Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2015. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP hamisítás Évente közel húszmilliárd forint kárt okoznak a csalók. A mosópor, a mobiltelefon, a parfüm, az élelmiszer és a gyógyszer sem mindig az, aminek látszik. Minden tizedik ember vásárol hamis árut. Dübörög a gagyibiznisz: egyre több hamis árut foglalnak le hazánkban is. Hamisított sajtot, kekszet, húsárut és rekordmennyiségű sportcipőt találtak idén az élelmiszer- és az adóhatóság nyomozói. Fábos Erika Több mint háromszázmillió fo­rint értékben foglalt le hamis termékeket idén márciusig az adóhatóság szellemi tulajdon­jog elleni bűncselekmények miatt. Idén eddig a sportcipő és a mosószer volt a sláger. De a napokban egy Bács-Kis- kun megyei raktárban hami­sított élelmiszereket találtak a nyomozók. Százharminckét raklapnyi kávét, édesipari ter­méket, energiaitalt foglaltak le. Tavaly a NAV pénzügyi nyomo­zói több mint 760 nyomozást indítottak szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt. Az elkövetők által okozott kár ezekben az ügyekben több mint ötmilliárd forint volt. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője azt mondta: gyakorlatilag mindent hami­sítanak, és az árukat jellem­zően nem Magyarországon gyártják, itt mindössze a ha­mis márkajelzés, a címke, az embléma kerül rájuk. Az nem jellemző, hogy nagy tételben rendszeresen zajlik a gyártás. Főként mosószer-hamisítás fordul elő belföldön. Allergia, hormonzavar, zárlat Nemcsak a lefoglalt árut, de a piacokon és boltokban vásá­rolt termékeket is vizsgálják. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évente többször is labo­ratóriumba küldi a különböző vegyi árukból, mosószerekből vett mintákat. Leggyakrabban csak pórul jár velük, aki spórol­ni akar. Veszélyes anyag ugyan­is nincs bennük, csak konyhai só, mégpedig sok. Találtak már olyan mosóport - egy nagy üz­letlánc sajátmárkás termékét - aminek a 47 százaléka volt a só. Ez nagyobb bajt nem okoz, csak azokra veszélyes, akik allergi­ásak rá: kiütést okoz. Másrészt előfordul, hogy ételfestéket használnak a folyékony mosó­szereknél, ami foltot hagyhat mosáskor a ruhán. De nemcsak a hamis mosó­por, a zárlatos kenyérpirító, a HA NEM FIGYEL, BECSAPHATJÁK! Lefoglalt, hamisított szeszesitalok megsemmisítés előtt egy raktárban. Az élelmiszer- és italhamisítás életveszélyes is lehet. hamis autóalkatrész, az isme­retlen anyagokból előállított parfüm lehet veszélyes akár az egészségre is, de a ruhák is. Rákkeltő vagy hormonzavart okozó vegyi anyag lehet akár a luxusmárkák között is. El­sősorban az olcsó vagy hamis farmer és pamutruhákra igaz, hogy sokszor találnak bennük olyan festékanyagot, amely bőrirritációt okoz, de hosszú távon akár a hormonrendszer­re is rossz hatása lehet. Nem csak a luxust másolják 2008 óta pedig létezik a Ha­misítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) is. Ennek célja, hogy valamennyi olyan szereplőt összefogjon, akik a hamisítá­sok ellen küzdenek hazánk­ban, de azok a cégek és ipar­ágak is jelen vannak a testület­ben, akiknek a termékeit, véd­jegyeit hamisítják, hiszen ez nekik egyrészt bevételkiesést okoz, másrészt a presztízsüket is veszélyezteti. Barsvári Tímea, a HENT szó­vivője azt mondta: korábban a hamisítás inkább a luxuster­mékekre volt jellemző, de ma már szinte minden fogyasztási cikkre kiterjed. Azokat is meg­éri hamisítani, mert sok fogy belőlük. A gyógyszereknél, az élelmiszereknél vagy a nö­vényvédő szereknél persze ma­gasabb a kockázat, mert ezek­nek egészségügyi veszélyei is lehetnek. De mondjuk egy zár­latos, hamisított műszaki cikk sem életbiztosítás. Életveszélyes is lehet Egyre elterjedtebb itthon és az unió területén is az élelmi­szer- és gyógyszerhamisítás. Az unió területére beérkezett hamis élelmiszerek és gyógy­szerek mennyisége az utóbbi két évben megkétszereződött - ez az arány itthon is igaz. A gyógyszerek közül a poten­cianövelők és a fogyasztósze­rek voltak korábban a sláger- termékek, de ma már krónikus betegségekre írt, vényköteles gyógyszerek között is találtak hamisítványokat. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója azt mondta: ' vényköteles gyógy­szert csak patikában szabad forgalmazni, aki tehát máshol talál, veszélynek teszi ki ma­gát. „Tévhit, hogy csak potencia­növelőket és fogyókúrás szere­ket hamisítanak, ha gyógysze­rekről van szó - mondta Ilku Lívia. - Vérnyomáscsökkentő­ket, cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszereket, nyug­tátokat vagy epilepszia-gyógy­szereket is lehet rendelni az interneten. Hiába olcsóbb, vagy egyszerűbb, mert nem kell orvoshoz menni receptért, ez nagyon veszélyes. Ha valaki úgy gondolja, bevette a szüksé­ges orvosságát, közben a ható­anyag nem jutott a szervezeté­be, az életét is kockáztatja. Ar­ról nem is beszélve, ha valaki önmagát próbálja gyógyítani internetes fórumok segítsé­gével, és aztán ugyancsak az interneten veszi meg a sosem hallott nevű tablettákat. Az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet honlapján pillanatok alatt utá­nanézhet, hogy létezik-e egy­általán a készítmény, és azt is bejelentheti itt, ha becsapták.” Az élelmiszer a nagy üzlet Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtar­tókból, aluljárókban, piacokon vagy vásárban jut hamis élel­miszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes keres­kedelemben előfordulhatnak. Azért, hogy minél kevesebb- szer csaphassák be a gyanút­lan vásárlókat, a Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dolgozik. Ilyenkor, húsvét előtt a füstölt árut, a tojást és az édességeket ellen­őrzik. Helik Ferenc, a Nébih Ki­emelt Ügyek Igazgatóságának vezetője azt mondta: „Többféle módszere és változata is van az élelmiszer-hamisításnak. Ha egy termékben több a só vagy a víz, mint az előírás, az is hamisítás, akkor is, ha a fo­gyasztót ez nem veszélyezteti. Természetesen az már kocká­zatos, ha egészségre káros ösz- szetevővel pótolnak valamit a gyártók, ahogy az is, ha isme­retlen helyről származó húst árulnak, lejárt fogyaszthatósá­gi idejű vagy romlott terméket átcímkéznek, vagy bármilyen módszerrel újra eladhatóvá tesznek. Vannak olyan csalá­sok is, amelyeket csak labora­tóriumi körülmények között lehet kimutatni és bizonyíta­ni. Ilyen például, amikor va­lami értékesebb élelmiszerhez olyan szaporítóanyagot adnak, ami olcsóbb. Lehet így hamisí­tani paprikaőrleményt, gesz­tenyepürét, ömlesztett sajtot, darált diót, darált húst vagy mézet is.” Most a sonkával járhat pórul A legelterjedtebb húshami­sítási trükköket sem képes a fogyasztók többsége lefülelni. Pedig kilónként több ezer fo­rintot lehet keresni azzal, ha nem combból készül a sonka, ha mangalica helyett egyszerű disznósonkát, vagy libamáj he­lyett kacsamájat, fogas helyett olcsóbb halat adnak el. Az, hogy Magyarországon mind­ez mekkora károkat okoz, arra nincs pontos adat, de a kiemelt ügyek igazgatósága fennállása óta, több mint 9 milliárd forin­tos áfa- és egyéb adóelkerülést állapított meg az élelmiszerek piacán. Magyarországon leg­gyakrabban védett eredetű szalámi- és kolbásznevekkel, borokkal élnek vissza, és ami­óta divatosak a házi és kézmű­ves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt azzal reklámozzák, hogy házi. Dobogó: ruha, cipő, mosószer A legfrissebb felmérés sze­rint a magyar vásárlók négy százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvá­sárlására. Amíg a fiatalok 34 százaléka, addig az idősek 9 százaléka vásárolna hamis terméket, és Magyarországon minden tizedik ember rend­szeresen vásárol is valamilyen hamisítványt, azért mert ol­csóbb. A legtöbb hamis áru a fővárosban fordul elő és ott is veszik meg. Az elmúlt évek­ben pedig az illatszerekkel lettek sokkal óvatosabbak az emberek, amíg a gyógyszerek esetében egyre terjednek a ha­misítványok még akkor is, ha a megkérdezettek azt mond­ják, azzal lennének a legóvato- sabbak. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője azt mondta: legtöbb hamis termék a ruhák és cipők, a mosószerek, vala­mint a szoftverek és adathor­dozók piacán van. Több mint száz nyomozás indult e témá­ban. A büntetés szigorodott: hamisításért, pontosabban ve­szélyes áru forgalmazásáért öt év börtön is járhat. Egyre több a hamis cigaret­ta, a kávé és a kozmetikum is. Ezekben az esetekben, nem egyszerűen csempészett áru­ról beszélünk, hanem arról: a fogyasztónak az a téves kép­zete alakul ki, hogy legális, márkás és minőségi áruhoz jut hozzá, csak olcsón, közben pedig ócska és veszélyes, amit megvesz. Persze az eladók legtöbbször azt hazudjék, pont ugyan­olyan, mint az eredeti, csak mivel olcsóbb a csomagolása, nem boltban árusítják, azért tudják adni kevesebbért is. Erre vigyázzon mindig, amikor vásárol! lehetőség szerint márkabolt­ban vagy kiterjedtebb kereske­delmi hálózatból szerezzünk be nagyobb értékű termékeket. MINDIG ALAPOSAN nézze meg, miért fog pénzt kiadni! gyógyszert csak patikában vegyen, és ha interneten vagy utcán, olyan orvosságot ajánla­nak, amelyik vényköteles, azon­nal gyanakodjon. ÉLELMISZERT IGYEKEZZEN meg­bízható helyen venni, zöldséget, gyümölcsöt ne vegyen alkalmi árusoktól. Jobban jár, ha vissza­jár vásárolni ugyanahhoz a ke­reskedőhöz, piaci árushoz. LÉTEZIK OLYAN okostelefon-al- kalmazás, amely a vonalkód alapján pillanatok alatt jelzi, ha hamis parfümöt, DVD-t, vagy cipőt akarnak ránk sózni. SZÁMÍTSUNK RÁ, ha interneten, piacon, parkolóban vagy alul­járóban feltűnően olcsón jutunk hozzá valamihez, az nagy esély- lyel nem egyszerűen lopott, ha­nem hamis áru. ÉRDEMES BÖNGÉSZNI a fogyasz­tóvédelmi hatóság honlapját, ott nemcsak a rossz minőségű áruk­ról kapunk tájékoztatást, de hi­vatalos terméktesztekből arról is, hogy mit kúpunk a pénzünkért. Egyedülálló, magyar találmány segíthet a hamisítás elleni harcban EGY olyan, a világon egyedül­álló, hamisítás elleni technoló­giát fejlesztettek magyar tudó­sok, amely használatával az eredetiség kétség nélkül azono­sítható. a smark technológiát elsődle­gesen termékeredetiség-véde- lemre lehet felhasználni, és csaknem bármilyen termékre felhelyezhető ez az újfajta biz­tonsági címke. Ez két részből áll, yan egy egyedi termékjelö­lésre alkalmazott, bizonyítottan gyártáskor sem megismételhető egyedi jel, valamint ennek a ki­vonata, ami a gyártó által elekt­ronikusan alá van írva a saját privát kulcsával. A technológia bármilyen olyan termék esetében alkal­mazható, ahol a műanyag ala­A különleges biztonsági címke pú címke felragasztható. Tehát az okmányok, dokumentumok, egyéb fogyasztási cikkek, elekt­ronikai eszközök, gyógyszercso­magoló anyagok. A miskolci találmány iránt szé­les körű a nemzetközi érdeklő­dés. Egyelőre egy nagy orosz- országi megrendelésre dolgoz­nak, de a hazai és más európai igényeket is elkezdték már fel­mérni A hatalmas érdeklődés alapján becsült megrendelések alapján, közel négyezer munka­helyet teremthet a világszenzá­ciónak számító magyar talál­mány. Az Unióban is nagy divat az uniós hatóságok által lefoglalt jogsértő termékek mennyisége megduplázódott az elmúlt évek­ben. Ezek származási helyét ille­tően továbbra is Kína a fő forrás: a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő cikkek - ruházat, parfüm, napszemüveg és DVD - 73 százaléka volt kínai eredetű. Egyes országok igyekeznek spe­cializálódni valamire. Törökor­szágból érkezett a legtöbb hamis élelmiszer, Panamából a legtöbb alkoholtartalmú ital, Thaiföldről a legtöbb üdítőital és Hongkong­ból a legtöbb hamis márkajelű mobiltelefon az unióba.

Next

/
Thumbnails
Contents