Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-09 / 108. szám
5 2015. MÁJUS 9., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Nemzeti parkok; kell néhány év, és sok kár azé a föld, aki elszavazza? Somogyi természetvédők is hevesen tiltakoztak, de egyelőre mindhiába A Nagyberektől a Baláta-tóig: két nemzeti park is jut Somogyra a balaton-felvidéki Nemzeti Park területe része a Kis-Bala- ton is. Somogyi természetvédelmi területei: a Látrányi puszta, a Nagybereki Fehérvíz, a So- mogyvári Kupavár-hegy, valamint a Balatonberény-Vörs „csücsök”. Néhány természeti értéke: az északi parti tanúhegyek, mocsarak, síkok, medencék, a Tihanyi-félsziget, barlangok, víznyelők, kőtengerek. A duna-dráva Nemzeti Park somogyi természetvédelmi területei: a Babócsai Basakert, a Baláta-tó, a Csokonyavisontai fás legelő, a Csombárdi rét, a Rinyaszentkirályi erdő. lalás hazánk természeti örökségét veszélyeztetőnek tartja, hogy 1. A természetvédelmi oltalom alatt álló, a természeti erőforrások megújulásában kulcsfontosságú szerepet játszó állami földterületek sorsáról a természetvédelmi kezelést alapfeladatként ellátó nemzeti park igazgatóságok helyett a birtokpolitikában érdekelt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntsön; 2. A kormányzat kiszámíthatatlan és átláthatatlan módon kezeli a nem-' zeti park igazgatóságok szervezetrendszerét, alapfeladatainak körét és finanszírozását; 3. A jövő nemzedékek életfeltételeit meghatározó jogszabályok tervezetei széles körű társadalmi vita és egyetértés nélkül kerülnek a Parlament elé.- A nemzeti parkok ügye vesztes ügy, ezt be kell látni - fogalmazott egy balatoni környezetvédő NABE-tag. - Az nem lehet, hogy örökké így maradjon, de bizonyára kell hozzá néhány, sok-sok kárral és veszteséggel járó év, mire ezt belátják, s a következő generáció majd kijavíthatja a mai hibákat. Minden kedvező változás alapja az volna, hogy a lepusztított környezet- védelmi intézményrendszert visszaállítsák. ■ Szűcs Tibor-Fónai Imre kozásán is téma volt a földva- gyon kezeléséről szóló törvény módosítása, s nem mondhatni azt, hogy nem fogalmazódott meg aggodalom. - Személy szerint én bízom abban, hogy az történik majd, amit a kormányzat ígér, hogy csak egy kézben fog összpontosulni a nemzeti parkok vagyona, de ez nem érinti majd a gazdálkodás minőségét, az ökológiai egyensúly drasztikus felbontását új bérlői viszony létrehozásával. Az sem biztos, hogy nem a nemzeti parkok fogják kezelni ezt a vagyont. Ugyanakkor azt sem lehet elfelejteni, hogy a módosításba kicsit sem vonták bele a szakmát, a véleményünkre senki nem volt kíváncsi. A környezetvédő civilek sorában a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is lobbizott - hiába. Felelős természetvédelmet az állami földeken - így kezdődik közös petíciójuk, melyben egyebek között az áll: a természetvédelmi értékeket könnyű elveszíteni és nehéz helyreállítani, védelmük a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben minden állampolgárnak, különösen pedig az államnak kiemelt kötelessége. Az állásfog► Folytatás az 1. oldalról Egyre nagyobb figyelem összpontosul a természeti értékeinkre. Alaposan megoszlanak a vélemények arról, hogy kinél lehetnek igazán jó kezekben A Kalanderdő összeköti az embereket; a SEFAG értékteremtő gazdálkodásban érdekelt Somogybán Madármegfigyelő a Desedánál. A gyerekek élvezték az új lehetőséget A szövetségben korábban nemtetszésének hangot adott a Nők a Balatonért Egyesület, és a Somogy Természetvédelmi Szervezet, a Rinya-Dráva Szövetség csak azért nem csatlakozott, mert vezetőjük éppen nem tartózkodott Magyarországon, amikor erről dönthetett volna. A civil és szakmai szervezetek értetlenül állnak a módosítás előtt, s leginkább megvárják, milyen végrehajtói rendelkezések követik, de abban egységes az álláspontjuk: őket meg sem kérdezték minderről.- Eléggé politikainak tűnik maga a döntés, s az ezt körbevevő hangulat, s a mi szervezetünk alapszabályszerűen politikamentes, de annak idején csatlakoztunk az országos tiltakozáshoz, amit a természet- védők szövetsége hirdetett - mondta megkeresésünkre Tö- mösváry Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke. - Sajnos tudjuk, hogyan nem érvényesülnek igazán a természetvédelemi prioritások, ha nem szakmabeli gondozza a tulajdonosként az adott területet. Egyelőre azonban még nem látni, kik lesznek az új tulajdonosok, ha lesznek egyáltalán, de az biztos: a természetvédelmi szempontok jobban, hatékonyabban érvényesülnek, ha szakmabeliekre bízzák az ilyen feladatot. Hasonló véleményen van Toldi Miklós is, a Rinya-Dráva Szövetség elnöke is. - Nehezen éltük meg a mögöttünk álló napokat, de felelőtlenség azt ál- lítni, hogy a jogszabályi változás biztosan hátrányosan fogja érinteni a természetvédelmi területeket, meg kell várni, milyen végrehajtó intézkedések következnek majd - mondta