Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-05 / 181. szám

2014. AUGUSZTUS 5., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Somogybán nőtt az építési kedv leépülő lakáspiac Háromnegyedével kevesebb ingatlan épül, mint 2008-ban ► Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt esztendőben még há­romezer lakást sem építettek, a mostani használatba vételek száma pedig mindössze 29 szá­zaléka a 2008-as adatnak... Az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szakszövetségének elnöke, Tolnay Tibor úgy véli, az idéii sem várható áttörés a lakáspia­con, főként, hogy csak egyes te­rületeken - jellemzően a fővá­rosban és Pest megyében, vala­mint Sopron és Siófok környé­kén - érezhető némi élénkülés, viszont a keleti országrészben még a tavalyinál is rosszabb a helyzet. Az idei lakásépítési növeke­dés az első negyedévnek köszön­hető, április-júniusban ugyan­is mindössze egy százalékkal épült több lakás, mint tavaly ilyenkor. A a kisebb városokban 66, a falvakban 47 százalékkal épült több lakás, mint egy éve, Budapesten pedig 16 százalékos a növekedés, a megyei jogú vá­rosokban viszont 18 százalékos a csökkenés. Az összes lakás több mint fele Közép-Magyar- országon épült, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő épí­tési kedv, míg Észak-Magyaror- szágon és Dél-Alföldön radiká­lisan csökkent az építkezések száma. A lakások átlagos alapte­rülete 98 négyzetméter, ez kettő­vel kevesebb mint 2013 azonos időszakában. A kiadott építési engedé­lyek negyed szintén Győr-Mo- son-Sopronhoz köthető, ahol ki­■ Ön tudna házat építeni vagy lakást vásárolni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Túl a mélyponton? Arányaiban Somogybán nőtt a legnagyobb mértékben a kiadott lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma. lencszáznál több lakás építését tervezik, 4,3-szor többet, mint Somogybán. Ahol leginkább a balatoni üdülőövezetre jellem­zőek az építkezések, a Siófok és Zamárdi közötti terület a leg­népszerűbb célpontja az építte­tőknek. Országosan kilencven épü­letben 127 üdülőegységet épí­tettek, és 144 épületben 197 in­gatlanra adtak ki építési enge­délyt. A használatba vett üdü­lők száma negyedével nőtt ta­valy óta, az engedélyeké pedig a duplájára emelkedett. Az új üdülők átlagos alapterülete 89 négyzetméter, vagyis átlago­san három egységgel nőtt egy év alatt. ■ A. V. Építési Használatba vett Változás %* , ,. VaRozas %* __________________engedely (db) lakas(db)_________ Bá cs-Kiskun ’ 148 +1 103 -37 Baranya_________________18________40_________43________+10 Bé kés___________________69 +46_________77________+28 Bo rsod-Abaú+Zemplén_________60________+^j_________20________-80 Bu dapest________________686________+21________1024________+16 Cs ongrád________________87_________+2________52_________-58 Fé lér____________ 112_________+38_________75________+50 Gy őr-Moson-Sopron_________931________+42________436________+58 Ha jdu-Bihar » 144_________42_______" 136 +126 He ves 63 +75 28 -13 ' Jász-Nagykun-Szolnok_________60________43_________70________-16 Ép ítési ~~~ . Használatba vett ~~~ . .... ..., Változás^* ........... Változás(%)* __________________engedely (db) lakas(db)__________ Ko márom-Esztergom___________53_________41__________37_________+12 Nóg rad 15_________+25___________6_________-46 Pe st________________821_________+35_________636_________+42 So mogy__________________215 +126_________194________+234 Sz abolcs-Szatmár-Bereg________72__________+1__________27_________-65 To lna_____________________44_________+2>__________49________+96 Va s_____________________U7_________-59 108_________+56 Vesz prém__________________66_________-37 77_________+48 Zala _____________________107 +55__________67_________+52 Or szág összesen____________4009_________+17________3265_________+21 fO RRÁS: SH-ADATGYÖJTÉS Kihalt pusztán miséztek egy erdei kápolnában emlékek Visszatértek egykori lakhelyükre; valaha nyolcvanan éltek itt, ma már csak a romok maradtak fehértó Összegyűltek a Nagy­bajomhoz közeli Fehértó volt la­kosai, illetve az egykoron itt élők leszármazottai, hogy megemlé­kezzenek az évtizedek óta lakat­lan pusztáról. Fehértón mintegy nyolcvanan éltek, tizennyolc ház­ból állt a település, mára azonban az épületeknek már csak a rom­jai találhatóak meg, a területet visszahódította az erdő, fák nő­nek és bokrok burjánzanak ott, ahol családok mindennapjai zaj­lottak. Nagybajomhoz tizenkét puszta tartozott, többségük mára már kihalt, Fehértót a múlt szá­zad ötvenes éveiben hagyták el lakosai. Öt-tíz hold földön gazdál­kodtak, azonban a téeszek meg­alakulása után elnéptelenedett a puszta. Nagybajomba, Somogy- sárdra és Nadalosra költöztek leginkább az itteniek, űzte őket, hogy nem volt már munkalehető­ség, az állataikat és a terményei­ket be kellett szolgáltatniuk, már nem tudtak a nagybajomi piacon árulni. Fehértón csak a kápolna és a temető maradt gondozott, a pusztaiak rendszeresen vissza­térnek, hogy a kegyhelyet és a sírokat megóvják az erdőtől. A kápolnát Ballér Jánosné vezeté­sével újították fel, és ötödik éve minden augusztusban misét tartanak az egykori településre emlékezve. Az idén is ellátogat­tak ide mintegy ötvenen, hogy felidézzék emlékeiket. ■ K. G. Sokan eljöttek az egykori lakók közül a hétvégi találkozóra Az emberi tényező még messze a nyár vége, de már most látszik, hogy a szezon negatív csúcsot dönthet a közúti balesetek vonatkozásában. Ugyan a statisztikáktól feláll a * szőr a hátamon, de tény, a számok nem hazudnak, és minden mutató romlik: többen halnak meg, töb­ben sérülnek meg, mint korábban, ezen a hétvégén is a hírek többsége karam­bolokról szólt. S nem azért, mert tombol az uborkasze­zon, hanem mert valóban egymás után történnek a tragédiák. a dögmelegben, két vihar között persze szinte néha érezni lehet, hogy valami biztosan történni fog, tény­leg benne van a levegőben a tragédiák lehetősége. S nemcsak az utakon. Az idegek pattanásig feszül­nek, előbb pattan el a húr, előbb hagy ki a figyelem, a fáradtság is korábban és nagyobb súllyal telepszik a reakcióidőre. Mindaz, amit „emberi tényezőnek” nevez­nek, ezekben a napokban hatványozottan jelentkezik, nem elég magunkat kordá­ban tartani, azt is számítás­ba kell venni, hogy a másik is gyakrabban hibázhat. viszont a nyárra, az idő­járás viszontagságaira sem lehet mindent ráfogni, egyrészt, mert kánikula ta­valy is volt, sőt, lesz jövőre is. Persze csak annak, aki megéri. Nagy okosságokat nyilván a hatóságok sem tudnak mondani, marad­nak a közhelyek, hogy hát csak ésszel, lassabban, kipihenten, álljunk meg, igyunk (vizet) gyakrabban, satöbbi, ezeket pedig leírni is unom, nemhogy olvasni. Pedig a közhelyek attól köz­helyek, hogy igazak. Ezért aztán nem ártana okulni belőlük, még az előtt, hogy megtörténne a baj, mert utána már tényleg késő. SZÓVAL, LÉNYEGÉBEN ez ÍS csak rajtunk múlik. Tököt osztottak Kaposvár főterén a szegényeknek ► Folytatás az 1. oldalról Az adományokat a Nemzeti-Et­nikai és Hátrányos Helyzetűek Érdekvédelmi Közhasznú Szer­vezete hozta Répáspusztáról. Az alapító, Radó József Attila elmondása szerint ott gazdál­kodik a családi birtokán a fele­ségével, és a felesleget nyújtot­ta át a rászorulóknak. Huszonöt tököt hoztak egy ládában, de nem gondolta vol­na, hogy ilyen gyorsan elfogy, egy óra alatt elvitték a felét. A létminimum alatt élők nehéz sorsa indította meg a szervezet létrehozóját. - Úgy tudom, 485 ezer munkanélküli van az or­szágban, 84 ezren ellátást sem kapnak, 124 ezren rehabiltáci- ós járadékból tengődnek. Ebből nem lehet megélni. Erre akar­juk felhívni a kormány figyel­mét. Mozgósítani szeretnénk a jólelkű embereket, ha vannak használt holmijaik, játékok, ruhaneműk, élmiszerek, akár csak egy fej vöröshagyma, hoz­zák el, mi eljuttatjuk a szegé­nyeknek. Sokan örömmel fogadták az ajándék tököt. - A legkisebb adomány is nagy segítség, mert 54 ezer forint a nyugdíjam. Egy részét megeszem, mert szere­tem a tökfőzeléket, a többit tél­re elteszem - mondta egy don- neri férfi, miután telepakolta a szatyrát. ■ K. G. Ingyen adták a tököt a kaposvári belvárosban a répáspusztai termelők Volt rendőrkapitány lesz Balázs Árpád kihívója választások Nem csak Miskol­con, Siófokon is korábbi rendőr- kapitány száll ringbe a polgár- mesterségért: Lengyel Róbert hétfőn jelentette be, hogy füg­getlenként eündul az október 12-i polgármester-választáson. Azt már korábban megírtuk, hogy a Fidesz színeiben a várost húsz éve vezető Balázs Árpád in­dul a folytatásért. Lapunk információja szerint a siófoki küzdelem a polgármes­terségért könnyen kétszereplős lehet, a baloldali pártok (MSZP, DK), illetve a Jobbik ugyanis ér­tesülésünk szerint nem állít el­lenjelöltet. Lengyel Róbert két éve állt föl a rendőrkapitányi* székből ön­ként; felmentését kérte, lesze­relt a rendőrségtől, jelenleg egy siófoki multicég alkalmazásá­ban áll. Az exkapitány 46 éves", Siófokon született és jelenleg is Siófokon él családjával. Ádán- don nőtt fel, a siófoki gimnázi­umban érettségizett, a Rendőr- tiszti Főiskolán szerzett diplo­mát, majd a Pécsi Egyetem jo­gi karán doktorált. Rendőrtiszti pályáját a siófoki kapitányságon kezdte, később Pakson a rendőr­ség egyik elit alakulatánál, az azóta a TEK-be integrált Neut­ron Kommandónál ténykedett 12 évet, ebből hét évig az egy­ség parancsnokaként. 2006-ban visszatért szülővárosába a rend­őrkapitányi posztra. ■ F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents