Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
2015. MÁRCIUS 29., VASARNAP SZTORI 5 Örökzöld és új turistafosztogató trükkök csapdák A segítőkésznek tűnő helyiek is sok kellemetlenséget okozhatnak a turistaszezonban A klasszikus mozdulat. Zsúfolt peron, elfoglalt utas, védtelen táska, és máris akad, aki kihasználja az adódó szituációt. Zsebtolvajok a tömött közlekedési eszközön? Már meg sem lepődünk. Azon viszont igen, ha épp egy olyan helyen ér bennünket baj, ahol turistaként nem is számítanánk rá. Kerekes Linda Vigyázat, a trükkös tolvajok rendkívül kifinomult módszereinek tárháza kimeríthetetlen külföldön is, így ha nem vagyunk elég óvatosak, mi is áldozatul eshetünk! A szezon kezdetén nem árt összegyűjteni a legújabb és leggyakoribb turistafosztogató trükköket. Kávéfolt a kabáton A tömött tömegközlekedési eszközökön fosztogató zsebtolvajok már-már megszokottnak számítanak külföldön is. Nekik nem olyan nehéz a dolguk, hiszen még trükközniük sem kell ahhoz, hogy megszabadítsanak bennünket értékeinktől. A bűnözőknek elég csak kihasználniuk azt, hogy a zsúfolt buszon vagy metrón utastársainkhoz közel állunk, így észrevétlenül, egy szempillantás alatt zsebre tehetik a táskánkból elcsent holmikat. Viszont arra aligha lehetünk felkészülve külföldi kirándulásunk során, hogy már egy kabátunkon landoló kávéfolt miatt is bajba kerülhetünk... .- Gyakori trükk, hogy valaki szándékosan leönti a ruhánkat, majd felajánlja, hogy segít letörölni. Innentől pedig csak néhány pillanat, és már nincs is a zsebünkben a pénztárcánk - mondta Nagy Bálint, a Pénz- centrum.hu vezetőszerkesztője. - Főként Dél-Amerikában jellemző, de Bukarestben is előfordulhat, hogy a turistákat álrendőrök szólítják meg, akik arra hivatkozva ellenőrzik a gyanútlan külföldiek pénztárcáját, hogy mostanában sok a hamis pénz a környéken. A visszakapott pénztárcában akkorra persze már kevesebb bankjegy van - tette hozzá. A segítőkész fotós Talán ön is találkozott már olyan külföldi kereskedővel, aki a nagyváros legforgalmasabb utcáján ezernyi színes karkötővel ugrik a járókelők közé, hogy aztán a csuklóra aggatott portékájáért pénzt kérjen. Függetlenül attól, hogy a turista szeretne-e egyáltalán vásárolni. Jó, ha tudja: ez nemcsak a lelkes utcai kereskedők, hanem a trükkös tolvajok kedvelt módszere is! Amíg mi zavarunkban hebegünk-habogunk, hogy „köszönjük szépen, nem kérjük”, lehet, hogy értékeink már nincsenek is a zsebünkben. Legyünk óvatosak, hiszen a nagyon barátságos, segítőkész fotósok is megtéveszthetnek bennünket! Amikor éppen a város nevezetességei előtt kattintgatunk, egy kedves idegen odalép, és felajánlja, hogy szívesen készít fotót rólunk. Miért is ne?! Viszont ne lepődjünk meg, ha mindezért pénzt kér, vagy épp elfut a masinánkkal! Kevesebbet számolnak? Lassú a pénztáros a boltban? Sebaj, végül is szabadságon vagyunk, ráérünk! Csakhogy lehet, hogy éppen azért húzza az időt, hogy elveszítsük a türelmünket, és számolás nélkül beleborítsuk az aprót a pénztárcánkba. Aztán, ha utána alaposan megolvassuk a pénzünket, rájövünk, hogy kevesebbet kaptunk vissza. Világszerte találkozhatunk furfangos taxisofőrökkel is, akik kihasználva, hogy nem ismerjük a várost, jól megkocsikáztathatnak bennünket. Kedvelt módszerük, hogy olyan forgalmas helyekre visznek bennünket, ahol lassabb a közlekedés, így búcsúzáskor többet is fizethetünk. Egy kedves idegen is bajt okozhat, aki figyelmeztet bennünket, hogy épp most látta, amint valakitől ellopták a pénztárcáját vagy a telefonját. Ilyenkor mit teszünk mi? Gyorsan a zsebünkhöz kapunk, vagy ellenőrizzük a táskánkat. A fosztogatónak vagy a közelben álldogáló „kollégájának” pedig épp erre van szüksége, hiszen kifigyelheti, hol tartjuk az értékeinket.- biztosítás nélkül ne utazzunk külföldre, még akkor se, ha csak egy napra hagyjuk el az országot! - tanácsolta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője. - Biztosítás- kötésnél alapvetően több szempontot is figyelembe kell vennünk, többek között azt, hogy hova utazunk, hiszen egyes országokban magasabb biztosítási összeget tartalmazó biztosítást kell kötnünk. Emellett mérlegelnünk kell azt is, hogy mennyi időre utazunk, hiszen minél hosszabb időt töltünk külföldön, Csecsemő az akciókban A Just The Flight nevű utazási szakportál szerint világszerte találkozhatunk idős vagy terhes koldus hölgyekkel is, akiknek turisták tucatjai adnak aprót. Ebben még nincs is semmi különös, igen ám, de amíg a tárcánkban kutatunk, addig a „munkatársak” kifigyelik, hol is tartjuk a pénzt, és indulhat a vadászat. Álmunkban sem gondolnánk azonban arra, hogy a trükkös csalók még egy csecsemőt is felhasználhatnak arra, hogy kifosszák a gyanútlan turistákat. Pedig Európában is megeshet ilyesmi. annál nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen váratlan esemény ér bennünket, legyen az egy betegség vagy értékeink elvesztése - magyarázta Gilyén Ágnes, majd hozzátette: utasbiztosítást már akár napi 300forinttól is köthetünk. A mabisz adatai szerint egyébként a leggyakoribb lopás-rablás kárról főként a Spanyolországból hazatérők számolnak be. Az utóbbi években gyakori, hogy lerántják a turisták válláról a táskát, és az sem ritka, hogy egy néhány pillanatra letett csomag tűnik el szőrén-szálán.- Előfordulhat, hogy egy nő sétál el mellettünk, és megkér bennünket arra, hogy fogjuk meg a csecsemőjét, és a kisbabát azonnal a kezünkbe is nyomja. Meglepetésünkben mi észre sem vesszük, hogy a szokatlan akció lényege nem más, minthogy közben észrevétlenül elvegye az értékeinket - magyarázta Nagy Bálint. Figyeljünk a bankkártyára!- Ugyan sok a bankkártyás visszaélés, de még mindig biztonságosabb, ha készpénz helyett ezt használjuk külföldön. Fontos: fizetésnél és az automatás készpénzfelvételnél is takarjuk el a számlapot, és semmiképp se tartsuk a pénztárcánkban a papírra felírt PIN kódot a kártya mellett - figyelmeztetett Nagy Bálint, majd hozzátette, adatainkat pedig végképp ne adjuk meg senkinek. Világszerte megtörténhet ugyanis például az, hogy a csaló úgy tesz, mintha a recepcióról hívná a hotelszobánkat, és azt kéri, hogy erősítsük meg a bankkártya adatainkat. Ezek a bűnözők az akcióikat általában az éjszaka közepére időzítik, számolva azzal, hogy ekkor nagy valószínűséggel nem megyünk le személyesen adatot egyeztetni. Azzal, hogy megadjuk az adatainkat, segítünk a bűnözőnek lenyúlni a pénzünket a saját kártyánkról. A mobil és a pénztárca sokszor a zsákmány A zsebtolvajok itthon is előszeretettel használják ki a zsúfolt helyeket, főleg tömegközlekedési eszközökön, piacokon, bevásárlóközpontokban csapnak le.- legjellemzőbb „vadászterületük” a hátizsák és a vállra akasztott női táska, de ennél is könnyebben boldogulnak a kosár tetejére vagy külső kabátzsebbe tett értékekkel. A leggyakoribb zsákmány a mobiltelefon és a pénztárca, amiben gyakran az iratok is benne vannak- mondta Varga Balázs rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűn- megelőzési osztályának munkatársa, aki arra figyelmeztet, hogy legyünk résen a plázák gyorséttermeiben is! A zsebesek ugyanis a székek támlájára terített kabátunkból, táskánkból is lophatnak: a mögöttünk lévő asztalnál a hozzánk közelebb ülő ráteríti a kabátját a szék háttámlájára, és ennek takarásában cseni el értékeinket. ÍME, NÉHÁNY hasznos tanács: • utazáskor a táskát húzzuk magunk elé és fogjuk szorosan! Az oldalunknál lógó táska hátul lévő cipzárját egy profi zsebes könnyen kinyitja, sőt, a táska oldalát akár pengével is kivághatja. • PÉNZÜNKET TÖBB kisebb címletben, több helyen, a személyes iratainkat pedig kulcsainktól elkülönítve tartsuk! • SOK tolvaj használja ki az emberek jó szándékát, segítőkészségét, ezért ha egy buszon, villamoson, bevásárlásnál szokatlan esemény történik (heves vita alakul ki, vagy elájul valaki), a segítség- nyújtás mellett figyeljünk még jobban az