megkeresésünkre Toldi Miklós. Hozzátette, a civil természetvédő szervezetek tanács► Folytatás az 1. oldalról a terület gazdája, a SEFAG Zrt. az értékteremtő erdőgazdálkodásban érdekelt, szögezte le a megnyitón Barkóczi István vezérigazgató, aki hozzátette: a kitermelt somogyi fákból származó bevételből és EU-s forrásokból, összesen több mint 2 milliárd 250 millió forintból közjóléti objektumokat is hoznak létre, mint amilyen a Kalanderdő. fontos szempont volt, hogy a fogyatékkal élőknek is teljes élményt nyújtson a kirándulóhely, ezért a kerekes székeseket guruló tanösvény várja, a látássérülteket pedig Braille-írásos tájékoztató táblák segítik. A megnyitón Ugrón Ákos Gábor, az állami földekért felelős államtitkár-helyettes elmondta: az erdő összeköti az embereket, ezért . nyitotta meg erdeit az állam a természetkedvelőknek. A 22 erdőgazdálkodási vállalat tavaly 44 közjóléti beruházást hajtott végre, az idén százat terveznek. Az országos Kéktúra útvonalat felújítják, és egy Kék Kört hoznak létre, ennek mentén szállással és attrakciókkal várják a túrázókat. Somogybán ebbe tartozik majd a mesztegnyői kisvasút és a vörösalmai vadászház is, és tervezik az újvárfalvai erdészház felújítását is. Gelencsér Attila országgyűlési képviselő szerint lelki pihenőhelyként szolgálhat a Kalanderdő, Szita Károly kaposvári polgármester pedig bejelentette, hogy két héten belül befejeződik a desedai kerékpárút építése. K.G HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Hegyek között, völgyek között Apa, mi az az úttöjő? - kérdezi a gyerek, amikor a fogaskerekű megindul velünk Szabadság-hegynek lefelé. Nézek rá, ez most honnan, aztán eszembe jut a beszállásnál mellettünk álló bácsika és tízévesforma unokája, s felsejlik: mintha az öreg út- törőzött volna. Az úttörők kisfiúk és kislányok voltak - próbálom elvarmi a szálat, ám a kölyök nem tágít: - Apa, én is úttöjő vagyok? Nem, Bence, te még kicsi vagy - simogatom meg a fejét, de nem könnyű lerázni egy alig háromévest: - Ha nagy jeszek, jehetek úttöjő? Mit csinájnak az úttöjők? Fejszedik a betont, mint a jégka- japács? - kérdezi. , Mondja, hogy agymosott gyerekek voltak - szólal meg a szomszédos ülésen egy nő. Rápillantok, komoly-e, hogy az őszre óvodássá cseperedőnek ez a legmegfelelőbb magyarázat, de látom, semmi irónia - nála bevált az úttörőmozgalom célja, ha saját meghatározása szerint értjük. Nekem az agymosás valahogy kimaradt, a tizenkét pontot ugyan az avatás előtt negyedikben be kellett magolni, de nagyjából ez volt az utolsó konkrét alkalom, amikor valamiféle ideológiával találkoztunk: a nyolcvanas évek második felében már ezen a területen is érződött az enyhülés - pangás, erjedés... -, raj- és őrsi gyűlést csak akkor tartottunk, ha valamilyen közös kirándulást kellett megszervezni. Esetleg osztálymeccset a bősekkel, szalonnasütést Töröcs- kén vagy a Tokaji-parkerdőben, számháborút a Fácánosban. Osztálybulit az ének teremben, behúzott függönyökkel este kilencig, rongyosra játszott, csak lassúszámos TDK-val. Melyről kézenfogva mentünk haza Leaval... A rajnaplóval, mely hetedik év végére betelt a közös programokkal, noha hatodiktól az április negyedikéi és november hetedikéi kötelező bejegyzéseket kifelejtette a krónikás, helyette viszont oldalakat kaptak a kétnapos osztálykirándulások, melyeken éjjel átszöktünk a lányok szállására, és persze viszont, s befogkrémeztük a kevéssé kedvelt Márta néni kilincsét. És lábát... És mindenki fetrengett a röhögéstől. Mindenki, ugyanis az egész osztály el tudott jönni, fel sem merült, hogy valakinek nem futja rá. És elmentünk vasat gyűjteni, meg papírt, és paprikát-paradi- csomot szedni Kaposújlakra, s ilyenkor egy hétig lecsót evett a fél Hegyi utca, Dési és Szalma köz. Voltunk gyárlátogatásokon is, a VBKM-ben csak egyszer, a tejüzemben és a húskombinátban évente többször is, mert ott kakaót adtak, s kenőmájast, melyből isteni szendvics készült. És aki akart, elmehetett fillérekért két hétre a Balatonhoz, ahol a mozgalmi jelleget a zászlófelvonás és az őrség jelentette - utóbbi éjszakai válfajánál kevés izgalmasabb dolog létezett, hiszen meg kellett védeni a zászlót a másik altábor lakóitól. És... És... Az emlékeim. A gyerekkorom. Melyeknek során semmivel sem találkoztam több kötelező ideológiával, mint manapság. És talán jobb volt gyereknek lenni, mint mostanság. De ezt hogyan lehet elmesélni egy kis szöszkének? Majd, ha nagyobb lesz. Mondjuk tíz év múlva. Úgy csináltak, mint a légkalapács - mondom végül a gyereknek. Füllentek, mert ez is jobb, mint az agymosás... Vas András Szemléletformáló vetélkedő. Mintegy száz gyereknek rendezett játékos viadalt a Kaposmenti Önkormányzatok Hulladékgazdálkodási Társulása. A szelektív hulladékgyűjtés előnyeiről szerezhettek hasznos ismereteket a kaposvári általános iskolások, sőt még Révkomáromból is érkezett egy csapat
