Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-09 / 108. szám

4 2015. MÁJUS 9., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Sikeres képzés: a szakma somogyi sztáijai oktatás A legeredményesebb megyei intézmény a kaposvári Széchenyi kereskedelmi középiskola Nyolc somogyi közép- iskolás szerepelt kiválóan a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV), vala­mint az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) országos döntőjén. A Szakma Sztár Fesztivált nyolcadszor szervezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A Szakma Sztár Fesztivál to­vábbra is a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsét, vonzerejét igye­kezett növelni. Márkus Kata Somogyból nyolc, Kaposvár­ról öt diák végzett az első há­rom helyezett között a különbö­ző szakmákban, a legeredmé­nyesebb intézmény a kaposvá­ri Széchenyi kereskedelmi is­kola lett három második helye­zettel. A legsikeresebben sze­replő diák pedig a barcsi Erdé­lyi Levente Szabolcs lett a Bar­csi Ipari és Kereskedelmi Szak­képző Iskolából; Holczinger Ist­ván tanítványa első helyezést ért el szerkezetlakatos szakmá­ban. Második helyezést ért el a kaposvári Széchenyiből Mada­rász Adrienn, Sütő Éva tanítvá­nya ruházati eladó szakmában, Puska Renáta, Mihajlovits Ró­bert tanítványa cukrász szak­mában és Horváth Ádám, szin­tén Mihajlovits Róbert tanítvá­nya vendáglátásszervező-ven- déglős szakmában. Ugyancsak második helyezést ért el Győré Andrea a fonyódi Bacsák szak­képző iskolából; Horváth Gyu- láné tanítványa élelmiszer- és vegyiáru-eladó szakmában lett második. A kaposvári Eöt­vös szakképző diákja, Kiss Sza­bolcs, Huszár József tanítványa szintén második lett gépi forgá­csoló szakmában. A kaposvári építőipariból Márffy Lévi, Fe­hér Tamás tanítványa bútorasz­talos szakmában lett szintén második. A siófoki Baross szak­képző iskolából Kovács Márk, Kauer Miklós tanítványa pedig épületasztalos szakmában vég­zett a harmadik helyen. A szakmai versenyeket 39 szakképesítésben hirdették meg a nappali tagozaton vég­zős szakiskolai és szakközépis­kolai tanulók számára. A terü­leti kamarák által bonyolított elődöntőkön országosan csak­nem négyezer hatszázan vet­tek részt, a végső megméret­tetésre, a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválra 195 diák ju­tott be. A versenyben elért ered­ményeik alapján az idén a tanu­lók 82 százaléka kapott felmen­tést a teljes szakmai vizsga le­tétele alól. Első hely a vasból készített, működő malomért szulokban él, és a Barcsi Ipa­ri és Kereskedelmi Szakképző Iskolában tanult Erdélyi Leven­te Szabolcs, aki első helyezést ért el a szerkezetlakatosok ver­senyében. Egy fél méter nagy­ságú, működőképes vízimal­mot kellett alkotnia rajzok alapján, meghatározott idő alatt.- most vettünk részt először a Szakma Sztárja országos szak­mai versenyen, nálunk ugyanis nem szponzorált szerszámtás­kával járnak a diákok, mint Győrben, s nem képzünk száz­számra lakatosokat, mint Du­naújvárosban - mondta Cson­ka Zoltán igazgató. - Főleg egy vidéki intézmény részéről óriási­nak tartom ezt a sikert, ami 20- 30 évente jön csak össze egy nagyvárosi szakiskolának is. A diák érdeklődése, a tanár hoz­záállása, a kapcsolatuk és a szakmai gyakorlati hely minő­sége egyaránt fontos összetevő a győzelemben. holczinger István nézte ki a versenyre Erdélyi Levente Sza- bolcsot, ő vette rá a plusz mun­kára, és készítette föl. Szakmai gyakorlatát