Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-02 / 27. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Szénhidrogént találtak az olajkutatók Bélavaron ► Folytatás az 1. oldalról A bélavári kutatófúrás célja a térségben felfedezett gázmező továbbkutatása nyugati irányban, és új gázkondenzátum-te- lepek felfedezése volt.- A térségben bizonyítottan van szénhidrogén előfordulás, a területen több kút is található - tájékoztatott a MÓL kommunikációs osztálya. - A most folytatott kutatófúrással pontosították a mező kiterjedését, és felmérik, hogy meddig terjed ki a mező nyugat felé. A fúrás 2934 méter mélységig hatolt, két mélységszinten végezték, és a várakozásoknak megfelelően a felső szinten találtak szénhidrogén tároló képződményt, azonban érdemi mennyiségű szénhidrogént nem. A mélyebb szinten sem tárolót, sem szénhidrogént nem eredményeztek a munkálatok.- Bár ebből a mélyfúrásból közvetlenül nincsen haszna az önkormányzatnak, a MÓL tervezi, hogy a térségben található két, már létező kúton elkezdi a termelést, mely után az érintett önkormányzatoknak iparűzési adót fizetünk majd - tette hozzá a MÓL. A kutak termelésbe állításához azonban több feltételnek kell eleget tenniük. A MÓL a múltban és a jövőben több milliárdot fektet be a térségben. A vállalat a kút körzetében speciális felszíni geofizikai méréseket is végrehajtott, amelyek a keresett tároló réteg kiterjedésének határolásában reményeik szerint segítséget nyújt. Ennek tükrében kerülhet sor a terület további kutatási programjának kialakítása. Amennyiben a fúrásból és az azt követő geofizikai mérésekből megszerzett földtani adatok feldolgozásai bíztató eredménnyel zárulnak, akkor nem kizárt, fúrásokkal tovább kutatják, hogy meddig terjedhet pontosan a szénhidrogénmező. ■ Jeki G. Itt még áll a fúrótorony tem, biztonságos a távolság, amikor egyszer csak mellém csapott egy pozitív villám. Egy olyan nagy energiájú, lecsapó felhő-föld villám, mely a kialakuló óriási feszültség miatt hirtelen, a többi villám irányától eltérően, s nagyobb erővel csap le.- A fényképezőgépem meg is szenvedi az ilyen eseteket - tette hozzá -, elmondani nem tudom, hányszor ázott meg vagy verte a jég. De bírja a megpróbáltatásokat. Végig tudta fotózni vele eddigi két kedvenc viharát 2009- ben: a Kaposvár felett májusban, majd decemberben kialakuló szupercellát.- A május a kedvenc hónapom, esténként hat-hét óra között van a legnagyobb esély egy komoly viharra - magyarázta -, olyankor jönnek-mennek a szupercellák, látszanak a jégsá- vok, amiket imádok fotózni. Az igazi egy tornádó lenne, de azt nagyon ki kell fogni. Forgószél- tölcsért, mely nem ér le a földig már fotóztam Kaposvár felett is, de a tornádó az más... Sokszor elábrándozom: ülök a kocsiban, s követem a forgószelet... Az ilyen kijelentései miatt sokan furcsán néznek rá, bevallj, rengetegen kérdezték tőle: normális-e?- Biztos valami defektus, de engem ez vonz - nevette el magát. - Más várja a nyarat, a 35 fokot és a kék eget, én olyankor utálom az anticiklont. Nézem az internetet, mikor jön már egy jó kis ciklon északnyugatról. S vele egy ménkű nagy zivatar... Sokallják még a százhúsz centis vízszintmaximumot balatoni szövetség A Sió-zsilip szeptember óta nyitva, akár a parti sétányok is lehetnének partvédőművek ► Folytatás az 1. oldalról Bár jelenleg hivatalosan még 110 centi a felső szabályozási szint maximuma (ezekben a napokban egyébként éppen ennyin áll a Balaton), az illetékesek már egy ideje a magasabb, 120-as vízállást „tartják", legalábbis a zsilipnyitásokból- és zárásokból erre lehet következtetni. Tavaly áprilisban egy szakmai konferencián el is hangzott - amikor amúgy már 127 centiméter volt az átlagszint, a siófoki Sió-zsilip azonban még zárva volt, bár már átbukott a víz a billenő zsiliptáblák fölött -, hogy az új országos vízgazdálkodási terv jegyében tartják 120 centin, vagy a fölött is a tó vizét. A vízügy korábban benyújtotta a kérelmet a balatoni vízszintszabályozás módosítására. A 120 centis felső vízállás érdekében szükséges feltételek megteremtéséhez az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatásért pályázik. Nem világos azonban, hogy ez mekkora horderejű beavatkozást jelentene. Korábban ugyanis arról lehetett hallani a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság vezetőjétől: meg kell emelni a hét legmélyebben fekvő déli parti település egyes területeit, s ez csak úgy képzelhető el, ha ez bekerül Mi lesz, ha elolvad a jég? Ezt kémlelik a tóparti települések, különösen a mélyebben fekvő területeken lakók. A vízügy kézben tartja a vízszintet... a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus támogatandó projektjei közé. Ezeken a mélyebben fekvő részeken ugyanis a partmenti területek nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt magasságra, azaz 200 centire, hanem csak 130-140-re. Épületek, utak, csapadékvíz-elvezetők is ezen az alacsonyabb szinten vannak. A hét érintett település: Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfeny- ves, Balatonmáriafürdő, Ba- latonkeresztúr és Balatonbe- rény. Egy gát nem elég, hiszen a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak,, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene megoldani. Erről készítettek terveket az igazgatóság szakemberei. Lombár Gábor, a legmélyebben fekvő Balatonfenyves polgármestere nem tud elképzelni ekkora horderejű beavatkozást, korábban azt mondta lapunknak: - Balatonfenyves- nek nyolc kilométernyi partszakasza van, de csak 1,4 kilométer partvédelemmel ellátott. A többi részen közvetlen a kapcsolat a Balaton és a partmenti ingatlanok között. Csaknem hét kilométeren ki akarják építeni a partvédelmet? Mi a magunk módján, lévén, hogy nem vagyunk szakemberek, úgy képzeltük el: gravitációs árkokkal, átemelőkkel a probléma java része megoldható. Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke szerint a 120 centi a turizmus szempontjából volna a legfontosabb, de meg kell teremteni hozzá a feltételeket, és akár a szintén fejleszten- dő-kialakítandó parti sétányok is lehetnének egyfajta partvédőművek. Szigliget polgármestere arra is emlékeztetett Örvényesen: már a kilencvenes évek végén, amikor 100-ról 110 centiméterre emelték a felső szabályozási maximumot, kilenc tóparti önkormányzat kifogással élt a lépés ellen. A Sió-zsilip egyébként tavaly szeptember óta nyitva, a víz- eresztés mértékét január közepén csökkentették le a másod- percenkénti ötven köbméterről. Pécseli Péter elmondta: ha nincs ez az apasztás, ma 200 centi lenne a Balaton vízszintje. ■ Fónai Imre A kaposújlaki fiatalember azonnal útra kel, ha vihart jósol a meteorológia. A veszélyekkel is dacol egy jó fotóért Egyelőre hobbiként tekint a villámlás, jégeső és egyéb természeti jelenségek fotózásra a kaposújlaki Kacs Dávid, ám reméli, egyszer meg tud élni a viharvadászatból. Képei nagy sikert aratnak az internetes oldalakon. Vas András- Egész nap nem tudtam enni, estére hóvihart jósolt a meteorológia - mondja 24 éves Kacs Dávid. - Teljesen be vagyok zsongva! Számára egy időjárási katasztrófa szinte egy lottóötössel ér fel. Éppen tíz éve, hogy lelkes rajongója lett a felhőszakadásoknak, jégesőknek, hóviharoknak, forgószeleknek, villámoknak - mindennek, ami elől az átlagember védett helyre húzódik.- Amikor 2005 nyár végén a Kapós elöntötte a Csert, a Don- nert és Szentjakabot, megbabonázott a víz - emlékezett. - Napokig kijártam a folyópartra, néztem a víz alatt álló házakat, és sajnáltam, hogy nincs egy fényképezőm. Csakhamar beszerzett egy apparátot, s már csak a családi ellenállást kellett leküzde- nie, hogy csatlakozhasson a viharvadászok kevéssé népes, de annál elszántabb társaságához. Édesanyja eleinte tiltotta, hogy fia a viharok érkezte- kor összecsomagolja felszerelését, s elindul a viharzóna közepe felé.- Mára beletörődött - mosolygott. - Folyamatosan nézem az interneten az időjárás-előrejelzéseket, s ha látom, közeleg valami ciklon, indulok is. Nappal általában állvány nélkül dolgozom, éjjel felállítom, aztán beállítom az önkioldót és várok. Számára például maga volt a Kánaán, amikor két éve március közepén megbénult az ország a havazástól.- Két napig le sem hunytam a szemem - villanyozódott fel. - Jártam a környéket, segítettem kitolni a kocsikat a hóból, s közben fotóztam. Nagyon élveztem. Nem úgy néhány évvel korábban, amikor Kaposvárról Újlak felé hazaballagva elkapta egy váratlan nyári vihar.- A gomolyfelhőkből rettentően gyorsan zivatarfelhő lett - mesélte. - Olyan jégeső, hogy tíz métert sem lehetett látni. Pechemre fényképező sem volt nálam, csak egy telefon, amivel megpróbáltam ugyan fotózni, de a jég darabokra törte a kezemben. Engem is úgy ösz- szevert, hogy bő héttel később is tele voltam kék-zöld foltokkal. Na, akkor tényleg halálfélelmem volt. Ám ez sem tántorította el extrém hobbijától, csak azóta megfontoltabban közelít a viharokhoz. Igyekszik elkerülni a klasszikus centrumot, ha nagyon csapkod körülötte a ménkű, arrébb húzódik.- így is érnek azért meglepetések - jegyezte meg. - Nemrég kimentem fotózni, s úgy érezA csapkodó ménkű szerelmese viharvadász Mikor mindenki védett helyre húzódik, Kacs Dávid előveszi a fényképezőjét
