Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-14 / 62. szám
2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Kemény világ vár a jövő időseire tücsökmentalitás A többség nem vesz tudomást a majdani időskori nehézségekről ► Folytatás az 1. oldalról Főként a közelmúlt és a jelen - pénzügyi-befektetői botrányai miatt sokan nem mernek lépni.- Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal szemben ugyanúgy nincs meg a közbizalom, mint a brókercégekkel kapcsolatban- magyarázta Bán Péter. - Jellemzően tehát a biztosítókat keresik meg, akik a jövőjükre gondolnak. A nyugdíj-előtaka- rékossági számlával kapcsolatban a leggyakoribb kifogás, hogy ott is értékpapírokba fektetik a befizetett pénzt, s állandó „gondozást” igényelnek. Az sem mindegy, mekkora hozamra számíthatnak az ügyfelek: a szakemberek szerint gyanús, ha egy cég biztosra ígéri az évi 11-13 százalékot, reálisabb, ha hat-hét percentben gondolkodik valaki.- Persze előfordulhatnak kifejezetten jó időszakok - jegyezte meg a független pénzügyi elemző tavaly akadtak biztosítók, akik kihasználva a külföldi tőzsdék adottságait 25-30 százalékos hozamot értek el. A valamiféle nyugdíj-befektetésen gondolkodók másik nagy problémája, mekkora ösz- szeggel tudnak belevágni egy tranzakcióba. Pénzügyi szakemberek szerint harminc évesen már elég havi tízezer forintot erre szánni, negyven esztendősen ennek duplájában, az ötveneseknek havonta harmincezer forintban érdemes gondolkodniuk. Más kérdés, hogy a jelentős többség számára még a legalacsonyabb összeg előteremtése is komoly gondot jelent, hiszen milliók küzdenek napi szintű anyagi problémákkal.- Ez csak az egyik ok - jelentette ki Csepeli György szociológus -, tényleg nagyon sokan vannak, akik képtelenek bármennyit is félretenni. Sokan vannak azonban, akiknek futná rá, csakhogy a hangya és a tücsök meséjéből utóbbi mentalitása jellemző rájuk: őket rá lehetne vezetni az öngondoskodás fontosságára. A szociológus szerint az ok a történelmi múltban és az évszázados szocializációban keresendő. A hetvenes években készült egy felmérés baranyai magyar és sváb falvak életéről: míg utóbbiakban a rejtőzködés és spórolás volt jellemző, előbbiekben a pazarlás és a meglévő anyagiak azonnali felélése. Emellett generációk nőttek fel a szocializmus idején a gondoskodó állam képével, mely, bár a helyzet jelentősen megváltozott az elmúlt negyed században, még mindig él.- Igaz, ezt a kötelező magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása már erősen árnyalta - jegyezte meg Csepeli György. Az inaktív kori állami ellátás természetesen nemcsak magyar probléma, egész Európa az elöregedéssel és a népességfogyással küzd, ami már középtávon is azt jelenti: kevesebb dolgozónak kell eltartania járulékaival több nyugdíjast, vagyis a jelenlegi rendszer nem lesz fenntartható. Gondtalanok. Egyre többen igyekeznek gondoskodni önmagukról- A magyar helyzet a legsúlyosabbak egyike - mondta a szociológus. - Bizonyossággal kijelenthető, a nyugdíjkorhatár emelkedni fog, csakhogy az sem mindegy, milyen területen tudnak dolgozni az érintettek. A nem termelő szektorokban tevékenykedők ugyanis nem emelik a GDP-t. Másrészt az idehaza jelentős fekete foglalkoztatás is az inaktív korszakban okoz majd súlyos problémákat, hiszen a be nem jelentett munkavállalók után senki sem fizet járulékot, így ezek az évek kiesnek a szolgálati idejükből. Csepeli György megjegyezte, a nyugdíjasok anyagi helyzete az egészségi mutatókban is jelentkezni fog: sokaknak nem lesz pénze, hogy szűrésekre járjanak, sőt, a gyógyszerek kiváltására sem...