Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2014. OKTÓBER 12., VASÁRNAP SZTORI 5 A vadak a városokban is otthon vannak vadállatok A ház körül inkább bosszúságot, az utakon és a szántókon milliárdos károkat okoznak A tavasszal született nyes­tek ilyenkor keresnek saját búvóhelyet, a rókák és a vaddisznók pedig főleg a téli hónapokban indulnak városlátogatásra, élelmet és menedéket keresnek. A szakemberek szerint jobb, ha megtanulunk velük élni, mintha irtani próbáljuk őket. Fábos Erika Az őszi hónapokban számos olyan állatfajjal találkozhatunk a ház környékén, amely a hideg elől keres menedéket, és kelle­metlen problémákat okozhat. A leginkább a nyestek szaporod­tak el az elmúlt években. Ha be­költözik a tetőtérbe, rendszeres ébresztőket rendez a családnak, de károsíthatja a szigetelést, a tetőcserepeket elmozdíthatja és tetemeket hurcolhat a padlásra. Az autókban is kárt tehetnek. A kutatók mégsem azt javasol­ják, hogy irtsuk őket, inkább azt tanácsolják, tanuljunk meg ve­lük együtt élni. Kutatócsoport figyeli őket Az urbanizációs kutatócsoport egy intézet független szakértők­ből álló szervezet, amelyik hét éve vizsgálja a városban élő ál­latokat. A megfigyelésük szerint a nyestek a 90-es évek óta folya­matosan egyre többen vannak a városokban, de a kisállatok sza­porodása egy megfigyelhető ten­dencia, és nemcsak a nyestekre, több más fajra is jellemző. Míg azonban például a pelék vagy a denevérek téli álmot alszanak és észrevétlenek, a nyest ilyenkor is aktív, ráadásul éjszakai életet él, tehát könnyebben észrevehe­tő a jelenléte. A denevérek és a pelék hazánkban védett álla­tok, ezért ha valóban nagy gon­dot okoznak, akkor az illetékes nemzeti parki igazgatóságot kell értesíteni a problémáról. A nyest nem védett, ezért sokan próbál­ják mindenféle házi módszerrel irtani őket, legtöbbször hiába. Most érdemes résen lenni Bárány Annamária, az urba­nizációs kutatócsoport biológusa azt mondta: a tavasszal született fiatalok ősszel válnak el any­juktól, ilyenkor keresnek saját búvóhelyet, tehát mostanában Nagyvárosi vendégsereglet, avagy kis állathatározó a településeken is egyre gyakrabban megjelenő vadakról NYEST VÖRÖS RÓKA VADDISZNÓ PATKÁNY Az őzek is egyre gyakrabban keresnek élelmet közel az emberhez, ám lakott területre inkább véletlenül tévednek be. Kártételük itt nem számottevő, sokkal nagyobb azonban a szántóföldeken, ahol az elszaporodott őzállomány kártétele már milliárdos nagyság- rendű évente. Az őzek az utak mentén jelentenek 1 még veszélyt az emberre. Évente | ezernél is több autó ütközik vaddal, 1 elsősorban őzzel. E S VR-GRAFIKA A vaddisznók egyre gyakrabban tűnnek fel a településeken, akár nagyobb városok szélén is. Mindenevő, így nem válogat, és ha kisebb kondában érkezik, komoly károkat okozhat a veteményesek­ben, kertekben, vagy a szántófölde­ken. Az általa elfogyasztott táplálék mennyisége sem kevés, de a túrásaival még ennél is nagyobb károkat okoz. Kerüli az embert, de a kicsinyeit féltő koca és a nagytestű kanok veszélyesek lehetnek. Patkányból kétfélével is találkozha­tunk. A vándorpatkány csatornák­ban, pincékben, istállókban, ólakban üti fel tanyáját. Magyaror­szágon is nagyon gyakori. A házi patkány inkább a padlásokat, csűröket, tetőtereket foglalja el és mivel közelebb él az emberhez és bolhásabb is a vándorpatkánynál, járványügyi szempontból veszélyesebb. A középkori pestisjárványokért is ez az állat volt a felelős. A nyest egyre gyakrabban jelenik meg a városokban, ahol megtele­pedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékonyan vadászik rágcsálókra, madarakra, imádja a tojást, de megeszi a gyümölcsöt is. Esetenként háziállatokat is megtámad, megrág és összekarmol szintemindent. Szívesen beköltözik az autók motorházteteje alá, megrágcsálja a vezetékeket. A vörös róka az utóbbi időben nem csak mint alkalmi látogató jelenik meg a településeken. Előfordul, hogy a kotorékát is itt alakítja ki és az emberhez közel szaporodik. Kártétele elsősorban a háziállatok, főként a szárnyasok és a nyulak elpusztításából adódik. A róka többféle betegséget is terjeszt, az emberre legveszélyesebb a veszettség, de a különféle élősködőket is behurcolja magával és megfertőzheti a háziállatokat. FORRÁS: VR-GYÜrríS érdemes résen lenni. Ha az el­ső észlelésnél megkeressük hol juthat be az állat, könnyebb dol­gunk lesz, ha nem szeretnénk tartós bérletben vele élni. „A természetben nincs olyan kategória, hogy káros vagy hasz­nos - mondta Bárány Annamá­ria. - Az egy örömteli folyamat, ha színesebb a környezetünk, és a városon belül is létezik egy ökoszisztéma, amiben az álla­toknak is helye van, és egyre többféle állatnak van helye. Ez nem hazai jelenség, a világban mindenütt így van. Japánban például a hollók ruhacsipeszek­ből építik a fészküket, Ausztráli­ában számos olyan állat él a vá­rosokban, amelyik valóban ko­moly károkat okoz. A cél nem a kiirtásuk, hanem az, hogy minél több információval rendelkezze­nek ahhoz az emberek, hogy konfliktusok nélkül tudjanak együtt élni egymással. A nyestet is ott érdemes háborgatni, ahol gazdasági károkat okoz, ahol nem, ott miért lenne baj, ha jelen van?” A kerék, mint üzenőfal A legtöbb bosszúságot az au­tók körül okozzák a nyestek. Azt a kutatók sem tudják pontosan, hogy mi ennek az oka, de úgy feltételezik, hogy a kíváncsiság és a saját területük védelme. A járművek kereke ugyanis „üzenőfalként” működik ahogy a kutyák, a nyestek számára is, és a felüljelölést összerágás, ösz- szekarmolás kíséri. Univerzális módszer nem létezik ellenük, és gyors sikerre sem érdemes számítani. A nyestek ugyanis nagyon alkalmazkodó állatok, ezért a zajkeltő, vagy ultrahan­gos riasztók éppúgy hatástala­nok lesznek egy idő után, mint a LED-es fénnyel riasztó berende­zések. A kutya és a macska biz­tos védelem: a nyestek nem sze­retik a konkurenciát, így inkább elkerülik azokat a házakat, ahol van a közelben. Ha valaki élve befogja és külterületen elengedi, ÉSZAK-AM ERIKÁBAN FIGYELTEK fel először a városba költöző vadak okozta konfliktusok fon­tosságára és arra, hogy a prob­lémát kezelni kell. 1967-ben rendezték meg az Egyesült Ál­lamokban az első, erről szóló konferenciát. Mára már önálló tudományként és gazdasági tevékenységként ismerik a vá­rosi vadgazdálkodást. Ez a speciális tudományág Magyar- országon még gyerekcipőben az is jobb módszer, mint a mér­gezés. De az is célravezető, ha az ürüléküket rendszeresen össze­gyűjtik, ilyenkor ugyanis egy idő után más helyet keresnek. Fontos a jó hulladékkezelés „Türelemmel, a módszerek váltogatásával és kitartással tartósan távol lehet őket tarta­ni, de ott, ahol közel van egy er­dő, ahol hagynak kint éjszaká­ra kutya- vagy macskaeledelt, esetleg nyitott szeméttárolók vannak, szinte biztos, hogy mindig lesz újabb lakó - mond­ta Bárány Annamária. - Ha ezeket az okokat megszüntetik, ha jól kezelik a hulladékot és azokat a réseket megszüntetik, jár. A felsőoktatásban egyedül­álló módon, elsőként a Szent István Egyetem Vadvilág Meg­őrzési Intézetében vezették be önálló tantárgyként. A szakem­berek fontosnak tartják az ok­tatással is felhívni az emberek figyelmét saját felelősségükre: az esetek többségében ugyanis a városba költöző fajok által okozott konfliktusokat meg le­het előzni megfelelő tájékozta­tással, odafigyeléssel. ahol bejuthatnak könnyebben odébb állnak.” A poloskák közül főleg a ben- cepoloskák és a vándorpoloskák jönnek be a házba ősszel a nyi­tott ablakon keresztül, de a Nyu­gat felől bevándorolt harlekinka- tica is szinte mindenütt elterjedt. Korábban a patkányok voltak azok, amelyek nagyon el voltak szaporodva, de az elmúlt évtized védekezése és a rendszeres irtás miatt ma már csak kevés helyen okoznak gondot. Ez sokba kerül: évente összességében több száz­millió forintot költenek a ma­gyarországi önkormányzatok patkányirtásra. A települések csak a közterületeken kötelesek erre, a jogszabályok szerint az ingatlantulajdonosoknak ma­guknak kell a rágcsálóirtásról gondoskodniuk. 3900 őz az autók alatt Sokkal nagyobb problémát jelentenek az utakon és a szán­tókon a vadak. Az Országos Vad­gazdálkodási Adattár szerint tavaly 5200 vadat, ebből 3900 őzet ütöttek el az autósok, ami­vel több százmillió forintos kárt okoztak, de a mezőgazdaságban regisztrált vadkár is jelentős, tavaly több mint kétmilliárd forint volt. Ráadásul a városok­ba is egyre inkább beszoknak, vannak olyan települések, ahol rendszeres róka- és vaddisznó­vadászatot kell rendezni telente. Több az erdő, több a vad A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy egyre több a vad. A vadgazdálkodási adattár sze­rint az elmúlt ötven év alatt az őzek száma 70 ezerről 375 ezer­re, a vaddisznók kilencezerről, 105 ezerre növekedett. Ezt azzal magyarázzák, hogy egyre több az erdő hazánkban, kevesebb mozgás van a területeken, és az éghajlati változás is kedvez az ál­latoknak, könnyebben találnak maguknak ennivalót az enyhe és rövid teleken. A Belügyminisztérium is fog­lalkozik a problémával: a fegy­verekről szóló kormányrendelet módosítására éppen ezért kerül­het sor. A természetvédelmi olta­lom alatt nem álló állatfajhoz tar­tozó állat vadászterületen kívüli ártalmatlanná tétele lesz az erről szójó új passzus címe. A változás­sal nemcsak a konkrétan kárt is okozó vaddisznók ártalmatlan­ná tétele válna lehetővé, hanem minden olyan állaté, amely nincs jó helyen a vadászterületen kí­vül. A tervezet szerint a rendelet, lakott terület helyett már min­den vadászterületnek nem minő­sülő területre vonatkozik majd. A városi vadgazdálkodás már külön tudomány & Múzeumi zöldház-rock 1 AZ ALTESTI js*-' humor ki- Am meríthetetlen. rados virág Talán azért, mert a téma annyira parlagi, hogy ilyenkor a saját kisszerűségünkön ne­vetünk. Nem mintha az efféle dolgok nem tartoznának hozzá az életünkhöz. Sőt, nagyon is