Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. SZEPTEMBER 28., VASARNAP a turizmus világnapja 78 ezer vállalkozás és 500 ezer ember él az ágazatból. Az idén tovább javultak az adatok: külföldről egyre többen jönnek, hazai vendégből is több van és többet is költenek a turisták. EREDMÉNYES TURISTACSALOGATÁS Budapest a legnépszerűbb célpontja a turistáknak. Az épített környezet látnivalóin túl a kulturális programok is nagy vonzerőt jelentenek. A turizmus idei világnapján már azt is ünnepelhetjük, hogy Magyarország iránt nagy az érdeklődés és népszerű utazási célpont hazánk. Ahogy az elmúlt években, idén is újabb rekordokat döntött az ágazat, ráadásul már nemcsak a külföldiek hajtják felfelé a statisztikát, a hazai vendégek is alaposan belehúztak. Fábos Erika A hazai turizmus az utóbbi időszakban folyamatosan javuló teljesítményt nyújtott. Évről évre dőltek meg a korábbi vendégforgalmi rekordok, emelkedett a vendégszám, a vendégéjszaka-szám és a bevétel összege is. Ez azt mutatja, hogy Magyarország, iránt nagy az érdeklődés, népszerű utazási célpont vagyunk. A válságot követően 2010 óta folyamatosan növekedtek a vendégforgalmi és bevétel adatok. Trendfordulóként mégis a 2013-as évet emlegetjük, ekkor a szálláshelyek a növekvő forgalom mellett az áraikat is növelni tudták, miközben a kapacitás nem nőtt jelentősen. Az idei statisztikákból már látjuk, hogy ez nem átmeneti jelenség volt. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 11 százalékkal emelkedtek és 101,0 milliárd forintra rúgtak, ráadásul külföldi és hazai turistából egyaránt több volt. Ruszinkó Ádám, a Nemzet- gazdasági Minisztérium új turizmusért felelős helyettes államtitkára legjobban annak örül, hogy míg korábban a beutazó forgalom volt növekedés alapja, tavaly már a belföldi vendégéjszakák száma valamivel nagyobb mértékben bővült, mint a külföldieké. Idén, ez további tíz százalékkal emelkedett: százezerrel volt több hazai, mint külföldi vendég. Ez egyértelműen a SZÉP kártya piacbővítő hatásának köszönhető, mely a következő években is stabil alapja lesz a belföldi turizmus növekedésének, ami a vállalkozások számára is egyfajta biztonságot jelent. Vidéki helyszínekre került a legtöbb fejlesztési forrás A 2007-2013 közötti időszakban közel 270 milliárd összegű támogatással mintegy 400 milliárd forint fejlesztés valósult meg európai uniós és hazai támogatással. Ebből az összegből 15 milliárd jutott Budapestre. A vidéki helyszíneken több mint 1100 fejlesztés - ezek között vannak turisztikai attrakciók, szolgáltatások, szálláshelyek - részesült támogatásban. Ruszinkó Ádám kiemelte: a fejlesztések többsége már elkészült, a projektek 25 százaléka van még folyamatban, ez közel 160 milliárd forint összegű beruházást jelent. A KSH adatai szerint 2008-ban 358 ezer fő dolgozott a turizmusra jellemző ágazatokban, ezt a pénzügyi gazdasági válság visszavetette, de 2012-ben már az azt megelőző szintre került a foglalkoztatás és 359 ezren dolgoztak az ágazatban. Az emelkedés azóta is folyamatos és ha a turizmus közvetett hatását is nézzük, félmillió embernek ad munkát. A vendégéjszakák emelkedéséből egyébként a hazai vendégek mellett a csehek és az oroszok erősítettek leginkább bele, onnan jöttek jóval többen hozzánk, mint korábban, de a németek is többen voltak, főleg a vidéki wellness szállodákban. Budapest, Balaton és a fürdők a legnépszerűbbek A külföldiek látogatásaiban kimagasló szerepet tölt be Budapest, amely közel 58 százalékban részesedik a vendégéjszakákból. Ezután négy fürdőváros - Hévíz, Bük, Sárvár és Hajdúszoboszló - következik a népszerűségi rangsorban. Ha nem csupán a külföldiek, hanem a hazai vendégek szokásait is figyelembe vesszük, akkor is Budapest volt a leglátogatottabb város tavaly. A második helyen Hévíz, azt