Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2014. OKTÓBER 12., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRO 13 „Ki keli lépni a komfortzónából!” a gitárprímás kínai utazásai során készítette új Both Miklós (balra) utazásai során számos kínai zenészbarátot szerzett magának lemezét zene Both Miklós, Október 16-án a budapesti Millenárison mutatja be új lemezét Both Miklós zeneszerző, akit sokan csak gitárprímásnak emlegetnek. A Napra és a Folkside zenekarok vezetője az albumon a kínai utazásainak zenei lenyomatát rögzítette. Mézes Gergely- Honnan származik a Kína iránti rajongásod?- Egyik utam során, Szíriá­ban, egy szálláson egy holland férfi aludt a szomszédos ágyon. Olyan közel voltak egymás mel­lett az ágyak, hogy nem lehetett nem beszélgetni egymással. El­mondta, hogy bejárta már szin­te az egész világot, de számára Kína volt a legkülönlegesebb. Ez 2009-ben történt, azóta már ötödszörre voltam Kínában.- Hogyan szoktál utazni? Ter­vezgetsz, vagy hagyod magad sodortatni?- Mind a kettő. Általában megszervezem, hogy zenészek­kel találkozhassak, felvételeket készíthessek. Általában kijelö­lök egy területet, és hónapokkal előre elkezdem a tervezgetést, utánanézek a történelemnek, a vallásnak, zenének, aztán pe­dig igyekszem az ott élőkkel kapcsolatba kerülni, ha kell, tol­mácsot szervezek. Ott már puri­tánul élek, de mindig zenei, kul­turális vetületefvanaz utaknak.- A kíváncsiság hajt vagy valami­féle spiritualitás?- Szerintem könnyen el lehet tévedni, ha az ember egy zárt világban éli le az életét. Időről időre fontos kilépni a komfortzó­nából, megmérni más távlatok­ból az életed. Kodály kifejezet­ten magyar népzenét gyűjtött, Bartók viszont úgy vélte, hogy a magyar zene megértéséhez meg kell ismerni, gyűjteni kell a környező országok zenéit is. Azt hiszem, Bartóknak van igaza: ha meg akarjuk ismerni önma­gunk, látni kell, más országok­ban hogyan élnek.- Hogyan tudtál szót érteni kínai zenészekkel, akik mögött nem több százéves, hanem évezredes hagyományok állnak?- Európában az emberek el­várják a zenétől, hogy azonnal hasson, ne kelljen gondolkodni rajta, ismerős legyen. Ezért van csak minimális fejlődés a popze­nében: hasonló dallamok, hang- szerelés, picit különböző hang­színek, ugyanolyan ívek, így az új dalok is ismerősnek tűnnek, egyből tudnak hatni. Egy zenei kultúrát is csak úgy lehet meg­ismerni, mint ahogy egy tudo­mánnyal kezdünk ismerkedni. Eleinte nemhogy örömet nem ad, de egy szót sem értünk be­lőle, aztán lassan kibomlanak az összefüggések, kinyílik egy új világ. A kínai zene pont ilyen. 1981-ben született Budapes­ten. A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemen esztétika-kom­munikáció szakon tanult. Ön­állóan tanult meg gitározni. A VEIK és Kárpát Möbiusz együttesekben játszott, majd megalakította saját zenekarát Magúra Napotvet néven. A Barbaro együttessel való közreműködés után 2004-ben alapította meg a Naprát. A Napra 2007-ben tnegjelent Jaj, a világ című bemutatkozó­- Neked mennyi időre volt szük­séged ehhez?- Ennek a tanulásnak nincs vé­ge, hiszen a saját, európai klasz- szikus zenei tanulásnak sincs vége soha. De megindult két kul­túra között a kommunikáció.- Milyen volt az első alkalom, amikor odakint hangszert vettél a kezedbe?- Először turisták voltunk, egyik ámulatból estünk a má­sikba. De ekkor jutott eszembe, hogy milyen izgalmas lenne itt lemezt csinálni! Itthonról kezd­tem szervezni, ismeretségeket szerezni. Az út végül főként lemeze Fonogram-díjat nyert. 2009- ben, Radnóti Miklós szü­letésének 100. évfordulójára a Hangzó Helikon sorozatban készült a költő verseinek meg­zenésítését tartalmazó albuma. 2010- ben szólistának kérték fel a Rendhagyó Prímástalál­kozó formációba, amely még ebben az évben megjelentette első albumát. 2011-ben egy nemzetközi roma integrációs projekt, a Cafés & Citizenry vezetője lett. Jünnan térséget érintette, a Hi­malája lábánál, ahol nagyon sok művész lakik. így, amikor leg­közelebb kimentem, akkor már koncertek, zenélések vártak. Persze ehhez meg kellett küz­deni az állami bürokráciával is, ami nem kis feladat. Egyszer például egész éjszaka innom kellett az egyik tisztviselővel egy engedélyhez. Szóval kalan­dos volt.- Van igazság abban, hogy a zene nemzetek fölötti nyelv?- Csak akkor, ha van kíván­csiság is. A kínai zene annyira más, hogy nagyon nehéz vele both Miklós 2011-ben a World Music Expo (WOMEX) nyitógá­láján Koppenhágában Magyar- országot képviselte azzal az öt zenésszel, akikkel utóbb 2012- ben megalakította a Both Mik­lós Folkside projektet. A zene­kar tagjai Lukács Miklós cim­balom, Szokolay Dongó Balázs fúvós, Dés András ütőhangsze­rek és Novák Csaba bőgő. A Both Miklós Folkside első al­buma Csillagfészek címen 2013- ban jelent meg. kommunikálni. De ha van iga­zi érdeklődés, akkor az ember, mint egy kertet megmutatja a tudását, a kultúrát, amit tanult azoknak, akik kíváncsiak rá.- Mi volt a legextrémebb élmé­nyed?- Ha az ember elmegy Bel- ső-Kínába, nem könnyű kom­munikálni az emberekkel. Sze­rencsére a sanghaji barátaim írtak nekem egy „beszélgetőla­pot”, amin a fontosabb kérdések szerepeltek kínaiul és magya­rul. A kínai zenekar ezt minden reggel kitöltötte nekem, de ezen túl nemigen beszéltünk, csak mutogattunk. Ha teljes dráma volt már, persze telefonos segít­séget kérhettem... de hermeti­kusan elzárva éltem, miközben rengeteg minden történt velem,' de nem volt kivel megosztanom.- Október 16-án jelenik meg a Kínai utazólemez. Te hogyan jel­lemeznéd?- Minden lemezem egyfajta kísérletről, keresésről szól, ez talán az, amelynél a legtovább mentem. Ha címkét kell ragasz­tani rá, akkor ez tényleg world music. A lemez meglehetősen hosszú, és egy utazás zenei rög­zítése. Van, amikor tibeti éne­kesnővel játszom, máskor egy sráccal a Góbi sivatagból, más autentikus zenészekkel, kínai parasztzenészekkel - hogyan lehetne leírni mindezt egy szó­val? A lemez számomra egy zenei kultúra megértésének fo­lyamatáról szól... és persze a ta­lálkozásokról.- Ott rögzítetted?- Igen, házakban, iskolákban, kultúrházban. Amit lehetett, ar­ra a tíz napra időzítettem, amire kijött Hidasi Barna hangmér­nök. A keverés már itthon ké­szült. Gryllus Samu pedig az ut­cák zaját vette fel, abból csinált a számok közé átmenetet, ami­től a lemez egy nyolcvanperces hangjátéknak tűnik.- Lesz folytatás?- Persze, már most is van: most tértem haza Ukrajnából, Iránból is sok zenével tértem ha­za, jártam a Kaukázusban... Ez a lemez egyfajta forma megtalá­lásáról is szólt, hiszen ki kellett találni, hogy élményeimet ho­gyan lehet a közönség elé tárni. HÍRSÁV Spiró-bemutató a Pesti Színházban A kvartett című darabot tűzte műsorára a Vígszín­ház; Spiró György komédi­áját pénteken mutatták be Marton László rendezésében a Pesti Színházban. A da­rabban Hegedűs D. Géza, Börcsök Enikő, Kern András és Péter Kata játszik. A tör­ténetben egy panelházaspár rutinos mindennapjait kü­lönös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező ide­gen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a család­fő mentette meg az életét 1956-ban. Új albumot ad ki a Jazz Steps A jazz Steps Bánd - a hazai swing egyik autentikus kép­viselője - október 18-án a Columbus hajón mutatja be legújabb, Budapest Swing című albumát. A koncert különlegessége, hogy a hall­gatók egy igazi 30’-as, 40’-es évekbeli jazzklubhangulat részesei lesznek, egy dina­mikus, humorral fűszerezett előadás közben. Lemez Csík János ötvenedik születésnapjára ÚGY ÉLNI, mint a fák címmel jelenik meg novemberben Csík János születésnapi al­buma, amely egyfajta fél évszázados lenyomata a Kos- suth-díjas művész zenei vilá­gának. Az új zenei anyagot a Csík zenekar alapítója, veze­tője december 27-én mutatja be a Fonó Budai Zeneházban, három nappal később lesz a Csík zenekar hagyományos óévbúcsúztató koncertje a fő­városi Syma csarnokban. Bili Frisell és Steve Kuhn Szegeden lép fel bill frisell amerikai gitá­ros és a magyar gyökerekkel rendelkező szintén egyesült államokbeli zongorista, Steve Kuhn lesz együttesével a Sze­gedi Jazz Napok sztárvendége novemberben. A fesztivál a Szegedi 1H Rendezvény- központban november 7-én a Nyírségből származó gitáros, Eichinger Tibor és Erdély legjobb fiatal cimbalmosa, Csurkulya lózsef koncertjével indul. Kacskaringós zenei karrier a VHK-tól egészen Both Miklós Folkside-ig Filmhét: szenzáció nyitja a mustrát mozi Több premiert is tartanak, köztük Török Ferenc új alkotásának a bemutatóját Steven Hawking hangja a Pink Floyd új albumán Igazi mozitörténeti esemény­nyel, Kertész Mihály A tolonc című, száz évvel ezelőtt forga­tott némafilmje felújított vál­tozatának világpremierjével nyílik holnap a Magyar Film­hét, amely jövő vasárnapig tart. A rendezvényen az elmúlt há­rom év termését, 332 filmet lát­hat a közönség a Cinema City MOM Park hat termében. A Casablanca Oscar-díjas magyar alkotója, Kertész Mi­hály (Michael Curtiz) által, Já­szai Mari főszereplésével 100 éve forgatott A tolonchoz - a Maestro című Oscar-jelölt ma­gyar animáció zenéjét is jegyző - Pacsay Attila komponált kísé­rőzenét, melyet a nyitógálán az 52 tagú Pannónia Symphony Orchestra ad elő. Több játékfilm bemutatóját tartják a fesztiválon, köztük Török Ferenc új rendezésének, a Senki szigete című komédi­ának a világpremierjét. A ren­dezvényen láthatja először a közönség Tolnai Szabolcs Az erdő című magyar-szerb ko­produkcióban készült drámá­ját, N. Forgács Gábor legutóbbi filmjét, a Pillangókat, Kincses Réka első játékfilmjét, a Szex, szülőföld és más kellemetlen­ségek című alkotást, emellett a fővárosi közönség előtt bemu­tatkozik Reisz Gábor VAN vala­mi furcsa és megmagyarázha­tatlan című alkotása is. ■ •ö — u. Kertész Mihály filmjének felújított változata igazi kuriózum A világhírű brit elméleti fizi­kus, Steven Hawking elektroni­kus hangja is megszólal a Pink Floyd novemberben megjelenő új albumán. A The Endless Ri- ver című duplalemezzel 20 éves szünet után jelentkezik a brit rockegyüttes. A korongon Dávid Gilmour, Nick Mason és a 2008- ban elhunyt Richard Wright is szerepel, mivel abból a húsz­órás anyagból készült, amelyet a banda The Division Bell című stúdióalbumának 1993-as felvé­teleikor rögzítettek. Az izomsorvadás következté­ben teljesen lebénult világhírű brit tudós, aki évtizedek óta lé­legeztetőgépen van és számító­gép segítségével kommunikál, a Talkin’ Hawkin című szám­ban „szólal meg”. Egy 1994-ben elmondott beszédéből vette át hangját az együttes. A The Endless River főként instrumentális zenéket tartal­maz, csupán egyetlen dal, a banda egész történetére reflek­táló Louder Then Words került a korongra, amelynek szövegét Polly Sámson, Gilmour felesége írta. 1965-ös megalakulása óta a Pink Floyd több mint 250 millió lemezt adott el világszerte. Az együttes utoljára a 2005-ös lon­doni Live 8 jótékonysági koncer­ten lépett színpadra. Azt egyelő­re nem tudni, hogy turnéznak-e majd az új albummal. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents