Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
2015. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP PANORAMA 3 Közelednek az űrlények? kutatások NASA: hamarosan találkozhatunk földön kívüli élettel Sok ufóhívő vesz részt különféle „földönkívüli” fesztiválokon. A tudósok szerint azonban először nem kis zöld emberkékkel fogunk találkozni. HÍREK Putyin betiltja a netes viccelődési formát OROSZORSZÁG BETILTJA a mémeket, amennyiben azok közszereplőket figuráznak ki. Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor arról adott ki közleményt a héten, hogy tilos lesz az interneten megjelentetni olyan mémeket, amelyek közszereplőket ábrázolnak olyan helyzetben, amelynek „nincs köze” az illető személyiséghez. Mostantól Ausztria sem füstölöghet más európai országokhoz hasonlóan általános dohányzási tilalom lép életbe az osztrák vendéglátó-ipari egységekben is 2018 májusától. Az erről szóló törvénytervezetet pénteken ismertette az osztrák egészségügyi és a gazdasági miniszter. Lemásolták a franciák a híres barlangrajzokat A DÉL-FRANCIAORSZÁGI ChaU- vet-barlangot 1994-ben fedezték fel, és itt találhatók Európa legősibb barlangrajzai. Április 25-étől újra meg lehet csodálni a különleges alkotásokat. Igaz, csak a másolatát látogathatják. A monumentális műbarlang éppen olyan, mint az eredeti, és a rajzokat is pontosan lemásolták, sőt még a barlang eredeti klímáját és illatait is utánozzák. Hillary Clinton bejelenti, hogy ringbe száll AZ AP szerint Hillary Clinton ma jelenti be, hogy elnökjelöltként szeretné megméretni magát 2016-ban, és megkezdi a kampányt - jelentette az amerikai hírügynökség. Bili Clinton volt amerikai elnök felesége a 2008-as elnök-előválasztások egyik esélyes demokrata jelöltje volt, de végül alulmaradt Barack Obamával szemben. A hollandok igen gyorsan nagyon nagyra nőttek a holland nők átlagos magassága jelenleg 171, a férfiaké 184 centiméter. Egy tanulmány szerint az elmúlt 150 év alatt átlagos magasságuk 20 centiméterrel nőtt, míg az amerikaiaké csak hattal. A hetvenes években volt utoljára olyan határozott kijelentése tudósnak a földön kívüli élet létezésével kapcsolatban, mint most. Igaz, akkor is két-három évtizeden belülre tették, hogy sikerül bizonyítékot szerezni rá. Fábos’Erika '*■ Az amerikai Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA egyik fő kutatója, Ellen Stofan szakemberek, a terület iránt érdeklődő laikusok, illetve a nagyközönség előtt tartott előadásában beszélt a napokban arról, hogy nem kell már sok idő a földön kívüli élet megtalálásához, erre még saját életünkben sor kerülhet. „Tudjuk, mit kell figyelnünk, és azt is, hogy milyen módszerekkel” - mondta. A szakember mindezt azokra a kutatási eredményekre alapozza, amelyek az elmúlt években bizonyossá tették, hogy az általunk ismert tejútrendszeren belül is vannak még élhető bolygók. Horvai Ferenc űrkutató csillagász azt mondta: a földön kívüli intelligencia kutatása - a SETI program - tudományos terület és fél évszázados múltra tekint vissza. Korábban ebben a NASA is részt vett, ma már azonban magántőkéből finanszírozzák és független kutatók, egyetemek és csillagászok vesznek benne részt, de magánemberek is csatlakozhatnak hozzá. „Az, hogy létezik máshol is élet, nem egy megszállott elképzelés, hanem a nagy számok törvénye szerint el képzőiITető, hiszen 150 milliárd csillag van körülöttünk - mondta Horvai Ferenc. - Nincs olyan körülmény a Földünkön, ami máshol nem létezhet. Az már egy más kérdés, hogy ha létezik élet, mennyire van messze és milyen szintű, hogy az a civilizáció van-e olyan technikai szinten, hogy képes legyen bármilyen jelet küldeni felénk önmagáról. Az életet csillagászati távolságokból kimutatni persze nagyon nehéz.” A lehetséges helyszínek között szerepel a Jupiter egyik holdja, az Európé valamint a szintén a Jupiter körül keringő Ganimédesz, de a Szaturnusz kísérője, az Encela- dus is olyan hely a szakemberek szerint, ahol lehet élet. Ezek mellett pedig ott vannak még azon A földön kívüli intelligencia keresése leegyszerűsítve abból áll, hogy rádiótávcsövekkel folyamatosan figyelik a tejútrendszert, és furcsa vagy kevéssé magyarázható jeleket, jelenségeket keresnek. Amikor találnak ilyet, igyekeznek tudományos magyarázatot adni. Eddig minden fogott jelről kiderült, hogy természetes oka volt, haszna mégis van a kutatásnak. Több tudományos felfedezést is tettek, például 1967-ben így fedeztek fel egy új csillagtípust, a pulzárokat. A földön kívüli civilizációk mindig is érdekelték az emberiséget. Az 1800-as években például biztosra vették, hogy a világegyetem tele van élettel. 1880-ban a francia tudományos akadémia például pályázatot hirdetett, hogy megtudja, 10 éven belül milyen űrlényekkel találtörpebolygók és egyéb holdak is, amelyek szintén folyékony vízzel rendelkezhetnek, és akkor még nem beszéltünk az exobolygók százairól, amelyek saját csillaguk mellett egy-egy nagyobb társukra is támaszkodhatnak az ideális feltételek kialakításában. kozik majd az ember. A lehetőségek közül a Marsot ki is zárták, az ugyanis teljesen evidens volt, hogy annak a bolygónak vannak lakói. Azóta persze előrébb járunk, megtudtuk, hogy a Marson valaha - három milliárd évvel ezelőtt - meglehettek az élet feltételei, de marslakócskák nincsenek. A SETI-hez pedig ma már bárki csatlakozhat. Egy számítógép és egy internetes előfizetés kell hozzá és otthonról lehet figyelni a rádiótávcsövek által rögzített jeleket. „Az elmúlt években nagyon megélénkült a bolygókutatás is - mondta Horvai Ferenc. - A Mars felszínén két robot dolgozik és több szonda is kering körülötte. Nemsokára a Plútóhoz is megérkezik a 2006-ban kilőtt amerikai űrszonda, a Ceres kisbolygóra is megérkezett a felderítőeszköz. Egyre többet tudunk tehát a bolygókról. Eddig átütő eredmény nem született, de nem kizárt, hogy egyszer felfedezzük, hogy létezik intelligens élet más bolygón is. Annyi bizonyos, a 30-50 éves prognózis túl optimista és a legnagyobb esélyük az asztrobiológusoknak van. Vagyis jó eséllyel nem kicsi zöld lényeket, hanem mikrobákat, nanobaktériumokat, az élet apró jeleit fedezzük majd fel.” A Jupiter holdjai igencsak esélyesek Meseszám nem tudom, felfigyeltek-e rá, de a hármas meseszámjegyében zajlik ma a tapolcai időközi választás. Az újpesti és a veszprémi voksolás után ez a harmadik komoly erőfelmérő a tavalyi választás óta, három jelölt indul első ránézésre hasonló esélyekkel és három teljesen eltérő politikai szimpátiával bíró város polgárai szavaznak. A kampányt persze inkább egy rémmeséhez lehetne hasonlítani, hiszen a jelöltek és a mögöttük álló politikai erők még a szokásosnál is nagyobb energiát fektettek a másik sározásába. Ezt valamelyest magyarázza a politikai közhangulat változása is. Ha ugyanis hinni lehet a legutóbbi országos közvélemény-kutatásoknak, akkor a régen volt kétpólusú magyar demokrácia utáni egypólusú (kétharmados) rendszer után most egy újfajta, hárompólusú politikai klíma van kialakulóban. Van benne magát jobboldalinak, van baloldalinak tartó erő és egy szélsőjobbos is. ENNEK FÉNYÉBEN a tapolcai választás valódi tétje messze túlmutat azon, hogy a baloldalinak hitt Ajka, a jobbikos- nak tűnő Tapolca Vagy a fide- szesnek gondolt Sümeg lesz aktívabb az urnák előtt. Egyrészt eldől, hogy a Jobbik valóban képvisel-e akkora erőt, hogy megnyerjen egy önálló képviselői mandátumot. Másrészt választ kapunk arra is, hogy vajon Orbán Viktor személyes varázsa és a „ha ránk szavaztok, akkor lesz pénz” üzenet elég-e a kormányerőnek a győzelemhez. A baloldal esetében pedig a papírforma újpesti és a „meglepetés” veszprémi győzelem után az dőlhet el, hogy vezet-e visszaút a lassan a feledés homályába vesző „elmúltnyolcév”-ből a kormánykerékhez. persze, ha szoros lesz a meccs, akkor mindenki győzelemről beszél majd és megerősítést nyer, hogy mégiscsak három a magyar igazság. A kérdés az, hogy vajon mi lesz a ráadás? A vadászgép nem tud földbe csapódni germanwings-tragédia Az amerikai légierő már alkalmazza a technológiát Monaco lakói átlagban Európa legöregebbjei Javított pszichológiai vizsgálatok szükségesek a forgalmi pilóták számára és ugyancsak komoly vizsgálatokra van szükség, hogy levonjuk a Germanwings gépének szerencsétlenségéből adódó összes tanulságot - mondta az International Air Transport As- sociation elnöke egy washingtoni konferencián. A 250 légitársaságot tömörítő szervezet vezetője arról is beszélt: fontos hogy feltárják, milyen berendezések tehették volna elkerülhetővé, hogy a másodpilóta - miután a kapitányt kizárta a pilótafülkéből - a földnek vezesse a gépet. A technológia már kész van erre. Az amerikai légierő F-16-os gépein tavaly kezdhették üzemszerűen az automata földbe ütközést elkerülő rendszer használatát, ami már két F-16-ost mentett meg azóta a pusztulástól. A technológiát a kisgépes repülés és az utasszállítók számára is rendelkezésre bocsátanák. A 2013 előtt hatályban lévő szabályok szerint nem volt kötelező tájékoztatni a hivatalt a mentális betegségről. A kérdés, hogy betartotta-e a szabályokat a légitársaság, nem csak a felelősség megállapítása szempontjából fontos, de kártérítések miatt is. A biztosítótársaság szerint 300 millió dollárra, azaz 84,3 milliárd forintra rúghat az összeg, amelyet az áldozatok családjainak ki kell majd fizetni. ■ Az F-16-os vadászgépeken már van földbe ütközést elkerülő rendszer Monaco Európa legöregebb országa, a nagyhercegségben élők átlagos életkora meghaladja az 50 évet. Ez derül ki a Maps on the Web mikroblog által összegyűjtött adatok alapján készült térképből. A térkép szerint nincs is több olyan hely, ahol 50 év feletti lenne lakosság átlagélet- kora, de még a következő, a 47-50 év közötti sávban sem található európai ország. A statisztika 44-47 év közötti szegmensében már három állam is ott van: Németországban, Ausztriában és Olaszorszá- ban is meglehetősen idős a társadalom. Európa legtöbb országában a lakosság átlagéletkora 38-41 év között van, többek közt Oroszországban, Lengyelországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Ukrajnában, Szlovákiában és Csehországban. Magyarország a középmezőnyben, a 41-44 éves átlagos életkorú országok közt található, ott, ahol Svédország, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, mindhárom balti állam, a Benelux államok, Görögország és Bulgária is. Fiatalnak mondható Izland, Törökország, Írország, Grúzia, a maguk 32-35 éves átlagával, a legfiatalabb pedig Albánia, Azerbajdzsán és Macedónia, ahol az átlagéletkor mindössze 29-32 év. ■ TAKÁCS ZOLTÁN JEGYZET
