Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-18 / 244. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5 2014. OKTÓBER 18., SZOMBAT Az anyagiak és az élhető élet is vonzó kivándorlás Több tucatnyi Kaposvár-környéki dolgozik a bajor határ menti kisvárosban ► Folytatás az 1. oldalról A kutatás alapján a kivándo­roltak négyötöde távozott uni­ós tagállamba, rajtuk kívül még hetvenezren voltak a tavalyi év elején külföldön. Jellemzően fi­atalok hagyták el az országot, több mint hatvan százaléka az emigránsoknak negyven év alatti, s az elmúlt öt évet nézve még rosszabb a helyzet, ugyan­is nyolcvan százalék a határo­kon túl magukat kipróbálok aránya. Figyelmeztető jel, hogy első­sorban az iskolázottabbak ván­dorolnak ki, a külföldön új életet kezdők harmada diplomás - az itthon maradottak között ez az arány 18 százalék. Az emigrán­sok elsősorban a jobb életkörül­mények, a magasabb fizetés és a jobb munkalehetőség remé­nyében hagyják el az országot. A három fő célország Ausztria, Németország és Nagy-Britan- nia, s kivándorlók 84 százalé­ka kifejezetten dolgozni megy. A nyugati szomszédnál sok az ingázó, Németföldre jellemző­en a szakmunkások mennek - az ottani emigránsok 37 száza­léka -, a brit szigeteken túlsúly­ban vannak a diplomások és 30 év alattiak. A legalább egy éve külföldön élő magyarok nagy része folya­matos kapcsolatban áll az anya­országgal, az itthon maradott ro­konsággal. Negyedük rendsze­resen küld haza pénzt - ez fő­ként a szakmunkások között fe­lülreprezentált ötvenes férfiak­ra igaz, legkevésbé pedig a dip­lomás nőkre -, viszont beszédes adat, hogy határozott hazatéré­■ On vajon hol él majd három év múlva? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Egyre több magyar jár a dublini úton. A legalább egy éve külföldön élő magyarok nagy része folyamatos kapcsolatban áll az anyaországgal si szándékról csak tizedük be­szélt, s több mint harmaduk egy­általán nem biztos, hogy valaha visszaköltözik Magyarország­ra - vagyis a kormányzati kom­munikációt, mely szerint a fia­talok majd hazajönnek, s a kint megszerzett tapasztalatból majd profitál az ország, nem erősítet­te meg a kutatás... A kaposvári .Tavas Gábor az idén tél végén döntött úgy, öcs- csével és barátnőikkel Németor­szágban próbálnak szerencsét, s választásuk a baden-württem- bergi-bajor határ melletti Cra- ilsheimre esett. A kisvárossal kapcsolatban az internetes bön­gészők rengeteg magyar nyelvű álláshirdetést dobnak ki: vas- il­letve építőipari szakmunkások mellett a megfelelő szakképzett­ség nélküliek számára is kínál­nak állást: a városban műkö­dik ugyanis a Procter and Gam- le multinacionális vállalat egyik óriási csomagolóüzeme.- Rengeteg magyar dolgozik jelenleg a P&G-nél - felelte meg­keresésünkre Tavas Gábor -, köztük a barátnőink. Ők mind­ketten diplomások, ám a néme­tet még nem beszélik anyanyel­vi szinten, így egyelőre nem tud­nak elhelyezkedni a szakterüle­tükön belül. Az öcsém az UPS csomagküldő szolgálatnál ka­pott munkát, én pedig a kezde­ti csomagolás után el tudtam he­lyezkedni autóvillamossági sze­relőként. A keresetekkel kapcsolatban Tavas Gábor elmondta: négy- szer-ötször annyi a fizetésük, mint itthon, a lányok 1100 eurót keresnek, öccse 1300-at, ő a sze­relőgarázsban kétezret. Négyen bérelnek egy száz négyzetméte­res lakást a szomszédos Kress- berg egyik apartmanházában, ahol egy kivétellel minden lakó magyar.