Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

2015. MÁRCIUS 29., VASARNAP SZTORI 5 Örökzöld és új turistafosztogató trükkök csapdák A segítőkésznek tűnő helyiek is sok kellemetlenséget okozhatnak a turistaszezonban A klasszikus mozdulat. Zsúfolt peron, elfoglalt utas, védtelen táska, és máris akad, aki kihasználja az adódó szituációt. Zsebtolvajok a tömött közle­kedési eszközön? Már meg sem lepődünk. Azon viszont igen, ha épp egy olyan he­lyen ér bennünket baj, ahol turistaként nem is számíta­nánk rá. Kerekes Linda Vigyázat, a trükkös tolvajok rendkívül kifinomult módsze­reinek tárháza kimeríthetet­len külföldön is, így ha nem vagyunk elég óvatosak, mi is áldozatul eshetünk! A szezon kezdetén nem árt összegyűjte­ni a legújabb és leggyakoribb turistafosztogató trükköket. Kávéfolt a kabáton A tömött tömegközlekedési eszközökön fosztogató zsebtol­vajok már-már megszokottnak számítanak külföldön is. Nekik nem olyan nehéz a dolguk, hi­szen még trükközniük sem kell ahhoz, hogy megszabadítsanak bennünket értékeinktől. A bű­nözőknek elég csak kihasznál­niuk azt, hogy a zsúfolt buszon vagy metrón utastársainkhoz közel állunk, így észrevétlenül, egy szempillantás alatt zsebre tehetik a táskánkból elcsent holmikat. Viszont arra aligha lehetünk felkészülve külföldi kirándulásunk során, hogy már egy kabátunkon landoló kávéfolt miatt is bajba kerülhe­tünk... .- Gyakori trükk, hogy vala­ki szándékosan leönti a ruhán­kat, majd felajánlja, hogy segít letörölni. Innentől pedig csak néhány pillanat, és már nincs is a zsebünkben a pénztárcánk - mondta Nagy Bálint, a Pénz- centrum.hu vezetőszerkesztő­je. - Főként Dél-Amerikában jellemző, de Bukarestben is előfordulhat, hogy a turistákat álrendőrök szólítják meg, akik arra hivatkozva ellenőrzik a gyanútlan külföldiek pénz­tárcáját, hogy mostanában sok a hamis pénz a környéken. A visszakapott pénztárcában akkorra persze már kevesebb bankjegy van - tette hozzá. A segítőkész fotós Talán ön is találkozott már olyan külföldi kereskedővel, aki a nagyváros legforgalma­sabb utcáján ezernyi színes karkötővel ugrik a járókelők kö­zé, hogy aztán a csuklóra agga­tott portékájáért pénzt kérjen. Függetlenül attól, hogy a turis­ta szeretne-e egyáltalán vásá­rolni. Jó, ha tudja: ez nemcsak a lelkes utcai kereskedők, hanem a trükkös tolvajok kedvelt mód­szere is! Amíg mi zavarunkban hebegünk-habogunk, hogy „kö­szönjük szépen, nem kérjük”, lehet, hogy értékeink már nin­csenek is a zsebünkben. Legyünk óvatosak, hiszen a nagyon barátságos, segítőkész fotósok is megtéveszthetnek bennünket! Amikor éppen a város nevezetességei előtt kat­tintgatunk, egy kedves idegen odalép, és felajánlja, hogy szí­vesen készít fotót rólunk. Miért is ne?! Viszont ne lepődjünk meg, ha mindezért pénzt kér, vagy épp elfut a masinánkkal! Kevesebbet számolnak? Lassú a pénztáros a boltban? Sebaj, végül is szabadságon vagyunk, ráérünk! Csakhogy lehet, hogy éppen azért húzza az időt, hogy elveszítsük a tü­relmünket, és számolás nélkül beleborítsuk az aprót a pénz­tárcánkba. Aztán, ha utána ala­posan megolvassuk a pénzün­ket, rájövünk, hogy kevesebbet kaptunk vissza. Világszerte találkozhatunk furfangos taxisofőrökkel is, akik kihasználva, hogy nem ismerjük a várost, jól megko­csikáztathatnak bennünket. Kedvelt módszerük, hogy olyan forgalmas helyekre visznek bennünket, ahol lassabb a köz­lekedés, így búcsúzáskor töb­bet is fizethetünk. Egy kedves idegen is bajt okozhat, aki figyelmeztet ben­nünket, hogy épp most lát­ta, amint valakitől ellopták a pénztárcáját vagy a telefonját. Ilyenkor mit teszünk mi? Gyor­san a zsebünkhöz kapunk, vagy ellenőrizzük a táskánkat. A fosztogatónak vagy a közel­ben álldogáló „kollégájának” pedig épp erre van szüksége, hiszen kifigyelheti, hol tartjuk az értékeinket.- biztosítás nélkül ne utaz­zunk külföldre, még akkor se, ha csak egy napra hagyjuk el az országot! - tanácsolta Gilyén Ág­nes, a Magyar Biztosítók Szövet­ségének (Mabisz) kommunikáci­ós főosztályvezetője. - Biztosítás- kötésnél alapvetően több szem­pontot is figyelembe kell ven­nünk, többek között azt, hogy hova utazunk, hiszen egyes or­szágokban magasabb biztosítási összeget tartalmazó biztosítást kell kötnünk. Emellett mérlegel­nünk kell azt is, hogy mennyi időre utazunk, hiszen minél hosszabb időt töltünk külföldön, Csecsemő az akciókban A Just The Flight nevű utazá­si szakportál szerint világszerte találkozhatunk idős vagy terhes koldus hölgyekkel is, akiknek turisták tucatjai adnak aprót. Ebben még nincs is semmi külö­nös, igen ám, de amíg a tárcánk­ban kutatunk, addig a „munka­társak” kifigyelik, hol is tartjuk a pénzt, és indulhat a vadászat. Álmunkban sem gondolnánk azonban arra, hogy a trükkös csalók még egy csecsemőt is felhasználhatnak arra, hogy ki­fosszák a gyanútlan turistákat. Pedig Európában is megeshet ilyesmi. annál nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen váratlan ese­mény ér bennünket, legyen az egy betegség vagy értékeink el­vesztése - magyarázta Gilyén Ágnes, majd hozzátette: utasbiz­tosítást már akár napi 300fo­rinttól is köthetünk. A mabisz adatai szerint egyéb­ként a leggyakoribb lopás-rablás kárról főként a Spanyolország­ból hazatérők számolnak be. Az utóbbi években gyakori, hogy lerántják a turisták válláról a táskát, és az sem ritka, hogy egy néhány pillanatra letett csomag tűnik el szőrén-szálán.- Előfordulhat, hogy egy nő sétál el mellettünk, és megkér bennünket arra, hogy fogjuk meg a csecsemőjét, és a kis­babát azonnal a kezünkbe is nyomja. Meglepetésünkben mi észre sem vesszük, hogy a szo­katlan akció lényege nem más, minthogy közben észrevétlenül elvegye az értékeinket - ma­gyarázta Nagy Bálint. Figyeljünk a bankkártyára!- Ugyan sok a bankkártyás visszaélés, de még mindig biz­tonságosabb, ha készpénz he­lyett ezt használjuk külföldön. Fontos: fizetésnél és az automa­tás készpénzfelvételnél is takar­juk el a számlapot, és semmi­képp se tartsuk a pénztárcánk­ban a papírra felírt PIN kódot a kártya mellett - figyelmeztetett Nagy Bálint, majd hozzátette, adatainkat pedig végképp ne ad­juk meg senkinek. Világszerte megtörténhet ugyanis például az, hogy a csaló úgy tesz, mintha a recepcióról hívná a hotelszo­bánkat, és azt kéri, hogy erősít­sük meg a bankkártya adatain­kat. Ezek a bűnözők az akcióikat általában az éjszaka közepére időzítik, számolva azzal, hogy ekkor nagy valószínűséggel nem megyünk le személyesen adatot egyeztetni. Azzal, hogy megadjuk az adatainkat, segí­tünk a bűnözőnek lenyúlni a pénzünket a saját kártyánkról. A mobil és a pénztárca sokszor a zsákmány A zsebtolvajok itthon is elő­szeretettel használják ki a zsú­folt helyeket, főleg tömegközle­kedési eszközökön, piacokon, bevásárlóközpontokban csap­nak le.- legjellemzőbb „vadászterü­letük” a hátizsák és a vállra akasztott női táska, de ennél is könnyebben boldogulnak a ko­sár tetejére vagy külső kabát­zsebbe tett értékekkel. A leggya­koribb zsákmány a mobiltelefon és a pénztárca, amiben gyak­ran az iratok is benne vannak- mondta Varga Balázs rendőr alezredes, az Országos Rend­őr-főkapitányság (ORFK) bűn- megelőzési osztályának munka­társa, aki arra figyelmeztet, hogy legyünk résen a plázák gyorséttermeiben is! A zsebesek ugyanis a székek támlájára terí­tett kabátunkból, táskánkból is lophatnak: a mögöttünk lévő asztalnál a hozzánk közelebb ülő ráteríti a kabátját a szék háttámlájára, és ennek takará­sában cseni el értékeinket. ÍME, NÉHÁNY hasznos tanács: • utazáskor a táskát húzzuk magunk elé és fogjuk szoro­san! Az oldalunknál lógó tás­ka hátul lévő cipzárját egy profi zsebes könnyen kinyitja, sőt, a táska oldalát akár pen­gével is kivághatja. • PÉNZÜNKET TÖBB kisebb cím­letben, több helyen, a szemé­lyes iratainkat pedig kulcsa­inktól elkülönítve tartsuk! • SOK tolvaj használja ki az emberek jó szándékát, segítő­készségét, ezért ha egy bu­szon, villamoson, bevásárlás­nál szokatlan esemény törté­nik (heves vita alakul ki, vagy elájul valaki), a segítség- nyújtás mellett figyeljünk még jobban az