Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2015. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP hálapénz Törvényben szabályoznák a paraszolvenciát: ha önként és utólag fizetik, nem büntetnek érte. Évente több mint 8 milliárdunkba kerül. Ez nemcsak drága, de az egészségügyben is mindenütt kárt tesz. EGÉSZSÉGTELENÜL HÁLÁS A MAGYAR Ha egészségesebbek lennének az emberek, ha lenne elég orvos, ha a gyógyítók és az egészségügyi dolgozók rendesen meg lennének fizetve, ha legálisan is fizetni lehetne az állami egészségügyben a gyorsabb ellátásért és ha nem szokta volna meg mindenki, hogy Magyarországon a korrupt megoldások hozzátartoznak az ügyintézéshez: nem lenne paraszolvencia a rendelőkben. Fábos Erika Legalizálná a hálapénzt egy törvénytervezet, amelyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki. Eszerint hogyha utólag, a szolgáltatás után ad valaki hálapénzt, az nem bűn- cselekmény. A hozzáértők sze­rint ezzel sok feleslegesen kel­lemetlen helyzet elkerülhető, mégsem visz jó irányba. A Világbank tanulmánya szerint a paraszolvencia azon országok egészségügyében vált általános gyakorlattá, ahol a lakosság egészségügyi szük­ségleteihez képest lényegesen alacsonyabb az egészségügyi közkiadások aránya, ahol jel­lemző az egészségügyi szolgál­tatások magas számú igény- bevétele, ahol alacsonyak az egészségügyi bérek, ahol az így keletkezett feszültségek meg­oldására mind a társadalom, mind a politika hajlamos a kis­kapuk elfogadására, és ebben partner az orvosi elit - foglalta össze Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója. - Önma­gában tehát nem a pénzhiány vagy a bérszínvonal okozza a hálapénz ilyen mértékű elterje­dését. Ezeknek a tényezőknek az együttes megléte kell hozzá.- Ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy a beteg, ha minőségben vagy mennyiségben nem jut hozzá az általa szükségesnek vélt szolgáltatáshoz, azt meg­próbálja saját módszerekkel elérni. A paraszolvencia tehát legtöbbször nem a hála jele, egyértelmű, hogy nem az orvos iránti sajnálatból adják, nem történelmi tradíciókon alap­szik, és egyáltalán nem hun- garikumról van szó. Ezek csak leegyszerűsítik ezt az összetett problémát, ami az egészségügy egyik legkomolyabb gondja, mert egy kaotikus rendszert segít fenntartani és egyre in­kább a káosz felé taszítja - véli Rácz Jenő. Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: - A Szinapszis Kft. segítségével végzett reprezentatív felméré­sünkben egyértelműen igazol­ták, hogy a betegek többsége félelemből adja a hálapénzt, másik része szolgáltatást vá­sárol. Szerintünk a hálapénz egyértelműen korrupcióra haj­lamosító jelenség, egy szoftkor- rupt rendszert tart életben az egészségügyben.- Miért nem lehet adni a rendőrnek, egy kormányhiva­talnoknak vagy egy politikus­nak hálapénzt? Miért nem le­hetek hálás egy rendőrnek az igazoltatás után? Ugyanazon okok miatt az egészségügyből is ki kell irtani a borítékok gya­korlatát. Nagyon kevés választ­ja el a jó, a kevésbé jó és a rossz hálapénzt. Több mint nyolcmilliárd forintunkba kerül 2014-ben a lakosság által hálapénzre fordított összeg 8,3 milliárd forintot tett ki. Ez 1998- ban 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, reálértéken 18 százalékos nö­vekedést jelent. A legnagyobb összeget, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták, utána következnek a házi- és szakor­vosok 2,5 milliárd, a fogorvosok 1,1 milliárd forinttal, végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök 508 millió forinttal. A KSH szerint a házi- és szak­orvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvo­sok 10 000 forint feletti össze­get. A legkisebb összeg az ápo­lóknak, orvosi asszisztensek­nek, műtősöknek jutott, alkal­manként átlagosan 2000 forint. A „hálapénzes szakmák” jel­lemzően azok, ahol a leghosz- szabbak a várólisták: a gerinc­sebészet és az ortopédia. A szü­lészet is jellemzően ezek közé tartozik, ott az orvosválasztás miatt fizet a többség.- Az orvosok elvándorlása miatt egyre több területen kell a zsebébe nyúlnia az emberek­nek. Ha jó szakemberhez akar­nak kerülni vagy nem akarnak hónapokat várni, megvásárol­ják a szolgáltatásokat vagy egy magánpraxisban, vagy az álla­mi intézményekben hálapénz formájában - mondta Bélteczki János, a Magyar Orvosszövetség elnöke. - Ráadásul ez a rend­szer tartja fenn azt a gyakorla­tot is, hogy magasan képzett or­vosok kénytelenek túlhajszolni magukat és rutin beavatkozá­sokat végezni, ahelyett, hogy ezt a fiatalokra hagynák és az ő továbbképzésüket segítenék.” Az orvos is kénytelen sokszor dubajozni A kivándorló orvosok között most Németország és Ausztria az elsőszámú célállomás, majd az Egyesült Királyság követ­kezik, de vonzó Franciaország, Olaszország, Svédország és Norvégia is. A legújabb divat pedig Dubaj és az arab orszá­gok, ahova adómentesen évi 400 ezer eurós - havonta több mint 10 millió forintos - fize­téssel és ingyen lakással csa­logatják a magyar orvosokat. Ezért jó diplomát, legalább há­rom év szakmai gyakorlatot és középfokú angoltudást várnak. Európában gyakorlatilag alig van olyan ország, ahol nem ke­resnek többet a doktorok és az egészségügyi dolgozók. A leg­jobban Belgiumban fizetnek, ott a pályakezdők is hatszor annyi fizetést kapnak, mint ha­zánkban a szakorvosok, több mint kétmillió forintot, a nagy tapasztalattal rendelkező szak­orvosok pedig több mint 5 mil­lió forintot keresnek havonta. Olaszországban és az Egyesült Királyságban több mint 3 mil­lió forint körül mozognak a legjobb orvosi jövedelmek. De a néhány éves tapasztalattal ren­delkező orvosok a németeknél, az osztrákoknál és a svédeknél is tervezhetnek kétmillió forint körüli havi összegekkel. Bélteczki János azt mondta: Szlovákiában éppen nemrég rendezték a béreket, úgyhogy ott is másfélszer annyi lett a szakorvosok átlagfizetése, mint nálunk. Nálunk jelenleg az ösz­töndíjjal és ügyeletekkel együtt 260-300 ezer forintot keres egy kezdő orvos, de egy tapasztalt szakorvos is, hiszen neki nem jár ösztöndíj. A szakdolgozók fe­leennyiért dolgozik, külföldön négy-ötszörös fizetést kaphat­nak, az orvosok pedig a tízsze­resét, mint itthon.- A szlovákok komolyan vet­ték az agyelszívásról szóló ada­tokat - mondta Bélteczki János. - Ott szabályos botrány volt a sajtóban abból, hogy az elmúlt öt évben 507 orvos hagyta el az országot. Nálunk ugyaneny- nyi idő alatt több mint ötezer orvos ment külföldre dolgozni. Európában átlagosan 35 orvos jut tízezer lakosra, nálunk már csak 25, és a lengyeleknél, ahol 22 ez szám, már óriási a káosz az egészségügyben az alapellá­tástól a kórházakig. Rohamosan haladunk mi is ebbe az irányba. Szeretnének, mégsem maradnak itthon Pedig az egészségügyi ága­zat évek óta munkaerőhiánnyal küzd. A viszonylag friss statisz­tika szerint itthon kétezer betöl­tetlen állás vár orvosokat. Dénes Tamás szerint az or­vosi elvándorlás és a hálapénz­rendszer összefügg egymással. A kiszolgáltatottság, megalá- zottság, bizonytalan jövőkép miatt 2014-ben a fiatalok - 29 év alattiak - elvándorlása kö­zel 15 százalékkal nőtt, az ösztöndíjrendszer és a hiány­szakmás pótlékok ellenére is. A hallgatók 60 százaléka nem élt a lehetőséggel. A miértre a válasz egyszerű: nem látják, hogy a döntéshozó érdemben foglalkozna az egészségüggyel. Csalinak gondolják az eddigi intézkedéseket, pedig mindany- nyian itthon szeretnénk élni és gyógyítani. Ez a rendszer nem egy lerázhatatlan átok- Ha egy jogszabállyal akar­juk rendezni a hálapénz sorsát, akkor annak a jogszabálynak kell megszületnie, amiben a jogalkotó rögzíti, hogy milyen ütemben nő az egészségügy­ben dolgozók bére - mondta Dénes Tamás. - Ennek a folya­matnak a végén pedig minden típusú hálapénzt büntetni kell. Rácz Jenő szerint a hálapénz nem a magyar egészségügy lerázhatatlan átka, hanem az egészségügyi piac barométere. Ahogyan a barométer átállí­tásával nem lehet megváltoz­tatni az időjárást, ugyanúgy nem a hálapénz oldaláról kell megpróbálni megváltoztatni az egészségügyet. Ugyanakkor ez a barométer most jól mutatja, hogy az egészségügy komplex rendszere alapvető változtatá­sokra szorul.- Ugyanez a hiánygazdálko­dás volt jellemző a 70-es évekig például a magyar autópiacon - hoz szemléletes példát Rácz Jenő. - Évekig kellett várni egy autóra, de csúszópénz ellené­ben lehetett esetleg korábbi időpontot kapni vagy kapcso­latok révén igazolást szerezni a sürgős vétel legalizálására. Ma már a kereslet, a kínálat és az ár egyensúlyának megteremtő- désével ez elképzelhetetlen. Ot év múlva már alig lesz háziorvos és nem lesz garantálható az ellátás A PROGNÓZISOK szerint az alapellátásban várható a leg­nagyobb bizonytalanság. Bél­teczki János azt mondta: 2020- ban, azaz öt év múlva a jelen­legi háziorvosok kétharmada nyugdíjaskorú lesz. Négyezer fő nyugdíjba vonulásával kell számolni, úgy, hogy évente csak 60-80 hallgató választja ezt a pályát. Már ma is ott tar­tunk, hogy 350-400 ezer em­bernek nincs háziorvosa, he­lyettesítőkkel és alkalmi meg­oldásokkal kezelik az orvos­hiányt. DÉNES TAMÁS, a Magyar Rezi­dens Szövetség elnöke szerint 2015-ben Magyarországon el­méletileg már nem garantálha­tó a betegek biztonsága a szakemberhiány miatt. Ez a jövőben csak fokozódik, ha nem tesz semmit a kormány. A rezidensszövetség kiszámol­ta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2015-re több mint 4,5 millió állampolgárnak nem lesz megfelelő alapellátá­sa. Ma sem rózsás a helyzet, hiszen az 5700 praxisból 240 tartósan betöltetlen. ez is összefügg a pénzhiány­nyal. Olyannyira, hogy az Álla­mi Számvevőszék vizsgálata megállapította: a jelenlegi fi­nanszírozási szinten fenntart- hatatlanok a praxisok. BÉLTECZKI JÁNOS azt mondta, ez nem csak magyar problé­ma. Azzal számolnak, hogy 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európá­ból. Nem vonzó a pálya: nagy megterheléssel jár és nagy be­fektetést igényel időben és pénzben egyaránt, mire ver­senyképes jövedelmet hoz. Az ötvenes évek óta egyfolytában hálálkodunk, sokféle okunk van rá a paraszolvencia kifejezés szi­nonimájaként hazánkban leg­gyakrabban használt hálapénz fogalmat az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 1957-es gyűlésén írják körül elő­ször, és itt kötik össze közgaz­daságilag helytelenül a para­szolvenciát a hála kifejezésével. A magyar Orvosi Kamara Eti­kai Kódexe a paraszolvencia legfontosabb kritériumaként az önkéntes adást és a kezeléshez képesti utólagosságot emeli ki, de maga is a hála kifejeződésé­nek értelmezi. KINCSES GYULA egészségügyi szakértő úgy tartja, többféle pa­raszolvencia létezik: a legártat­lanabb a hála kifejezésére szol­gál, a borravaló jellegű hála­pénz egy másik, a számla nél­küli szolgáltatásvásárlás a har­madik és a korrupció jellegű hálapénz a negyedik kategória. - a paraszolvencia jelentős ré­sze azért keletkezik, mert a bete­geknek van egy csomó jogos, a más érdekét nem sértő igénye - véli Kincses Gyula. - Miután vi­szont ezeket nem vásárolhatja meg legálisan, zsebből, zsebbe fizet. Teljesen érthető az igény, hogy valaki megválaszthassa a kezelőorvosát, nőgyógyászát, de ennek legális megfizetésére ma nincs lehetőség. A hála jellegű hálapénz ellen nem kell küzde­ni, az nem mérgez semmit, a bi­zalmon alapuló személyes or­vos-beteg kapcsolat pszichológia­ilag is magyarázható „velejáró­ja". A borravaló jellegű hálapénz ellen a béremelés védene a leg­jobban. A legálisan megvásárol­ható szolgáltatások lehetősége ugyancsak fontos lenne az egész­ségügy fehérítése érdekében. Orvosi kezdő és csúcsfizetések (euró) Ország______________________Legalacsonyabb bér ________Legmagasabb bér Ho llandia____________________________6300______________________8900________ Be lgium_____________________6250_____________________16 600_________ Dá nia________________________________5926______________________7697 _______ Fr anciaország_______________________4569______________________7890_______ Ol aszország________________________4500_____________________10 OOP_________ Né metország________________________3842______________________7468________ Fi nnország___________________________3495______________________8170________ Ír ország_____________________________2802______________________6339________ Sz lovénia____________________________2472______________________4280________ Sv édország__________________________2190__________________ 7742_________ Eg yesült Királyság___________________2180______________________9724________ Au sztria________ 2091_______________________6393________ Má lta__________________________ 1555_______________________6153________ Sz lovákia_____________________ 1494,____________________2631________L Po rtugália___________________________1390______________________3090________ Gö rögország_________________________1027______________________2054________ Cs ehország___________________________839______________________1369________ Le ngyelország___________________819______________________1200________ Ma gyarország_________________________475______________________1061________ Ro mánia______________________________376________________________547________ Bu lgária_______________________________307_______________________500________ FORRÁ S: EURÓPAI ORVOSOK SZÖVETSÉGE (FEMS) 2012

Next

/
Thumbnails
Contents