hétköznapiak, elvégre tényleg napjában többször vezet az utunk oda, ahová a király is gyalog jár. hopp, MÁR ez a szólásmondás is megszépíti a vegetatív te­vékenységek tárgyalt körét. Óvakodunk jó társaságban kimondani azokat a cselek­vést jelentő igéket, amelyeket a nyelv a szó szerint alantas ügyek intézésére használ. A világirodalom fennkölt al­kotásaiban is ki van zárva, hogy a szerzők szóba hozzák a témát. Elvégre miként festene, ha mondjuk Hamlet, dán ki­rályfi a mostohaapja ármány­kodását leleplező terveket az árnyékszéken szövögetné? Ez legfeljebb a darab valamiféle modern feldolgozásában kép­zelhető el, de a nagy többség­nek szerintem nem tetszene. ITT VAN azonban a humoros filmek, dalok garmadája, ame­lyek tuti poénként alkalmaz­zák az altesti élet fordulatait. Önök közül bizonyára sokan emlékeznek a Zöld ház rock című örökzöld nótára, amely arról szól, hogy az utcán a sze­rencsétlen járókelő nem talál egyetlen helyet sem, ahol a szükségét elvégezhetné. akkortájt, amikor a dal szü­letett, a fővárosban a zöldre festett, cikornyás kis épületek jelentették az önmagunkon való könnyítés üdítő lehető­ségét. Ám, a fontos házikók egy idő után vagy bezártak, vagy lebontották őket. (Mos­tanában kezdenek újra feltü­nedezni.) Ma már aktuálisan Zöldház-brék lehetne a szám címe, tekintve a megváltozott időket és stílust. Nincs is mulatságosabb, mint ami­kor az emberre az utcán jön rá a kisdolgozhatnék (vagy a nagydolgozhatnék), és kétség- beesett bréktáncba fog, mert nincs egy hely, ahová a célból bemehetne. NEKEM A napokban volt hason­ló élményem, de nem az utcán, hanem az ország egyik leg­nagyobb múzeumában. Ahol pedig van vécé. A múzeumba könyvet vásárolni mentem a webáruházunk számára. A be­járatnál nem is volt gond, az őr simán beengedett, amikor mondtam, mi járatban vagyok, azaz a múzeum boltjába tar­tok. Kijövet azonban a kapu­nál, amint megcsapott a hűvös levegő, éreztem, jobb lesz mi­hamarabb elintézni azt a bizo­nyos fontos kisdolgot. Vissza­fordultam, és megkérdeztem a jegyszedőket, hol találom a vécét (a múzeum belső terét az utóbbi években alaposan át­alakították.) Visszakérdeztek: hol a jegyem? Magyaráztam, én nem látogató vagyok, ha­nem vásárló, itt a blokk, amit a könyvért kaptam. Az őrök a fejüket rázták: azzal bizony nem lehet vécére menni. próbáltam velük megértetni, én sem vagyok rosszabb, mint a képek között nézelődők, akik ezért pénzt fizettek - én is hagytam itt pénzt, elvégre a múzeum által forgalmazott könyv viszonteladója vagyok. Hiába. A jegyszedők könyörte­lenül betartották a játékszabá­lyokat: vécére menni csak és kizárólag a belépti jegy ellené­ben lehet. kikullogtam A kapun, és el­keseredve meséltem a nagy bajuszos őrnek: vásárolni sike­rült, vécézni nem. A mokány, idős férfi tekintete megvetően villant: ezek ilyenek. A jegy­szedőkre értette. ODASÚGTA NEKEM, menjek visz- sza, mondjam azt, hogy a bolt­ban van még elintéznivalóm. Az üzlet mögött találok egy szép kis vécét, surranjak be, és kész. így tettem. Ezúttal semmiféle ellenállásba nem ütköztem. MEGKÖNNYEBBÜLVE MASÍROZ­TAM ki az utcára, és hálásan intettem búcsút a barátságos bajuszosnak. Cinkos mosolya elárulta: nem egy bajba jutott „múzeumlátogatónak” segített már. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents