Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
4 A HÉT TEMAJA 2015. JANUÁR 11., VASÁRNAP je suis charlie A terrortámadás nagyobb csapást mért az iszlámra, mint a karikatúrák, amit az újság közölt. Az iszlámellenesség fokozódni fog, pedig integráció kellene, hiszen egyre több és több muszlim él Európában. 17 ÁLDOZAT ÉS EZERNYI KÉRDÉS Egész Európát megrázta a 17 ember életét követelő francia terrortámadás. A megdöbbentő tragédia nemcsak az egyre nagyobb etnikai feszültségekre, de Európa számos égető társadalmi, szociális és kulturális problémájára is rávilágít. Fábos Erika Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap elleni szélsőséges iszlám támadás egy folyamat része volt. Ebben szerepet játszottak az újságban megjelent iszlámot sértő karikatúrák, de az is, hogy Franciaország nyíltan harcol az Iszlám Állam ellen, és annak ellenére nagyon bátran avatkozik be az észak-afrikai térségben, hogy Európában Franciaországban él a legnagyobb muszlim közösség. Tisztában lehettek a kockázattal „Amióta 2005-ben Dániában az első iszlámellenes karikatúrák megjelentek, egyértelműen tudni lehet, hogy ez az iszlám és Európa viszonyát rontja és bosszúért kiált, tehát kockázatos - mondta Nógrádi György.- A kockázattal a Charlie Hebdo szerkesztői is tisztában voltak. 2011-ben már felgyújtották a szerkesztőség épületét, de a francia köztársasági elnök irodája is többször felhívta erre a figyelmüket és kérte, hogy hagyjanak fel az iszlámellenes rajzokkal. A hetilap egyébként nemcsak Mohamedet, hanem általában a világvallásokat támadta. Az elmúlt húsz év alatt tizenkétszer jelentette fel őket a francia katolikus egyház és többször a francia muzulmán közösség is.” A magazin neve 200ó-ban lett ismert, amikor közölték a dán Mohamed-karikatúrákat- kiegészítve saját rajzaikkal. 2011-ben az iszlamizmussal foglalkozó különszámot is kiadtak, amiben olyan rajzokat tettek közzé, amiről még liberális körökben is úgy beszéltek, hogy azok vallási gyűlöletkeltésre is alkalmasak. A brutális támadást követően a CNN után több kiadó és a New York Times is úgy döntött: a vérengzésről szóló hírekben - a teljes együttérzésük ellenére - sem közlik többet az iszlámra nézve sértőnek tartott karikatúrákat. A lépés hatalNizzában szombaton hatalmas tömeg emlékezett az áldozatokra, ma pedig Párizsban rendezik meg a köztársaság menetét más felzúdulást keltett. A The New York Times ezért megindokolta a döntését: azon túl, hogy így látták biztonságosnak és nem akarták provokálni a muszlim hitű olvasókat, azt is hangsúlyozták, hogy több karikatúra túlmutatott a vicc és a szatíra műfaján és „felesleges sértegetések” voltak. Van-e határa a szólásszabadságnak? Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Közel-Kelet-szakértő azt mondta: mióta az első karikatúrák megjelentek, azóta tart a most tragikusan kiélesedett vita arról, hogy vannak-e határai a szólás- és sajtószabadságnak. A muszlim közösségek - amelyeknek csak elenyésző kisebbsége szélsőséges - sem egységesek ennek megítélésében. A többség mégis azon az állásponton van, hogy szigorú jogi szabályozásra lenne szükség, és az istenkáromlást büntetni kellene. Persze arról, hogy mi számít annak, feltehetően nehéz lenne megegyezni, hiszen még a muszlimok között is nagyon sokféle értelmezése lenne a kérdésnek. Heller Ágnes filozófus azt mondta: a karikatúrák célpontja nem a vallás, hanem a kirekesztők, a szélsőségesek és a gyilkosok voltak. Ez a támadás pedig nagyobb csapást mért az iszlámra, mint bármelyik karikatúra, amit az újság közölt, hiszen nem létezhet olyan gyúnyrajz és provokáció, amire emberi életek kioltása és tömeggyilkosság a válasz. Nógrádi György és Csicsmann László egyetért abban, hogy a szerdai merénylet arra is felhívta a figyelmet: további feszültségeket szülhet, ha a franciák, de egész Európa nem talál sürgősen átfogó megoldást az integrációra. Ugyanakkor biztosak abban, hogy az iszlámellenes érzelmek mégin- kább terjedni fognak. A történtek után sem a megbékélésről és a hosszú távú megoldásokról, inkább a radikalizmusról és a biztonságpolitikáról szólnak majd a viták és a gyász után minden ugyanúgy megy majd tovább. Brüsszel az iszlám európai fővárosa is Európa „fővárosa” pillanatnyilag a leginkább iszlám város Európában. Brüsszel lakosságának negyede muszlim. A Belgiumban élő muszlimok mintegy fele itt telepedett le, háromszázezren lehetnek. 2011-ben Brüsszelben a legnépszerűbb név, amit a fiú babáknak adtak, a Mohammed volt és ez így volt Antwerpenben is, ahol már az általános iskolás gyermekek 40 százaléka muszlim. Az unió területén a becslések szerint 15-25 millió muszlim él, ez jelenleg Európa lakosságának 5-6 százaléka. 2030-ra 8-9 százalék lesz és az európai muszlimok 53 százaléka az Unióban él majd. Csicsmann László azt mondta: a növekedés oka egyrészt az „arab tavasz” óta még erősebb bevándorlás, másrészt a muszlimok magasabb termékenységi rátája az elöregedő és kevés Világvallások Keresztény ____________________2 milliárd (e bből katolikus_______________1 milliárd) Isz lám______________________1,3 milliárd Hindu______________________________830 millió Bu ddhista__________________________370 millió Sz ikh vallás__________________________23 millió Zs idó_______________ 14 millió gy ermeket vállaló európaiakéval szemben. Jelenleg Francia- országban él a legtöbb muszlim, 4-6 millióra teszik a népességüket. Németországban 4, Nagy-Britanniában pedig 1,5-2 millióan lehetnek, de Spanyol- országban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban is növekszik a közösségük. Ráadásul egyre többen térnek át az iszlám hitre is. „Magyarországon 20-30 ezer muszlim él és közülük minden tizedik olyan magyar, aki áttért - mondta Csicsmann László. - Ez nemcsak a vegyes házasságokból adódik, egyre több fiatal veszi fel a hitet. Ahol nagyobb arányú a muszlim közösség, ott ez még inkább megfigyelhető. Ennek hátterében több kutatás szerint is a kilátásta- lanság, a munkanélküliség és a céltalanság áll, ami nemcsak a muszlimok, de az unióban élő fiatalok egyik legsarkalatosabb mai problémája. A kirekesztettség és az ebből következő identitásválság pedig a szélsőség legfontosabb mozgatója. Az csak ráadás, hogy Európa egyre kevésbé toleráns, valamint hogy erősödnek a radiká„Nem az én nevemben tették” táblával tiltakozik egy muzulmán férfi lis jobboldali pártok, amelyek nyíltan bevándorlásellenesek. Nógrádi György szerint „ezek a bevándorlók már nem egyenként érkeznek szerencsét próbálni, mint évtizedekkel ezelőtt a muszlimok első generációja. Családostul jönnek, olykor nagy csoportokban. Letelepednek a jobb élet reményében, de dolgozni nem tudnak, bezárkóznak, elszigetelődnek. Amikor aztán felismerik, hogy a vágyaik és a realitások ütköznek, érzik az elutasítást és inkább a vallás felé fordulnak. Szörnyű, amit mondok, de Európa megtelt és erősödni fognak azok az erők, amelyek ezen az alapon fognak politizálni, pedig sürgősen muszáj lenne átfogó megoldást találni a menekültkérdésre.” Gigamerényletek helyett félelemkeltés Claude Moniquet, az Európai Stratégiai, Hírszerzési és Biztonsági Központ elnöke azt mondta: „korábban több száz veszélyes ember volt Európában. Ma mondhatjuk, hogy minden országban van több száz, vagyis Európában több ezer van.” Kis-Benedek József, a Corvinus Egyetem docense szerint az elmúlt időszak dzsihadis- ta támadásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a veszély ma már nem az afgán hegyek között van. Komolyabb fenyegetést azok a második és harmadik generációs iszlamisták jelentenek, akik teljesen szabadon mozognak a nyugati országokban, mivel ott születtek. Sokan megjárták közülük a Közel-Keletet, de van, aki nem ott, hanem Európában kapott kiképzést, ahol „utazó ügynökök” tanítják és tréningezik a fanatizálható fiatalokat. Nógrádi György szerint már mind az Iszlám Állam, mind az al-Kaida rendelkezik kiválóan kiképzett gyilkosokkal Európában. A legutolsó hírek arról szólnak, hogy szinte minden országba küldenek olyan négyfős kiképzett csoportokat, amelyek adott utasításra végre tudnak hajtani hasonló merényleteket. „Ami a terror formáját illeti, már nem a hatalmas emberáldozatok, hanem a kisebb, de figyelemfelkeltő robbantásos merényletek, az emberrablások, túszejtések szaporodnak. Ezek szinte kivétel nélkül civil vagy diplomáciai célpontok ellen irányulnak. A cél a félelem- keltés, a szélsőségesek ezzel azt akarják érzékeltetni, hogy bárhol, t)ármikor lecsaphatnak.” fétát, egyszer már megpróbálták megölni. SALMAN rushdie író, a Sátáni versek regénye miatt 1989 óta szerepel a listán. Azóta több fordítóját megölték és kiadóit támadták mega terroristák. molly norris amerikai rajzfilmes, a „Mindenki rajzoljon egy Mohamedet!"-nap kezdeményezője. Norris a South Park egy 2010-es, Mohamedről szóló epizódjának a cenzúrázása miatt hirdetett tiltakozó akciót. őrző katonát. A támadót a parlamentben egy őr lelőtte. A 32 éves líbiai-kanadai férfi 2004-ben tért át az iszlám hitre, vette fel a Zehaf-Bibeau nevet és utazott el Líbiába. SYDNEY, 2014. DECEMBER 15. Tíz vásárlót és nyolc dolgozót ejtettek túszul egy sydney-i kávézóban. Hárman haltak meg az akcióban, köztük a támadó, Mán Haron Monis. A túszdráma közben a túszoknak iszlám zászlót kellett tartaniuk. A fatwa vallásjogi döntést, kiközösítést jelent, amit kizárólag vallástudósok adhatnak ki. Ha valaki súlyosan megsérti az iszlám törvényeket, halálos fatwát hirdetnek, ez azt jelenti, hogy dicsőség őt megölni. Az európai njuszlim tudósok közössége az Iszlám Állam ellen is fatwát hirdetett, mert szerintük működésük vallási vétségek sora és iszlámellenes a létezésük. A HÉTEN meggyilkolt Charbon- nier mellett több ismert művész és politikai, emberjogi aktivista szerepel azon a listán, amit az al-Kaida többször közzétett már. Igaz, ezt több muszlim közösség vitatja, mert szerintük csak vallástudósok hirdethetnek fatwát. flemming rose, a dán karikatúrákat kiadó Jyllands-Posten szerkesztője és Kurt Westergard, a szerző is szerepel a listán, aki már egy merényletet is túlélt. lars vilks svéd művészt, aki kutyatestűként ábrázolta a próTOULOUSE, 2012. MÁRCIUS 22. Egy Mohamed Merah nevű férfi hét embert ölt meg, köztük iskolásgyerekeket, majd elbariká- dozta magát egy lakásban, ahol később kommandósok végeztek vele. Azt hangoztatta, hogy az al-Kaida inspirálta tettét. BOSTON, 2013. ÁPRILIS 15. A maraton befutójától kétszáz méterre két, szemetesekbe rejtett bomba robbant. Hárman meghaltak, több mint kétszázan megsebesültek. Egy testvérpár Amerika afganisztáni és iraki szerep- vállalása miatt állt bosszút. BRÜSSZEL, 2014. MÁJUS 24. Egy magányos merénylő tüzet nyitott Brüsszelben a zsidó múzeumban. Hárman azonnal, egy sebesült később halt meg. A merénylő Mehdi Nemmouche egy 29 éves, algériai származású, kettős állampolgárságú francia férfi volt. OTTAWA, 2014. OKTÓBER 22. A kanadai háborús emlékműnél egy fegyveres lelőtte az azt Fatwa: művészek, aktivisták a halállistán Dzsihadista merényletek a világban