- A nyugdíjba vonulás sokak számára jelentős életminőség-romlással jár együtt - tette hozzá -, ami depressziót, önágressziót okozhat. A magyar amúgy is nehezebben dolgozza fel az ilyesfajta változásokat, alapvetően negatív beállítottságú. Miután az évszázadok során mindig akadt valamilyen hatalom, mely mindenkit irányított, nem alakult ki idehaza a megfelelő közösségi élet, az egymásra figyelés, deficites volt mindig is az öngondoskodás. Azok a modellcso- portok, melyek pozitív példát mutattak, mint például a zsidók vagy a svábok, a történelmi események miatt jelentősen megfogyatkoztak... ■ Vas András Szemétügy; csak a jobbikos képviselő nincs a listán? nemfizetők Völgyi Lajos etikai bizottsági elnök: Nem lettünk megkérdezve, elfogadjuk-e vagy sem Vélhetően a közszereplők örülnének, ha mielőbb eldózerolnák ezt az ügyet ► Folytatás az 1. oldalról- A lista a közszereplők tekintetében feltehetően nyilvános adat, közérdekű adatkérés esetén a Siókom Kft.-nek minden bizonnyal ki kell adni - felelte a díjmentességet élvezők kilétét firtató kérdésünkre Lengyel Róbert siófoki polgármester. Amint megírtuk, városvezetők és képviselők sem fizettek Siófokon a szemétszállításért 2014-ben (a korábbi időszak nem képezte vizsgálat tárgyát - a szerző). A városi képviselő-testületbe októberben bekerült három fideszes csütörtökön elítélte, hogy közéleti szereplők is elfogadták a díjmentességet. Csatlakozott hozzájuk Mezőfi Józsefné is, aki az előző testületnek is tagja volt, ám azt állította: ő nem érintett. Hamvas Péter alpolgármester (ugyancsak tagja volt az előző képviselő-testületnek is) pénteken arról írt Facebok-bejegy- zésében: „Siófok polgármestere a tegnapi napon tájékoztatott arról, hogy többek nem fizettek a 2014. évi hulladékszállítási szolgáltatásért... A képviselő-testület soha nem hozott sem rendeletet, határozatot arról, hogy mentesítsék őket a fizetési kötelezettség alól... Én a 2014. évi hulladékszállítási szolgáltatást a csekk kézhezvételét követően befizettem.” Lapunk információja szerint a százötvenes listán az NHSZ Zöldfok Zrt., a Kertfok Kft. és a Siókom Kft. dolgozóin kívül a következők szerepelnek: a volt polgármester és jegyző, a volt alpolgármesterek és képviselők, utóbbiak közül csak Gömbös Katalin (Jobbik) nem. Két siófoki orvos is mentességet élvezett. A közszereplők között akad, aki három, s olyan is, aki két ingatlannal szerepel. Hét olyan képviselő van értesülésünk szerint, aki érintett volt és a jelenlegi testületnek is tagja. A Demokratikus Koalíció választókerületi szervezete pénteki sajtóközleménye szerint „ez nem etikai kérdés, hanem a városi közösség meglopása”. Úgy vélik, „a város a szégyenletes és kisstílű eset miatt országosan is nevetségessé válik, ha a testület nem jár el példás szigorúsággal.” Ezért felhívják az etikai bizottságot, hogy szólítson fel lemondásra minden érintett képviselőt. Az etikai bizottság elnöke, Völgyi Lajos (MSZP) pénteken azt mondta érdeklődésünkre: - Sajnos, a képviselő-testületnek nincs etikai kódexe, mely szabályozná, hogy mely esetekben kell összehívni és milyen döntéseket hozhat. Addig az ösz- szeférhetetlenségi törvény az irányadó, az etika pedig egyéni megítélés kérdése. Szorgalmazom az etikai kódex elfogadását, hogy ilyen ügyekben legyen mire hivatkozni, lehessen etikai eljárást indítani. Érintettségével kapcsolatban Völgyi azt mondta: - A díj- mentességet sem én, sem más képviselő nem kezdeményezte. A testület tagjait hivatalosan nem tájékoztatták erről sem a Siókom, sem a Zöldfok részéről, vagyis nem lettünk megkérdezve, hogy elfogadjuk-e vagy sem. A siófoki polgármester is közleményt adott ki pénteken, amiben arról ír: Szabó Zoltán Zöldfok-vezető lapunkban idézett leveléből az tűnik ki, „mintha a Zöldfok egyébként általam nagyra becsült dolgozóinak bármilyen juttatása az önkormányzattól, illetve tőlem függne". Lengyel Róbert egyetért vele, hogy „a munkáltató adjon kedvezményeket a saját munkavállalóinak, mert megérdemlik. Adjon, de ne az ön- kormányzati cégek kontójára, hanem a saját költségvetéséből, mint ahogy ezt más cégek is teszik. A Zöldfok dolgozóinak kedvezményt a Zöldfok adhat, de meglévő kedvezményüket is csak a Zöldfok vonhatja el.” Szabó Zoltán egyébként lapunkhoz írt levelében csak a dolgozói díjkedvezmény megvonását kifogásolta, a közszereplőkét nem érintette. Ezt a vezérigazgató kérésére nyomaté- kosítjuk; egy, a fideszes képviselők csütörtöki siófoki sajtótájékoztatóján feltett kérdésünk ugyanis félreérthető volt e tekintetben. ■ Fónai Imre Rendhagyó megemlekezés Noszlopy Erzsébettel ► Folytatás az 1. oldalról A bécsi forradalom híre mozgósította Kossuthot és a pesti fiatalságot, március 15-én Pest is Bécs nyomdokaiba lépett. Lefoglalták Landerer nyomdáját, kinyomtatták az első szabad sajtóterméket, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A tömeg kiszabadította a börtönből Táncsics Mihályt. Arról is szólt: 1849. májusában a megyéből kiűzték a császáriakat. A felszabadult megye erőforrásai a szabadság- harc szolgálatába álltak, Somogy védelmére Noszlopy alapította meg a 127. zászlóaljat, amely később a komáromi kapitulációig harcolt.- A zászlóalj felszereléséről Kaposvár legügyesebb iparosai gondoskodtak - mondta. - Június elején néhány kiszolgált tüzér, Rottkai Pál vezetése alatt ágyúkat öntött. 1849. július 31-én Noszlopyt tevékenységéért Kossuth Somogy, Zala és Baranya teljehatalmú kormánybiztosává nevezte ki. A honfoglalás és az állam- alapítás óta 1848-1849 a magyar nép legnagyobb tette volt. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett, a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének, az önálló nemzeti haderő megalakításának szimbóluma.- Végtelen boldogsággal tölt el, hogy ennyi fiatal emlékezik meg a nemzeti ünnepről - mondta Nagyne Noszfopy Erzsébet. - Lényegesnek érzem, hogy mindenki tisztában legyen hazánk történelmével. Nem tudok eléggé hálás lenni, hogy ilyen szép rendezvényt szervezett a Noszlopy szakközépiskola. A Hősök templománál az 1848/49-es forradalom és szabadságiul re.somogyi hőseire emlékeztek. Dér Tamás alpolgármester mondta az ünnepi beszédet, s a Füred Rock Színkör tagjai léptek fel. Ezt követően megkoszorúzták az 1848- as honvédek síremlékét. Katonai tiszteletadással vonták fel a zászlót péntek délelőtt a Kossuth téren,melyen kaposvári fiatalok sokasága vett részt. ■ Harsányi Miklós Zászlófelvonás a Kossuth téren