Gáspár Attila vezet­te. Úgy tudjuk: a fiatal szakem­ber után már most két kézzel kapkodnának a munkahelyek, de Szabolcs második szakmát szeretne szerezni, hogy ezzel erősítse helyzetét a munkaerőpi­acon. Három ezüstérem a kaposvári Széchenyibe A LEGEREDMÉNYESEBB iskola az idei országos szakmai ver­senyben a kaposvári Széchelyi, három ezüstéremmel. - Nagy öröm, nekünk széchenyiseknek ez a siker - összegzett Csiba Ágota igazgatónő. - Az ország­ban tanuló sokezer diák közül érte el ezt a kiváló eredményt Madarász Adrienn, Puska Re­náta és Horváth Ádám. Egyéb­ként diákjaink eddig is rendsze­resen bejutottak az ország dön­tőbe, de nem mindig sikerült föl­lépniük a dobogóra. Az idei eredmény nagy dicsőség. Ebben alapvető szerepe van nagy tudá­sú, lelkiismeretes tanárainknak, és a külső gyakorlati helyeken oktató szakembereknek is. Díjkiosztó a Szakma Sztárja Fesztiválon. Erdélyi Levente Szabolcs itt vehette át az első díjat. A barcsi szakképző diákja működő malmot készített Szamosi: hogyan alkalmazkodik a gazdaság, mennyi önállóságot, pénzt kapnak a szakképzők? A szakképzésé, ezen belül a duális képzésé a jövő a nyilat­kozatok szerint, miközben még a régi négy- és az új három­éves képzési forma egyszerre van jelen a szakképzőkben. Milyen jövő várja a régi és mi­lyen az új szisztémában végző­ket? - kérdeztük Szamosi Ló­ránttól, a Somogyi TISZK fő­igazgatójától.- még vannak olyan végzős év­folyamok, akik a régi (2+2-es) rendszerben tanultak, és most moduláris vizsgát tesznek - fe­lelte a főigazgató. - Ők is tanu­lószerződéssel, mesternél töl­tötték a gyakorlati idejüket (ki­véve a gépi forgácsolók, akiket a központi képzőhelyen oktat­tunk). A moduláris vizsga ne­hézkes, sokszor aránytalanul nagy terhet rótt a tanulókra. A duális képzésben kevesebb jeit a közismereti óra, ez tény, de elegendő lehet a szakma pre­cíz elsajátításához. A gyakor­lati képzés nagyobb hangsúlyt kapott, ez biztosabb szakmai tudást, jobb szakembert jelent. A duális képzés sikere hosszú távon azon múlhat, hogy a magyar gazdaság (kkv-k és nagyüzemek) milyen gyorsan tud és akar alkalmazkodni az oktatáspolitikai elvárásokhoz, valamint hogy mennyi önálló­ságot és főleg pénzt kap a szakképzés intézményrendsze­re. A szakképzőket minden­esetre júliustól átveszi a Nem­zetgazdasági Minisztérium, ez a megújulás biztató kezdete lehet. A kkv-kat a kormány is jobban bevonná a duális képzésbe - erről Odrobina László szak­képzésért felelős államtitkár beszélt a napokban. Azt mond­ta: engedményekkel ösztönöz­nék őket erre, például számol­hassák el az oktatók bérköltsé­gét, a tanműhelyek fenntartási költségét, s erre ne kelljen pá­lyázniuk, hanem „automatiku­san” juthassanak a pénzhez. A „fűrészelj, fiam!”-ból nem lesz jó szaki: Kovács Márk szerint elhivatott diákra és oktatóra van szükség kezében érzi-e a jövőt, kérdem Kovács Márktól, a Szakma Kivá­ló Tanulója versengés országos harmadik helyezett épületaszta­los növendékétől, annak apropó­ján, Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a szakmunkás fia­talok fontosak Magyarország­nak, shaa fiataloknak nincs jövőjük, akkor az országnak sincs; nem pusztán szakmun­kás-bizonyítványt szeretnénk ad­ni a fiataloknak, hanem hasz­nálható tudást és vele a jövőt.