Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
2015. JÚNIUS 28., VASÁRNAP 4 A HÉT TÉMÁJA Mintegy 65 millió éve egy kisbolygó okozta a fajok többségének pusztulását, de ez ma nem reális veszély. A klímaváltozás és a baktériumok annál inkább. Mitől lehet vége a világnak? A majáktól Nostradamusig sokan jósolták már biztosra a világvégét: eddig hiába. Aktuálisan egy aszteroidától kellene félnünk szeptemberben. Csillagászok szerint ez felesleges, de aki szeret rettegni, az jobb, ha tudja: egészen hétköznapi dolgok is léteznek, amelyektől jobban kell tartanunk. Fábos Erika Miért nem egy becsapódó bolygó? Most éppen szeptember 22-re ígérnek világrengető katasztrófát, amikor a jóslat szerint egy földközeli kisbolygó becsapódása vet majd véget az egész emberiségnek. Horvai Ferenc űrkutató, csillagász azt mondta: ezek csak rémisztgetések, a földközeli kisbolygó kifejezés lehet ijesztő, de ezeket csillagászati értelemben említik, tehát a Föld átlagos naptávolságának 98 és 130 százaléka közé esnek, vagyis nagyon messze vannak tőlünk, és a jelenlegi ismereteink szerint nincs is olyan méretű bolygó a közelünkben, amelyik katasztrófát okozhatna a következő évtizedekben. Ezt ugyanis , folyamatosan kutatják, az Európai Űrügynökségnek, a NASA-nak.és Oroszország- nak is van olyan programja, amelyik kifejezetten erről szól. A csillagászok eddig csaknem ezer, egy kilométeresnél nagyobb földközeli kisbolygót azonosítottak, de becslések szerint 10 százalékuk még ismeretlen. A 200 méternél nagyobb égitestek pedig jó része még felfedezésre vár. Horvai Ferenc űrkutató, csillagász azt mondta: a földtörténet eddigi több százmillió éves időszakában minden katasztrofális eseményt túlélt az élővilág. Az élet mindig megmaradt, persze a kutatások és mérések célja az, hogy ne csak az életet, de a civilizációt védjék meg egy esetleges eseménytől. Ha mondjuk egy 200 méteres, vagy annál nagyobb kisbolygó lakott szárazföldet érne, az több ezer halálos áldozattal járna, de az igazi veszélyt az jelentené, ha óceánba csapódna, az ugyanis olyan cunamit indítana el, ami valóban szinte az egész Földet érintené. De ez csak elméleti gondolkodás, az esélye elenyésző, ahogy a szupernóva-robbanás vagy a naprobbanás esélye is, amivel szintén teljesen feleslegesen szoktak rémisztgetni. A klímakatasztrófa városokat tüntet el Sokkal nagyobb veszélyt jelent az emberiségre a klímaváltozás. Emiatt egyre gyakoribbá, egyre súlyosabbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek nyomán áradások és tömegeket érintő katasztrófák bontakoznak ki. Hatalmas egészségügyi kockázatokat jelent a felmelegedés és a víz- és élelmiszerbiztonság csökkenése. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának legfrissebb jelentése szerint a következő évtizedekben évente 70 ezer ember halálát okozza mindez. Az MTI által szemlézett prognózis sok milliárd dollárba kerülő katasztrófákat is jósol. 2100-ra évi 57 ezer ember halálát okozhatja a légszennyezettség, és további 12 ezren vesztik majd életüket az extrém magas hőmérséklet miatt. A már most is vízhiánnyal küzdő Kalifornia államban a jövőben egyre gyakoribbá válhat a szárazság, a Sziklás-hegységben megszaporodhatnak a súlyos erdőtüzek, míg az ország délkeleti részét egyszerre fogja sújtani az extrém magas hőmérsékriség az első lesz az áldozatok között. Ez úgy hangzik, mint egy rossz sci-fi első mondata, pedig három amerikai egyetem tényekre alapozott tanulmányában szerepel. A tények pedig: 1900 óta 400 gerinces faj halt ki a Földön. A kutatók szerint ilyen mértékű fajpusztuláshoz normális esetben - tehát nem kihalóiét, a súlyos esőzés és a gyakoribb tornádóveszély. A klímaváltozás egyik legnagyobb potenciális veszélye az, hogy a tengerszint legalább egy méterrel megemelkedik az évszázad végére. Emiatt teljes országok és városok tűnhetnek el. A legnagyobb veszélyben a Mal- dív-szigetek, Hollandia, Banglades, a Fülöp-szigetek és Indonézia fővárosa, valamint Velence van. A legrosszabb forgató- könyv szerint pedig akár 12 métert is emelkedhet a tengerszint, amennyiben például Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtakarói teljesen felolvadnak. Ha ez így lesz, világvárosok semmisülhetnek meg, az Egyesült Államok szinte teljes keleti partvidéke, beleértve New Yorkot és Washingtont is. De eltűnik Amszterdam, Hamburg és nagy valószínűséggel betör a víz London belvárosába is. Elsüllyed Lisszabon, Marseille, Padova és Bologna. Ez egymilliárd embert érinthet, akik kénytelenek lesznek elhagyni a lakhelyüket, és klímavándorlás indulhat. Veszélyesen gyorsan halnak ki a fajok Mindenesetre úgy tűnik, hogy a Föld egy új kihalási periódusába lépett, és az embedők pusztítása. A Science Ad- vance-ban megjelent tanulmány szerint ez katasztrofális hatást gyakorol az egész ökoszisztémára, a légszennyezésre érzékeny fajok, például a méhek akár három emberi generáción belül eltűnhetnek. A méhek kipusztulását pedig sok tudós valóban az emberiség kihalásának egyik okaként definiálja. A tanulmány szermeg az életét a második világháborúban, a siker pedig arra ösztönözte a kutatókat, hogy újabb és újabb antibiotikum-hatóanyagokat keressenek. Olyan, korábban végzetes fertőzések váltak kezelhetővé, mint a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, a szifilisz, a lepra, a tuberkulózis vagy a gonorrhoea. Az evolúció azonban a folyamatos alkalmazkodásról szól, így a mikroorganizmusok sem maradnak tétlenek, újabb és újabb baktériumok válnak ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A si periódusban - legalább 10 000 év kellene. A gerinces fajok kihalási üteme 114-szer gyorsabb a normálisnál. Ha ez ilyen ütemben haladna tovább, az életnek több millió évre lesz szüksége a regenerálódáshoz, és valószínűleg az egész fajunk korán eltűnne. Ezt már a fajok hatodik nagy kihalási korszaka, az ötödiket egy meteorit becsapódása okozta, a mostanit az ember: a klímaváltozás, a légszennyezés és az érzői szerint a biológiai sokszínűség drámai csökkenése még megakadályozható, de ehhez intenzív természetvédelmi programokat kellene indítani - méghozzá villámgyorsan. A baktériumok veszélyesek? Az Alexander Fleming által 1928-ban felfedezett és 1942- ben klinikailag bevetett penicillin katonák tömegeinek mentette legsötétebb jóslatok szerint egyenesen egy olyan „poszt-antibioti- kus” érába léphetünk, amelyben a legkisebb fertőzések is életveszélyessé válhatnak. Hogyan válhat egy baktérium szuperré? Néhány baktérium- törzs természettől fogva ellenálló egy-egy antibiotikummal szemben, mások mutációk vagy egy másik mikroorganizmus révén szerzik ezt a képességet. A mutáció spontán esemény, ám irányát külső hatások is befolyásolhatják. Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a Bo- lyai-díj 2015-ös nyertese, aki éppen az antibiotikum-rezisztencia kutatásért kapta az elismeSpontán is eljöhet egyszer csak a civilizáció vége Aki éppen megnyugodott volna, annak rossz hír, hogy mindezek ellenére jövőkutatók szerint egyszer simán vége lehet a világnak. Az Oxfordi Egyetemen 2005 óta működik a Future of Humanity Institute (Emberiség Jövője Intézet), ahol filozófusok, mérnökök, közgazdászok és más tudósok próbálják felmérni az egész emberiséget fenyegető kockázati tényezőket. Szerintük .az emberiség mar több mint 100 ezer éve él a természetben annak minden kockázatával együtt, ezzel szemben a technológiai fejlődéssel mi magunk hozunk be kockázati tényezőket. nehezen megjósolható, hogy azokkal együtt tudunk-e élni. Nagy hatású technológiai újítások kerülnek elő nap mint nap. Érdemes az atomfegyverekre gondolni, hogy ezek milyen iszonyúan nehezen előállítható, de veszélyes dolgok. Most képzeljék el. hogy feltalálnak egy ilyen erejű fegyvert, de a létrehozása nagyon egyszerű lesz. Elég egy ilyen találmány, és az emberi civilizációnak lőttek.” A matematikusok szerint a tudomány a legjobb erre is. Ha a történelemben eddig 60 milliárd ember élt a Földön, statisztikai számítások szerint semmiképpen sem lesz 1200 milliárdnál több ember. Ha pedig a Föld lakossága 10 milliárd ember körül stabilizálódik, és a születéskor várható maximális életkor 80 év körül marad, akkor azt is ki lehet számolni. hogy 9120 éven belül kihal az emberiség, és erre 95 százalék az esély, persze csak ha addig nem jön egy meteor... rést, azt mondta: „Mindennapos tapasztalat, hogy gyakran hosz- szabbak a bakteriális fertőzések kezelései, és több antibiotikumot kell kipróbálni, míg végül gyógyítható lesz egy betegség. Csecsemők, öregek, immunhiányos betegségben szenvedők különösen veszélyeztettek. 2050-re az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta betegségek a vezető halálokok egyikévé válhatnak, különösen a harmadik világban.” Persze vannak még ennél is vadabb elképzelések, amelyek a mesterségesen módosított kórokozókat tartják a legnagyobb veszélynek. Erről a kutatók egyszerűen azt mondják, hogy nem ismerünk olyan okot, ami miatt egy mesterségesen mutált vírus eredendően agresszívabb lenne, mint egy természetesen kifejlődött. Az atomháború csekély esélye A jövőkutatók és a katonai szakértők szerint is lejárt az atomfegyverkezés ideje. Európában Németország az élharcosa annak, hogy vonják ki az összes itt állomásozó amerikai atomtöltetet. A világban is ez a törekvés. A legutolsó START-egyezmény szerint a nagyhatalmaknak is 1500 alá kell csökkenteniük az indítóállásokon rendszerbe állított rakéták mennyiségét. Az atomháború kitörésének valószínűsége csekély, de nem is az atomrobbanás fenyegeti leginkább az emberiséget, abban „csak” milliók halnak meg. Egy atomháború fő- • lég a nukleáris tél miatt jelent veszélyt, amikor a robbanások nyomán keletkezű tűzből felszálló füst és korom a levegőbe kerülve hosszú időre elhomályosítja a Napot. Ennek nyomán rendkívül hideg időjárás kezdődne, ami tönkretenné a mezőgazdaságot, más hatásokkal együtt felborítaná a földi és az óceáni táplálékláncot, és milliárdok halálhoz vezethetne, habár a tudósok jelentős része szerint mindez az emberi faj számára túlélhető lenne. Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértő egy korábbi Észak-Koreai fenyegetés alkalmával azt mondta: egy esetleges atomtámadást többféleképpen meg lehet hiúsítani. Ha megsemmisítik a robbanófejet vagy a rakétát, elindítani sem lehet a cselekményt. Ha sikerül kilőni a rakétát, a védelmi rendszerek radarjai bemérik az eszközt, és kilövik, mielőtt célba érhetne. Atomtitok ma már nem létezik, mégsem rendelkezhet bárki harcászati célú atombombával. Az elvi ismeretek és a pénz önmagában nem elegendő. Hasadóanyag és a technológia magas szintű alkalmazása nélkül nincs nukleáris fegyver. Ezekhez pedig nem lehet a nagyhatalmak titkosszolgálatainak tudta nélkül hozzájutni. Amikor már megvan a tömeg- pusztító fegyver, ki kell próbálni. Ezt a 90-es évek óta a nagyhatalmak számítógépes szimulációkkal végzik. Kísérleti atomrobbantást az elmúlt 15 évben csak Észak-Korea hajtott végre.