értékeinkre! • TÖMEGKÖZLEKEDÉSI eszkö­zön ne vegyük elő a pénztár­cánkat, mert kifigyelhetik, hova tesszük vissza! • A PÁLYAUDVARON, vonaton a bőröndjeinket ne bízzuk isme­retlenre! • ha észrevettük a lopást, ne szálljunk szembe a támadó­val, mert kiszámíthatatlanok a reakciói! Hívjunk segítsé­get, és tárcsázzuk a rendőrsé­get a 107-es vagy 112-es se­gélyhívószámokon! Utólagos bölcselet: megéri utasbiztosítást kötni El a kezekkel a lovaktól! OLVASOM A világhírű popénekesnő rados virág videoklipje alatt a felira­tot: egyetlen állatban, fában, automobilban vagy színészben sem tettek kárt a videó készí­tésekor. Először azt hittem, ez valami vicc. Megnéztem a felvételt: a zenéhez kitalált filmes történet egy szerelmi sztori. Ahogy az szokott lenni, a dolgok jól kezdődnek, ám a hölgy egyszer csak felfedezi, hogy miközben ő gyanútlanul heverészik a fűbe leterített pokrócon, fejét a partnere ölé­be hajtva, az imádott férfi egy másik nővel SMS-ezik. Kitör a botrány, a féltékeny asz­szony fúriává változik, késsel szétszabdalja a szerelméről pingált portréfestményt, misz- likbe szabdalja a pasas legjobb ingét, még a csilivili old timer autójának is nekimegy egy golfütővel. A rémült hímpél­dány alig bírja kiszabadítani a járgányt a nő markából, sőt, a saját irháját is csak nagy nehe­zen menti meg a tomboló düh­től. És van egy fa is, amelybe a rózsaszínű időszakban a hölgy belevésett egy szívet két mo­nogrammal - most azt is szét­vagdossa. És hogy járnak a gyönyörű fehér lovak, amelye­ken a pár néhány perce még boldogságban úszva lovagolt? Az énekesnő feláll az egyik nyergére, és ott egyensúlyozva szapulja egykori partnerét. szóval állatok, fák, autók és emberek sérülhetnek meg, ha egy féltékeny nőt elönt a harag. Igen ám, de ez nem a valóság, hanem csak egy vi­deofilm, márpedig a modern technikának köszönhetően megoldható, hogy mindez csak illuzórikus látvány le­gyen. Nem muszáj beáldozni védett növényeket, drága gépkocsikat, élő személyeket ahhoz, hogy egy ilyen képes történet kikerekedjen a néző előtt. Igen ám, csakhogy ez­zel nincs mindenki tisztában, ezért az alkotók a biztonság kedvéért megnyugtatják a harcos növény-, állat-, autó- és embervédőket: senki és sem­mi az ég adta világon nem sérült meg. Nyilván a sok ide­vonatkozó amerikai törvény miatt, amelyeket áthágva a vétkes komoly büntetéssel nézhet szembe. de többről is és másról is szó van itt szerintem. A tömeg any- nyira a képi kultúra rabja lett, hogy a televízióban, moziban, videón látottak a fejekben egy­re inkább közelebb kerülnek az átélt valósághoz. Sőt, adott esetben eggyé is válnak azzal. Emlékszem, gyerekkoromban egy tévés csatajelenetről azt képzeltem, olyan statisztákat toboroztak, akik eleve öngyil­kosok akartak lenni. Miért ne tegyék ezt egy filmben, ha így is, úgy is meghalnak? És ezt az ideát akkor tökéletesen természetesnek gondoltam. Amint azt is, hogy a törökök törökök, az indiánok indiánok, a szörnyek pedig igazából léteznek. így hát, amikor ször- nyes rajzfilm volt a tévében, este elalvás előtt rettegtem, vajon nem bújt-e az ágyam alá egy ilyen pokolfajzat. A fent elmesélt videóhoz mel­lékelt aláírásról az jutott az eszembe, hogy visszatértünk a gyerekkorunkba. Ami a tévében vagy az interneten képben jelenik meg, és mozog, azt mindjárt készpénznek vesszük. Nem gondolunk arra, hogy az csak egy film - való­ságnak fogadjuk el. így lehet manipulálni bennünket. Ha az elektronikus média mond­juk egy háborúról tudósít, elhisszük, hogy minden pont­ról pontra úgy történt, mint ahogy a tudósítás készítői bemutatják. Mert a képi világ olyan valóságosnak hat, mi pe­dig főképpen abból tájékozó­dunk. Az olvasás persze más, egy regény kitalált történeté­ről felnőtt ember nem hiszi, hogy az a valósággal azonos lenne. Mert ott mi magunk alakítjuk képekké a szöveget, nem készen kapjuk őket az arcunkba. VAJON HÁNY feljelentés lett már abból, hogy egy filmen meg­karcoltak egy védtelen fát, vagy ráálltak egy szegény ló hátára?

Next

/
Thumbnails
Contents