- sokat kellene még azért ten­ni, hogy a kétkezi munkát vég­ző szakembereké lehessen a jö­vő - állapítja meg 18 évének minden tapasztalatával a siófo­ki Baross középiskola végzős épületasztalos tanulója, édesap­jával közös balatonboglári mű­helyében. - A vállalkozók terhe­in könnyíteni, annak érdekében például, hogy minél több tanu­lót tudjanak fölvenni. Kezdő tő­kéhez is lehetne juttatni őket Kovács Márk a műhelyben valamilyen formában, és az, hogy ne csak a házaikat ki­adók, meg a panziósok rendel­jenek asztalosmunkákat, ami ilyen tájt jellemző a Bala- ton-parton, hanem az átlagem bér is meg tudjon fizetni egy szép asztalos-munkadarabot.- mi minden lehet egy darab rücskös, rideg fából: kissámli, ablak, hokedli; amikor a szin­tén épületasztalos édesapámat figyeltem kisgyermekként, ezt tetszett meg - eleveníti föl. - Nyolcadikos koromban elvitt a munkahelyére, ott már gyako­roltam, fűrészeltem, mire tehát elsőbe mentem a szakképzőbe, a fecskefarkfogazással már tisz­tában voltam. Ekkor alakítottuk ki a műhelyt a bogiári házunk­nál, az alapgépei mind megvol­tak édesapámnak, marógép, gyalugép, hosszlyukfúró, sza­lagfűrész és így tovább. Az első két év amolyan „előképző" volt az iskolában minimális gyakor­lattal (kicsit úgy is érzem, mint­ha elvesztegettem volna két évet), mi ugyanis még nem a du­ális képzés keretében tanul­tunk, csak harmadikban és ne­gyedikben koncentráltunk a gyakorlatra, ennyiben jobb azoknak, akik már hároméves képzésben részesülnek, végig sok gyakorlattal. amikor nekivágtam a tanulás­nak, abban bíztam, hogy mire végzek, munkahelyek teremtőd­nek és több pénzük lesz az em­bereknek - árulta el. - Akad azért munka az oktatómnál, úgy tűnik, sokan kezdik felis­merni, hogy mégis csak jobb fából csináltatni az ablakot, mégis csak természetes anyag. Vállalkozásra sem igen gondol­hatok egyelőre, ahhoz kevés a kis házi műhely, de még a gya­korlatom se elegendő. Talán el lehetne menni külföldre pénzt gyűjteni, de én ezt nem szeret­ném. arról, hogy miképpen lehetne minél több jó szaki, az a vélemé­nye: rátermett, elhivatott tanuló és rátermett, elhivatott oktató kérdése. Mert „ha az a jelszó, hogy csak fűrészeljél, fiam, ab­ból aligha lesz jó szakember”... FÓNAI IMRE Féláron nyalhattunk a fagylalt napján gombócok Somogyból kevés fagyizó csatlakozott a kezdeményezéshez A hátrányos helyzetűek is nyal­hatnak- ezzel a szándékkal in­dult útjára a felhívás, miszerint május 8-án, a fagylalt napján minden a mozgalomhoz csat­lakozott fagyizóban féláron le­het vásárolni. A szervezők sze­rint már most rengetegen csatla­koztak országszerte a kezdemé­nyezéshez, pedig még gyerekci­pőben járnak. A mozgalom leg­nemesebb gesztusának tartják, hogy a fagyizók a környezetük­ben lévő közintézményeket, pél­dául kórházat, óvodát is meglep­nek pár gombóccal. így azok a hátrányosabb helyzetű kisem­berek is részesedhetnek a fagyi öröméből, akik nem mindennap engedhetik meg maguknak. Somogybán nem sokan csat­lakoztak, Kaposváron csak két azonos nevű egység: a Kanyar fagyizó a Szondi utcában, és a Kanyar fagyizó a Toponári úton. A Szondi utcai fagylalto- zó tulajdonosa, Toronyi Zoltán­ná elmondta: 26 éve házi ké­szítésű, adalékmentes fagyit árulnak, amelyet az öccse ké­szít Bőszénfán. 13 éve működ­tetik a kaposvári fagyizót. A megyében Balatonlellé- ről és Zamárdiból három-há­rom, Siófokról és Igáiból két-két, Balatonföldvárról, Balatonboglárról, Balaton- szemesről, Fonyódról és Bő- szénfáról egy-egy fagyizó csatlakozott. ■ K.G. Toronyi Zoltánná több mint egy évtizede árulja kézműves fagylaltjaikat r i

Next

/
Thumbnails
Contents