követte Hajdúszoboszló, Siófok, Bük, Balatonfüred, Sárvár, Zalaka- ros, Sopron, Eger és Gyula. Ez a sorrend jól igazolja azt, hogy a főváros és a Balaton régió az ország két legfontosabb fogadóterülete, amit a gyógyhelyek, fürdővárosok követnek. Romkocsmák, kulturális programok vonzzák a fővárosi vendéget Arról nincs külön felmérés, hogy a Budapestre érkező külföldiek milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az bizonyos, hogy a fapados légitársaságok elterjedésével egy fiatalabb, elsősorban szórakozni vágyó réteg jelent meg a fővárosban. A romkocsmák vagy épp a szabadulószobák - mindkettő magyar „találmány” -, az alternatív városnéző programok mára nem csupán érdekes színesítő elemei a budapesti turisztikai kínálatnak, hanem egy jelentős vendégkör számára a híres budapesti „bulikultúra” az elsődleges utazási motiváció. Természetesen a főváros turizmusának nem csak ez a része fejlődik. Az egyre több igényes kulturális program, komolyzenei fesztivál is évről évre több vendéget vonz. Országszerte elérhető, gazdag könnyűzenei fesztiválkínálatunk hovatovább önmagában vonzerőt jelent. Hogy jó úton járunk, azt a turisztikai szolgáltatásainkat, ár-érték arányunkat kiemelő számos nemzetközi elismerés is jelzi. A gyógyturizmus aranytartalék, jönnek a védjegyek Ruszinkó Ádám szerint az előző uniós fejlesztési ciklusban nagyot léptünk előre az infrastruktúra és a szolgáltatások megújítása területén. Az elkövetkező években a szolgáltatások minőségére és ár-érték arányára, valamint piacra vitelükre kell a hangsúlyt helyezni. Emellett úgy látja, hogy - a megvalósult fejlesztések ellenére - a kiemelkedő termálvízkincsünkre alapozott gyógy- és wellness turizmusban, valamint az orvosi ellátásra épülő egészségügyi turizmusban is jelentős tartalékok vannak még. A minőség fontosságát szem előtt tartva működtetik a nemzeti tanúsító védjegyrendszert. A cél, hogy a fogyasztók megbízható orientálása érdekében minél több szolgáltató kapcsolódjon ezekhez a minősítő rendszerekhez. A jövő: természeti és kulturális örökségek és a gyógyvizek A 2014-2020 között felhasználható európai uniós forrásokról szóló partnerségi megállapodás értelmében a turizmus elsősorban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében lesz támogatható - mondta Ruszinkó Ádám. - Az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális értékek látogathatóvá tétele, és turisztikai attrakcióként való bemutatása elsődleges. Ide sorolhatók a világörök- ségi helyszínek, tartós állami tulajdonú örökségek, nemzeti parkok, egyházi emlékhelyek. Másik fontos támogatási terület az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségek tematikus hálózatainak fejlesztése. Ide tartozhatnak a kulturális vallási tematikus utak, kerékpáros, természetjáró, lovas, vízi hálózatok, amelyek egységes megjelenésű útvonallá fejlesztve újszerű élményeket jelenthetnek a turistáknak. A gyógyhelyek egységes koncepción alapuló fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy ezek a települések nemzetközi elismertsége erősödjön, felzárkózzanak a külföldi versenytársakhoz. Térségi és megyei szinten továbbra is támogatják majd a vonzerőfejlesztéseket és a kis- és középvállalkozások szálláshely és vendéglátás fejlesztéseit kedvezményes hitelekkel támogatják. Lesznek innovatív nemzeti turisztikai marketing- akciók is, amelyekkel új célcsoportokat szeretnének elérni. Faragó Péter szerint az egységes üzenetek, a minőségi magyar termékek, a gasztronómia és a bor segíthetnek újabb piacokat mozgósítani faragó Péter, a Turizmus Zrt. új vezérigazgatója azt mondja: a turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és mintegy 500 ezer embernek biztosít megélhetést. Sikerült eljutni odáig, hogy hazánk kereskedelmi szálláshelyein már egy kicsivel több hazai vendég fordul meg, mint külföldi. Szerinte a megújuló országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turisztikai attrakció, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve kell, hogy megjelenjen. Itthon és külföldön is ezzel szeretnék tovább építeni az egyre erősebb országmárkát.- A turizmus világnapja kapcsán arról beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség az ágazatban. Mire gondolt?- A turizmus a kis- és középvállalkozások jellemző működési területe. A turizmus alapágazataiban (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) működő egyéni és társas vállalkozások száma mintegy 78 ezer. Szeretnénk egyrészt piaci ismereteink átadásával ösztönözni az eladható, versenyképes kínálat kialakítását, másrész hatékonyabban fogjuk piacra segíteni a kínálatot. Fontos cél, hogy ezek a vállalkozások a lehető legnagyobb mértékben bevonhatóak legyenek az új promóciós folyamatba. Erősíteni kívánjuk az ágazaton belüli együttműködési hajlandóságot és ebben a szakmai szereplők aktív részvételét és közreműködését várjuk. A turisztikai szakma és a lakosság szemléletének formálásában is fontos szerepünk van. Az egyik oldalon elengedhetetlenül fontos a minőségi kínálat bővítése és a vendégszeretet hangsúlyozása, a kereslet oldalán pedig azt szeretnénk elérni, hogy a magyar lakosság előnyben részesítse a belföldi úti célokat a külföldiekkel szemben.- Mit gondol, ma mi jelenti a legnagyobb vonzerőt egy turistának, ha Magyarországra gondol?- Ma már nemcsak a hagyományos magyarországi nevezetességekre hívjuk fel a külföldi utazók figyelmét, hanem az újszerű programokra, illetve látványosságokra is. Az idelátogatók programjában egyre fontosabb szerepet kapnak az olyan új elemek, mint hazánk csúcsgasztronómiájának felfedezése prémiuméttermekben, és a fiatalabb korosztály számára vonzó szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek. Fontos törekvésünk például, hogy Budapestet mint jelentős kulturális központot az európai mezőny élvonalába helyezzük. A megújult kínálatban rendkívül fontos kiemelni az utóbbi évek jelentős - turizmust is érintő - beruházásait. A külföldi promócióban ezért igen jelentős szerepe van az új célpiacok kiválasztásának és az új célcsoportok megszólításának, elérésének. Például az arab térségországainak, a déli szomszédos országoknak, Délkelet-Ázsi- ának, Brazíliának, Indiának.- Az, hogy új vezérigazgató került a hazai turizmus élére, azt is jelenti, hogy lesznek strukturális átalakítások is a szervezetben?-Egy, a hatékonyságát növelő, dinamikusan működő céget szeretnék vezetni a jövőben, amely külföldön erősebb országpromó- ciót képes kifejteni, belföldön pedig színvonalasabb szolgáltatásokat képes nyújtani a szakma és a vendégek számára. Az MTZrt. egyike hazánk legfontosabb országmárka-építőinek. Feladata továbbra is annak elősegítése, hogy az országról, a magyar kultúráról és a turisztikai kínálatról megfelelő, egységes üzenetek jelenjenek meg. A megújuló országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turisztikai attrakció, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve kell, hogy megjelenjen, kiemelten hangsúlyozva hazánk értékeit. Ehhez szükséges a turisztikai marketing és az agrár- marketing területek összehangolásának folytatása. Az új vezérigazgatónak hobbija is az utazás A negyvenéves Faragó Péter a Miskolci egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. VEZÉRIGAZGATÓI KINEVEZÉSÉIG a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese volt. korábban A Miniszterelnökségen, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és az Országos Területfejlesztési Hivatalnál is dolgozott főosztály-vezetői, projektmenedzseri és tanácsos munkakörökben. hobbua: sport és utazás Faragó Péter derűlátó
