Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-02 / 204. szám
2014. SZEPTEMBER 2., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Halászni készülnek a halászok Balaton A telepítés díját is megfizetnék a hal árában a tóparti vendéglátósok ► Folytatás az 1. oldalról KOMMENTÁR Szári Zsolt hozzátette: zavartalanul végzik államilag meghatározott feladataikat, az irányt a tavaly elfogadott halgazdálkodási törvény jelöli ki számukra, miszerint „a természetes vizeken a horgászati célú hasznosítás kerül előtérbe”. - Ez érvényes a Balatonra is, ezért is nehezen érthetőek azok a sajtóban időről-időre felbukkanó ötletek, hogy miképpen kellene visszatérnünk a kereskedelmi célú halászatra. Ilyen a Balatonon tizenöt éve nem folyik, azóta deklaráltan csak „ökológiai szemléletű” halászat folyt, most itt az új törvény is, hogyan képzeli bárki, hogy visszatérhet még a Balatonra a nagy tételű halászat? Szári Zsolt szerint érezhető egyfajta nyomás a vendéglátós lobbi részéről, ezért is összesítik most, hogy a korábbi időszakban mekkora tételben értékesített halat a társaság a vendéglátás számára? - Ebből majd kiderül, mennyire valós a most jelentkező igény a halászat újraindítására. Tény, hogy a busagyérítést folytatnunk kell, de azt sem a korábbi módszerekkel. Szeptemberben várható a balatoni halállomány felmérése, amiből fontos adatokhoz juthatunk a busák számáról is. A vezérigazgató arról is beszélt: a balatoni horgászok évi félmilliárd forintot fizetnek a társaságnak, javarészt ebből a pénzből zajlik a halgazdálkodás (halőrzés, haltelepítés, stb.), ha ebből halásznák ki azt a halat is, ami az éttermek asztalára kerül, azon joggal háborodnáFogaskérdés halászat, vagy horgászat? Halászat és horgászat? Nehéz jó megoldásra lelni, a balatoni horgászegyesületek szövetségének elnöke is amondó, hogy a balatoni turista ne kazah keszeget kapjon, ugyanakkora halászat se térjen vissza, mert amióta nincsen, azóta egyre jobb a horgászfogás. adria, garda-tó? Úgy hallottam egy halászatközeli szakembertől, hogy ezek nem jó példák, mert az Adrián is messziről érkezett dobozokból bontják ki a halat (kizsigerelték a halászattal a tengert is), másrészt a 130 méter mély Garda-tóban milyen hal lehet, és milyen horgászat? no meg az is jó kérdés, egysze majd tán erre is lesz egzakt felelet: ha a zrt. tavaly 2,5 tonna süllőt (fogast) fogott, ami- s bői egy tonnát értékesített, | honnan származott a part i mentén eladott több tíz tonná- 1 nyi balatoni (?) süllő? (fi) gj _____________________ A természetes vizeken a horgászati célú hasznosítás kerül előtérbe. Szeptemberben felmérik a balatoni halállományt nak föl a pecások. - Horgászati és halászati célú, kereskedelmi halgazdálkodás nem fér össze a Balatonon - így Szári. - Elméletileg ha a vendéglátós lobbi hajlandó volna ugyanannyit, félmilliárd forintot a kasszába dobni, akkor lehetne még annyi halat telepíteni, ami nekik is elég volna. Csakhogy az idézett törvénnyel ez már sehogyan sem férne össze.- Egyetértek, legyen piaci alapon meghatározva a hal nagykereskedelmi ára, amiben legyen benne a haltelepítés díja is, magyarul fizessen így az étterem azért, hogy legyen végre balatoni hal a Balaton partján - reagált Szári Zsolt mondandójára Csapody Balázs, a balatonsze- mesi Kistücsök étterem tulajdonosa. A vendéglős tagja a Balatoni Körnek, mely egyeztetést kezdeményezett e témában az illetékesekkel még az idei turisztikai szezon előtt - eredménytelenül. „Látványhalászatként is működő szövetkezeti rendszer jöhetne létre - ez már Kardos Gábornak, a Balatoni Kör elnökének a véleménye, aki az index, hu-nak nyilatkozott a minap a témában. - Ha rossznak bizonyult az a modell, hogy a horgászokkal fizettették ki a haltelepíHorgászok száma a Balatonnál 1940 1958 2013 ___400 60 00 40000 Horgászfogás a Balatonon 2012 ________________________516 tonna 20 13 _______________________628 tonna té sek nagy részét, abból logikusan nem az következne, hogy a horgászoknak át kell adni a balatoni halgazdálkodás kezelését. A privatizáció volna a megoldás. Eddig egy maroknyi halőr nyilván nem tudta megtisztítani a Balatont, de ha több tucatnyi halász családjának megélhetése függne tőle, nyilván még korábbi haverjaikat se engednék saját területük közelébe. Ha például halászati zónákra osztják a tavat, ahogy régen, az adott zónában sokkal jobban ellenőrizhetnék, hogy ne legyen orvhalászat és sokkal motiváltabbak is lennének erre. Valójában persze egy egész üzleti modellt kéne kialakítani, turisztikai attrakcióvá is tenni a halászatot. A fő probléma a balatoni hallal az, hogy a hekkel versenyez árban; azt kéne elérni, hogy a friss balatoni hal legitim módon, drágábban kerüljön az asztalra, de akkor az tényleg balatoni hal legyen.” Kardos nem érti, hogy ha évszázadok óta lehetett balatoni halászat, most nagyhirtelen miért nem lehet. „A legősibb mesterség a régióban, aminek hagyományait kötelességünk lenne továbbvinni. A halászat a leghitelesebb arculati eleme egy vízpartnak, lásd az Adriát, vagy a Garda-tavat.” «Fónai Imre Szállodai szálltát fogtak a rendőrök Siófokon Cafeteria: kevesebb jut belőle a melósnak somogyi vállalkozások Sok építőipari kiscég nem engedheti meg a juttatást tolvaj Kilenc rendbeli lopás vétség gyanúja miatt folytatnak eljárást egy abonyi lakos ellen. A 34 éves férfi augusztus 30-án éjszaka egy siófoki hotel több szobájába beosont, és készpénzt, személyi iratokat lopott el. Az egyenruhások elfogták, a siófoki kapitányságra előállították. Az ellopott készpénz egy része előkerült. ■ K.G. Három kiló gomba ötvenezer forintba is belekerülhet korlátozás Az erdők javarésze állami tulajdonban van, a gazdaságok idén kerültek a földművelésügyi tárcához. A törvény szerint állami erdőben csak az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben szabad engedély nélkül gombát és erdei vadgyümölcsöt gyűjteni. Sok család azonban nem csak saját étkezéséhez gyűjti a gombát, hanem eladásra; főleg az erdőközeiben élő szegények ezzel egészítik ki a segélyüket. Gombából személyenként és naponta két kilogrammot szabad szedni. Az ennél többet gyűjtő személyt ötezertől ötvenezer forintig terjedő erdővédelmi bírsággal büntethetik a hatóságok. ■ C. A. ► Folytatás az 1. oldalról Somogybán a kis- és közép- vállalkozások jelentős részénél szűkmarkúan mérik a többlet forrásokat. A cafeteria elemek között továbbra is az Erzsé- bet-utalvány vezet, amit a munkába járás költségtérítése és a Szép Kártya követ. A K&H bizalmi index legutóbbi adataiból, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra, az is kiderült: a következő egy évben a kkv-k kevesebb, mint fele, mindössze 44 százaléka tervezi a béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ez az érték jóval elmarad a válság előtt mért adatoktól, amikor még a vállalkozások több mint kétharmada számolt ezzel. Ugyanakkor szinte megegyezik a tavaly elért mélyponttal (42 százalék). - Túlélésre játszik a szakma - mondta lapunknak Farkas József, a Somogy Kémény-Seprő Mester Kft. ügyvezetője. - A bevétel alakulása egyszerűen nem teremt lehetőséget arra, hogy bármilyen plusz segítséget adjunk a munkatársaknak. A különböző ágazatokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. A cafetériát nyújtó vállalkozások közül az ipari, építőipari cégek dolgozói számíthatnak a legnagyobb - 56 százalék - arányban béren kívüli juttatásra. A szolgáltató szektorMI JÁR A DOLGOZÓKNAK? maráz ferenc, a kaposvári Ma- rázplast Kft. ügyvezetője: - Tervezzük a béren kívüli juttatás bevezetését, ehhez azonban meg kell teremteni az anyagi fedezetet. Idén egyelőre nincs cafeteria, ám ha kedvezően alakulnak az üzleti mutatók, egészen bizonyos, hogy 2015-ben nálunk is megkaphatják majd a támogatást a munkatársak. Vállalkozásunk közel 40 dolgozónak biztosít megélhetést, igyekszünk minden téren segítséget nyújtani. tajnafői istván, Kapós Járműgyártó- és javító Zrt. elnöke: - Valamennyi dolgozónk étkezési jegyet kap, melyet hosszú évekkel ezelőtt vezettünk be, s a kollektív szerződésben is rögzítettük a juttatási formát. Ez a rendszer marad, amúgy a közeljövőben nem kívánjuk bővíteni a cafeteria körének szélesítését. A rendelkezésre álló forrásokat várhatóan inkább béremelésre fordítjuk majd. farkas József, a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. igazgatója: - Cégünknél nem adunk cafetériát, akkor az adózási előírások változása miatt megszűntettük. Ha szeretnénk, akkor sem tudnánk újra indítani a támogatási formát, mivel ezt nem teszik lehetővé a gazdasági körülmények. Az ágazatban két éve stagnálnak a bérek, így akár csak számos más társaságnál, egyelőre nálunk sincs napirenden ez a kérdés. nál 46 százalékról 36 százalékra csökkent a cafetériában gondolkodó vállalkozások aránya. A felmérés kitért rá: a kereskedelmi - 48 százalék - és a mezőgazdasági - 42 százalék - vállalkozásoknál gyakorlatilag nem történt változás az előző negyedévhez képest. - Nálunk egységesen fejenként évente 225 ezer forint a cafeteria - közölte kérdésünkre hétfőn Horváth Károly, a Kapós Volán Zrt. titkárságvezetője. - A legnépszerűbb elem az Erzsébet utalvány. Budai Ferenc, az Iposz megyei elnöke szerint a piacvesztés, a csökkenő forgalom fogságában vergődik a somogyi cégek jelentős része. Szerinte vélhetően jövőre sem vezetik be tömegével a juttatási formát azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, ahol pillanatnyilag sincs.- Bár az építőiparban hangzatos fellendülést jeleznek a kimutatások, csak az a kérdés: mihez viszonyítva? - jegyezte meg Budai. - Szerintem döntően nem 2005-höz képest javultak az adatok, hanem a jóval szerényebb eredményeket felmutató tavalyihoz. Ez pedig közvetlenül, közvetve kihat a dolgozók fizetésére éppúgy, mint a béren kívüli juttatásra. ■ H. M. JEGYZET Bizonyítvány nyolcévesen szerelmes voltam Barna Ildibe. Nem, nem a Zrínyibe járt, a Vasasban játszott, mely a BEK-döntőben agyonverte a belgrádi Rad- nicskit, s lett Európa legjobb női kézüabdacsapata. A kispa- don egy 28 éves, bajszos fiatalemberrel. Négy évre rá a tréner már a férfiválogatottat vezette ezüstig a vébén, hogy aztán a szöuli olimpián hajszállal maradjon le a dobogóról a gárda - Hoffmann utolsó másodperces védése az NDK ellen szintén örök emlék... három olimpiával később a női negyeddöntő alatt a Nemzeti Sport szerkesztőségében egyetlen ember ült nyugodtan, háttal a tévének: a szakíró Simon József néhány perccel a vége előtt, háromgólos hátrányban is csak legyintett. Mézesmadzag, majd a Lajos kitalál valamit. És a csapat tényleg fordított, az elődöntőben legázolta a norvégokat, a döntőben pedig hattal vezetett a dánok ellen. Ezüst lett a vége, csakúgy, mint a soros világbajnokságon, ahol ugyanekkora fórról bukott el a válogatott, mely a két torna között nyert egy Eb-aranyat. az immáron bajusztalan tréner, a többek között az Év Somogyi Emberének is megválasztott Mocsai Lajos megítélése azóta sem egyértelmű. Sokan felhánytorgatják a két elveszített finálét, feledve, hogy addig el is kellett jutai, s a kapitányt mint a vesztes nagy meccsek stratégáját emlegették, rendre a lemondását követelték. Többször félre is állt, ám a helyére érkezők sohasem bizonyították, megérte váltani, így a köz visszakövetelte a kapitányi székbe. ahonnét most önként távozik, ugyanolyan vihart kavarva, mint a vesztes finálékkal. Hisz nem az olimpia szempontjából sorsdöntő, elbukott vb-selejte- ző miatt állt fel, hanem hogy a Testnevelési Egyetem rektora lehessen, ha már törvényt módosítottak a kedvéért. az eredményeit nem lehet. Azok miatt nem is kell magyarázkodnia... Tolvajok ellen szervezkednek a kukoricás gazdák aratnak Törik már a kukoricát, jelezték Siófok-környéki gazdák, csakhogy ahogyan az ilyenkor, a „szezon” kezdetén lenni szokott, az illetéktelenek aratnak először. Az egyik kiüti gazdálkodó arról beszélt: megkezdődött a kukoricalopási idény, csapatokban járják a tolvajok a földeket, s mivel megneszelhet- ték, hogy rekordközeli termés várható, talán a korábbinál is pofátlanabbak. A gazdák már szervezik a figyelő- szolgálatot; a rendőrség segítségére is számítanak, de - tették hozzá - maguk sem kívánják tétlenül nézni a károkozást. ■ F. I. 4 I VAS I ANDRÁS