értékeinkre! • TÖMEGKÖZLEKEDÉSI eszközön ne vegyük elő a pénztárcánkat, mert kifigyelhetik, hova tesszük vissza! • A PÁLYAUDVARON, vonaton a bőröndjeinket ne bízzuk ismeretlenre! • ha észrevettük a lopást, ne szálljunk szembe a támadóval, mert kiszámíthatatlanok a reakciói! Hívjunk segítséget, és tárcsázzuk a rendőrséget a 107-es vagy 112-es segélyhívószámokon! Utólagos bölcselet: megéri utasbiztosítást kötni El a kezekkel a lovaktól! OLVASOM A világhírű popénekesnő rados virág videoklipje alatt a feliratot: egyetlen állatban, fában, automobilban vagy színészben sem tettek kárt a videó készítésekor. Először azt hittem, ez valami vicc. Megnéztem a felvételt: a zenéhez kitalált filmes történet egy szerelmi sztori. Ahogy az szokott lenni, a dolgok jól kezdődnek, ám a hölgy egyszer csak felfedezi, hogy miközben ő gyanútlanul heverészik a fűbe leterített pokrócon, fejét a partnere ölébe hajtva, az imádott férfi egy másik nővel SMS-ezik. Kitör a botrány, a féltékeny aszszony fúriává változik, késsel szétszabdalja a szerelméről pingált portréfestményt, misz- likbe szabdalja a pasas legjobb ingét, még a csilivili old timer autójának is nekimegy egy golfütővel. A rémült hímpéldány alig bírja kiszabadítani a járgányt a nő markából, sőt, a saját irháját is csak nagy nehezen menti meg a tomboló dühtől. És van egy fa is, amelybe a rózsaszínű időszakban a hölgy belevésett egy szívet két monogrammal - most azt is szétvagdossa. És hogy járnak a gyönyörű fehér lovak, amelyeken a pár néhány perce még boldogságban úszva lovagolt? Az énekesnő feláll az egyik nyergére, és ott egyensúlyozva szapulja egykori partnerét. szóval állatok, fák, autók és emberek sérülhetnek meg, ha egy féltékeny nőt elönt a harag. Igen ám, de ez nem a valóság, hanem csak egy videofilm, márpedig a modern technikának köszönhetően megoldható, hogy mindez csak illuzórikus látvány legyen. Nem muszáj beáldozni védett növényeket, drága gépkocsikat, élő személyeket ahhoz, hogy egy ilyen képes történet kikerekedjen a néző előtt. Igen ám, csakhogy ezzel nincs mindenki tisztában, ezért az alkotók a biztonság kedvéért megnyugtatják a harcos növény-, állat-, autó- és embervédőket: senki és semmi az ég adta világon nem sérült meg. Nyilván a sok idevonatkozó amerikai törvény miatt, amelyeket áthágva a vétkes komoly büntetéssel nézhet szembe. de többről is és másról is szó van itt szerintem. A tömeg any- nyira a képi kultúra rabja lett, hogy a televízióban, moziban, videón látottak a fejekben egyre inkább közelebb kerülnek az átélt valósághoz. Sőt, adott esetben eggyé is válnak azzal. Emlékszem, gyerekkoromban egy tévés csatajelenetről azt képzeltem, olyan statisztákat toboroztak, akik eleve öngyilkosok akartak lenni. Miért ne tegyék ezt egy filmben, ha így is, úgy is meghalnak? És ezt az ideát akkor tökéletesen természetesnek gondoltam. Amint azt is, hogy a törökök törökök, az indiánok indiánok, a szörnyek pedig igazából léteznek. így hát, amikor ször- nyes rajzfilm volt a tévében, este elalvás előtt rettegtem, vajon nem bújt-e az ágyam alá egy ilyen pokolfajzat. A fent elmesélt videóhoz mellékelt aláírásról az jutott az eszembe, hogy visszatértünk a gyerekkorunkba. Ami a tévében vagy az interneten képben jelenik meg, és mozog, azt mindjárt készpénznek vesszük. Nem gondolunk arra, hogy az csak egy film - valóságnak fogadjuk el. így lehet manipulálni bennünket. Ha az elektronikus média mondjuk egy háborúról tudósít, elhisszük, hogy minden pontról pontra úgy történt, mint ahogy a tudósítás készítői bemutatják. Mert a képi világ olyan valóságosnak hat, mi pedig főképpen abból tájékozódunk. Az olvasás persze más, egy regény kitalált történetéről felnőtt ember nem hiszi, hogy az a valósággal azonos lenne. Mert ott mi magunk alakítjuk képekké a szöveget, nem készen kapjuk őket az arcunkba. VAJON HÁNY feljelentés lett már abból, hogy egy filmen megkarcoltak egy védtelen fát, vagy ráálltak egy szegény ló hátára?
