Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-14 / 62. szám

2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Kemény világ vár a jövő időseire tücsökmentalitás A többség nem vesz tudomást a majdani időskori nehézségekről ► Folytatás az 1. oldalról Főként a közelmúlt és a jelen - pénzügyi-befektetői botrányai miatt sokan nem mernek lépni.- Az önkéntes nyugdíjpénz­tárakkal szemben ugyanúgy nincs meg a közbizalom, mint a brókercégekkel kapcsolatban- magyarázta Bán Péter. - Jel­lemzően tehát a biztosítókat keresik meg, akik a jövőjükre gondolnak. A nyugdíj-előtaka- rékossági számlával kapcso­latban a leggyakoribb kifogás, hogy ott is értékpapírokba fek­tetik a befizetett pénzt, s állan­dó „gondozást” igényelnek. Az sem mindegy, mekko­ra hozamra számíthatnak az ügyfelek: a szakemberek sze­rint gyanús, ha egy cég biztos­ra ígéri az évi 11-13 százalékot, reálisabb, ha hat-hét percent­ben gondolkodik valaki.- Persze előfordulhatnak ki­fejezetten jó időszakok - je­gyezte meg a független pénz­ügyi elemző tavaly akadtak biztosítók, akik kihasználva a külföldi tőzsdék adottságait 25-30 százalékos hozamot ér­tek el. A valamiféle nyugdíj-befek­tetésen gondolkodók másik nagy problémája, mekkora ösz- szeggel tudnak belevágni egy tranzakcióba. Pénzügyi szak­emberek szerint harminc éve­sen már elég havi tízezer forin­tot erre szánni, negyven esz­tendősen ennek duplájában, az ötveneseknek havonta har­mincezer forintban érdemes gondolkodniuk. Más kérdés, hogy a jelentős többség számára még a legala­csonyabb összeg előteremtése is komoly gondot jelent, hiszen milliók küzdenek napi szintű anyagi problémákkal.- Ez csak az egyik ok - jelen­tette ki Csepeli György szocio­lógus -, tényleg nagyon sokan vannak, akik képtelenek bár­mennyit is félretenni. Sokan vannak azonban, akiknek fut­ná rá, csakhogy a hangya és a tücsök meséjéből utóbbi men­talitása jellemző rájuk: őket rá lehetne vezetni az öngondos­kodás fontosságára. A szociológus szerint az ok a történelmi múltban és az év­százados szocializációban ke­resendő. A hetvenes években készült egy felmérés baranyai magyar és sváb falvak életé­ről: míg utóbbiakban a rejtőz­ködés és spórolás volt jellem­ző, előbbiekben a pazarlás és a meglévő anyagiak azonnali felélése. Emellett generációk nőttek fel a szocializmus ide­jén a gondoskodó állam képé­vel, mely, bár a helyzet jelen­tősen megváltozott az elmúlt negyed században, még min­dig él.- Igaz, ezt a kötelező ma­gánnyugdíjpénztári megtaka­rítások államosítása már erő­sen árnyalta - jegyezte meg Csepeli György. Az inaktív kori állami ellá­tás természetesen nemcsak magyar probléma, egész Euró­pa az elöregedéssel és a népes­ségfogyással küzd, ami már középtávon is azt jelenti: ke­vesebb dolgozónak kell eltar­tania járulékaival több nyug­díjast, vagyis a jelenlegi rend­szer nem lesz fenntartható. Gondtalanok. Egyre többen igyekeznek gondoskodni önmagukról- A magyar helyzet a legsú­lyosabbak egyike - mondta a szociológus. - Bizonyossággal kijelenthető, a nyugdíjkorha­tár emelkedni fog, csakhogy az sem mindegy, milyen terü­leten tudnak dolgozni az érin­tettek. A nem termelő szekto­rokban tevékenykedők ugyan­is nem emelik a GDP-t. Más­részt az idehaza jelentős feke­te foglalkoztatás is az inaktív korszakban okoz majd súlyos problémákat, hiszen a be nem jelentett munkavállalók után senki sem fizet járulékot, így ezek az évek kiesnek a szolgá­lati idejükből. Csepeli György megjegyezte, a nyugdíjasok anyagi helyzete az egészségi mutatókban is je­lentkezni fog: sokaknak nem lesz pénze, hogy szűrésekre járjanak, sőt, a gyógyszerek ki­váltására sem...- A nyugdíjba vonulás so­kak számára jelentős életmi­nőség-romlással jár együtt - tette hozzá -, ami depresszi­ót, önágressziót okozhat. A ma­gyar amúgy is nehezebben dol­gozza fel az ilyesfajta változá­sokat, alapvetően negatív beál­lítottságú. Miután az évszáza­dok során mindig akadt vala­milyen hatalom, mely minden­kit irányított, nem alakult ki idehaza a megfelelő közösségi élet, az egymásra figyelés, de­ficites volt mindig is az öngon­doskodás. Azok a modellcso- portok, melyek pozitív példát mutattak, mint például a zsi­dók vagy a svábok, a történel­mi események miatt jelentősen megfogyatkoztak... ■ Vas András Szemétügy; csak a jobbikos képviselő nincs a listán? nemfizetők Völgyi Lajos etikai bizottsági elnök: Nem lettünk megkérdezve, elfogadjuk-e vagy sem Vélhetően a közszereplők örülnének, ha mielőbb eldózerolnák ezt az ügyet ► Folytatás az 1. oldalról- A lista a közszereplők tekin­tetében feltehetően nyilvános adat, közérdekű adatkérés ese­tén a Siókom Kft.-nek minden bizonnyal ki kell adni - felel­te a díjmentességet élvezők ki­létét firtató kérdésünkre Len­gyel Róbert siófoki polgármes­ter. Amint megírtuk, városve­zetők és képviselők sem fizet­tek Siófokon a szemétszállítá­sért 2014-ben (a korábbi idő­szak nem képezte vizsgálat tár­gyát - a szerző). A városi képvi­selő-testületbe októberben be­került három fideszes csütörtö­kön elítélte, hogy közéleti sze­replők is elfogadták a díjmen­tességet. Csatlakozott hozzá­juk Mezőfi Józsefné is, aki az előző testületnek is tagja volt, ám azt állította: ő nem érintett. Hamvas Péter alpolgármester (ugyancsak tagja volt az előző képviselő-testületnek is) pén­teken arról írt Facebok-bejegy- zésében: „Siófok polgármeste­re a tegnapi napon tájékoztatott arról, hogy többek nem fizet­tek a 2014. évi hulladékszállí­tási szolgáltatásért... A képvise­lő-testület soha nem hozott sem rendeletet, határozatot arról, hogy mentesítsék őket a fizeté­si kötelezettség alól... Én a 2014. évi hulladékszállítási szolgálta­tást a csekk kézhezvételét köve­tően befizettem.” Lapunk információja szerint a százötvenes listán az NHSZ Zöldfok Zrt., a Kertfok Kft. és a Siókom Kft. dolgozóin kívül a következők szerepelnek: a volt polgármester és jegyző, a volt alpolgármesterek és képvise­lők, utóbbiak közül csak Göm­bös Katalin (Jobbik) nem. Két siófoki orvos is mentességet él­vezett. A közszereplők között akad, aki három, s olyan is, aki két ingatlannal szerepel. Hét olyan képviselő van értesülé­sünk szerint, aki érintett volt és a jelenlegi testületnek is tagja. A Demokratikus Koalíció vá­lasztókerületi szervezete pénte­ki sajtóközleménye szerint „ez nem etikai kérdés, hanem a vá­rosi közösség meglopása”. Úgy vélik, „a város a szégyenletes és kisstílű eset miatt országosan is nevetségessé válik, ha a tes­tület nem jár el példás szigorú­sággal.” Ezért felhívják az eti­kai bizottságot, hogy szólítson fel lemondásra minden érintett képviselőt. Az etikai bizottság elnöke, Völgyi Lajos (MSZP) pénteken azt mondta érdeklődésünkre: - Sajnos, a képviselő-testületnek nincs etikai kódexe, mely sza­bályozná, hogy mely esetekben kell összehívni és milyen dön­téseket hozhat. Addig az ösz- szeférhetetlenségi törvény az irányadó, az etika pedig egyé­ni megítélés kérdése. Szorgal­mazom az etikai kódex elfoga­dását, hogy ilyen ügyekben le­gyen mire hivatkozni, lehessen etikai eljárást indítani. Érintettségével kapcsolat­ban Völgyi azt mondta: - A díj- mentességet sem én, sem más képviselő nem kezdeményezte. A testület tagjait hivatalosan nem tájékoztatták erről sem a Siókom, sem a Zöldfok részéről, vagyis nem lettünk megkér­dezve, hogy elfogadjuk-e vagy sem. A siófoki polgármester is közleményt adott ki pénteken, amiben arról ír: Szabó Zol­tán Zöldfok-vezető lapunkban idézett leveléből az tűnik ki, „mintha a Zöldfok egyébként általam nagyra becsült dolgo­zóinak bármilyen juttatása az önkormányzattól, illetve tőlem függne". Lengyel Róbert egyet­ért vele, hogy „a munkáltató adjon kedvezményeket a saját munkavállalóinak, mert meg­érdemlik. Adjon, de ne az ön- kormányzati cégek kontójá­ra, hanem a saját költségveté­séből, mint ahogy ezt más cé­gek is teszik. A Zöldfok dolgo­zóinak kedvezményt a Zöldfok adhat, de meglévő kedvezmé­nyüket is csak a Zöldfok von­hatja el.” Szabó Zoltán egyébként la­punkhoz írt levelében csak a dolgozói díjkedvezmény meg­vonását kifogásolta, a közsze­replőkét nem érintette. Ezt a ve­zérigazgató kérésére nyomaté- kosítjuk; egy, a fideszes képvi­selők csütörtöki siófoki sajtótá­jékoztatóján feltett kérdésünk ugyanis félreérthető volt e te­kintetben. ■ Fónai Imre Rendhagyó megemlekezés Noszlopy Erzsébettel ► Folytatás az 1. oldalról A bécsi forradalom híre moz­gósította Kossuthot és a pes­ti fiatalságot, március 15-én Pest is Bécs nyomdokaiba lé­pett. Lefoglalták Landerer nyomdáját, kinyomtatták az első szabad sajtóterméket, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A tömeg kiszabadította a börtön­ből Táncsics Mihályt. Arról is szólt: 1849. májusá­ban a megyéből kiűzték a csá­száriakat. A felszabadult me­gye erőforrásai a szabadság- harc szolgálatába álltak, So­mogy védelmére Noszlopy ala­pította meg a 127. zászlóaljat, amely később a komáromi ka­pitulációig harcolt.- A zászlóalj felszereléséről Kaposvár legügyesebb iparo­sai gondoskodtak - mondta. - Június elején néhány kiszol­gált tüzér, Rottkai Pál vezeté­se alatt ágyúkat öntött. 1849. július 31-én Noszlopyt tevé­kenységéért Kossuth Somogy, Zala és Baranya teljehatalmú kormánybiztosává nevezte ki. A honfoglalás és az állam- alapítás óta 1848-1849 a ma­gyar nép legnagyobb tette volt. A forradalmat indító már­cius 15-e jelkép lett, a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság vissza­szerzésének, az önálló nem­zeti haderő megalakításának szimbóluma.- Végtelen boldogsággal tölt el, hogy ennyi fiatal emléke­zik meg a nemzeti ünnepről - mondta Nagyne Noszfopy Er­zsébet. - Lényegesnek érzem, hogy mindenki tisztában le­gyen hazánk történelmével. Nem tudok eléggé hálás lenni, hogy ilyen szép rendezvényt szervezett a Noszlopy szakkö­zépiskola. A Hősök templománál az 1848/49-es forradalom és sza­badságiul re.somogyi hőseire emlékeztek. Dér Tamás alpol­gármester mondta az ünnepi beszédet, s a Füred Rock Szín­kör tagjai léptek fel. Ezt köve­tően megkoszorúzták az 1848- as honvédek síremlékét. Katonai tiszteletadással vonták fel a zászlót péntek dél­előtt a Kossuth téren,melyen kaposvári fiatalok sokasága vett részt. ■ Harsányi Miklós Zászlófelvonás a Kossuth téren

Next

/
Thumbnails
Contents