Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-02 / 27. szám

3 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Zöld Kosárban hordjuk a jövőnket tudatos vásárlás A helyi termék munkát ad, de a környezetünket is kíméli ► Folytatás az 1. oldalról A tudatos vásárlás propagálásá­ra azért is szükség van vásárló és főként árus szerint, mert saj­nos kevés a vevő manapság a pi­acon. Ez többségük szerint nem csupán a január végi csípős idő­nek „köszönhető", hanem a mul- tiknak is. Valóban nem túl sokan voltak reggel kilenc óra körül szomba­ton a kaposvári nagypiacon. A csarnokban, a nagyobb standok előtt még csak-csak válogattak a vásárlók, ám kint alig-alig né­zelődtek. Ennek minden bizony­nyal oka volt a nulla fok körü­li hőmérséklet, meg az is, hogy ilyenkorra már nem sok árulni való maradt a háztájiból. A ka­posvári nagypiacon legrégebb, óta árusító Margit néni szerint is mindig a szezonnak megfele­lő árut keresik a vevők. - A ba­bot, diót, mákot, sütőtököt viszik most leginkább - mondta. Pedig volt még a standján a szilvász- szentmártoni portáról hársfate­ának való, csipkebogyó, zöldség, sárgarépa, csicsóka, torma is. - Nyáron málnát, szőlőt, almát, cseresznyét is árulok. Valami­kor a mezőgazdaságban dolgoz­tam, így sajnos elég alacsony a nyugdíjam, azt próbálom kiegé­szíteni. Szita Károly polgármester biz­tatására: „Adjon ám el mindent Margit néni!”, csak legyintve válaszolt: „Á, nem tudok. Ahhoz kevesen vannak.” A polgármester a szombati Zöld Kosár akcióban Margit né­nitől vásárolta meg a marhahús­leveshez valók egy részét, és sü­tőtököt, amit aztán egy három- gyermekes családnak el is vitt a Zselic-kertvárosba. - Vásárol­junk hazai terméket - biztatott. - Azért is vagyunk a piacon, mert itt jó eséllyel valóban hazai termékekhez juthatunk. S ha le­het, legyen nálunk kosár, hogy minél kevesebb nejlonzacskót kelljen kérnünk, vagy elfogad­Margit néni árul a legrégebb óta a piacon. Szombaton portékája mellé zöld szalag is járt a hazai termékeket előnyben részesítő, tudatos vásárlóknak nunk az árusoktól. A multiknál sorra veszi le az ember a polcok­ról az import termékeket, me­lyek minősége sokszor gyenge, az ára miatt viszont vonzza a vásárló szemét. Ezért is adtunk be közösen pályázatot a Kapos­vári Egyetemmel egy tudáspark kialakítására. A lényege, hogy olyan technológiát tudjon a ha­zai és kaposvári termelők ren­delkezésére bocsátani, amivel nyomottabb árakon kiváló mi­nőséget tudnak produkálni, s ezzel el tudjuk érni, hogy az import termékeket kiszorítsuk a piacról. Azért is vagyunk itt, mert őszre elkészül a kaposmen- ti hulladék-feldolgozó. S kérjük a kaposváriakat, hogy minél több hulladékot gyűjtsenek szelektí­ven. Ehhez sok mindet adunk majd: edényeket, tudást, techno­lógiát, s a szemléletváltástól azt reméljük, hogy egyre kevesebb nejlonzacskó kerül a szemétbe és az utcára. A folyamat végén azt várjuk, hogy a heti kétszeri szemétszállításról át tudunk áll­ni a heti egyszerire. A 21 éve a kaposvári piacon árusító Hetesi Jánosné szerint is ráfér a népszerűsítés a kapos­vári nagypiacra. - Kevesen van­nak, de nem ám csak a hideg mi­att - mondta. - Mielőtt a multik megnyitották az üzleteiket, sok­kal többen jöttek a piacra. Hát szó, ami szó, meg is értem. Ha belegondolunk, ott melegben, mindent egy helyen meg tudnak venni. Az más kérdés, hogy mi­lyen a minőség. Az biztos, hogy két-három szál zöldségért, sár­garépáért már nem fog lejönni a piacra az ember, inkább meg­veszi a boltban. Most abban re­ménykedünk, ha vasárnap nem lesznek nyitva a multik, akkor talán többen visszatérnek a pi­acra. Hozzátette, már nem saját ter­mesztésű zöldséget, gyümöl­csöt árul. - A környékükön már senki nem termel semmit, mert szinte mindent ellopnak a ker­tekből - mondta. - Csak saját szükségletre termesztek kevés zöldséget, azt is minél közelebb az ablakhoz. Valamikor 800 tyú­kunk is volt. Aztán egyszer csak úgy felugrottak a takarmány­árak, hogy már nem volt érde­mes tartani. Nem érte meg a sok munka. Pláne úgy, hogy lop­ták a tyúkokat, de még a gázpa­lackokat is, amivel fűtöttünk ne­kik. Volt szép krumpliföldünk is, de sajnos előfordult, hogy éj­szaka fölszedték a termés jó ré­szét. Aztán egy idő után már a fiam se tudott a munkája mi­att segíteni, így most azt csiná­lom, hogy megveszem a nagy­banin a zöldséget, itt meg el­adom. Nem is igazán a pén­zért, sokkal inkább azért jövök ide, mert társaságban vagyok. Margit nénivel kibeszéljük a dolgokat. Meg hát, a visszajáró vásárlók keresnek. Még... ■ Márkus Kata A napsugarasoknak még a nevetésük is ragadós volt nyereménykoncert Az Alma Együttes fellépése volt a fődíj, a pályázaton hangszereket kellett készíteni A munkáért járó jól megérdemelt jutalom. Nemcsak az Alma Együttes zenéje volt óriási élmény a napsugaras gyerekeknek, de a találkozás is a népszerű zenészekkel Az Alma Együttes nyeremény­koncertjén vehettek részt a ka­posvári Napsugár Gyógypedagó­giai Módszertani Központ gyer­mekei a Lisaesther Kft. rendez­vényházában vasárnap délután. A kicsik körében rendkívül nép­szerű együttes fellépését azzal érdemelték ki, hogy a „napsuga­rasok” nyerték meg a Pritt, a ne­vetés ragadós című pályázatot.- Ferenczi Barbara kollégánk talált rá a pályázatra - tudtuk meg Beleznai Csillától, a Napsu­gár központ vezetőjétől -, amely­ben az volt a gyerekek felada­ta, hogy különféle természetes anyagokból, újrahasznosítható háztartási hulladékokból, mű­anyagpalackokból, konzervdo­bozokból hangszereket készít­senek. Közben pedig az az ötle­tünk támadt, hogy a munkafo­lyamatról nem fényképeket, ha­nem videót készítünk. Felvettük azt is, amikor az elkészült hang­szerekkel Istánsuly Júlia zene­terapeuta közreműködésével a Nád a házam teteje című népdal­ra zenéltek a gyerekek. Ezzel a produkcióval sikerült elnyerni­ük a fődíjat. A Napsugár központba korai fejlesztésre jelenleg 30 kicsi jár, fejlesztő iskolai oktatásban hú­szán részesülnek, s nyolc óvo­dásuk van. A vasárnapi nyere­ménykoncerten csaknem fél- százan voltak. ■ Márkus K. JEGYZET FÓNAI IMRE Lenyúl csak az elmúlt egy hét lefor­gása alatt a kéményseprők meg a liftkarbantartók álla­mosításáról olvashattunk új hírként, no meg a gázszál­lítás állami kézbe vételé­ről, mely érzékenyen érint­heti a hazai rendszerirányí­tást végző siófoki székhelyű FGSZ Földgázszállító Zrt.-t. föl nem tudom fogni, hogy ha egyszer volt rá vagy négy évtizednyi „próbaüzemünk” hogy kiderüljön, jó-e az, ha minden az állam kezében van, és ráadásul még ki is derült hogy nem, mire föl ez az új államosítási láz (mi több, a Századvég kutatása szerint 2010. júniusában az állami kiadások csökkenté­sével értettek egyet a legtöb­ben az új kormány 29 pontos akcióprogramjából). De per­sze az ember lassan már ma­gát sem érti, miért értetlen­kedik ott és akkor, ahol és amikor Németh Szilárd re­zsibiztost választja elnöké­nek a birkózószövetség Hege­dűs Csabával szemben, aki „csupán” a századik magyar olimpiai bajnoki cím meg­szerzésével büszkélkedhet... államosítás és privatizáció persze egyszerre is megy, lásd például a keszthelyi ki­kötő értékesítését. Figyelem­re mélíS) hogy fideszés vá­rosvezető kel ki a balatoni kikötők magánosítási szán­déka ellen akkor, amikor a másik fideszes városveze­tő éppen nyélbe üti az ügy­letet: egyik nap megvásárol­ja a vitorláskikötőt a Balato­ni Hajózási Zrt.-től, másnap pedig már adja is tovább az Orbán-vő érdekeltségének. Megjegyzem, Balaton-szer- te sokan kíváncsiak arra is, mi lesz a siófoki hajózá­si sziget sorsa, jó üzlet lehet az is, akár az FGSZ „lenyú- lása”. A földgázszállító ese­tében ráadásul találgatni se nagyon kell a mögöttes szán­dékot; tartósan a hazai élcé­gek egyike, pénzügyi mér­legének „adózás utáni ered­mény” sorában pedig az ol­vasható: plusz 31,4 milliárd forint... Büszkék értékeikre a bodrogiak kiállítás Bodrog étékei cím­mel nyílt kiállítás szomba­ton Juhász F. Andrea ama­tőr fotós és Végh István (Tu- rek) amatőr festőművész al­kotásaiból a helyi művelődé­si házban, ahol egyebek mel­lett mézkóstolással, kézmű­ves mesterségek bemutatá­sával várták az érdeklődő­ket. Kiállítottak még a te­lepülés civil egyesületei és klubjai is. Az érdeklődők elő­adást hallgathattak meg töb­bek között a települési érték­tár bizottságok működéséről, valamint természeti értéke­ink megóvásának fontosságá­ról és a gyógynövények hasz­nosításáról. ■ Sz. T. ■ Ön hol szerzi be az alapvető élelmiszereket? Szavazzon hírportálunkon eV—' ma 16 óráig: '-J SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents