Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-02 / 27. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Szénhidrogént találtak az olajkutatók Bélavaron ► Folytatás az 1. oldalról A bélavári kutatófúrás célja a térségben felfedezett gázmező továbbkutatása nyugati irány­ban, és új gázkondenzátum-te- lepek felfedezése volt.- A térségben bizonyítottan van szénhidrogén előfordulás, a területen több kút is találha­tó - tájékoztatott a MÓL kom­munikációs osztálya. - A most folytatott kutatófúrással ponto­sították a mező kiterjedését, és felmérik, hogy meddig terjed ki a mező nyugat felé. A fúrás 2934 méter mélysé­gig hatolt, két mélységszinten végezték, és a várakozások­nak megfelelően a felső szin­ten találtak szénhidrogén tá­roló képződményt, azonban ér­demi mennyiségű szénhid­rogént nem. A mélyebb szin­ten sem tárolót, sem szénhid­rogént nem eredményeztek a munkálatok.- Bár ebből a mélyfúrásból közvetlenül nincsen haszna az önkormányzatnak, a MÓL ter­vezi, hogy a térségben találha­tó két, már létező kúton elkez­di a termelést, mely után az érintett önkormányzatoknak iparűzési adót fizetünk majd - tette hozzá a MÓL. A kutak ter­melésbe állításához azonban több feltételnek kell eleget ten­niük. A MÓL a múltban és a jö­vőben több milliárdot fektet be a térségben. A vállalat a kút körzetében speciális felszíni geofizikai méréseket is végrehajtott, ame­lyek a keresett tároló réteg ki­terjedésének határolásában reményeik szerint segítséget nyújt. Ennek tükrében kerül­het sor a terület további kutatá­si programjának kialakítása. Amennyiben a fúrásból és az azt követő geofizikai mé­résekből megszerzett földta­ni adatok feldolgozásai bíztató eredménnyel zárulnak, akkor nem kizárt, fúrásokkal tovább kutatják, hogy meddig terjed­het pontosan a szénhidrogén­mező. ■ Jeki G. Itt még áll a fúrótorony tem, biztonságos a távolság, amikor egyszer csak mellém csapott egy pozitív villám. Egy olyan nagy energiájú, le­csapó felhő-föld villám, mely a kialakuló óriási feszültség mi­att hirtelen, a többi villám irá­nyától eltérően, s nagyobb erő­vel csap le.- A fényképezőgépem meg is szenvedi az ilyen eseteket - tet­te hozzá -, elmondani nem tu­dom, hányszor ázott meg vagy verte a jég. De bírja a megpró­báltatásokat. Végig tudta fotózni vele ed­digi két kedvenc viharát 2009- ben: a Kaposvár felett május­ban, majd decemberben kiala­kuló szupercellát.- A május a kedvenc hóna­pom, esténként hat-hét óra kö­zött van a legnagyobb esély egy komoly viharra - magyarázta -, olyankor jönnek-mennek a szupercellák, látszanak a jégsá- vok, amiket imádok fotózni. Az igazi egy tornádó lenne, de azt nagyon ki kell fogni. Forgószél- tölcsért, mely nem ér le a földig már fotóztam Kaposvár felett is, de a tornádó az más... Sokszor elábrándozom: ülök a kocsiban, s követem a forgószelet... Az ilyen kijelentései miatt so­kan furcsán néznek rá, bevallj, rengetegen kérdezték tőle: nor­mális-e?- Biztos valami defektus, de engem ez vonz - nevette el ma­gát. - Más várja a nyarat, a 35 fokot és a kék eget, én olyankor utálom az anticiklont. Nézem az internetet, mikor jön már egy jó kis ciklon északnyugat­ról. S vele egy ménkű nagy zi­vatar... Sokallják még a százhúsz centis vízszintmaximumot balatoni szövetség A Sió-zsilip szeptember óta nyitva, akár a parti sétányok is lehetnének partvédőművek ► Folytatás az 1. oldalról Bár jelenleg hivatalosan még 110 centi a felső szabályozá­si szint maximuma (ezekben a napokban egyébként éppen ennyin áll a Balaton), az ille­tékesek már egy ideje a maga­sabb, 120-as vízállást „tartják", legalábbis a zsilipnyitásokból- és zárásokból erre lehet kö­vetkeztetni. Tavaly áprilisban egy szakmai konferencián el is hangzott - amikor amúgy már 127 centiméter volt az átlag­szint, a siófoki Sió-zsilip azon­ban még zárva volt, bár már át­bukott a víz a billenő zsiliptáb­lák fölött -, hogy az új országos vízgazdálkodási terv jegyében tartják 120 centin, vagy a fölött is a tó vizét. A vízügy korábban benyúj­totta a kérelmet a balatoni víz­szintszabályozás módosításá­ra. A 120 centis felső vízál­lás érdekében szükséges fel­tételek megteremtéséhez az Országos Vízügyi Főigazga­tóság támogatásért pályázik. Nem világos azonban, hogy ez mekkora horderejű beavat­kozást jelentene. Korábban ugyanis arról lehetett halla­ni a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság vezetőjétől: meg kell emelni a hét legmélyeb­ben fekvő déli parti település egyes területeit, s ez csak úgy képzelhető el, ha ez bekerül Mi lesz, ha elolvad a jég? Ezt kémlelik a tóparti települések, különösen a mélyebben fekvő területeken lakók. A vízügy kézben tartja a vízszintet... a 2020-ig tartó uniós fejlesz­tési ciklus támogatandó pro­jektjei közé. Ezeken a mélyeb­ben fekvő részeken ugyanis a partmenti területek nem épül­tek ki az országos vízgazdál­kodási szabályzatban előírt magasságra, azaz 200 centire, hanem csak 130-140-re. Épü­letek, utak, csapadékvíz-elve­zetők is ezen az alacsonyabb szinten vannak. A hét érintett település: Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfeny- ves, Balatonmáriafürdő, Ba- latonkeresztúr és Balatonbe- rény. Egy gát nem elég, hiszen a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak,, tehát egy egész térség komplex víz­rendezését kellene megoldani. Erről készítettek terveket az igazgatóság szakemberei. Lombár Gábor, a legmélyeb­ben fekvő Balatonfenyves pol­gármestere nem tud elképzel­ni ekkora horderejű beavatko­zást, korábban azt mondta la­punknak: - Balatonfenyves- nek nyolc kilométernyi part­szakasza van, de csak 1,4 ki­lométer partvédelemmel ellá­tott. A többi részen közvetlen a kapcsolat a Balaton és a part­menti ingatlanok között. Csak­nem hét kilométeren ki akar­ják építeni a partvédelmet? Mi a magunk módján, lévén, hogy nem vagyunk szakemberek, úgy képzeltük el: gravitációs árkokkal, átemelőkkel a prob­léma java része megoldható. Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke szerint a 120 centi a turizmus szempontjából volna a legfontosabb, de meg kell teremteni hozzá a feltétele­ket, és akár a szintén fejleszten- dő-kialakítandó parti sétányok is lehetnének egyfajta partvé­dőművek. Szigliget polgármes­tere arra is emlékeztetett Örvé­nyesen: már a kilencvenes évek végén, amikor 100-ról 110 cen­timéterre emelték a felső sza­bályozási maximumot, kilenc tóparti önkormányzat kifogás­sal élt a lépés ellen. A Sió-zsilip egyébként tavaly szeptember óta nyitva, a víz- eresztés mértékét január köze­pén csökkentették le a másod- percenkénti ötven köbméter­ről. Pécseli Péter elmondta: ha nincs ez az apasztás, ma 200 centi lenne a Balaton vízszintje. ■ Fónai Imre A kaposújlaki fiatalember azonnal útra kel, ha vihart jósol a meteorológia. A veszélyekkel is dacol egy jó fotóért Egyelőre hobbiként tekint a villámlás, jégeső és egyéb természeti jelenségek fotó­zásra a kaposújlaki Kacs Dávid, ám reméli, egyszer meg tud élni a viharvadá­szatból. Képei nagy sikert aratnak az internetes olda­lakon. Vas András- Egész nap nem tudtam enni, estére hóvihart jósolt a meteo­rológia - mondja 24 éves Kacs Dávid. - Teljesen be vagyok zsongva! Számára egy időjárási ka­tasztrófa szinte egy lottóötös­sel ér fel. Éppen tíz éve, hogy lelkes rajongója lett a felhősza­kadásoknak, jégesőknek, hóvi­haroknak, forgószeleknek, vil­lámoknak - mindennek, ami elől az átlagember védett hely­re húzódik.- Amikor 2005 nyár végén a Kapós elöntötte a Csert, a Don- nert és Szentjakabot, megba­bonázott a víz - emlékezett. - Napokig kijártam a folyópart­ra, néztem a víz alatt álló háza­kat, és sajnáltam, hogy nincs egy fényképezőm. Csakhamar beszerzett egy apparátot, s már csak a csalá­di ellenállást kellett leküzde- nie, hogy csatlakozhasson a viharvadászok kevéssé népes, de annál elszántabb társasá­gához. Édesanyja eleinte tiltot­ta, hogy fia a viharok érkezte- kor összecsomagolja felszerelé­sét, s elindul a viharzóna köze­pe felé.- Mára beletörődött - mosoly­gott. - Folyamatosan nézem az interneten az időjárás-előrejel­zéseket, s ha látom, közeleg va­lami ciklon, indulok is. Nappal általában állvány nélkül dolgo­zom, éjjel felállítom, aztán beál­lítom az önkioldót és várok. Számára például maga volt a Kánaán, amikor két éve már­cius közepén megbénult az or­szág a havazástól.- Két napig le sem hunytam a szemem - villanyozódott fel. - Jártam a környéket, segítet­tem kitolni a kocsikat a hóból, s közben fotóztam. Nagyon él­veztem. Nem úgy néhány évvel ko­rábban, amikor Kaposvárról Újlak felé hazaballagva elkapta egy váratlan nyári vihar.- A gomolyfelhőkből retten­tően gyorsan zivatarfelhő lett - mesélte. - Olyan jégeső, hogy tíz métert sem lehetett látni. Pechemre fényképező sem volt nálam, csak egy telefon, ami­vel megpróbáltam ugyan fo­tózni, de a jég darabokra törte a kezemben. Engem is úgy ösz- szevert, hogy bő héttel később is tele voltam kék-zöld foltok­kal. Na, akkor tényleg halálfé­lelmem volt. Ám ez sem tántorította el ext­rém hobbijától, csak azóta meg­fontoltabban közelít a viha­rokhoz. Igyekszik elkerülni a klasszikus centrumot, ha na­gyon csapkod körülötte a mén­kű, arrébb húzódik.- így is érnek azért meglepe­tések - jegyezte meg. - Nemrég kimentem fotózni, s úgy érez­A csapkodó ménkű szerelmese viharvadász Mikor mindenki védett helyre húzódik, Kacs Dávid előveszi a fényképezőjét

Next

/
Thumbnails
Contents