Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám

2014. NOVEMBER 23., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 Nekik rutin, nekünk műlesiklás irodalom Lackfi János kötettel, mesedarabbal és egy lemezzel jelentkezett Lackfi János a saját dühös lovagjával is szembenézett a mesedarab írása során Kevés annyira termékeny író van, mint a Príma Primissima díjas Lackfi János, akinek nemrég mutat­ták be Debrecenben A dühös lovag című darabját, új köte­te jelent meg a Helikonnál, emellett a Louisiana Double, azaz Apáti Ádám és Pintér Zsolt lemezére írt verseket. Mézes Gergely- Nemrég mutatták be deb­receni Csokonai Színháznak írt mesedarabodat, A dühös lovagot. Miről szól a történet a te olvasatodban?- Egy középkori legenda alapján írtam, a felkérés ifjú­sági darabra szólt. Főhőse amo­lyan helyi menő csávó, úgy hív­ják, hogy Raniero di Ranieri. Ő egy rablólovag, nagyon erős, s amolyan Toldi Miklós-féle, ere- s jét azonban a balhékra tartó- g gatja, imád kitolni másokkal. | Bár van családja, de feleségé- £ nek szorgos-dolgos családját sem tiszteli, szerinte az élet a balhékról szól. Amikor kicsi lesz számára Firenze, keresz­tes lovagnak áll, ő lép először Jeruzsálem falaira, ő gyújthatja meg a Szent Sírnál a gyertyát. Őrült fogadást köt: haza tudja-e vinni a lángot? Minden erejé­re szüksége van a gyertyaláng megóvásához, ráadásul olyan erőforrásait is elő kell szednie, amelyeknek létezéséről mind­eddig sejtelme se volt. Számom­ra erről a szembesülésről szól a darab, ami így nem középkori történet, hanem mai, aktuális üzenete is van: mindenkinek szembe kell néznie önmagával.- A darab Selma Lagerlöf no­velláján alapul, ami már régóta jelen van az életedben.- Igen, először a rádiónak dolgoztam fel, Halász Judit mondta el vagy tíz éve, majd szó volt róla, hogy animációs film készül belőle, ám végül a finanszírozás miatt a terv kút­ba esett. De végig kísértett ez a történet.- Miért?- Mert nekem is szembe kell néznem a saját dühös lova­gommal. Bizonyos fokig én is ilyen voltam. Sokszor teszünk tönkre figyelmetlenségből, szándékkal törékeny, később helyrehozhatatlan dolgokat. Szóval lakik bennem egy szen­vedélyes figura, aki sokszor okoz fejfájást nekem. De csapa­taink harcban állnak...- Hajmeresztő történetek - ol­vasható új köteted, a Három a magyar igazság alcímében. Ennyire elkeserítőnek találod a magyar valóságot?- Inkább a fordulatos, lát­ványos, izgalmas világra utal­tam vele, amely - reményeim szerint - a történetek mögött feltárul. Abszurd történetek­ről beszélünk, sok bennük az ilyen-olyan fordulat, amely a valóságot birizgálja. Nem mondom, hogy 100 százalékos magyar történetek, mert más­hol is megtörténhetnek, de a díszlet körülöttük az nagyon mai magyar, görbe tükröt tart elénk. Felbukkan benne opera­énekesi hangon az aluljáróban éneklő, kínai katolikus paptól a BKV-hajú lányig, a 100 kilós angyaltól a lakótelepi Rigolettó- ig sok mindenki. Az eddigi két kötet, a Milyenek a magyarok? és a Milyenek még a magya­rok? sokkal tematikusabban beszélt a közhiedelmekről, közhelyekről, szokásokról, a korrupcióról, a betyárvirtus­ról, a magyarok legendás ta­lálékonyságáról. A konfliktus ugyanis találékonnyá tesz, egy adóügyet elintézni egy svéd­nek unalmas rutin, nekünk óriás-műlesiklás. De ebben az új kötetben az indokolatlan fé­lelmeink is testet öltenek.- Az utóbbi kötetek sokkal inkább szólnak a mai valóság­ról, míg korábbi prózáid mintha személyesebbek lettek volna. Változott valami a nézőpont­ban?- Sokat foglalkoztat úgy­mond a mai magyar valóság. Politikailag sosem szerettem volna elköteleződni, de sok tár­sadalmi ügy megtalált külön­féle civil kezdeményezések, alapítványok révén: a koraszü­löttmentéstől kezdve a kábító­szerproblémákig, a gyerekvé­delmi ügyektől, családon belüli erőszakig. Támogatom azokat, akik javítani szeretnének a közállapotokon vagy a közálla­tokon.- Lehet ma íróként politikailag semlegesnek lenni?- A környezet mindenkit ál­lásfoglalásra akar kényszeríte­ni. Semlegesnek maradni - ez jár a legtöbb harccal, hiszen valamennyi gondolati pályát végig kell járni, de a végén nem szabad rövidre zárni semmit, azaz nem oldhatom fel azzal a bennem lévő konfliktusokat, hogy minden rosszat egy poli­tikai táborra akarok ráhúzni. Próbálom árnyaltabban látni a dolgokat, és ez sok belső vívó­dásba kerül. Ennek a gyümöl­cse ez az elmúlt hét évben ke­letkezett szövegeknek a gyűjte­ménye.- Közben pedig megjelent a Magányos apák éneke című lemez Apáti Ádámtól és Pintér Zsolttól, a Rackajam emble- matikus tagjaitól, amelyre te írtál verseket. Hozzád közel áll amúgy ez az észak-amerikai népi kultúra?- Pintér Zsoltira szoktam mondani, hogy ő a magyar- országi Appalache-hegységi kisebbség legismertebb kép­viselője, régóta be van oltva a country világával. Persze most a country alatt nem a Miki- manóra gondolok, hanem va­lami komoly folkkultúra iránti Névjegy: 1971-BEN született Budapes­ten. Az irodalom minden mű­fajában publikál, kiváló műfor­dító. Első verseskötete Magam címmel 1992-ben jelent meg. Legutóbbi versgyűjteménye: Élő hal (2011). Eddig legszemélye­sebb prózája, a Halottnéző cí­mű regény 2007-ben jelent meg. Jelentősebb díjai: József Atti- la-díj; Quasimodo-díj, Príma Primissima díj. érdeklődésre. Érdekes munka volt, hiszen korábban is szeret­tem a Rackák világát (Ferenczi György és a Rackajam), sokat működtünk együtt, az egyik dalomat éneklik is. Zsolti kere­sett meg azzal, hogy szeretne magyarul énekelni, de hiába próbálkozik, neki ezek a dalok angolul íródnak. Saját magá­ról, az életéről ír, de nincsenek hozzá magyar szavai, viszont a magyar közönséghez magyarul szeretne szólni. Megtetszett az ötlet, az én feladatom volt ma­gyarul újraalkotni az ő világát. Közben persze jó sok zenét mu­tattunk egymásnak, sőt rábuk­kantunk a közös kedvencekre, Pete Seegerre például.- Hogyan lehet hitelesen ma­gyar country, bluegrass szöve­get írni?- Oda kell figyelni, hogy ne üres utánzás legyen, olyan szövegvilág jöjjön létre, amely nem a műdalokat idézi. Azaz nem nyomelemként tartalmaz­za az amerikai kultúra össze­tevőit, hanem valóban elrepít abba a világba, de közben a mi mai életünkről is szól. Ezek a dalok általános emberi dolgo­kat énekelnek meg, szerelmi csalódást, megcsalást, az apa­hiányt...- Erre utal a cím, a Magányos apák éneke?- A magányos apák azok, akik az éjszakában hajtanak, dolgoznak a családjukért. Le­het ez zenész, pilóta, hajóska­pitány, mindenki, aki a család­jáért robotol, de nélkülük. Ezek olyan élethelyzetek, amelyek bárhol jelen lehetnek, akár ezen a tájon is játszódhatnak. Ugyanúgy, mint az én hajme­resztő történeteim. m-mism Vujicsics-koncert sztárvendégekkel az illés-és Tolcsvay-dalok harmonika és hegedű után kiáltanak - ez az egyik ap­ropója a 40. születésnapját idén ünneplő Vujicsics együttes november 26-ai koncertjének a Művésze­tek Palotájában. A Vujicsics Szörényi Levente'(Illés, Fonográf), Tolcsvay László (Tolcsvay Trió, Fonográf), va­lamint a táncházmozgalom és a hazai világzenei színtér meghatározó alakjai, Sebes­tyén Márta és Sebő Ferenc közreműködésével lép fel. Jonathan Franzen új regényen dolgozik ÖTÖDIK REGÉNYÉN dolgozik Jonathan Franzen. A világ­szerte elismert amerikai író Purity című új műve jövő szeptemberben jelenik meg. A több kontinensen játszó­dó regény egy Purity nevű lányról szól, aki azt akarja kideríteni, hogy ki az apja. Jonathan Franzen áprilisban a XXII. Budapesti Nemzet­közi Könyvfesztivál díszven­dége lesz. Az amerikai író műveit magyarul az Európa Könyvkiadó adja ki. Colosseum-koncert a Petőfi Csarnokban NÉGY Év UTÁN ismét Buda­pesten játszik a fúziós zene úttörő zenekara, a Colos­seum. Az 1968-ban alakult brit dzsesszrockcsapat va­sárnap a Petőfi Csarnokban ad koncertet, ahol Time On Our Side című új lemezét is bemutatja. A Colosseum for­radalmi hatást tett a blues-, illetve rockzenére, elsők kö­zött ötvözve azt a dzsesszből ismert elemekkel. Korniss Péter díjat kapott Prágában életműdíjat kapott Korniss Péter magyar fotográfus a 20. Czech Press Photo verse­nyen. A jubileumi sajtófotó­verseny díjait csütörtökön adták át Prágában. Az idei cseh sajtófotóversenyen 267 fényképész 3360 felvétellel vett részt. A képek többségét november 21-étől január vé­géig az óvárosi városházán tekinthetik meg az érdek­lődők. Törőcsik Mari látható a főszerepben színház Viktor Rizsakov az Éjjeli menedékhelyet vitte színre a Nemzetiben Tommy Vig barátaival muzsikál Budapesten Makszim Gorkij Éjjeli mene­dékhelyét mutatta be Törőcsik Mari főszereplésével, Viktor Ri­zsakov rendezésében a Nemze­ti Színház. A moszkvai Művész Színház rendezője az MTI-nek elmondta, hogy először állítja színpadra az Éjjeli menedék­helyet, de egész életében fog­lalkoztatta a mű. Vidnyánszky Attila társulatával évek óta dol­gozik együtt. „Ezek a színészek nagy helyet foglalnak el a kép­zeletemben” -jegyezte meg. Arról, hogy miért Törőcsik Marit választotta Luka szerepé­re, Viktor Rizsakov elmondta: „komoly fizikai fájdalmakat él át, küzd a betegségével, ezen keresztül valószínűleg olyas­mit is meg tud érezni, érteni, amit mi nem. Ezért fontos az ő jelenléte”. Törőcsik Mari felidézte, hogy betegségét követően 6 éve tért vissza a színpadra. „Azért meg­viseltek engem az évek, és nem vagyok már fiatal, ebben a hó­napban belelépek a nyolcvana- dikba. Most viszont Rizsakov- hoz boldogan jöttem, mert ő a negyedik nagy orosz rendező, aki rendez, de elfelejtettem, hogy ez a Luka ilyen nagy sze­rep” - mondta. A darabban töb- § bek közt Varga József, Szűcs 1 Nelli, Trokán Nóra, Szarvas | József, Pál András, Tompos J Kátya, Trill Zsolt és ifjabb Vid- 1 nyánszky Attila játszik. ■ Törőcsik Mari és Trill Zsolt az Éjjeli menedékhelyben a Nemzetiben tommy víg, a 2006-ban haza­települt vibrafonművész, do­bos, zeneszerző ad koncertet november 29-én a Budapest Jazz Clibban, a jazzma.hu ál­tal meghirdetett szavazás alap­ján legnépszerűbbnek számí­tó hazai dzsesszmuzsikusok társaságában. Jelen lesz Zana Zoltán (szaxofon), Joe Fritz (kla­rinét), Papp Mátyás (harsona), Csuhaj Barna Tibor (nagybőgő) és Jeszenszky György (dob). Tommy Vig, fél évszázadon át aratott sikereket az Egyesült Államok színpadain, ahol a leg­nagyobb stúdiók legismertebb zenészeivel dolgozott együtt. 1956-ban hagyta el Magyaror­szágot. Korábban csak csoda­dobosként emlegették, hiszen hétévesen már jónéhány fellé­pésen túl volt, 8 éves volt, ami­kor lemeze jelent meg. A kint töltött fél évszázadban olyan neves szupersztárok társaságá­ban állhatott színpadra, mint Frank Sinatra, Miles Davis, Quincy Jones, a The Beach Bo- ys, Woody Allén, Rod Stewart, Diana Ross vagy Michael Jack- son. De Tommy Vig volt 1984- ben Los Angelesben a hivatalos Olimpiai Jazz Fesztivál rende­zője is. Több mint 1400 stúdió­felvételt tudhat a háta mögött, kétszer az Oscar-díj-gálán is fellépett. 2001-ben a Los Ange­les Jazz Societytől a vibrafono- sok Oscar-díját vehette át. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents