f

Next

/
Thumbnails
Contents