Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-22 / 144. szám

2015. JÚNIUS 22., HÉTFŐ ) Történeteikkel a kismamák voksoltak, mert éjjel kettőkor is jött a segítség, ha szükségük volt rá Kaposvári gondozó az év védőnője A kismamák szavazatai alapján lett az év védőnője Fazekasné Vig Andrea, aki Kaposváron a tüskevári városrészben 122 családban 155 gyermeket J gondoz. K. G. gabo2.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR A körzeten belül is lakik, szinte mindenki is­meri a környéken. A szülők­nek történeteket kellett kül­deniük, amelyek alapján a Magyar Védőnők Egyesülete odaítélte a díjat.- Nagyon kíváncsi va­gyok, hogy rólam mit írtak, mert még nem kaptam meg ezeket, de megígérték, hogy elküldik. Csák annyit mon­dott a bírálóbizottság, hogy vannak, akikre egy jelö­lés jött, másra több, ekkor rám néztek és mosolyog­tak. Összesen 380 jelölés érkezett egyébként, ennyien voksoltak a vé­dőnőjükre - mondta Fazekasné Vig Andrea. A nagyvárosi kategóriában díja­zott védőnő arra gondol, hogy a lelki­ismeretesség döntött mellette, és az is számított, hogy mindig elérhető:- Ezt a szakmát csak szíwel-lé- lekkel érdemes csinálni. Én nem tudnám megtenni, hogy munka­idő után kikapcsolom a mobilte­lefont. A baj pedig nem válogat, a gyerekekkel gyakran akkor törté­nik meg, amikor már nehezen el­érhető a gyermekorvos. Az egyik anyuka úgy gratulált a díjamhoz, hogy megkérdezte: emlékszel, amikor éjjel kettőkor sms-t írtam, és te rögtön válaszoltál, hogy mit kell csinálni? Csodálatos a mun­kánk - tette hozzá de sajnos egyre több az adminisztráció, már kezdi elvenni a minőségi munká­tól az időt. A másik kedvezőtlen tendencia, hogy egyre nehezebb a családok szociális helyzete, így pe­dig nehezebbé válik a gyermekne­velés is. Pedig nem annak vagyok a híve, hogy egy gyerek minden luxust megkapjon, alapdolgokra gondolok... Magyar találmány, Svédországban, Szerbiában nem ismerik Andrea 2001 júliusa óta dolgozik a szakmájában, mindig gyerme­kekkel akart foglalkozni. Jó érzés tölti el, ha segíthet a családokon, és látja felnőni a gyerekeket. Lel­ki támaszként számíthatnak rá az anyukák a terhességtől az is­kolába menetelig, és nemcsak egészségügyi témákban. Ahogy fogalmaz, nem egy gyereket gon­doznak. hanem egy családot, férjjel, nagyszülőkkel együtt. A védőnői szakma egyébként ma­gyar találmány. Beszélt egy szerb kismamával, náluk terhesgon­dozás nincs, csak vizsgálatok, a szülés után egy hétig mindennap járt ki egy gondozónő, de semmi több. Svédországban is hason­ló a helyzet, a szülés után pár na­pig tart, de utána megszűnik a segítség. Fazekasné Vig Andrea 2011-ben elvégzett egy szakta­nácsadói képzést, majd nemzet­közi záróvizsgát tett, így lett So­mogy megye egyetlen szoptatási szaktanácsadója. TÁRGYALÓTEREM Felfüggesztett a sorozatbetörőnek KAPOSVÁR Egy év nyolc hónap, három évre felfüggesztett bör­tönre ítélte a kaposvári bíróság azt a férfit, aki május 20-án éjjel több vendéglátóhelyre is betört Kaposváron. Egy Bethlen téri egységben iszogatott, s elhatá­rozta, zárás után visszamegy a bevételért. Hajnalban csavar­húzóval felfeszítette a vendéglő ajtaját, elvitt 200 ezer forintot. Még három egységet, dohány­boltot keresett fel a Honvéd ut­cában: az ajtót, ablakot törte be, s összesen 245 ezer forintot zsákmányolt, komoly károkat okozott. A kaposvári ügyészség gyorsított eljárásban állította bí­róság elé, a verdikt jogerős. A. V. MEGYEI KÖRKÉP 3 Vasfüggöny anno Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu M ég egy évvel korábban, 1988. májusában is úgy tűnt (ak­kor szereltem le), hogy tán az idők végezetéig is fennma­rad a vasfüggönynek is emlegetett szögesdrótos kerítés, az SZ-100-as (szovjet típusú, mi más...) elektromos jelzőrendszer. Aztán 1989. tavaszán már bontották. Nem mindig érezni jó előre a történelmi fordulatok előszelét, ha mást nem, a súlyos ellentmondást azonban sorállományú ha­tárőrként is éreztük: ha egyszer a miénk „minden világok legjob­bika”, a Nyugat meg hanyatlik, akkor mit kell ekkora erővel őriz­ni, miért kell attól tartani, hogy az emberek nyugatra szöknek? Sejtettük, a rábafüzesi közúti át­kelőn belépő nyugatiak szemé­ben láttuk is: a rettenetes szö­gesdrótkerítés számukra jelkép, országunk, bornírt rendszerünk jelképe. Tartottak, sőt, féltek tő­lünk, de alighanem egyúttal le is néztek bennünket. Es joggal. Hát milyen világ az, ahol az elektro­mos jelzőrendszer és a tényleges határvonal közé falvak tucatjait szorítják be és a lakók csak határsáv-belépési igazolvánnyal jár­hatnak ki-be? Nagykönyvbe kellett írnunk, ki mikor hagyta el a házát és mikor tért vissza, a hozzájuk vendégségbe érkezők listá­ját jó előre le kellett adniuk. Ennyire rettegett a rendszer, ennyi­re nem bízott a polgáraiban. Egy valami volt erősebb minden be­lépési engedélynél: a piros könyvecske, vagyis a párttagsági iga­zolvány... Később Ausztriába utazva még évekig meg tudtam mutatni, hol húzódott a vasfüggöny, hová voltak telepítve a vékony dróttal ösz- szekötött jelzőrakéták. Gyermekeinknek szerencsére az a termé­szetes, hogy csupán egy ugyanolyan tábla jelzi az ország-, mint a városhatárt. A szögesdrótok le-, a rendszerek összeomlanak. A nyugatiak sze­mében a szöges­drótkerítés bornírt rendszerünk jelképe volt Áldásokban gazdag családi együttlét SOMOGYUDVARHELY Előtérbe he­lyezték az egészséges apa-gye­rek, illetve család kapcsolatot. Rámutattak a famíliában be­töltendő szerepére, hogy fon­tos feladat apaként Isten előtt állni, a család fejeként pedig „pappá" válni a sajátjai számá­ra. A somogyudvarhelyi refor­mátus gyülekezetben évek óta megtartják az apák napját. Az istentiszteleten Szépné Czip- pán Noémi, helyi lelkész prédi­kációjában lairust, mint édes­apát állította példaként a hall­gatóság elé. Arra tanítva, hogy mi is bátran vigyük Isten elé egyéni-otthoni problémánkat, és akkor Jézust mint csodate­vőt és mint szabadítót is meg­ismerhetjük. Délután a temp­lomkertben rendezett vidám együttléten a tiszteletes asz- szony igei gondolatát a szülők iránti tisztelet, illetve az Úr ta­nítása és intése szerinti neve­lés hatotta át. A hittanosok földi atyjuk­ra versek tolmácsolásával kér­tek áldást, majd a saját készí­tésű ajándékaikat adták át. A vendég Kovács Gábor muzsi­kus, hangszerkészítő műsorá­val szórakoztatta a családokat. De élményt nyújtott mindenki­nek a közös játék, nevetés, és jó volt megélni a gyülekezet kö­zösségéhez való tartozást is. Egy amerikai édesanya hatodik gyermeke világrahozatalakor meghalt, özvegyen maradt pol­gárháborús veterán férje nevel­te fel őket. Az egyik testvér ami­kor már felnőtt, 1909-ben azzal a kéréssel fordult az anyák-na- pi szentmisén a paphoz (a sa­játjára gondolva), hogy illene megemlékezni az édesapákról is, illetve misét tartani a tisz­teletükre. A hölgy akkor aligha gondolta, hogy kezdeményezé­se világméreteket ölt majd. Pe­dig így történt... Gamos A. KOMMENTÁR TÖBB mint két évtizede már, hogy tevékeny élete megpi­hent, embereket gyógyító ke­zei nem munkálkodnak. Még­is gyakran megjelenik előt­tem a „doktor bácsi”, hiszen az életemhez tartozott. Benne van a mozdulataimban, a te­kintetemben. Őrzöm hangját, kezének szorítását-simogatá- sát, mennyi féltés, szeretet, il­letve bátorítás érződött belő­lük. Mennyit fáradozott ér­tünk, mennyi mindenről le­mondott... Szívemben él soha el nem halványuló emlékként lelkész nagyapám is. Aki a Bib­liát, legdrágább örökségként rám hagyta azért, hogy az Élet Könyvében megtaláljam az Ál­dott Orvoshoz, Jézushoz veze­tő utat. Számos országban -így nálunk is- június 3. vasárnap­ján az édesapákat ünneplik-kö- szöntik. S emlékezünk rájuk, a szeretet és tisztelet kifejezése­ként szemünkben könnycsepp, szívünkben hála... G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents