Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
A HÉT TÉMÁJA 2015. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP vásárok törvény Ma utoljára lehet minden kereskedelmi egység nyitva. A boltosok keresik a kiskapukat, de szinte minden megoldás rosszabb helyzetet szül a jelenleginél. A népszavazás egyre kevésbé valószínű. MA UTOLJÁRA; VASÁRNAPI VÁSÁRNAP Nyitva tartas: ___ za rva ?Mnm felett, alkalmazott kereskedelmi üzlet bevásárlóközpont kereskedelmi üzlet moá/kávézo/etterem bérlő esetén 200 nm alatt, tulajdonos árusít nyitva reptéren, pályaudvaron bv.-intézetben, kórházban, katonai objektumban, szálláshelyen, nyílva kereskedelmi üzlet kereskedelem kulturális tevékenység* kiszotgptái fürdőkben kereskedelmi üzlet mérkőzés idején nyitva sportlétesítményben kereskedelmi üzlet nyitva 06-12 óráig virágüzlet nyitva nyitva nyitva 06-12 óráig újságárus 05-12 óráig nékségl+téltermék) fiynevszertárak nyitva nyitva oenzinkutak Ma még menjen, legközelebb ugyanis karácsonykor mehet. A mai az utolsó vasárnap, amikor korlátozás nélkül tarthatnak nyitva a kereskedelmi egységek. Március 15-én, azaz jövő vasárnap lép hatályba a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény, onnantól majd csak feltételekkel lehet dolgoztatni a kereskedelemben és az üzletek többsége zárva lesz. Fábos Erika Jövő vasárnap - nemzeti ünnep lévén - amúgy is zárva lennének az üzletek Magyarországon, ám attól kezdve öt hétvége kivételével nem lehet majd kinyitni, kivéve, ha a kereskedelmi egység megfelel a törvényben rögzített feltételek valamelyikének. Ezekből ugyanis akad jócskán. Az egyik legfontosabb, amely | mindenkit érint, hogy az adventi időszakban, plusz még egyszer, az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény azzal kapcso- i latban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként, így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak abban az esetben, ha a tulajdonos, vagy családtagja dolgozik. Kivételes kivételek Kinyithatnak a pékségek, az újságosok és a virágüzletek is. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig e napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva. A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, benzinkutak, reptéri boltok, vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban folyó kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem. A törvény betartását a fogyasztóvédelem ellenőrzi. Jogsértés esetén,első alkalommal 5-15, második alkalommal 30, majd 90 napra zárhatják be a boltot. Negyedik alkalommal egy évig tartó boltzár a büntetés. Kedvelt volt a vasárnap A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint mintegy kétmillió ember vásárolt eddig vasárnaponként, ami éves szinten 400 milliárd forint forgalmat jelent. Ez a heti bevétel 5-6 százaléka, összességében pedig a többi forgalom 30 százaléka. A szakma által készített felmérés szerint ez a költségvetésben is jelentkezik majd: több mint 100 milliárdos bevételkiesést jósolnak. Lehetőségek és kiskapuk A kormány ennek ellenére kijelentette: nem lesz több engedmény és nem lesznek újabb kivételek. Kiskapuk azért akadnak, így azok a cégek, amelyek a vasárnapi bevételről nem szeretnének lemondani, megpróbálnak alkalmazkodni. Egyik ilyen alkalmazkodási „trükk”, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a megbízható dolgozókat résztulajdonossá teszik, így ők is dolgozhatnak, az üzlet pedig kinyithat. Ugyancsak egyéni vállalkozók megbízásában látja a kiutat a túrakocsikkal falvakat járó Family Frost. Több városban pedig már azt tervezik, hogy a nagy bevásárlóközpont vagy szupermarket vasárnap piacként működjön eztán, azaz a portékákat kiviszik az üzlet előtti parkolóba, a bolt pedig raktárként funkcionál. Ez persze komoly logisztikát igényel, nem biztos, hogy megéri. Ráadásul egy piac nyitása önkormányzati engedélyhez kötött, kérdés, melyik város mer szembe menni a kormány akaratával? A kevésbé trükkös megoldás az, amit a nagy multik és szupermarketek terveznek: a hét másik 6 napján hosszabbított nyitva tartással várják a vásárlókat. Pénteken és szombaton sokkal, a hét első 4 napján kicsivel tovább tartanának nyitva, mint eddig, ezzel próbálják a szombati zsúfoltságot enyhíteni és a vasárnapi kiesést pótolni. Nem mellékesen, így a dolgozók közül sem kell olyan sokat elbocsátani. A házhoz szállítás is tilos ezentúl vasárnap, de erre is keresnek már olyan megoldásokat, amelyben egyéni vállalkozókat alkalmazó szállítmányozó cégek lépnek be a kiszállításba. Tiltakozás és reménykedés Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: a következő pár hónap kísérleti időszak lesz az ágazatban, hiszen most derül ki pontosan, amit eddig csak becsülni tudtak, hogy mekkora lesz forgalomkiesés, és ennek nyomán a létszámveszteség. Mint mondta, abban bíznak, hogy az adóhatósághoz bekötött online pénztárakon keresztül érkező naprakész forgalmi adatok ismeretében a döntéshozók utólag enyhíthetnek a szabályozás egyes pontjain, amiért ők is lobbizni kívánnak majd. Továbbra is úgy gondolják, hogy ésszerűtlen és káros a korlátozó rendelkezés. A főtitkár azonban megismételte, hogy az OKSZ nem támogatja a Vállalkozók Országos Szövetségének népszavazási kezdeményezését, mivel az ügy ma már teljesen átpolitizálódott, márpedig ők fennállásuk óta azt a gyakorlatot követik, hogy a pártpolitikai jellegű lépésektől távol tartják magukat. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége viszont csatlakozott a VOSZ és a Liga Szak- szervezetek kezdeményezte aláírásgyűjtéshez. Annak ellenére, hogy tagjaik közül azok az egységek, ahol mozi is működik, egészen biztosan kinyitnak vasárnap a jövőben is. Ahogy az elmúlt napok egyeztetései alapján kiderült, egyre több olyan létesítmény is fogadja majd a látogatókat, ahol csak kávézók, éttermek, vagy olyan boltok lesznek nyitva, amelyek teljesítik a törvényi kritériumokat. Hatások és ellenhatások Szinte megjósolhatatlan, milyen negatív (és esetleg pozitív) hatásai lesznek a vásárlás nélküli vásár(vasár)napoknak. Ami valószínű: zsúfoltság a többi napon, kieső bevételek, elbocsátott alkalmazottak és aki feledékenyebb lesz, drágábban vásárol majd vasárnap. Korábban a boltok vasárnapi zárva tartása miatt azt kalkulálták, hogy csak a kereskedelemben 20 ezer ember munkája válik feleslegessé, de az ott dolgozó biztonsági őrök, a takarító- személyzet, és a többi kapcsolódó dolgozó munkája is veszélybe kerülne. A bevásárlóközpontok szövetsége továbbra is kitart amellett, hogy a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvény káros a gazdaságra, a kereskedelemre, nem védi a kiskereskedőket, sem a kereskedelmi alkalmazottakat, és kellemetlen a vásárlóknak. Ezt az is megerősíti, hogy több kiskereskedő - akik nyitva lehetnek eztán is -, panaszkodott: az alkalmazottak a kieső bér miatt, a tulajdonosok pedig a családtól való hétvégi elszakadás miatt érzik majd rosszul magukat. Arról pedig még egyetlen felmérés sem készült, hogy a kereskedelmi alkalmazottak mit kívánnak kezdeni majd a szabadon maradt vasárnapjaikkal. Vasárnapok Európában: ahány ország, annyi gyakorlat, de gyakori a vita még azokban az országokban is vita van a vasárnapi zárva- tartásról, amelyekben mindig is ez volt a rend. Franciaországban épp mostanában tervezik, hogy kiterjesztik a vasárnapi nyitva tartást, amitől a gyengélkedő gazdaság fellendülését várják. Amúgy ott évi 5 alkalom kivételével vasárnap zárva vannak a boltok, de a törvény rengeteg kivételt állapít meg. Ausztriában a legszigorúbb a szabályozás. Szombat 18 órától hétfőn reggel 6-ig kell zárva tartaniuk a kereskedelmi egységeknek. Ám a bécsi gazdasági kamara épp idén szeptemberben szorgalmazta, hogy a turistaközpontokban engedélyezzék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, amitől 140 millió euró többletbevételt és 800 új munkahelyet remélnek. Belgiumban évente 9 vasárnap lehetnek nyitva az üzletek, ebből hatot a kormány, hármat az önkormányzatok határozhatnak meg. Angliában a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek legfeljebb 6 órán keresztül lehetnek nyitva vasárnaponként, 10 és 18 óra közt tetszőleges időben. A kisebb boltokat nem korlátozzák. Finnországban a 400 négyzet- méternél kisebb boltok számára nincs megkötés, a nagyobbak 12 órától este 6-ig lehetnek nyitva, kivétel a karácsony, akkor nincs korlátozás. Németországban a szabályozás hétköznap este 8-kor, szombaton délután 4-kor rendelte el az üzletek bezárását, 2004 óta szombaton is este 8-ig engedélyezett a nyitva tartás. Tavaly óta az egyes tartományok joga meghatározni, hány vasárnap lehet kinyitni az üzleteket. NORVÉGIÁBAN csak a benzinkutak, pékségek, és a 100 négyzetméternél kisebb élelmiszer- boltok vannak nyitva vasárnap. semmiféle tiltás nincs a következő országokban: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyel- ország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. Nagyon valószínű, hogy nem a népszavazás fogja feloldani a boltzárat sokan úgy gondolják, hogy a népszavazás lesz az az intézmény, amely megoldhatja a vasárnapi zárva tartás kérdését. Hozzáértők szerint azonban hiábavaló ebben bízni. Ennek oka főként az, hogy a megszigorított feltételekkel már a népszavazásig is nehéz.lenne eljutni. Ha minden törvényes feltétel teljesül, nyolc hónap a legrövidebb idő, ami kell ehhez, de reálisabban inkább 10 hónap. először is a beadványhoz 20 támogató aláírást kell csatolni. Ehhez be kell szerezni az adatvédelmi hatóságtól azt az igazolást, amivel adatkezelésre lehet jogosult valaki. Ezután lehet ösz- szegyűjteni az aláírásokat, amelyeknek pontosnak, hitelesnek kell lenniük és formai szempontból is vannak kritériumai a beadványnak. Ha ezeknek megfelelnek a dokumentumok, a Nemzeti Választási Iroda 30 nap alatt dönt, hogy helyesen tették-e fel a kérdést? Ha igen, akkor értesíti erről a beadvány készítőit, akiknek négy hónapjuk van ösz- szegyűjteni a 200 ezer aláírást. Amikor ezzel megvannak, a választási szervek elbírálják, hogy az aláírások hitelesek-e - erre is 30 nap van. Ezután a Parlamenten a sor, hogy napirendre vegye a kérdést és elrendelje a népszavazást. Ha ez is teljesül, a köz- társasági elnök írja ki a szavazás napját, ami reálisan 2-3 hónapon belül lehet. A VÁLASZTÓPOLGÁROK több mint felének - ez kétszerese a korábbi szabályozásnak - kell érvényesen és egyformán szavazni, hogy eredményes is legyen a népszavazás. Vagyis négymillió embernek kellene azt akarni, hogy újra legyenek nyitva a boltok vasárnaponként. Erről már politikai elemzők mondják, hogy ekkora mozgósításhoz nagyon felfokozott választói hangulat kellene. Tekintettel arra, hogy 8-10 hónap biztosan eltelik addig, ez még nehezebb feladat lenne. ráadásul ezt a folyamatot akadályozni is lehet. Mivel a választási iroda egy tárgykörben, egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozhat, bármeddig lehet kamu, vagy rosszul feltett kérdésekkel hátráltatni a folyamatot. í I I