- Csak Kaposvárról és a kör­nyékéről, Kaposfőről, Mérő­ből, Taszárról tizenegy lakás­ban laknak - állította Tavas Gá­bor. - Nekünk fejenként 210 eu- róra jön ki a lakbér a rezsivel, a mindennapi megélhetés, vagy­is a tej, kenyér, felvágott, tisz­tálkodási és mosószerek annyi­ba kerülnek, mint otthon. Ese­tenként kevesebbe. A szolgálta­tás viszont drága, így kétszer is meggondoljuk, hogy beüljünk kávézni, pizzázni vagy sörözni. A munkakörülmények vi­szont hazai szemmel szinte el­képzelhetetlenek. A munka­idő természetesen nyolc óra, az ebédszünet kötelező, a főnökök szólnak, hogy a dolgozók hagy­ják abba a munkát, s a napi mű­szaknak is pontosan vége, nem engednek senkit tovább dol­gozni.- Ha nem fejeztél be valamit, majd holnap folytatod - oszt­ja meg az ezzel kapcsolatos filo­zófiát Tavas Gábor. - Mindenről szerződés készül, az utolsó pon­tig betartanak és betartatnak minden egészségügyi előírást. Ezek után némiképp érthető, hogy a kaposvári családi kvar­tett tagjai egyelőre úgy terve­zik, belátható időn belül nem térnek haza.- Minek? - kérdezett vissza Tavas Gábor. - Hogy minimál­bérre legyek bejelentve, s kap­jak még valamit zsebbe, feke­tén? Ráadásul itt nemcsak anya­gilag járunk sokkal jobban, de teljesen más az élet: nem mogor- va-fásult arcokat látunk egész nap, hanem mindenki éli az éle­tét. Ahogyan otthon is kellene... ■ Vas András Kivándorlók életkor szerint Kor Ausztria Német­ország Nagy­Britannia 20-29 27 21 37 30-39 41 34 46 40-49 16 21 12 50-59 8 19 5 60­8 5 0 Kivándorlók végzettség alapján Ausztria Német­ország Nagy­Britannia Max. 8 osztály 7 8 6 Szakmunkás­képző 41 37 15 Érettségi 35 32 43 Főiskola, egyetem 18 23 36 Történészek, geográfusok az egyetemen Európai művészet, somogyi érzelmek szőkedencs A Németországból érkezett alkotó a somogyi faluban nyitott galériát Átgondolt programokat az építőiparban koordinátori találkozó Pén­teken zárult a Kaposvári Egye­temen az Országos Nemzetkö­zi Koordinátori Találkozó, ame­lyen a magyar egyetemek és fő­iskolák nemzetközi koordiná­torai képviselték intézményei­ket. A találkozók főszervezője a Tempus Közalapítvány, melynek munkatársai tájékozató előadá­sokkal segítették a felsőoktatá­si intézmények mobilitási koor­dinátorait a nemzetközi progra­mokban való sikeres részvételre. Délelőttönként előadásokat hall­gathattak a résztvevők a nem­zetközi pályázati lehetőségekről és aktualitásokról, délután pe­dig kerekasztal beszélgetéseken cseréltek véleményt és tapaszta­latot. Ugyancsak pénteken szer­vezték meg az egyetemen a Vi­li. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl című tudományos konferenciát. Az egyetem és a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására közös szervezésében nyolcadszor került sor a konfe­renciára, amelyen a tudomány- terület hazai és nemzetközi kép­viselői, olyan történészek, geog­ráfusok, regionalisták és köz­gazdászok vettek részt, akiknek kutatási területe a Kárpát-me­dencéhez kötődik. A Globalizáló­dó világ kihívásai című plenáris ülésután folyóirat- és könyvbe­mutató következett, majd kilenc szekcióban csaknem száz elő­adás hangzott el. ■ M. K. Marcali testvérvárosából, Kün- zelseuból települt Szőkedencs- re Marliese Rambacher. Az ama­tőr művész nyitott a képzőművé­szetek iránt. Álmodott egy na­gyot és saját birtokán galériát lé­tesített GalerieM néven. A 250 fős településen barátsággal fo­gadták a Németországból átte­lepült asszonyt. Pedig nem volt minden egyszerű az elején. Fér­je korai halálát követően az épít­kezés és a bürokrácia útvesztő­jében eltévedve, hamar segítsé­get kapott Marliese. Felismerve az értéket, , a falu polgármestere Komári József és a közösség segí­tő kezet nyújtott, az építkezésben és a társadalmi beilleszkedésben egyaránt. A katalán beütésre ha- jazó galéria kialakítását is ő ma­ga végezte, hangsúlyozva Euró­paiságunk sokszínűségét. Marliese Rambacher új hazá­jának tekinti Somogyországot, azon belül Szőkedencset. - Na­gyon szabadnak érzem itt ma­gam - mondta. - A galéria meg­nyitása régi álom volt. Németor­szágban csak álmodni tudtam, hogy saját galériám és egy saját műhelyem legyen. Az emberek nagyon barátságosak, segítőké­szek, nekem Magyarország az Álomország. Galériájában nemcsak saját képzőművészeti alkotásait mu­tatja be, hanem egy egy érdekes vendégművész munkáit is. Az el­ső kiállításon Zeljko Hudek, a ma Zeljko Hudek képeit Európa-szertejól ismerik, most nálunk láthatók Különleges hangulatú képekhez különleges hangulatú tárlatnyitó Ausztriában élő horvát festőmű­vész mutatkozott be, akinek gra­fikáit és festményeit Európa szer­te ismerik. Horvát, német és ma­gyar szavak keveredtek a meg­nyitón, a hangulat a párizsi Sac- re Coeur zsongását idézte, szaba­don, a művészetnek hódolva nyi­tottsággal fogadták be az alkotá­sokat. Kétségtelenül izgalmas je­lenség a horvát származású, je­lenleg Graz mellett élő Zeljko Hu­dek. Grafikái különös, mesebe­li világot teremtenek; furcsa ut­carészleteket, apró embereket látunk képein, akik játékautók­ra emlékeztető autóikon utaz­nak, sétálnak, bevásárolnak, vagy éppen kibámulnak az ab­lakon, mintha egy színes baba­város lakói lennének. Mulatsá­gos kandúr-portréi ennek a vi­lágnak egyik jellegzetes figurá­ját mutatják be. Külföldön és ha­zánkban is keresett művész, mű­veit számos galéria gyűjteményé­ben megtalálhatjuk. Zeljko Hu­dek elmondta: Magyarországon sok barátja van, csodálatosan ér­zi itt magát. Képéről azt mondja: az ember és környezete adja az állandó tárnát valamint a macs­ka mint visszatérő karakter. - Neki nem lehet dirigálni, szá­momra ez nagyon érdekes. Zág­ráb volt az elsődleges inspiráció, abból a városból merítek ihletet a mai napig, kicsit minden vászna­mon ezek az emlékképek jelen­nek meg, egy kis gúnnyal fűsze­rezve. De alapvetően bármelyik város a helyükbe képzelhető. A megnyitó kissé eltért a Ma­gyarországon megszokottól. Itt minden vendéget baráti szere­tettel köszöntöttek és harmoni­ka szó, borozgatás és egy falat tö­pörtyű mellett éjszakába nyúló­an beszélgettek az életről, a mű­vészetről. Az udvaron és a galé­riában sem tartotta senki furcsá­nak, ha egy macska vagy egy ku­tya sétált el valaki mellett. Lehet, hogy a képeken nem csak az em­berek, de ők is magukra ismer­tek. ■ Virág János kamara Jól átgondolt, minden lényeges részletre figyelő prog­ramokat szorgalmaz az idei nyí­lászáró- és fűtéskorszerűsítési pályázatok kapcsán a Magyar Mérnöki Kamara épületgépé­szeti tagozata, mely pénteken tartotta országos kihelyezett ülését Kaposváron. A Nemzeti Épületenergeti­kai Stratégia is a napirendi pon­tok között szerepelt, a két na­pos konferenciára hazánk va­lamennyi térségéből közel 30 szakembert hívtak meg. Chap- pon Miklós, a tagozat elnöke la­punknak elmondta: csőlátás he­lyett átfogó szemléletnek kell ér­vényesülni a kiírt pályázatok kapcsán. A szervezet nyílt leve­lére utalva rámutatott: ne kap­hasson támogatást ablakcseré­re és fűtéskorszerűsítésre az a pályázat, melyben egyértelmű­en nem gondoskodnak a meg­felelő szellőztetésről és az eset­leges CO-védelemről. A szak­ember aláhúzta: az ugyanis ke­vés, ha a korszerűsítések során kizárólag az energiatakarékos­ság szempontjai érvényesülnek. Nem csupán az adott otthonban élők és a tüzelőkészülékek, ha­nem a lakás is igényli a friss le­vegőt, ezért azt javasolják, hogy az energetikailag fontos és hasz­nos nyílászáró-csere előtt épü­letgépész vizsgálja meg a jó lég­szigetelés belső komfortra gya­korolt hatását. ■ H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents