Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

2015. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP SZTORI 5 Trükkös termékbemutatók örök csábítása kiskapuk Hiába a jogszabályi szigorítás, sok termékbemutatót szervező cég most is átveri a vásárlót A jó üzlet ismérve az, ha mindkét fél elégedett a végén. Ám hiába a figyelmeztetés, sokszor csak később derül ki, hogy átverték az ügyfelet. Tízszeres áron eladott masz- százsfotelek, hamis minőségi jelzések, becsapott vásárlók. A különféle termékbemutató­kat szervező cégek az éppen egy évvel ezelőtt életbe lépett jogszabályi szigorítások el­lenére még ma is sok gondot okoznak a fogyasztóknak. Főként az időseknek. Kerekes Linda Tavaly februárban az árube­mutató cégek tevékenységét érintő jogszabályt módosítot­ták, ráadásul életbe lépett egy új, a szerződésekre is kiterjedő kormányrendelet is. Ezek mel­lett szigorodtak a termékbe­mutató vállalkozásokkal szem­beni szankciók és változott az elállási jog szabályozása is. i Hihetetlen, de a változások | sem hozták a várt eredménye- J két, a gyakran csábító nevek- | re keresztelt rendezvényekre 5 továbbra is borsos áron meg- ö vásárolható árucikkekkel csa- , lógatják főleg az időseket, akik a 14 napos elállási idő alatt hi­ába is hátrálnának ki a vásár­lásból, a rámenős cégeket ez általában nem érdekli. Miután egyre több, éves szinten már ezres nagyság- rendű fogyasztói panasz érke­zik, a Kereszténydemokrata Néppárt konzultációt indít a termékbemutatók ügyében: a nyugdíjasszervezetek mellett a fogyasztóvédelmi és egyéb állami hatóságokkal is egyez­tetnek. A fogyasztóvédelmi ha­tóság pedig addig is folyamato­san és szigorúan ellenőriz, va­lamint nyugdíjasklubokban és közösségi házakban tartanak előadásokat a kiemelten veszé­lyeztetett korosztály számára. Preventív jelleggel hívják fel a figyelmet arra, miért érdemes megfontolni az ilyen jellegű rendezvényeken való részvé­telt, illetve milyen jogaik, lehe­tőségeik vannak, mire kell szá­mítaniuk, ha élnek a termék- bemutatóra való meghívással. Gyógyírt remélnek betegségükre Az árubemutatókat szerve­ző vállalkozások körében igen gyakori, hogy egészségügyi szűrővizsgálatként, egészség­napként vagy éppen ingyenes állapotfelmérésként hirdetik meg a bemutatókat. A célcso­port pedig természetesen az idősebb korosztály, akik azt gondolják, hogy az ottani vizs­gálatok révén az eddig még nem diagnosztizált betegsé­geikről is időben tudomást szerezhetnek, és remélik, hogy meglévő egészségügyi problémáikra is gyógymódot találnak. Egyes cégek attól sem riadnak vissza, hogy az egészségügyi vizsgálatra hí­vottakkal egy viszonylag sú­lyos diagnózis közöljenek, hogy kizárólagos gyógyírként az akár több százezres lámpá­jukat vagy foteljukat ajánlhas­sák. De ott vannak a „híres” masszírozó gépek is, ame­lyek egyébként darabonként nyolc-tízezer forintnál nem lennének drágábbak, vásárlás­kor mégis akár tízszer annyit is elkérnek értük. Megalázó helyzetbe hozzák a résztvevőket- Nem ritka, hogy a résztve­vőket kifejezetten kellemetlen, megalázó helyzetbe hozzák az előadások során - kezdte Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóság (NFH) szóvivő­je, majd hozzátette: találkoztak már olyan esettel is, hogy miu­tán a meghirdetett „egészség- ügyi szűrésre” nem volt egyet­len alkalmas helyiség sem az előadás helyszínén, a vizsgála­tokat a férfi mosdóban végez­ték el. A szóvivő szerint a legtöbb panaszos mégis azt sérelmezte, hogy az elállási jogát nem tud­ta érvényesíteni a céggel szem­ben: a vállalkozás vagy nem fizette vissza a foglalót, vagy éppen az elállást bánatpénz vagy adminisztrációs díj fize­téséhez kötötte. Ez pedig nem • A szerződéseknek részlete­sen tartalmazniuk kell többek között a fizetési, a szállítási, a teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb dí­jat, vagyis a feltüntetett áron felül nem lehet semmilyen rej­tett költség, járulék. • a korábbi 8 munkanapos elállási határidő 14 napra hosz- szabbodott, az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén pedig az elállási határ­idő 12 hónappal lett hosszabb. szabályos. Sok vásárló nem tudja, hogy ha a helyszínen esetleg nem tudott ellenállni a kényelmes, több százezres fo­telnak, és aláírta a szerződést, még nem kell keresztet vetnie a pénzére, indokolás nélkül el­állhat a szerződéstől.- Ez esetben a vállalkozás­nak haladéktalanul, de leg­később az elállásról való tu­domásszerzésétől számított 14 napon belül vissza kell té­rítenie a fogyasztó által ellen­szolgáltatásként megfizetett teljes összeget, a teljesítéssel összefüggésben felmerült költ­ségekkel együtt - hívta fel a fi­Tehát: ha a kereskedő nem mondja előre, hogy a vevő 2 hétig meggondolhatja magát, akkor ez az időszak 1 évre nyú­lik. A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó részé­re a termék árát, beleértve a szállítási költséget. • ha a vállalkozás a szerző- déskötést követő kapcsolattar­táshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót nem ter­helheti a hívásért emelt díj. gyeimet Kiss Anita, majd hoz­zátette: a cég a visszajáró ösz- szeget a fogyasztó által igény­be vett fizetési móddal meg­egyező módon fizeti vissza. Vagyis, ha például banki átutalással fizettünk a termé­kért, az elállás után ugyan­így, banki átutalással is kell visszakapnunk a pénzünket. A vállalkozás persze más fize­tési módot is alkalmazhat, de csakis akkor, ha mi abba be­leegyezünk. És most se feled­jük, ezért semmilyen többlet­díjat sem akaszthatnak a nya­kunkba!- Javasoljuk, hogy elállási szándékukat írásban - a ké­sőbbi könnyebb bizonyítás okán - jelezzék a kereskedő felé! - tanácsolta a szóvivő. Hamisan akarják elnyerni a bizalmunkat Van, akinek elég csupán egy Varázsszó, és máris bedől a hihetetlen ajánlatoknak, ám a termékbemutatók szerve­zői biztosra mennek. Gyako­ri, hogy egy minőségi jelzést, bizalmi jegyet vagy hasonló megkülönböztető jelöléseket is feltüntetnek úgy, mintha azok valódiak lennének. A vá­sárlót úgy is megtéveszthetik, hogy valótlanul állítják azt magukról: a vállalkozásukat és annak működését engedé­lyezték, jóváhagyták vagy el­ismerték. Az sem ritka, hogy egy termékről valótlanul azt állítják, hogy jogszerűen for­galmazható, de sajnos igen gyakran jelentik ki hamisan azt is, hogy az adott termék alkalmas betegségek és az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenessé­gei gyógyítására. És azon már szinte nem is csodálkozunk, ha azt halljuk, hogy nem rit­kán igyekeznek olyan benyo­mást kelteni a fogyasztóban, hogy addig nem léphet ki az ajtón, amíg nem köt szerző­dést. És vajon mit vetnek be akkor, ha azt szeretnék, az érdeklődő azonnal döntsön és vásároljon? Egyszerűen köz­ük vele, hogy a terméket csak nagyon korlátozott ideig lehet megvásárolni... így bújnak ki a cégek az ellenőrzések alól Az esetek többségében két forgatókönyv szerint zajlanak az előadások, a forgatókönyv pedig attól függ, hogy a ter­mékbemutatót vezető tud-e arról, hogy a rendezvényen „meglepheti” a hatóság. A cé­gek azzal is trükköznek, hogy árubemutatóikat a fogyasztók lakására szervezik, s az „elő­adásokat” persze nem jelentik be. Jó tudni ugyanis, hogy az utazást vagy a rendezvényt a kereskedőnek kötelessége legkésőbb az esemény előtt 15 nappal bejelenteni a jegyző­nek. Ha ez elmarad, a cégnek nem kell attól tartania, hogy előadását megzavarhatja egy hatósági ellenőrzés. A fogyasztóvédelmi szóvivő szerint egyre gyakoribb az is, hogy az árubemutatókon nem értékesítenek, csak tájékoztat­ják a jelenlévőket a termékről és annak tulajdonságairól.- Az előadások egy részé­ben a bemutatott termékeket például csak interneten és te­lefonon rendelhetik meg a fo­gyasztók. De előfordult már olyan is, hogy a résztvevők­nek vásárlási kupont adtak át a helyszínen, amelyet a vállal­kozás üzletében lehetett bevál­tani - magyarázta Kiss Anita. Ismerjük meg a fogyasztókat védő szabályokat! Segítség! A SEGÍTSÉGKÉ­RÉS a témája annak a tévé- rados virág műsornak, amelybe meghívtak beszélgetni. Hét­főn lesz a felvétel, de az előké­születekhez hozzátartozik a próbainterjú, hogy senkit ne érjen kellemetlen meglepetés, így hát telefonon elbeszélget­tünk a szerkesztővel arról, mi­ért esik annyira nehezünkre segítséget kérni bárkitől is. ilyenkor persze eszünkbe jut a sok csalódás, amikor hiába fordultunk panasszal a hozzánk közel állókhoz, azok bizony a fülük botját sem mozdították. Lekicsinyelték a komoly betegségünket; nem látogattak meg a kórházban; a vállukat vonogatták, vagy hamisan sajnálkoztak, amikor elveszítettük az állásunkat, és bár megtehették volna, a kisuj­jukat sem mozdították értünk; keserves szerelmi bánatunk hallatán csak legyintettek: majd elmúlik. Szóval nem­hogy segédkezet nem nyújtot­tak, de egy szikrányi együttér­zést sem mutattak. Talán még örvendeztek is a kárunkra, azt ünnepelve magukban, milyen jó, hogy nem velük történt a szerencsétlenség. úgyhogy ki sem fogytam a rossz élmények emlegeté­séből, a szerkesztő pedig hü- ledezett. Tényleg? - kérdezte időnként. Ilyen van? Nahát! Megállapítottuk: annak, hogy nehezen kérünk segítséget, az egyik oka a sok visszauta­sítás, amiben életünk során nehéz helyzetekben részünk volt. Félünk tehát az újabb nemtől, attól, hogy akire szá­mítunk, hátat fordít nekünk. így csordogált a társalgás, aztán amikor letettem a tele­font, hamarosan ráébredtem, igazságtalan voltam. Mert igenis akadt, aki bejött hoz­zám a kórházba - akkor is, amikor mások nem. Aki adott munkát, miután az állásomból elbocsátottak. Aki türelme­sen végighallgatta az aktuális magánéleti zűrjeim miatti jajongásomat. Ha tíz ember­ből kilenc nem segít, a tizedik viszont igen, már akkor meg­kapjuk azt, amire szorongatta- tásunk közepette szükségünk van. Vajon miért van az, hogy a visszautasításokra sokkal inkább emlékezünk, mint arra a személyre, aki telve jó szándékkal mellettünk állt a bajban? talán az agyunk, az érzelmi életünk úgy működik, hogy a rosszat inkább hajlamosak vagyunk elraktározni a me­móriánkban, mint a jót? Vagy így vagyunk szocializálva? Gyanakvóvá, egyszersmind borúlátóvá neveltek bennün­ket? Azt sulykolták belénk, ne bízzunk senkiben, adott esetben még saját magunkban sem? Esetleg alapjáraton pa­naszkodósak vagyunk? Köny- nyebb a sérelmeket dédelget­ni, mint azt emlegetni, amikor jót tettek velünk? Vagy lehet, hogy egyszerűen így műkö­dünk? Bármiről legyen szó, a rossz sokkal érdekesebbnek tűnik, mint a jó? Az utóbbit a szívünk mélyén unalmas­nak bélyegezzük? Mert önzők vagyunk, és azt képzeljük, ne­künk minden jár, ezért a pozi­tívumot, azt, amikor kapunk, természetesnek vesszük? ki-ki a maga szája íze sze­rint válaszolhatja meg ezeket a kérdéseket. Mindenesetre a telefoninterjú napján este­felé érdekes dolog történt ve­lem. Felhívott egy ismerősöm azzal, hogy hallotta, beteg vagyok. Őszintén sajnálkozott, és érdeklődött az állapotom felől. Már ezen a kedvességen is meglepődtem - hát még amikor feltette az ominózus kérdést: „miben segíthetek?” Köpni-nyelni nem tudtam, csak hebegtem-habogtam, úgy köszöntem meg a jóságát. később arra gondoltam: na tessék, pont, amikor a világ érzéketlenségét ecsetelem, feketén-fehéren kiderül, ige­nis vannak a közelemben csu­pa szív, segítőkész emberek. Talán nem olyan harsányak, mint az érzéketlen fatuskók, sőt, mint afféle őrangyalok, csendben teszik a dolgukat, de nem árt időnként rájuk is gondolni.

Next

/
Thumbnails
Contents