Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám
2014. OKTÓBER 26., VASÁRNAP MŰVÉ SZBEJÁRÓ 13 Múmiák: öröklétről szőtt álmok? kiállítás Öt kontinens testemlékeit állították ki a Természettudományi Múzeumban A múmiák titkait a XXI. századi technika segítségével fürkészi a kiállítás Öt kontinens és 7000 év emberi és állati testemlékein keresztül mutatja be a múmiák tikait a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) nemrég nyílt, Múmiavilág című időszaki kiállítása. VR-összeállítás A múmia szó hallatán mindenkinek Egyiptom jut eszébe: nem véletlen, hiszen a mintegy háromezer éven át virágzó ókori birodalom hitvilágának egyik alappillére volt az emberi - sőt, néha állati - test halál utáni romlatlan megőrzése. A modern Európa ráadásul a napóleoni kortól, azaz a XIX. század elejétől egyiptomi leletek révén találkozott először nagy számban bebalzsamozott testekkel, olyannyira, hogy egy időben valóságos iparággá nőtte ki magát a korpuszok Európába szállítása; a XIX. század végén volt, hogy napi több hajó- nyi múmiarakomány hagyta el Egyiptomot. Mint a kiállításból megtudható, ekkoriban a porított múmiákból készített orvosságokat számos betegség „gyógyítására” alkalmazták. Az MTTM azonban kilép a fáraók korából, és 28 emberi, valamint 10 állati testemléket felvonultatva jóval szélesebb spektrumban mutatja be a múmiák történetét. A tárlat ötlete Németországból ered: a mann- heimi Reiss-Engelhorn Museen 2004-ben kezdte rendszerezni a tulajdonában álló múmiakollekciót, majd miután végeztek az egyiptomi, dél-amerikai és ausztrál testemlékek tudományos vizsgálatával, megfogalmazódott bennük egy kiállítás gondolata. Az általuk összeállított anyaghoz a Természet- tudományi Múzeumban őrzött váci múmiákból is kértek kölcsön, valamint további német és holland múzeumok is küldtek gyűjteményeikből különleges leleteket a nagyszabású tárlathoz. Az így elkészült, eredetileg Az öröklétről szőtt álom (Dér Traum vöm ewigen Leben) címet viselő tárlat olyan egyedülálló leletanyagot mutatott be, amely addig együtt soha nem volt látható. A világ különböző részeiről származó, más-más időben, igen eltérően mumifi- kálódott különös testemlékeket eddig mintegy 1,7 milliós közönség tekintette meg Európában és Amerikában. A Ludovika téren azonban nem egy az egyben a német vándorkiállítással találkozhat a látogató, az installációt és az ismertetőket ugyanis az MTTM munkatársai készítették, az anyag pedig magyarországi gyűjtemények darabjaival is kiegészült. A múmiák titkait a NEVES EGYIPTOMI régészek azt követelik, hogy Tutanhamon fáraó Luxor városában kiállított, szétesőfélben lévő múmiáját vitrinéből helyezzék vissza abba az aranykoporsóba, amely több mint háromezer éven át szolgált természetes környezetéül. Az egyiptológusok követeléseit megelőzően Mahmúd ed-Damáti műemlékvédelmi miniszter szakértők nyomására nemrég megakadályozta, hogy Tutanhamon veszélyeztetett állapotban lévő földi maradváXXI. századi technika segítségével igyekszik kifürkészni a tárlat, amely a különleges testemlékeket földrészenként - Afrika, Európa, Dél-Amerika, Ausztrália-Óceánia és Ázsia - mutatja be, kiemelve a mumi- fikálásban rejlő különbségeket is. A kiállítás elmeséli az egyes múmiák felfedezését, tudományos vizsgálatát és az abból megfejtett történetét is. Világszinten is különlegesnek számít például a váci Fehérek templomában néhány nyait felső-egyiptomi nyughelyéről a fővárosba szállítsák. Tutanhamon Kairóba szállításáról először tíz éve született döntés, amelyet nemcsak kutatók, hanem különböző civil szervezetek is hevesen támadtak. Szakértők szerint az áthelyezés különös veszélyt jelentene az egyiptomi régészet egyik legkiemelkedőbb kincsére, hiszen a múmia koponyája és lábszárai már így is leváltak törzséről. A régészek szerint a jelenlegi helyén Tutanhamon felbecsülhetetlen értékű éve megtalált 265 test, melyek nagy része természetes úton konzerválódott. A DNS-min- ták vizsgálata során kiderült, hogy a XVIII. században mu- mifikálódott holttestek több mint 60 százaléka fertőzött volt a tuberkolózis kórokozójával. Szintén TBC-ben hunyt el Vácott mintegy 200 éve „a szív nélküli apáca” néven el- híresült Sándor Terézia is, akinek a kiállításon is bemutatott holttestéből máig rejtélyes okból eltávolították a szívét. múmiája harminc éven belül megsemmisül. Ennek oka például, hogy a tetemet tartalmazó üvegvitrin áramellátását minden éjjel lekapcsolják. A MINTEGY 3300 évvel ezelőtt elhunyt fáraó sírját Howard Carter brit régész fedezte fel 1922-ben a Luxorhoz közel található Királyok völgyében. Míg a múmia a mai napig az eredeti helyszínen van kiállítva, a hozzá tartozó világhírű arany halotti maszk a kairói Egyiptomi Múzeumban látható. A legrégibb, 6500-7000 éves múmiákat a mai Chile északi részén élt halásznép, a chin- chorrók hagyták ránk, akik - mint a kiállításon is megfigyelhető - az egyiptomiaktól egészen eltérő technikával tartósították halottaikat. Szintén különlegesség az a Wari (huari) kultúrából származó lelet, amely a perui Altiplano nyugati lejtőjének 1500 évvel ezelőtt használt temetőjéből került elő. A kis színes batyu külső rétegeit négy fémtűvel és öt kagylóval fogták össze, és a CT-vizsgálat felfedte, hogy egy csecsemő múmiáját rejti; egy Kínából származó Buddha-szo- borról ugyanakkor röntgenfelvételek segítségével derült ki, hogy az aranyozott agyagkéreg valójában egy 1100 körül élt szerzetes testét borítja. A hollandiai Veerdinge lápjában konzerválódott két holttestről megtalálóik azt hitték, bűntény áldozatai lettek, így a helyszínre először a rendőrség szállt ki. Az idegenkezűséget a kutatásba bekapcsolódott tudósok sem zárják ki, mint azonban kiderült, a két férfi az V. században hunyt el. A tárlat a modern kor múmiáit is bemutatja: igaz, nem eredeti testeken keresztül, de a látogató megismerkedhet Lincoln, Lenin, Éva Perón vagy éppen Klement Gottwald porhüvelyének történetével is. A kiállítási tér közepén berendezett antropológiai laboratóriumban a közönség szeme láttára és őket bevonva zajlik a tudományos munka. A látogatók a laborba belépve megismerkedhetnek az antropológiai kutatás eszközeivel, és a nem és kor meghatározására szolgáló vizsgálati protokollt követve saját maguk is megvizsgálhatják az ott elhelyezett maradványokat. Előre meghirdetett időpontokban a múzeum antropológusai tartanak bemutatókat, végeznek méréseket a látogatók segítségével. A kiállítás ideje alatt a laborban elhelyezett két, eddig tudományos módszerekkel nem tanulmányozott múmiát vizsgálnak az MTTM munkatársai, akik az eredményeket folyamatosan közük egy interaktív táblán, valamint a 2015. május 17-ig látogatható tárlat Facebook-oldalán. HÍRSÁV Újra megnyílt a párizsi Picasso Múzeum ÖT év felújítás után újra megnyílt a párizsi Picasso Múzeum: az átalakított épületben a spanyol festőművésznek a világon legjelentősebb gyűjteménye (4755 műtárgy) teljesen új formában látható. A felújítás 43 millió euróba (13,2 milliárd forintba) került, amelynek 65 százalékát a gyűjtemény 2008 óta tartó utaztatásából gyűjtötte össze a múzeum. Az intézmény kiállítótere a korábbi 1600 m2-ről 3800-ra nőtt. Magyar díszvendégség Krakkóban MAGYARORSZÁG a díszvendége a ma záró 18. krakkói könyvvásárnak, amelyen a látogatók mások mellett Ottlik Géza Iskola a határon című regényével, Grendel Lajos Vezéráldozat című no- velláskötetével, Márai Sándor műveivel, valamint Az ember tragédiája új lengyel fordításával is megismerkedhetnek. A szerzők jelenlétében mutatkozik be lengyel fordításban Tóth Krisztina Pixel című elbeszéléskötete, Horváth Viktor Török tükör és Móser Zoltán Félbehagyott vallomás - Lengyelország esőben, fényben című könyve is. Új játszóhely nyílik a Nemzeti Színházban BAJOR Gizi Szalon néven új játszóhely nyílik november végén a Nemzeti Színházban; az új színpadon Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula estjeit láthatják a nézők. A Nemzeti Színház nagyszínpadi nézőterének átalakításával együtt nyáron a negyedik emeleten alakították ki a pódiumszínpadot. Áfra János kapta a Gérecz Attila-díjat AZ OKTÓBER 23-án adták át a Magyar írószövetség székházában a Gérecz Attila- és az Arany János-díjakat. A fiatal költőknek járó Gérecz-díjat Áfra János kapta Glaukóma című, 2012-ben megjelent verseskötetéért. Az Árany lános-díjat Alföldy lenő és Bertha Zoltán irodalomtörténészek és Kemsei István költő, író vehette át. Heves vita alakult ki Tutanhamon múmiájának sorsa körül Szakcsi Lakatos Béla lemeze sztárokkal dzsessz A Föld jövője iránt érzett aggodalom ihlette a Climate Change albumot Újabb kicsomagolás a Szépművészetiben Climate Change címmel megjelent Szakcsi Lakatos Béla idén tavasszal három amerikai sztárelőadóval közösen rögzített koncertje. A dzsesszanyag számait az éghajlatváltozás miatt előállt helyzet, a Föld jövője iránti aggodalom ihlette. „Ez már a harmadik koncert-CD-m egymás után, és szerintem életem egyik legjobb lemeze. Nagyon megszerettem ezeket az anyagokat, úgy tervezem, a jövőben csak élő felvételeket fogok megjelentetni” - mondta a § művész az MTI-nek. A Climate Change egy ápri- 3 lisban a BMC-ben adott koncert | lenyomata, Szakcsi Lakatos Bé- I lát ezúttal Tim Ries, a Rolling Szakcsi Lakatos Béla szerint a lemez egyfajta demonstáció Stones szaxofonosa, Róbert Hurst (bőgő) és Rudy Royston (dob) egészítette ki. A kvartett főként Szakcsi Lakatos Béla saját szerzeményeit adta elő. „Tim Riesszel már játszottam egyszer, de így együtt négyen ez volt az eddigi egyetlen alkalom. A koncert előtt két nappal érkeztek a többiek Budapestre, kétszer próbáltunk, ennyi volt az előzmény. Mindig szeretem, ha egy lemez apropóját az aktualitás adja, ebben az esetben ez a klímaváltozás, amellyel számolnia kell az emberiségnek. (...) A BMC által kiadott CD egyfajta demonstráció is, figyelemfelkeltés” - fejtette ki Szakcsi Lakatos Béla. ■ KICSOMAGOLTÁK Rembrandt A festő önarcképe harmincnégy éves korában című, több mint 25 milliárd forintra biztosított festményét pénteken a Szépművészeti Múzeumban; a londoni National Galleryből érkezett alkotás a Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállításon lesz látható október 31-étől. „Nagy ünnep, hogy egy ilyen léptékű holland kiállítást tudunk megnyitni, amilyen korábban még soha nem volt Magyarországon. Húsz Rembrandt-kép találkozik a Szépművészetiben, és nem is akármilyenek: ez az anyag teljes keresztmetszetet ad a legelső, 17 évesen festett képtől az érett kori munkákon át az utolsó önarcképig” - mondta el a múzeum főigazgatója, Baán László, aki felhívta a figyelmet a Budapestre érkezett három Vermeer-kép jelentőségére is. Az önportré Rembrandt karrierjének csúcsa felé keletkezett; a holland mester Tizia- nót idéző testtartásban a nagy velencei festő korának ruháiban örökítette meg magát. Az olajfestménynek 65 millió font (25,4 milliárd forint) a biztosítási értéke, a kiállításra érkezett anyag biztosítási összértéke - a Szépművészeti németalföldi gyűjteményéből válogatott 48 alkotás nélkül is - meghaladja az 1 milliárd eurót. ■
